Magyar Szó, 2006. november (63. évfolyam, 255-280. szám)

2006-11-01 / 255. szám

4 BELFÖLD belfold@magyar­szo.co.yu RÖVIDEN ! MACIN Költöztessék ki! A paracini községi képviselő-testü­let tanácsnokai mai ülésükön megvitat­ják a szerbiai kormánynak címzett ké­relmüket, hogy a katonai létesítménye­ket költöztessék ki a község területéről.­­Az összes, a paracini község terü­letén lévő katonai lőszer- és robbanó­anyag raktár­ veszélyt jelent községünk polgárainak életére, egészségére és tu­lajdonára - áll a kérelem indoklásában. A szerbiai kormánynak azt javasolják, hogy a Karadordevo brdo­ i raktárát biz­tonságosabb helyre költöztessék át Sasa Paunovic és Ljubomir Maric, Paracin és Cuprija községek elnökei in­dították ezt a kezdeményezést miután a lőszerraktár október 19-én a levegő­be repült. A két község háztartásai nagy­ anyagi károkat szenvedtek. (Beta) I ROBBANÁS Nem terrorizmus Radomir Mladenovic, a nisi Kerü­leti Bíróság vizsgálóbírója tegnap ki­zárta annak lehetőségét, hogy terror­­cselekmény okozta a paracini lőszer­­raktár felrobbanását A helyszíni vizs­gálat után kijelentette, a további nyo­mozás után deríti ki, hogy emberi vagy technikai oka van a robbanásoknak. Bejelentése szerint a szakértőknek november 20-ig kell átadniuk jelen­tésüket. (Beta) A TELEKOM Drágulás A Telekom Srbija telekommuniká­ciós vállalat bejelentette, mától meg­emeli a telefon-előfizetés díját. Ez a jö­vőben a polgárok és a vállalatok szá­mára is egységesen 74,75 dinár lesz, forgalmi adó nélkül. . A közlemény szerint a Telekom az előfizetést már több mint öt éve nem emelte, 2001. július 1-je óta. Eddig a ha­vi előfizetés a polgárok számára 40, a vál­lalatok számára pedig 45,30 dinár volt A díjemelés után a havi előfizetés Szerbiában továbbra is többszörösen alacsonyabb lesz, mint a környező or­szágokban. (Beta) I KARADZIC Rendőrkézen A montenegrói rendőrség letartóz­tatta Radisav Karadzicot, Radovan Karadzic hágai vádlott testvérét. Azzal vádolják, hogy a Stari Aerodrom pod­­goricai településen található Krtla Karadzica nevű kávézó személyzetével segíteni akart a 22 éves Zlatko Bula­tovic gyilkosának. A kávézóban két csoport verekedett össze egy énekesnő miatt, aki a vereke­dés előtt Bulatovicék asztalánál énekelt A másik csoport azt akarta, hogy az ő asz­taluknál is énekeljen, ekkor tört ki a ve­rekedés, melynek során Bulatovic súlyos sérüléseket szenvedett, és belehalt sérü­léseibe. A rendőrség azonosította és le­tartóztatta a verekedés résztvevőit egy ki­vételével, aki után még kutatnak. A hely­színelés során kiderült, a kávézó tulajdo­nosa és személyzete megváltoztatta a nyomokat, ezért átadták őket a vizsgáló­bírónak azzal a gyanúval, hogy segítet­ték a bűntett elkövetőjét. (B92) A BELGRÁD-PULA Repülőjárat Bruno Rogovic, a pulai repülőtér igazgatója bejelentette, az év végéig charter járatokat indítanak Belgrádb­a. A Belgrádba induló közvetlen járat len­ne az első repülőgépjárat Horvátország és Szerbia között 1991 óta. Tegnap óta Pulából repül a Ryan Air­­is a Pula-Lon­­don útvonalon. Ez a fapados légitársa­ság első járata Horvátországból. (B92) Atafia A csatározás folytatódik November ötödikéig a legnagyobb politikai pártoknak meg kellene egyezniük a választások időpontját illetően Akik azt hitték, hogy a nagy egyetértésben megszületett hétvégi eredmény után marad a harmónia, tévedtek. Még meg sem száradt a tinta a szavazócédulákon, a parlamenti pártok már egymásnak is estek a választások időpontja miatt, illetve, hogy csak parlamenti választások legyenek, vagy szavazzunk a köztársasági elnök személyéről is. Predrag Markovic szerbiai parlamen­ti elnök november ötödikére hívta össze a képviselőházat, hogy az ratifikálja az al­kotmányt egy díszülés keretein belül. Ah­hoz viszont, hogy meglegyen a kétharma­dos többség, ami szükséges az alkotmá­nyos törvény elfogadásához, a választások időpontját is meg kellene határozni, hi­szen ez a kitétel is a törvény szerves részét képezi. Hivatalosan a Demokrata Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Ra­dikális Párt még nem egyeztetnek. A Blic napilap forrása szerint viszont november ötödikén nem fogják pontosan meghatá­rozni a választások időpontját, csak hoz­závetőlegesen döntenek majd erről. Andreja Mladenovic, az SZDP szóvivő­je bejelentette, a héten kezdik meg a meg­beszéléseket. Ez kemény diónak tűnik, mi­vel a Szerbiai Szocialista Párt és a radi­kálisok is egyértelműen azt szeretnék ki­harcolni, hogy a választások minél később legyenek, és a köztársasági elnökválasztást ne a parlamentivel tartsák egy időben, mi­vel akkor Boris Tadicnak és demokratái­nak is nagyobb ereje lenne. Tomislav Nikolicnak, az SZRP elnök­­helyettesének már a díszülés időpontjával is gondja van. Ő inkább Vid napján, no­vember nyolcadikán szavazná meg az al­kotmányt életbe léptető törvényt. Mint nyi­latkozta, nem kereste meg még őket sem­­ Nagyon könnyen lehetne elnök- és parlamenti választás is egy­ időben, annak ellenére, hogy egyesek szerint ennek ko­moly technikai akadálya van. Nincs prob­léma, szűkítsük le tizenöt napra a parla­menti választás határidejét, és minden rendben van. Tiszta megoldásunk lehet­ne, és most nem kellene ködösíteni, fél­revezetni az embereket azzal, hogy azt mondjuk, ez lehetetlen - mondta a köz­­társasági elnök, aki nem fogja elfogadni a radikálisok javaslatát, miszerint mond­jon le, ugyanis akkor automatikusan sor kerülne az elnökválasztásra is. A G17 Plusz elnöke, Mladan Dinkic tegnap kijelentette, elvárásai szerint a par­lamenti választást a jövő héten kiírják, és decemberben kerül rá sor. Az elnökvá­lasztásról elmondta, arról Boris Tadicnak és Vojislav Kostunica miniszterelnöknek kell megegyeznie. - Hogy mikor lesz az elnökválasztás, decemberben, egy vagy másfél év múlva, nekünk mindegy. A lényeg, hogy a de­mokratikus tömörülésnek legyen egy­ kö­zös jelöltje, mert a mi egyetlen ellenfe­lünk az SZRP, az általa kifejtett sovinisz­ta megnyilvánulások miatt - adta hírül Dinkic nyilatkozatát a Beta. A G17 Plusz vezetője kiemelte: minden­képp szükséges lehet egy­ közös jelölt, hi­szen másképp nem tudja elképzelni, hogy János vélekedés az, hogy egy jó elnökje­lölt - abban az esetben, ha egy időben van mindkét választás - néhány százalék sza­vazatot jelenthet a pártoknak is, amelyek támogatják. Az SZDP-nek nincs ilyen je­löltje, a radikálisoknak lehetne néhány egyformán jó elnökjelöltjük, de Tadicot ők is nehezen győzhetnék le — véli Vukadinovic­. I­víz Beta Nem véletlen, hogy Tadic elnökválasztást akar, a hatályban lévő mandátumát megszakítva, hiszen a különböző felmérések eredményei azt mutatják, hogy jelenleg valóban közkedvelt a választók körében ki, hogy tárgyaljanak a választások időpont­járól, és hozzátette, nem lenne egyáltalán elképzelhetetlen, ha nem határoznák meg ezen az ülésen a pontos időpontokat. A radikálisok második számú emberé­nek lezserségét viszont nem osztják az úgy­nevezett demokratikus tömörülés tagjai. Boris Tadic köztársasági elnök hírügynök­ségi jelentések szerint december huszon­harmadika előtt akar elnökválasztást, le tudják győzni a radikálisok jelöltjét. Dorde Vukadinovic politikai elemző a B92 Poligraf című műsorában kifejtet­te véleményét, amit a jelen történések is alátámasztanak. Az elemző szerint nem véletlen, hogy Tadic elnökválasztást akar - a hatályban lévő mandátumát megsza­kítva hiszen a különböző felmérések eredményei azt mutatják, hogy valóban közkedvelt a választók körében.­­ Az álla- A legrosszabb 2000 óta A CESID kifogásai a referendummal kapcsolatban A mód, ahogyan az új alkotmányról döntő népszavazást megszervezték és lebo­nyolították, hanyatlást jelent Szerbiában a választások lebonyolításának minőségét te­kintve - értékelte a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CESID). A CESID képviselői szerint a népszavazás a 2000-es év óta a legrosszabbul meg­szervezett és végrehajtott szavazás volt, pedig erre nem lett volna szükség, mert a polgárok e nélkül is támogatták volna az alkotmányt. Marko Blagojevic, a CESID koordinátora emlékeztetett, a szervezet becslése sze­rint Szerbia polgárainak 51,6 százaléka szavazott az alkotmányra. Nem jó, hogy a sok szabálytalanság miatt árnyék vetődött az alkotmány meghozatalának törvényességére. Dorde Vukovic, a CESID programigazgatója a népszavazás lefolytatásának kulcs­­problémái közé sorolta, hogy a politikai pártok elosztották a kampányra szánt pénzt. Szerinte ez törvényellenesen történt. - Ezt a pénzt pártkampányra költötték el - mondta Vukovic, és rámutatott, hogy a pártok törvénytelenül, pártvezetők neveinek használatával kampányoltak az elektroni­kus médiában. Elmondta, a CESID két héttel korábbi felmérése szerint sokkal több ember tervezte, hogy szavazni fog, de a pártok viselkedése miatt sokan távol maradtak. Vukovic elmondta, a pártok maguk döntöttek a választási bizottságok megalakí­tásáról, nagyon rossz volt a kommunikáció a köztársasági és a községi bizottságok között, amelyek munkája a legrosszabb volt 2000 óta. Emlékeztetett arra, hogy a nép­szavazás alatt különféle szabálytalanságokat jegyeztek fel, így egyes szavazóhelyeken nem használtak spray-t, sem UV lámpát, személyazonossági iratok nélkül szavaztak, a családtagok nevében szavaztak, és hasonló esetek történtek. Vukovic bejelentette, az EBESZ-szel és a Köztársasági Választási Bizottsággal együtt­működve kérni fogják, hogy képezzék ki a választási bizottságok tagjait. A CESID képviselői elmondták, a 600 szavazóhelyen vett mintából 8 helyen jegyez­tek fel szabálytalanságokat. Közölték, hogy mivel a CESID-nek nincs joga panaszt emelni, megfigyelőik tesz­nek majd magánúton óvásokat 30 szavazóhelyen. A központ követi majd, hogy az állam hogyan viszonyul az óvásokhoz. (Beta) 2006. november 1., szerda A társadalmi körülmények Bulatovic szerint ezek miatt nem kerítették kézre Mladicot Rade Bulatovic, a Biztonsági­ tájékoztató Ügynökség (BIA) vezetője elmondta, Ratko Mladicot az országban uralkodó társadalmi körülmények miatt nem tartóz­tatták le. Szerinte a BIA szakszerűen működött, de nem kívánta pontosítani, hogy mi­lyen körülmények akadályozták meg őket abban, hogy letartóztassák Mladicot. Svetko Kovac és Rade Bulatovic, a katonaság és a rendőrség titkosszolgálatának főnökei készek tárgyalni a titkosszolgálatok reformjáról, de csak elméleti szinten. A problémának szentelt nemzetközi értekezleten meglepte őket az újságírók kérdé­se az ő felelősségükről a csatlakozási tárgyalások megszakadásában. - Ha azt kérdezik, hogyan érzem magam, akkor azt válaszolom, hogy rosszul, mint az összes polgár. Amikor a felelősségről van szó, szerintem a hágai törvényszékkel való együttműködés az állam feladata, amelynek teljes erejét erre az együttműkö­désre kell fordítania. Ezt egyetlen szolgálat vagy egyén sem intézheti el egyedül - mondta Svetko Kovac. Dorde Mamula, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője, az összejövetel moderá­tora szerint az újságírói kérdések nem idevalóak. - Ne csináljunk ebből sajtóértekezletet! A téma a biztonsági­ tájékoztató szolgála­tok reformja, tehát ez egy szakértői megbeszélés. Rade Bulatovic erre ezt válaszolta: - Egyetértek, mert ezzel a beszélgetés elveszíti az értelmét. Egyrészt mi mindannyi­an úgy érezzük, hogy ez egy általános probléma. Amikor a szolgálatról van szó, a prob­lémát még nem sikerült teljesen megoldani, pont azért, amiért mi itt ma beszélünk, másrészt a társadalom és a társadalmi viszonyok miatt. Az újságírók az összejövetel végén sem kaptak magyarázatot a BIA vezetőjétől, hogy milyen társadalmi körülmények gátolták meg abban, hogy letartóztassa Mladicot. - Mindent elmondtunk - mondta röviden Bulatovic. (B92) Fegyelmezett radikálisok A kisebbségek maradtak otthon a hétvégén A népszavazás politikai elemzése választ ad majd arra a kérdésre, hogy mely párt szavazói nem vettek részt a referendumon. Zoran Lucic, a CESID végrehajtó igazgatója elmondta, 3,4 millióan szavaztak az alkotmány mellett, tehát ők képviselik a képviselőházi pártok szavazótestületét. Ha­bár egyes elemzések alapján azt a következtetést vonták le, hogy a radikálisok cső­döt mondtak, Lucic szerint ez nem igaz, szerinte a népszavazáson a kisebbségek nem vettek részt.­­ Vajdaságban, ahol a radikálisok erősek, átlagosan 53,44 százalék szavazott. A leg­magasabb részvételi arányt szűkebb Szerbiában jegyezték fel, tehát Vajdaság, Belgrád és Kosovo nélkül, ahol a radikálisok hagyományosan rendkívül erősek, itt a polgá­rok 65 százaléka tett eleget kötelezettségének. A radikális szavazók részt vettek, ezt ál­lapítottam meg a minta eredményei alapján. A választás alatt azok a szavazóhelyek ve­zettek, ahol a Demokrata Párt erős, de a nap végén, azokon a szavazóhelyeken, ahol a radikálisok jó eredményeket értek el 2003-ban, ott is jó lett a részvételi arány - magyarázta Lucic. (B92)

Next