Magyar Szó, 2006. november (63. évfolyam, 255-280. szám)
2006-11-22 / 273. szám
2006. november 22., szerda A képviselőházé a végső szó A Szerbiai Egyetemek Konferenciája jogi értelmezésért nem kormányszervhez fordult, hanem a parlamenthez - Mi lesz a főiskolai diplomákkal? A szerbiai kormány törvényhozó titkárságának hétfő délután közzétett értelmezésével, miszerint meg kell védeni azoknak a szerzett jogait, akik a korábbi előírásokkal összhangban szereztek felsőfokú végzettséget, még nem ért véget az egyetemi diplomák körül kialakult össznépi vita. Pedig a felsőoktatási törvény vitatott, 127-es szakaszának illetékes helyről érkező magyarázata egyértelműen kimondja, hogy a jövőben is érvényesek lesznek a korábban szerzett végzettségek jelenlegi elnevezései. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban ki kell egyenlíteni azokat a megnevezéseket, amelyek a felsőoktatási törvény elfogadása előtt voltak érvényben és a jelenlegi elnevezéseket, amelyeket az új törvény szabályoz. Vagyis: a VII-1-es fokozattal rendelkezők végzettségét - például okleveles jogász, okleveles mérnök - a törvény szerint ki kell egyenlíteni a master megnevezéssel. A nagy port kavaró ügy azonban ezzel nem fog befejeződni, már csak azért sem, mert a Szerbiai Egyetemek Konferenciájának (KOMS) egyik tagja, Dejan Popovic, a Belgrádi Egyetem rektora a B92 Poligraf című műsorában hétfőn egyértelműen közölte, hogy a felsőoktatási törvényt csak a parlament értelmezheti, ugyanis meghozataláról is ez a szerv döntött. Az egyetemek konferenciája egészen pontosan azt kérte - hangzott el a műsorban -,hogy a kormány pontosítsa a 127-es törvényszakasz 1. és 2. pontját, amivel elháríthatná a lehetséges félreértéseket, és azt továbbítsa Szerbia Képviselőházához. Emlékeztetünk, hogy a vitatott szakasz értelmezését nemcsak a KONUS, hanem a tüntető egyetemi hallgatók is kérték. A KONUS tehát a parlament döntésére vár, nem elegendő számára a kormány törvényhozó titkárságának értelmezése, miszerint a VII-1-es okleveleket ki kell egyenlíteni a masterfokozattal. Ez nem jelenti azt, hogy kicserélik a régi diplomákat újakra, masterokra, csupán azt, hogy egyenértékesítik őket. A jelekből ítélve várhatunk még a végleges válaszra, miközben új kérdések merülnek fel. Többek között az, hogy mi lesz a főiskolai oklevelekkel? Például a szabadkai Műszaki Karon a bolognai szellemben megszervezett oktatással 3 éves képzés után vajon a hallgatók jogosultak-e a bachelor, azaz alapszintű diplomára, mint például az egyetemi hallgatók hasonló időtartamú tanulmányok után? Válasz egyelőre erre a kérdésre sincs, sőt még nagyobb a talány, ugyanis a főiskolai intézmények egyfajta jogi vákuumban találták magukat. Amíg az állami egyetemeket automatikusan akkreditálták, addig a főiskoláknak december 15-éig kell átadniuk az akkreditációra vonatkozó kérelmüket, amit várhatólag a jövő év márciusáig dolgoznak fel. Az országban körülbelül 60 főiskolai intézmény van, félő, hogy jó részük akkreditációját visszautasítják, amelyeket pedig bejegyeznek, kérdés, milyen körülmények között dolgozhatnak tovább. Elnevezésük is várhatólag meg fog változni, főiskolák helyett szakosított felsőoktatási intézményekké válnak, a kiadott diplomák sorsáról pedig egyelőre semmit sem tudnak. Bízzunk benne, hogy a törvényhozó megfelelő megoldást talál majd erre a kérdésre is. _ Mediacentar EGYETEMISTÁK Egyenlőséget törvénymódosítással A felsőoktatási törvényben egyértelműen szerepeljen, hogy a korábbi V1I-1- es fokozatú oklevéllel és a master mesterfokozattal rendelkezők azonos jogokat élveznek. Kezdeményezni fogjuk a felsőoktatási törvény - e kérdést szabályzó 1 127-es szakaszának módosítását, s az egyetemet, fakultásokat is alapszabályuk megváltoztatására szólítjuk fel - hangzott el tegnap a belgrádi Médiaközpontban az egyetemi hallgatók uniójának képviselői és a belgrádi egyetemista szövetség sajtótájékoztatóján. Mint mondták, ha a korábbi egyetemi végzettséget nem egyenlítik ki a master mesterfokozattal, akkor annyit érne az egyetemi diploma, mint az új törvény szerinti bachelor, amely hároméves alapstúdiumok alapján szerezhető meg. A törvénymódosításról csak a szerbiai parlament dönthet, ezért felszólították a képviselőházat, hogy mielőtt tárgyaljanak a jogszabályról. (Beta) Soltis Lajos emlékére Ma az Újvidéki Színházban egykori tanítványai az Érintetlen című drámával tisztelegnek az épp hat éve elhunyt kiemelkedő művész emléke előtt Hat évvel ezelőtt, ezen a napon tragikus autóbalesetben életét vesztette Soltis Lajos színész, rendező, aki az újvidéki Művészeti Akadémián színészmesterséget tanított. Különös egybeesés, hogy az 1996-ban végzett színészosztályának hallgatói épp ma este 7 órai kezdettel mutatják be az újvidéki közönségnek Brestyánszki Boros Rozália és a társulat Érintetlen című drámáját. A szereplők G. Erdélyi Hermina, Tényi Edit, Magyar Attila, Kálló Béla, Mezei Zoltán, Vukosavljev Iván és mint vendég Szedlár Rudolf, a rendező Hernyák György. - Ez egy rendhagyó tízéves osztálytalálkozó. A szabadkai bemutatón is elhangzott, hogy ezzel az előadással volt tanárunk, Soltis Lajos emléke előtt tisztelgünk, s az Újvidéki Színházban szintén elmondjuk ezt ma este. Soltis Lajos meghatározó alakja volt a vajdasági magyar színházi életnek: kitűnő színházi alakításai mellett számos filmben is szerepelt, emellett rendezett, olyan tanár volt, aki számos színészgenerációt nevelt ki - hallottuk Mezei Zoltántól, a szabadkai Népszínház magyar társulatának igazgatójától, az előadás egyik szereplőjétől. Mint emlékeztetett rá, néhány éve a Soltis Stúdiót is tiszteletből nevezte el a magyar társulat Soltis Lajosról. I m. k. Statfic Irodalmi fesztivál ínyenceknek A zEtna rendezvénysorozata pénteken Szabadkán folytatódik, szombaton Zentára költözik A zEtna III. irodalmi fesztiváljának az első hétvégéjén a szűkebb pátriánkban minden tekintetben rendhagyó és (nemcsak)irodalmi csemegének számító rendezvények az idén sem találtak igazán tömeges közönségfogadtatásra Zentán. Ahhoz, hogy egy város tényleg művelődési központként működhessen, jobban oda kellene figyelni a kortárs művészeti jelenségekre, irányzatokra is. Mindazok, akik részt vettek a zEtna III. irodalmi fesztiváljának rendezvényein - legyen szó Szarapka Tibor szobrászművész adai kiállításáról,Tóbiás Krisztián Versec című könyvének csókás bemutatójáról, illetve a zentai programról - igazi összművészeti kavalkád részesei lehettek. Péntek este, a Mojo Klub félhomályában először Weiner Sennyei Tibor szegedi költő felolvasása ragadta magával az ínyenceket, Kocsi Lajos gitárjátékának a kíséretében, majd pedig a fesztivál viszszatérő vendégei, a szegedi Szuper8-as kommandó a legjobb formáját adta ez idáig Kor-kór-kép című audiovizuális performance-ának köszönhetően. Pénteken minden tekintetben ők vitték a pálmát. A rendezvénysorozat igazi csillagai viszont Táborosi Margaréta, Mikes Imre és Mészáros Árpád színművészek voltak, akik Urbán András rendezésében igazi színházi hőstettet hajtottak végre, amikor alig két óra próbát követően profi szinten színpadra vitték az irodalmi műhelymunka folyamán megszületett művek alapján készült drámát Dobzse László zentai éjszakájáról. Ahol viszont az idén ismét sántított a szervezés, az a „könnyűzenei” felhozatal, illetve a koncertek helyszíne. A zentai rail vendéglőben a Senkiföldi Vitéz Lőrincz zenekar produkciójára nem lehet panasz, azonban az őket követő Moa Moa együttes zenéjét egyfajta öncélú pótcselekvésként lehet jellemezni. Beszédes István, a fesztivál főszervezője a rendezvénysorozat első hétvégéjét öszszegezve elmondta, a hétvégén sikerült egy kiváló műhelymunkát kialakítani, amelyen az elkészült irodalmi szövegen keresztül eljutottak a megszületett színházi előadásig. - Tartalmilag rendben volt, azonban kísérleteink abban kezdenek kimerülni, hogyan juttassuk el ezt a közönséghez. Kísérleteztünk kiállítási formával, színházteremmel, vendéglővel, s szerintem legnagyobb értelme az irodalmi műhelyek létrehozásának van. Erre kellene koncentrálnunk, s ez az az irányzat, ami követendő, mivel ebben vannak rendkívüli lehetőségeink. Az az elképzelés, hogy ez egy közönségorientált fesztivál legyen, akkora költségvetéssel, amit erre a rendezvényre össze tudunk szedni, nem igazán folytatható. Arra viszont elég volna, hogy minden évben teljesen egyedi értékeket képviselő műhelyt hozzunk létre, amely szintén számít a közönség érdeklődésére, s arra nagyon jó, hogy a művészeti ágak közti együttműködés terén teremtsen kivételes lehetőségeket - nyilatkozta Beszédes. AzEtna III. irodalmi fesztiválja november 24-én, pénteken Szabadkára költözik. Délután 5 órától a Városi Könyvtárban a miskolci irodalmi folyóirat, a Spargyolnátha Művészeti Hálóterem estje várja a kortárs irodalom kedvelőit. Szombaton, november 25-én pedig ismét Zenta a házigazdája a rendezvényeknek. Este hat órai kezdettel Szarapka Tibor kiállítása nyílik meg, majd pedig a fesztiválvendégek, közöttük a miskolci Spanyolnátha irodalmi estjére kerül sor. , HORVÁTH Zsolt muvelodes@magyar szo.co.yu MŰVELŐDÉS 15 Egyetemi Nyelvészeti Napok Nyelvtanulás - nyelvhasználat - nyelvi szocializáció témaköréből tegnap az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének szervezésében megkezdődött a kétnapos, immár hagyományos Egyetemi Nyelvészeti Napok. Az I. ülésszak keretében az egybegyűltekkel Papp György ismertette a tanácskozás célkitűzéseit, majd Láncz Irén, Bencze Lóránt, Katona Edit és Pásztor Kicsi Mária értekezett. A II. ülésszak keretében Papp György, Andric Edit, Rajsli Ilona, és Molnár Csikós László, Cseh Márta, Csorba Béla és Kovács Rácz Eleonóra ismertette nyelvtudományi kutatásainak eredményét. Ma 9 órakor kezdődik a III. ülésszak, amikor bemutató várja az érdeklődőket a nyelvészeti szakosítású és érdeklődésű hallgatók kutatásaiból, a IV. ülésszak keretében pedig beszámolók hangzanak el a projekt kutatások állásáról. Dávid Csilla Kitüntették Huzsvár Lászlót Szilárdfy Zoltán római katolikus pap, Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök, Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató a Fraknói Vilmos-díj idei kitüntetettjei. Az elismerést minden évben Fraknói Vilmos (1843-1924) történetíró, egyháztörténész halálának évfordulójához, november 20-ához kapcsolódóan legfeljebb három személyiségnek adományozzák, azoknak, akik kiemelkedőt alkottak a teológiában, a filozófiában vagy az egyháztörténelemben, illetve akik tevékenységükkel segítették a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. A díjátadó ünnepség a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban volt. (MTI)