Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-01 / 26. szám

2007. február 1., csütörtök jelent számára. Itt, Vajdaságban a ki­sebbségi nemzetet képviselve az iden­titástudatunk erősítésére folyton szük­ség van, s fontos, hogy mindez a zené­ben is kifejezésre jusson. Különös ér­zékkel fedezi fel az ígéretes tehetsége­ket. Dér Henrietta, Bencsik Tamara, Kókai Angéla, Miskolci Diána, Pósa Tímea neve ma már egyre többünk számára cseng ismerősen. Mindannyi­an Megyeri Lajos tanítványai, akik nyi­latkozataikban nem felejtik tanáruk nevét említeni, aki teljesen ingyen fog­lalkozik, foglalkozott velük, s aki azu­tán is figyelemmel kíséri útjukat, ami­kor nélküle haladnak tovább. - Mindig arra törekedtem, hogy a fi­atalokat, a tanítványaimat­ színpadra ál­lítsam, hogy mii­él több megmérettetés­re küldjem el őket. Igyekszem saját lemezhez juttatni őket, ami minden­képpen jó útravaló a további próbálkozá­saikhoz. Tőlem telhetően segítem őket, hogy amennyire lehet, itthon érvényesül­jenek, de ha úgy döntenek, hogy külföl­dön próbálnak szerencsét, nem állok út­jukba, nem beszélem le őket. Sajnos kevés a megmutatkozási lehetőség, több feszti­válra, tehetségkutató rendezvényre lenne szükség itt, Szabadkán is. Sajnos a média sem foglalkozik eléggé az ígéretes fiata­lokkal. A kortárs zeneszerzők még nehe­zebb helyzetben vannak. A szórakoztató zene terén még akadnak lehetőségek, de a komolyzenei művelésére nem fordíta­nak kellő figyelmet. A komolyzene kapcsán Szabadka ze­nei életéről is beszélgettünk a tanár úrral. - A Népkörben operetteket adtak elő, a Népszínházban pedig egykoron operákat is. Sajnálom, hogy mindez megszűnt. Szo­morú, hogy a kilencvenezer lakosú Szabad­ka község el tudta tartani az operát, most százötvenezren nem, pedig igény lenne rá. A közönség mindig leginkább a zenés dara­bokat szerette. Ami a zenekarokat illeti, szerintem egy­ 20-25 fős, szabadkai fiatalok­ból álló együttesre lenne szükség. Azt a pénzt, amit a vidéki zenészekre költenénk, erre a zenekarra kellene fordítani. Állást kell biztosítani fiatal zenészeinknek, hogy ne kelljen több száz kilométerre élniük az otthonuktól, legyen miért itt maradniuk. Ezt a zenekart azután fokozatosan lehetne bővíteni. Megyeri Lajos ma is aktívan foglalko­zik zeneszerzéssel - sajnos vidékünkön nem becsülik érdemei szerint a kortárs klasszikus műveket­­, s továbbra is díj­mentesen egyengeti tanítványai útját. Legnagyobb fizetség számára, ha a szín­padon láthatja őket. ■ TÁP­AI Renáta llumkaó Az éhenhaláshoz sok, az élethez kevés Kiállítás és könyvbemutató a kosárfonásról a zentai Városi Múzeumban A Tisza mentén kedvezőek vol­tak a feltételek a kosárfonás mesterségének kialakulásá­hoz, hiszen a vízparti hullámterek megfelelő termőtalajt biztosítottak a fűzfavesszőnek, amely a kosárfonás alapanyaga. Zentán az első kosárfo­nó mesterek a tizenkilencedik század végén jelentek meg. A hozzáértők azonban korábban is készítettek kü­lönböző használati tárgyakat vessző­ből, de akkor még nem szakmaként tartották számon ezt a mesterséget. Először háziiparrá, majd kisiparrá fejlődött, ezeket követték a szövetke­zetek, végül vállalatokat hoztak létre. A November 29. kosárfonó vállalat­ban készültek azok a termékek, amelyek iránt akko­ra volt a kereslet, hogy Amerikába is szállítottak be­lőlük. A legnagyobb külföldi megrendelés a nürn­bergi kosár volt, amellyel hosszú ideig uralták a zen­­taiak a piacot, hiszen ezt csak kevés helyen tudták készíteni. Aztán elmaradtak a megren­delések, mert már csak jócs­kán áron alul voltak hajlandó­ak vásárolni a nyugati vevők, hiszen másutt olcsóbb volt a nyersanyag és a munkaerő. A hatvanas évek fordulóján be­zárták a zentai vállalatot. A fenti témát fejti ki rész­letesen Sándor Lajos (1932-2000) A kosárfonó szak­ma kialakulása Zentán című könyvében, amelyben a szer­ző leírja a kosárfonás történe­tét, a mesterek képzését, a szakmában használt munka­gépeket, a vesszőtelepek kar­bantartását és védelmét is. A szerző sajnos már nem érhette meg könyve megjelenését, de valamikori ta­nítványai közül néhányan jelen voltak a hétvégén megtartott könyvbemutatón és kiállításmegnyitón. Újházi László a mai napig műveli ezt a mesterséget. Tanult szakmája ez, mondja,, szakképzett" kosárfonó okle­­­velet szerzett 1960-ban, de nem ebből élt, a vasútnál dol­gozott negyven évet. - Hogy ma miért érdek­lődnek kevesen a szakma iránt? Az éhenhaláshoz sok, az élethez kevés, amit ezzel a szakmával keresni lehet. Meg­­ nagyon nehéz ez a munka, az ujjaim teljesen deformálód­tak. Csak az csinálja, aki na­gyon szereti. Nyugdíjasként kezdtem újra kosarakat fon­ni. Ha megélni nem is lehet belőle, de a havi járandósá­gomat kiegészíti. Sándor La­jos hatására három kvadrá­ton vesszőt telepítettem a gyümölcsösben, vesszőfő­zőkazánt, csináltattam, vettem gyalut. Zentán már csak én vállalok megrendeléseket. Benkó Géza és Burány Julianna tanárnő csak saját részükre dolgoz­nak. Sándor Lajos és Lengyel Laci bácsi művészem­berek voltak. Mindent megcsináltak, akár fotóról is. Laci bácsi olyan szekrényt készített, hogy az ember eltátotta a száját. Ninkov Kovacev Olga művészettörténész és néprajzkutató szerint a természetes anya­gokból készült tárgyak kihalóban vannak. Il­letve lenne egy kis reneszánszuk, hiszen van, ahol újraéled az etno sülus, de a meste­reket ez még nem segíti igazán - mondja a szabadkai múzeum néprajzosa. Ezért is gon­dolja, nagyszerű vállalkozása a zentai múze­umnak, hogy Nagy Abonyi Ágnes vezetésé­vel már több mint egy évtizede játszóházak­ban ismertetik meg a gyerekek a természe­tes anyagokkal és a hagyományokkal. -Vajdaságban nem sok olyan múzeum van, ahol odafigyelnek erre. Talán Újvidéken volt egy hason­­ló­ próbálkozása a mú­zeumpedagógusnak. Szabadkán azonban, ahol én dolgozom, nagyon nehéz ilyesmit létrehozni. Nagyon örülök, hogy éppen a múzeum ad helyet ezeknek az újraélesz­tési kísérleteknek. Úgy gondolom, csak egy jó vállalkozó kelle­ne ahhoz, hogy ismét fellendüljön a keres­let a kézműves tárgy­ak iránt, és ezzel a mes­terségek is újraéled­nének. A szabadkai múzeumhoz­ tartozik egy emléktárgybolt. A tapasz­talat azt mutatja, hogy az emberek vásárolják ezeket a népművészeti termékeket. A mesterek és a művé­szek nem tudják önmagukat menedzselni. Ők jól tudnak dolgozni, de kellenének a vállalkozók. Van erre példa a világban. Nem is olyan messze tőlünk, Tápén csak gyékényből élnek. Persze szemléletvál­tásra is szükség lenne. Azt szoktuk meg - sajnos már a nagyanyáinktól is ezt láttuk -, hogy ami régi, azt el kell dobni. A gyerekeinken azonban megfigyelhet­jük, hogy vonzódnak a természetes anyagokhoz. Csak lehetőséget kell adni nekik, hogy a közelükbe kerüljenek ezek a dolgok. Ha nem mutatjuk meg nekik, akkor nem fogják tudni, hogy létezik ilyen vi­lág is. Nagy Abonyi Ágnes, a Városi Mú­zeum néprajzkutatója, a kötet szer­kesztője a megnyitón elmondta, hogy ez a kis füzet nem kizárólag a kosárfo­nóknak szól. És bár a szakmát nem le­het könyvből megtanulni, csak gya­korlati útmutatások mellett, „kézből”,, mégis nagy szükség van a kézműves­munka rejtelmeibe betekintést nyújtó összefoglalóra. Sándor Lajos haláláig rendszeres szakoktatója volt a téli kéz­művestáboroknak, és ezzel­ nagyban hozzájárult a kosárfonás népszerűsíté­séhez. Könyve megjelentetésével a szakma újraéledéséhez szeretett volna hozzájárulni a Thurzó Lajos Közmű­velődési Központ. • GRUIK Ibolya Gergely József A gazdag ünnepi fogyasztás után tud­nunk kell, hogyan frissítsük fel szerveze­tünket. A friss gyümölcs a vitaminok, ás­ványi anyagok és rostanyagok kiapadhat­­atlan forrása. A jó egészséghez ideális ezek napi három-négy alkalommal törté­nő fogyasztása, különösen a gyerekek és idősek esetében. Miután e vitaminok és ásványi anyagok teljesen természetes for­mában vannak, a szervezet könnyen le­­bonga őket. A kicsinyek elégedetten vág­nak bele az ötletes édes és sós szendvi­csek elkészítésébe, az egyszerűbb gyü­mölcssaláták, saláták, limonádék vagy je­ges teák elkészítésébe. Az M-Rodic Me­,­gamarketekben február 4-ig tart az Ön té­likertje elnevezésű akció, amely a fogyasz­tóknak a friss gyümölcsök és zöldségfé­lék gazdag kínálatát nyújtja kivételesen kedvező áron, így a citrom kilogrammja 49, a Klemen­tine mandarin 58, a szőlő 189, a 250 grammos csoma­golásban lévő földieper 99 dinárba kerül... Az M-Rodic fogyasztói részére az egzoti­kus gyümölcsök gazdag ajánlatát állította össze, így a kivonó gyümölcs kilója 522 dinárba kerül, egy kiló lichi 319 dinár, a grapefruit 71,30 dinár, az ananász 139 dinár, a ta­­marilla pedig 771 dinár. És nemcsak ennyi! A friss gyümölcs kínálata szintén igen vonzó. A zöldség 47 di­nárba kerül, a fokhagy­ma 109 dinárba, a vörös­hagyma 31, a pasternák kilója 44 dinár, a paprika darabja pedig 12,10 di­nár... minden gazdag, de bőven tartalmaz káli­umot, kálciumot és magnéziumot is. Frissítő italként fogyasztható, szárított gyümölcsként vagy ételízesítőként. ■ A kiwi, a szakemberek szerint a legegészségesebb gyümölcs. A B vitamin­­csoportot tartalmaz, illene A- és­­vlta­­mint is, fehérjéket, kálciumot és vasat.. Hasznos a jövendőbeli anyáknak, mert a B-vitamin segíti a gyermek növekedését. ■ Sokan biztosan nem tudják, hogy földiepret heti egy alkalommal kell fo­gyasztani. Hasznos a vese és a szív számá­ra. A legjobb frissen. Tejszínnel és pezs­gővel megörvendeztethet valakit egy ro­mantikus vacsorával... ■ A mandarin a citrusok családjába tartozik. Gazdag A- és C-vitaminban, és sok növényi rostot tartalmaz. Ajánlatos fogyókúra alkalmával, illetve a triglicerid és a koleszterin csökkentésére. Kiváló frissítő a téli hónapokban. ■ A fisalis Peruból származik, a kis narancsformájú gömböket a lampion­hoz hasonlóan borítottuk. Étkezésre csak a gömböket használjuk, amelyek tortadíszek is lehetnek. A-, B- és C-vita­­m­int tartalmaz. Gazdag ásványi anyagok­ban. Az Ön télikertje elnevezésű akció február 4-ig tart újvidéki, belgrádi, sza­badkai, pozarevaci és pancsovai üzlete­inkben. M Az On télikertje az M-Rodic Megamarketekben A banán kilója 58,50, az alma kilója 34,90 dinár, a zöldsaláta darabja 14 dinár Az újvidéki, belgrádi, szabadkai, pozarevaci és pancsovai M-Rodic Megamarketek kellemes és szóra­koztató vásárlási lehetőséget kínálnak, a hazai termékek legszélesebb palettájával, a legkedvezőbb árak mellett, így ezek az üzletek a korszerű család számára a legszükségesebb termékek beszerzésé­nek közkedvelt helyei. Az M-Rodic Megamarketekben folyamatban van az Ön télikertje elnevezésű nagy akció, amely február 4-ig tart. Egy kiló banán 58,50 dinárba, a narancs 39,90, a kiwi 78,90, az alma 34,90, a sárgarépa 18,90, a zeller 33,50, a vöröshagyma 31, a káposzta 4,90, a burgonya pedig 18,90 dinárba kerül. Minden felsorolt üzletben tart az akció. ■ Megbízhatóan tud­juk, hogy a citrom C-vita­ kozelkep@magyar­szo.co.yu KÖZELKÉP 11

Next