Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-01 / 26. szám

2007. február 1., csütörtök Ittam fiú ■ TOBBESSZÁMBAN A SEBESSÉGÉRT Mire figyeljünk az új gépünknél Sokan, akik most szeretnének gépet vásárolni, és valamennyi­vel több pénzük van, a többmagos processzorok mellett dönte­­nek. Ezeknek a rendszereknek is vannak kis buktatóik, amire megéri odafigyelni. Ilyen apró buktatók a nem megfelelő táp és/vagy­ hűtés, esetleg a rosszul megválasztott alaplap. Mivel már több mint egy éve forgalmaznak duplamagos rendszereket ottho­ni felhasználásra is (azelőtt csak a munkaállomások, illetve a szer­verekben volt megtalálható az ilyen megoldás, melyek felépítése továbbra is eltér az asztali gépekétől - ezekkel nem foglalkozunk) , így van bőven tapasztalatunk. Ami a legfontosabb egy gépnél, a jó alaplap. Nem lehet jó gépet összerakni nem megfelelően megválasztott alaplappal. Ma­napság nem a szoftverek hibája miatt válnak instabillá a rendsze­rek, hanem a hardverelemek nem megfelelő működése, illetve a rossz minőségű meghajtók (driverek) miatt. Ezért alaposan fon­toljuk meg, milyen lapra is van szükségünk, jobban járunk, ha a lapra költünk többet és a processzoron spórolunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem annyira a kis frekvenciakülönbség adja a nagyobb sebességet, hanem a jól megszervezett kommunikáció a hardvereszközök között. Ismert szólás az informatikusok között, hogy a számítógép olyan gyors, amilyen gyors a leglassabb része. És ha pont az alaplap a leggyengébb, sajnos semmi más nem se­gíthet, mivel minden alkatrész ezen keresztül kommunikál a pro­cesszorral (és a rendszermemóriával). Amikor megjelent az Intel első olcsó kétmagosa, a 805-ös chip, még nagyon kiforratlan volt a technológia, sok probléma volt vele, vagyis inkább az akkori lapokkal, sokszor bipsfrissítéseket kel­lett végezni ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen. Azután megjelentek az Intelnél a 945-ös és az újabb chipszettek, melyekkel már nem volt gond, stabilan és hibátlanul működtek a gépek ve­lük. Manapság e chipszettel szerelt lapok nem drágák, megéri be­léjük fektetni. Az AMD-nél a kétmagos rendszerek ára valamelyest nagyobb, mivel teljesen más úton halad a két gyártó. Ezeknél a prociknál nem tapasztaltunk különösebb problémákat, igaz csak NVidia NForce chipszetteket használtunk. Ezeknél a rendsze­reknél a memóriakontroller is a processzoron belül helyezkedik el, ami azonban problémát okoz az integrált videokártyáknál (nem ritka eset, ha a dual chanelbe kötött memóriablokkok külön bi­­osbeállításokat, biosfrissítést igényelnek). Az AMD-nél problémát inkább a tokozás okozott sokkal nagyobb, elejében csak 939-ben mentek a kétmagosak, míg az egyszerűek 754-ben, azon­ban az AM2 tokozással e problémát is kikü­szöbölték. Manapság mindkét processzor­­gyártó termékeihez megfelelően jó mi­nőségű lapok kaphatóak (nem a legol­csóbbakat kell nézni), a problémák leg­nagyobb része megoldódott. Azonban ha már a két mag mellett vagyunk, ak­kor érdemes meggondolni a memóriavá­lasztást is. A processzort adatokkal is el kell látni, mégpedig ebben az esetben két procesz­­szort, így egyértelműen a gyorsabb ddr2-es modu­lok mellett kell dönteni, legalább 667MHz-en. Azonban, ha találunk 800MHz-es modulokat és a választott processor­­chipset páros is támogatja annak használatát, akkor mindenképpen azt válasszuk, ugyanis mindaddig míg a memóriából nem kerül el a processzorba a szükséges információ, a processzor tétlenkedik. Nagy figyelemmel válasszuk meg a tápegységünket is. Nem lehet stabil gépet építeni nem megfelelő energiaellátással. Mivel az új lapok nagyobb fogyasztók is, minimum 400 W tápegységet építsünk a gépbe, és lehetőleg válasszunk a márkásabb termé­kek közül, mivel azoknál sokkal tisztább a kimenő áram, illetve a nagy terhelés esetén sokkal később kezd csökkenni a feszültség. A duplamag ugyanis hátrányként magával hozza azt is, hogy ér­zékenyebb a tápellátásra, ugyanis bármelyik processzormag hi­bázik a nem megfelelő áramellátás miatt, a rendszer összeomol­hat. Akik pedig tanulták a valószínűségszámítást, könnyedén ki­számolhatják, hogy­ a potenciális hibák aránya exponenciálisan nő a hibázni képes alkatrészek (processzormag) mennyiségével. Vi­gyázzunk, kérjük ki szakemberek tanácsát, ne spóroljunk a tápegy­ségen, nem éri, meg­kockáztatni drága gépünket, rövidíteni an­nak élettartamát. Legközelebb a kétmagos processzortípusok köz­ti különbségekről írunk, tekintetbe véve azok teljesítmény/ár vi­szonylatát is. B j­ zs bzs@cnt.co.yu Formátumháború az alaplapoknál Az Intel az idén felfuttatná a kisméretű, zömében otthoni kör­nyezetbe szánt, úgynevezett mini-PG- vagy 1 small form factor (SFF) I PC-k forgalmát. Az ilyen számítógépeket jellemzően hely- és ener­giatakarékosságuk miatt választják egyre többen, nem mellékesen az SFF-rendsz­erek egy átlagos PC-hez viszonyítva jóval halkab­ban is üzemelhetnek. Ezekhez a gépekhez ugyanakkor speciális komponenseket tudnak csak használni a gyártók, ezért az átlagos­nál többe kerülnek. A mini-PGk felépítése általában eltér az általánosan al­kalmazott formaszabványoktól, a gyártócégek ezért többnyire saját fejlesztésű alaplapokat és más komponen­seket (például hűtőrendszert, tápegységet) kénytelenek felhasználni a számítógép epitez i­se során, ez pedig jel­­l­­emzően drágító tényező­­­­ként hat. Az­ Intel most teljes­­ me­llszélességgel a VIA által megal­kotott mini-ITX szabvány mellé áll, így próbálja meg elérni, hogy az SFF-gé­­pek kedvezőbb alternatívává válhassanak. Ennek eredményeként a processzorgy­ártó belé- *^p0,pr pőszintű CPU-ira épülő számítógépek egyik lehetséges platformjaként az év első felétől a mini-ITX is szóba jöhet, ami mindenképpen áttörésnek számít, az Intel ugyanis eddig csak a­ z ALAPLAPOK saját nevével fémjelzett formaszabványokat, azaz az ATX- és a BTX- rendszerek különböző variánsait ismerte el, csak ezek használatát ajánlotta alaplapgyártó partnereinek. A világelső processzorgyár­tó lépésé­t ugyanakkor jó eséllyel nem a VIA hirtelen közeledése indokolja (már csak azért sem, mivel az Intel elsősorban a SiS lap­kakészleteit ajánlja a kisméretű PGkhez), sokkal inkább az AMD saját platformjának, a DTX-nek a bejelentése. Az Intel legfőbb riválisa január elején ismertette terveit, mi­szerint még az idén útjára indít egy SFF rendszerek­hez ajánlott formaszabványt, mely a mini-ITX nyomdokaiba érhetne, de annál univerzá­­lisabb megoldást kínálna a gyártók­nak. A DTX-nek nevezett szab­ványt ugyan processzor­független szabvány­nak képzeli el az AMD, az Intel­nél azonban nyilvánvalóan nem nézik jó szemmel a rivális ilyen irányú ambícióit. A mini-ITX-hez kísértetiesen ha­sonlító DTX-szabványt még ebben a negye­dévben­ véglegesítené az AMD, az új rendszer­nek megfelelő számítógépek, komponensek csak ezu­tán tűnhetnek fel a gyártók kínálatában. Legalábbis érde­kes egybeesés, hogy az Intel ugyanebben az időben a mini-ITX rendszer mellett kötelezi el magát. ■ prohardver komputer@magyar­szo.co.yu 13 Szabadka www.tippnet.coyu MEGVÁSÁROLHATÓ A WINDOWS VISTA.­­ A Microsoft Corpo­ration kedden este egy­ grandiózus New York-i rendezvény kereté­ben hivatalosan is útjára indította legújabb termékeinek széles kö­rű elérhetőségét övező globális eseménysorozatát. Bill Gates a New York-i Times Square-en jelentette be, hogy­ a cég a vállalati felhasz­nálók után a nagyközönség számára is megkezdte a Windows Vis­ta operációs rendszer és a 2007-es Office-rendszer irodai prog­ramcsomag forgalmazását. A két forradalmian új termék 70 ország­ban, 19 nyelven lesz elérhető, amely az év végére előreláthatólag 99 nyelvre bővül majd. Magyarországon a Windows Vista angol nyel­vű verziója február 1-jétől rendelhető meg a kiskereskedőknél. Már biztosnak, látszik, hogy az első konfigurációk magyar nyelvű előte­lepített verzióval február végén lesznek elérhetőek egyes viszonte­ladók polcain, a szoftver előtelepített és dobozos formában széles körben pedig március közepétől érhető el. A magyar verziók árai­ról előzetesen annyit lehet tudni, hogy­ a Windows Vistát, az előze­tes bejelentéseknek megfelelően, öt verzióban forgalmazzák: Win­dows Vista Home Basic, Windows Vista Home Premium, Windows Vista Business, Windows Vista Enterprise és Windows Vista Ulti­mate. A Vista Home Basic ára az XP Home-éval egyezik majd meg, a Vista Business pedig a Win XP Pro árán kapható majd, de az árakat a mennyiségi licencelés, illetve a viszonteladók és kiskeres­kedelmi áruházak árpolitikája szabja majd meg. A Szerbiában meg­vásárolható Vista és Office 2007-es áráról egyelőre nem sikerült információkat szereznünk. « NVIDIA MÁRCIUSBAN JÖN AZ SLI 2.0?­­ Egyes ér­tesülések szerint az nVidia a márciusban ese­dékes CeBIT kiállításon mutatja be az SLI- technológia második generációját, amely a több új lehetőség mellett a teljesítményt is növeli. Az érdekes hírről a VR-Zone számolt be egy meglehetősen rövidke és bizonytalan hangvételű bejegyzésben. Értesülésük szerint a gyártó márciusban rántaná le a leplet a jelenleg SLI 2.0 néven jegyzett megoldásról, amely az eddiginél több grafikus vezérlő egyidejű használatát teszi lehetővé, emellett pedig engedélyezné az eltérő megoldások össze­kapcsolását. Amennyiben igaz a hír, az nVidia nagy­ érdeklődést vált­hat ki a CeBIT ideje alatt. A részletekről ugyan szinte semmit nem tudni, de az első pletykák alapján úgy tűnik, hogy az eddigi négy helyett akár nyolc, illetve tizenhat grafikus processzor erejét is öt­vözhetjük, és több jelenlegi szigorítás is megszűnik. Lehetővé vá­lik a különböző kártyák ötvözése, jobban­ alkalmazkodva a szoftve­rek igényeihez. Az ATI - immár AMD - által népszerűsített Cross- Fire összeállításokhoz hasonlóan a gyengébb kártyákat befoghatjuk a fizikai számítások végzésére, míg az erősebb példányok a megje­lenítésre koncentrálhatnak. Az nVidia egyelőre nem fűzött kom­mentárt a hírhez, azonban az eddigi trend alapján valószínűnek tű­nik valamilyen újdonság megjelenése a kiállítás ideje alatt. ÚJ SZÉLESVÁSZNÚ SAMSUNG MO­NITOROK.­­ A Samsung a január eleji International CES kiállítás alkal­mából több új monitort is bejelen­tett, melyek közül a SyncMaster soro­zat 206BW és 226BW típusjelű tagjai információink szerint hamarosan, február folyamán az üzletekbe kerül­nek. Mindkét monitor széles, 16:10 arányú TN+film panellt tartalmaz. A 20 hüvelykes 206BW felbontása 1680x1050 pixel, fényereje 300 cd/ns, kontrasztará­nya 800:1, szürkeárnyalatos válaszideje 2 ms. Hasonló paraméte­reket tud felmutatta a 22 colos 226BW is, amelynek azonban 1000:1 a kontrasztaránya. Mindkettőre jellemző, hogy a kontrasztot dina­mikusan változtathatja, így az elérheti a 3000:1 maximális értéket is. A betekintési szögeket vízszintesen és függőlegesen egyaránt 160 fokban adják meg. A gyártó a kijelzőket D-Sub- és DVI-csatlakozó­­val látja el, a digitális bemeneten a HDCP másolásvédelem is tá­mogatott. A kezelőszoftver már együttműködik a Windows Vistá-­ val is, ám a monitorok bármilyen operációs rendszert futtató szá­mítógéppel használhatók, a beállításokat ugyanis hagyományos ké­pernyőmenü segítségével is el lehet végezni. A SyncMaster 206BW ajánlott ára 399 euró, míg a 226BW-ért 479 eurót fognak elkérni.

Next