Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-06 / 30. szám
8 TOPOLYA-KISHEGYES mszotop@stcable.co.yu tarfi. RÖVIDEN I TOPOLYA Tűz a szociális központban Szombaton délelőtt tűz keletkezett a szociális központ egyik irodahelyiségében, majd átterjedt a folyosóra is. A tűz keletkezésének okát még vizsgálják az illetékesek, és az anyagi kár felbecslése is folyamatban van, de annyi bizonyos, hogy a kár igen jelentős. A központ dolgozói egyelőre nem tudják hol fogadni az ügyfeleket, de valószínűleg hamarosan ideiglenesen megoldást találnak az ügyfélfogadásra. (nk) A központ épülete egyelőre használhatatlan A borsótermesztésről Ma a Fejlesztési Központban összejövetelt tart az Agrobiznisz klub. A téma a zöldborsó termesztése, valamint az erre vonatkozó szerződéskötés feltételei. Az előadó az Aretol cégtől érkezik. Ugyanitt termékbemutatót tart a Promising Pro munkavédelmi eszközöket forgalmazó cég. Az előadás 11 órakor kezdődik. (tp) ■ PACSÉR Vendégszereplések Tordán A pacséri művelődési egyesület népdalénekesei is felléptek a hétvégén a Tordai Művelődési Napok megnyitóján. A topolyai községből a Mara amatőr színjátszócsoport március 4- én, a Kodály Zoltán Művelődési Központ táncosai március 18-án mutatkoznak be Tordán, a bácsfeketehegyi művelődési egyesület pedig március 24- én szerepel a rendezvénysorozat programjában. (hg) I KISHEGYES Farsangi felvonulás Február 8-án, csütörtökön az Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában jelmezes farsangi felvonulást szerveznek. Jó idő esetén a jelmezbe öltözött tanulók felvonulnak a falu főutcájában, rossz idő esetén a tornateremben. A szülői tanács tagjainak szervezésében farsangi fánkkal és teával kedveskednek a felvonulóknak. (tp) Előadás a méhészeknek A községi méhész egyesület a téli előadássorozat keretében a községháza nagy tanácstermében elsőként február 8-án, csütörtökön, 18 órai kezdettel tart előadást a méhész gazdaságok bejegyzéséről, illetve a konténeres tartási módról. Az előadó Agárdi József neves méhész szakember lesz. (tp) Kevés a jó mesterember ismét Maráz József a vállalkozók községi szervezetének elnöke Elismerés a legjobb magánvállalkozóknak A kishegyesi községben több mint kétezerre tehető a munkanélküliek száma, ami sajnos hamarosan tovább fog növekedni, hiszen várható a szikicsi Njegos privatizációja is, a privatizált vállalatok esetében pedig kevés az olyan példa, mint a Bácska téglagyár vagy a Gradamont, ahol mindent megtesznek a termelés fenntartása érdekében. Az egyedüli kedvező folyamat a magánvállalkozások terén tapasztalható. A nemrégiben megjelentetett és a község vállalkozásait bemutató katalógus jól bizonyítja, hogy érdemes kitartóan dolgozni - hangzott el a hétvégén a kishegyesi vállalkozók községi egyesületének tisztújító közgyűlésén, amelyen az új vezetőség megválasztásán kívül átadták az egyesület elismeréseit a legsikeresebb vállalkozóknak. Az eltelt időszak munkájáról szóló beszámolóban elhangzott, hogy a szervezet jó kapcsolatokat igyekszik kialakítani az önkormányzattal, de az elhangzott felszólalások szerint ezt az együttműködést tovább kell fokozni. A község képviselője elmondta, hogy az elmúlt esztendőben elsősorban a földműveseknek próbált segíteni többek között azzal, hogy néhány sajátos terméket, például kecskesajtot, mézbort, meggypálinkát, kecskekolbászt és hasonló termékeket előállító termelőt elvitt egy belgrádi kiállításra, és ott kiderült, hogy e termékek iránt lenne is komoly kereslet, de ahhoz, hogy a termelők bárhol is komolyabb tényezőként léphessenek fel, szerveződniük kell. A vitában a vállalkozók rámutattak arra is, hogy egyrészt nagy gondot jelent a nagyszámú munkanélküli, másrészt viszont tény, hogy egyes vállalkozások hiába keresnek jó szakembereket. Főleg a jó mesteremberek hiányoznak. Megítélésük szerint a mostani szakmunkásképzésből nemigen kerülnek ki jó mesterek, a szakmát valójában később kell megtanulni. A másik nagy gond, hogy a munkanélküliek nagy részének van saját földje, és gyakran nem tudják eldönteni, hogy a földet műveljék, vagy a munkahelyet válasszák. Kiemelték azt is, hogy elsősorban a termelő vállalkozásokat kell szorgalmazni, mert egyedül ezek tudják tartósan megoldani a munkanélküliség kérdését, és ezek fogják elősegíteni a község ütemesebb fejlődését is. A vita során elhangzott az is, hogy a községben hamarosan megalakul az a csoport, amely a pályázatokat kíséri, és értesíteni fogja a vállalkozókat is a kedvezményes hitelekről, beruházási lehetőségekről. A vitát követően a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a munkáról szóló jelentést, valamint a feladatokról szóló munkatervet, és megválasztotta az egyesület új vezetőségét. Az elnök ellenvetés nélküli szavazással ismét Maráz József lett. A tisztújítást követően az elnök átadta az egyesület elismeréseit a tavalyi év legjobb vállakozóinak: ifj. Cékus Árpádnak, és Cedomir Radomannak. Betegsége miatt Csete László nem tudta átvenni az elismerést, ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy az elnök az első adandó alkalommal adja át neki az oklevelet. I PAPP Imre Papp Imre A közelmúltban lapunk hasábjain is beszámoltunk arról, hogy a Vorput zombori részlegének egy csoportja a Krivaja mellett 25-30 éves fákat vágott ki, amelyeket annak idején azért ültettek, hogy védjék az utat az esetleges hófúvásoktól. A helyi Tölgy Környezetvédelmi Egyesület tagjai megpróbáltak közbelépni, értesítették a rendőrséget, felügyelőséget, mert a favágók nem tudtak írásos meghagyást felmutatni a munkálatok jóváhagyására vonatkozólag. A rendőrség és a felügyelőség viszont nem talált jogi alapot arra, hogy leállítsa a favágást. Ekkor a környezetvédők a sajtó képviselőihez fordultak. Duro Varros, az egyesület elnöke elmondta, hogy jórészt ennek is köszönhető a fák kivágásának abbahagyása. - Amikor az újságírók megjelentek, és az esetet publikálták a tévében, rádióban, az újságok hasábjain, az útkarbantartók már nem tértek vissza. Néhány napra rá után a krivajai helyi közösség most kártérítési per indítványozását latolgatja, hiszen kivágtak és elhordtak legalább 70-80 köbméter fát, ebből 40 köbméter iparilag is hasznosítható, hogy az eszmei értékről ne is szóljak - mondta Vavros, azt is kiemelve, hogy a több mint tíz éve létező egyesület aktivistái minden évben fásítanak. - Az egykor szebb napokat megért birtok dolgozói is fásítottak valamikor, hogy a települést védjék a szelektől. Mi az őszszel már elültettünk 800 facsemetét a környéken, a napokban pedig kihasználva a jó időt, még 1000 akácfát ültetünk a vadászlak környékén, ahol egy 10 hektáros erdős részt alakítunk ki. Ez azért is jelentős, mert a topolyai község köztársasági szinten az egyik legkopárabb területnek számít, csupán 1,6 százaléka erdő, és mi itt létrehozzuk és fenntartjuk Topolya „tüdejét”. ■ A Pilák völgyben ritka növényfajok is találhatók, még az egykori, úgynevezett pannóniaipontusi korszak bennszülött fajaira emlékeztetnek, vagy azok egyenes ági leszármazottai. Amikor 600-700 ezer évvel ezelőtt visszahúzódott a Pannon-tenger, négy nagyobb éghajlatváltozás követte egymást, ami megváltoztatta a térség geológiai és biológiai jellemzőit. Puszták és sztyeppék alakultak ki, melyek maradványai fellelhetők még ma is a Krivaja patak, vagy Bácsér völgyrendszerében, tizenhét olyan faj is, mely szerepel az úgynevezett európai piros könyvben a növényi ritkaságok között, továbbá hét olyan, mely nem található meg sehol máshol Szerbiában. Ebben a hónapban ide várjuk dr. Rózsa Pált, az újvidéki természettudományi kar professzorát, aki dokumentálja a növények fellelhetőségét és fejlődését. A tervek szerint őszig elkészül egy tanulmány, mely alapján a völgyet természetvédelmi területté nyilvánítanák. Ez aztán idegenforgalmi szempontból is vonzóvá tenné a vidéket - tette hozzá az elnök. - Nem félnek attól, hogy akkor meg majd a turisták teszik tönkre a vidéket? Nem, mert megszerveznénk az ügyeletet, és meghatároznánk a viselkedési szabályokat, hogy megvédjük környezetünket, annak növény- és állatvilágát. Éppen azért akarjuk védetté nyilvánítani, hogy megőrizzük! Egy kellemes kirándulóhely maradna, de szigorú rendszabályokkal. ■ Az egykori Pilák-kastély körüli arborétumban, a parkban állítólag háromszáz éves tölgyek is találhatók. - Igen, az egyesület is arról kapta a nevét. A fellelhető dokumentumok alapján itt egykor 1400 tölgy volt. Mára ennek csak töredéke, 48 maradt. Ezek azonban egészségesek, és szemmel láthatóan jól érzik magukat az enyhén vizenyős terepen. Remélem, meg tudjuk őket védeni, évente tisztogatjuk, takarítjuk a környéküket. A tölgy több mint 500 évig is elélhet, bízom benne, hogy még az ük-ükunokrám is láthatják majd őket. ■ TÓTH Péter Topolya tüdeje Az újságírók is segítettek megvédeni már reagált az illetékes minisztérium is. Igen, ezen a vidéken olyan növényjelezve, hogy szabálytalan az eljárás. Ezek ritkaságokkal találkozhatunk, amelyek Az út menti fák egy részéből csak tuskó maradt Tóth Péter 2007. február 6., kedd