Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-14 / 37. szám

8 TOPOLYA-KISHEGYES mszotop@stcable.co.yu itta Szó RÖVIDEN I TOPOLYA Méhészvásár A helyi méhész egyesület szervezé­sében ma 15 és 17 óra között méhé­szeti felszerelés, kellékek és gyógysze­rek vásárát rendezik meg. A helyszín a helyi közösség nagyterme, ahol a vá­sár utáni 7 órától Dragoslav Bugarski tart előadást a méhészettel kapcsola­tos időszeni témákról. (tp) Kosztolányi kedvesei A zentai Térzene Irodalmi és Mű­vészeti Társaság alkalmi társulata mu­tatkozik be holnap 18 órától a Nép­könyvtárban a Megmenthetnek? Koszto­lányi kedvesei című összeállítással. Köz­reműködik Kalmár Gergely, Máriás Endre, Pozsgai Zsófia, Verebes Kmács Erika és Vicéi Károly, aki egyheti az előadás rendezője is. (nk) Díjazott zenedések Újabb sikereket könyvelhettek el a topolyai alsó fokú zeneiskola növen­dékei. A Lazarevacon nemrégiben megtartott nemzetközi jellegű hege­dűs szemlén Vojter Jovana és Ottó Boglárka második helyezett lett, a kis­hegyesi Dudás Virág Ervin 99,08 pont­tal pedig első helyet szerzett. Mindhár­man a topolyai zeneiskola növendé­kei, Gál József tanítványai. (tp) Cukorrépatermesztés A Mezőgazdaság-fejlesztési Intézet szervezésében pénteken tartják a követ­kező szaktanácskozást 10 órai kezdet­tel az Agrobacka igazgatósági épületé­ben. Ezúttal a cukorrépa termesztése lesz a téma. A tavalyi terméshozamok­ról Radomir Susa számol be, a növény védelméről Mira Lalicic, a fajtaválasz­tékról dr. Kim Kovacev és dr. Nikola Cacic beszél, a Victoriagroup Fertil és Agro-Servis termelési programját pedig Ljubica Vukicevic ismerted. (tp) Ingyenbusz a Valentin-bulira A VMI a VaMaSzIF közreműködé­sével február 16-án, pénteken 21 órai kezdettel Valentin-napi bulit szervez a fiatalok részére Újvidéken a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület nagytermében (József Attila utca 16.). A jó hangulatot a muzslyai Zenei mű­hely (régi Szivárvány) együttes bizto­sítja. A szervezők díjmentesen autó­buszt indítanak a bajmoki, pacséri, bácskossuthfalvi és topolyai fiatalok ré­szére. A belépőjegyek 200 dinárért kap­hatók. Jegyvásárlás és információ Gá­bornál a 064/ 22-19-756-os, Móninál a 064/17-15-699-es és Annamáriánál a 063/199-48-11-es telefonszámon. (nk) Tánciskola A Balkán tagozati otthon szervezé­sében hamarosan tánciskola kezdődik. Az érdeklődők a Csáki Lajos iskola tor­natermében jelentkezhetnek hétfőn és szerdán 18-tól 20 óráig, vagy a 064/232-4-472-es telefonon. (I. I.) Kirándulás nyugdíjasoknak A nyugdíjasok egyesülete holnap egynapos kirándulást szervez, a magyar­­országi Cserkeszőlő gyógyfürdőjébe. Március végén ugyanide ötnapos üdü­lést terveznek, melyre már jelentkez­hetnek az érdeklődők délelőttönként az egyesület irodájában. (I.­I.) IBÁCSKOSSUTHFALVA Szemétszállítás nélkül A Standard Közművesítési Vállalat értesíti a lakosságot, hogy az állami ün­nepre való tekintettel február 15-én, csütörtökön a IV. negyedben nem lesz szemétszállítás. (­hg) Találkozóhely, szellemi műhely A 29 éve működő 9+1 Művésztelep idei terveiről A telep munkájának szervezői papír­ra vetették a terveket, remélhetőleg a megfelelő támogatás is időben megér­kezik. Az alkotótáborok időpontját igye­keznek az év elején meghatározni, hogy a meghívottak előre be tudják illeszteni tervükbe a bácskossuthfalvi tartózkodást. Mint id. Novák Mihálytól, a művésztelep vezetőjétől megtudtuk, hagyományos és új tartalmak is megjelennek a következő hónapokra tervezett rendezvények között. - A tavalyi évet nagyon jónak értéke­lem, közel tíz országból alkottak művé­szek a táborainkban, és nagyon jó han­gulatú összejövetelekre került sor. Nem kerek, de majdnem jubileumi az idei évünk. Sajnos a „támogatói csapok” csu­pán csöpögnek, és nem folydogálnak úgy, mint ezelőtt néhány évig. Ennek el­lenére lesz néhány tartalmasnak ígérke­ző összejövetelünk ebben az évben is. A téli hónapokban a fűtés gondot jelent az egyébként jó körülményeket biztosí­tó művelődési házban, ezért a 9 +1 a me­legebb időre időzíti táborait.­­ Az első találkozónkat egy picikét sza­kítva az eddigi hagyományokkal nem a fa­lunap körüli hétre, hanem egy kicsit ko­rábbra tervezzük, május 14-étől 19-éig tart az alkotótáborunk, hogy aztán mi is részt vehessünk a falunap köré szerveződő ren­dezvényeken. Júniusra egy budapesti és egy szegedi művész, apa és leánya, Szűcs Edua és Szűcs Árpád közös tárlatát tervezzük. Ők évek óta művésztelepünk vendégei, és Kí­nától Indián át sokfelé kiállítottak már.­­ Szajkó István, Léphart Pál és Far­kas L. Zsuzsa után idén nyáron, júliusban Penovác Endre lesz a házigazdáján tema­tikus tábornak, ahová a hozzá közel álló alkotókat hívja vendégül. Tavaly anyagi okok miatt nem szervez­tük meg az ifjú művészek találkozóját, idén augusztusra tervezzük ezt a tábort, az őszi alkotótábort pedig szeptember vé­gén tartjuk, majd a hagyományos évzá­ró kiállítással zárnánk az évet. - Pályáztunk minisztériumi támogatás­ra is, ígéretet kaptunk, reméljük, össze tud­juk hozni a telep munkáját biztosító össze­get, és a katalógusaink is megjelennek. Az az igazság, hogy biztos anyagi háttér nél­kül nehéz terveket szövögetni. Mi kizáró­lag támogatásból élünk, az utóbbi évek­ben a magyarországi támogatások jelentő­­sek voltak, de mint mondtam, sajnos ez az időszak is elmúlni látszik. A községtől há­rom éve Pro Urbe-díjat kaptunk, tavaly a francia vendégek fogadásakor egyszeri tá­mogatásban részesültünk. Az Ady Endre Művelődési Egyesület keretén belül mű­ködünk, az ő költségvetésük is igen szűkös. A fáradhatatlan alapító, házigazda és főszervező végül elmondta, hogy tavaly ki­lenc francia művészt láttak vendégül, és tavasszal, áprilisban viszonozzák a látoga­tást. Folyamatban van az út hivatalos ügy­intézése, kilenc vajdasági alkotó kap le­hetőséget a dél-franciaországi látogatás­ra. ■ H.E. Herceg Elizabetta Ifj. Novák Mihály 2007. február 14., szerda A napokban véglegesítik a tervet Az állami földek bérbeadásával foglalkozó szakbizottság csoportosította a bérbeadandó parcellákat A kataszteri hivatal közreműködésével a kishegyesi állami földek bérbeadásával foglalkozó bizottság a minap a törvényes rendelkezé­sek értelmében csoportosította az állami földeket, s ennek alapján elkészíthető a földek hasznosításának terve, amit el kell majd fo­gadnia az érdeklődőket tömörítő bizottságnak és természetesen a minisztériumnak is, hogy azután ki lehessen írni a bérbeadási árve­rést. A terv végleges szövegét a bizottság a napokban véglegesíti, s utána együttes ülést tart a másik bizottsággal. A javaslat szerint Kis­hegyesen 67, Bácsfeketehegyen 50, Szikicsen pedig mindössze 5 parcella árverezésére kerül sor. A bizottság foglalkozott a bérbeadás­ban egyetértettek a földművesek és a pb­-­A szóban forgó kérdéskört nyilván a bér más kérdéseivel is, de mint hangsúlyozták, a konkrétumokat nem az állami földek­­hasznosításáról szóló tervben, hanem az árveréssel kapcsolatos hirdetményben kell megszabni. Ezek közé tartozik például az, hogy az érdeklődők borítékolják javaslata­­ikat, s a földet az is kibérelhet, akinek az adott területtel szomszédos a parcellája, ha a legmagasabb bérleti díjat kínálja. Eri­vatizált birtokok képviselői is. Nem érke­zett még válasz a minisztériumból arra a bizottsági indítványra vonatkozóan, hogy szeretnék a történelmi egyházaknak vissza­adni a tőlük elkobzott földeket, de figye­lembe kell venni azt is, hogy Kishegyesen mintegy 700, Bácsfeketehegyen pedig min­tegy 570 hektár nacionalizált földet köve­telnek vissza a tulajdonosok és örökösök, beadás időtartamának meghatározásakor kell majd figyelembe venni. A tervek sze­rint a földeket négy évre adják majd bér­be, de az említett területek esetében a bér­beadás nem lehet 1-2 évnél több, mivel vár­ható, hogy az új parlament megalakulá­sát követően az első törvények egyike lesz az elkobzott vagyon visszaszármaztatása. A bizottság ülésén felvetődött az is, hogy sok gondot okozhat, hogy az álla­mi földeket eddig művelő birtokok vagy­ volt birtokok azokat ezúttal sem hagyták parlagon, viszont bonyolult lehet majd annak megállapítása, hogy mennyit fek­tettek be és esetleg mennyit követelhet­nek az új tulajdonostól, ha követelhetnek bármit is, hisz tudvalevő volt, hogy a föl­dek árverésre kerülnek. Az erre vonat­kozó szabályokat azonban a bizottság nem szabhatja meg, mert a törvény szerint is ez az egymás közti megegyezések témá­ja, vagy végső esetben a bíróság hoz dön­tést a kérdésben. A hasznosítási terv a bizottság megíté­lése szerint kedvez a parasztgazdaságok­nak, hisz a parcellák átlagos nagysága egy­két kivételtől eltekintve 25 és 30 hektár között mozog. ■ P.I. Papp Imre Farsangi szokások Topolyán A farsang vízkereszttől, január 6-ától hamvazó szerdáig, a húsvétot megelőző negyven napos böjt kezdetéig tart. A farsangi idő tehát évről évre változik attól függően, hogy mikorra esik húsvét, ami idén április 8-án lesz, tehát a bálák, kar­neválok ideje február 21-éig tart. Régen, mint Bonis Rózsa néprajzkutató gyűjté­séből tudjuk, a mulatozások csak három napra korlátozódtak: farsangvasárnapra,­­hétfőre és­­keddre, de az előkészületek már az úgynevezett kövércsütörtökön meg­kezdődtek. Aki csak tehette, disznót ölt és fánkot sütött. Az igazi ingadozás far­sang vasárnapjának délutánján vette kezdetét, majd a következő két napon is foly­tatódott. Ekkor voltak a bálák, az álarcos felvonulások, eljegyzések, lakodalmak. A gazdasszony a kamrájának megfelelően a legjobb falatokat tálalta fel e napokon. Farsangvasárnap rendezték az álarcosbált. Közös felvonulás nem volt, egy-egy társaság vagy utca fogott össze, és öltözött be házilag készült jelmezekbe, sétálga­tott a városban. Ha két ilyen csoport találkozott, rendszerint megkergették egy­mást. Este az álarcosbálban még többen jelentek meg beöltözve, de nem volt kö­telező a jelmez. A szigorú társadalmi rétegeződést azonban a farsangi hangulat sem oldotta fel. Mindenki tudta, hova tartozik, nem keveredtek, nem keresték fel egymást. Topolyán az urak a Patakihoz és a Pólyákhoz jártak mulatni, a jobb módú polgárok és utasok a Patócs-féle vendéglőbe. A napszámosok és munká­sok kedvelt búfelejtő helye volt az Ozorák- és a Nesze-kocsma, míg a cselédek a Tószegi-féle kocsmába jártak, ahol újévkor a szegődéseket is megkötötték. A vas­út menti legények Gállné, a gazdák és gazdalegények pedig Tölgyesi vendéglőjét keresték fel. Az álarcosbál reggelig tartott, másnap délelőtt pihentek a mulatozók, majd délutánra fölélénkültek a legények, egy jókora fölszalagozott fatuskóval egyik udvarból a másikba táncoltak jelmezbe öltözve. Az öregebb legények tüskén húzgálták egymást, és ezen a napon táncoltak a pártában maradt lányok. Este is­mét bálba mentek, a kisebb kocsmákba a házasok, ahova az asszonyok batyuba köt­ve ennivaló is vittek. Ezt nevezték páros-, batyu- vagy­ emberbálnak. Kedden újabb lendületet kapott a vigasság, de ekkor már csak éjfélig tartott. Az idősebb lányok ezen a napon mutatkozni sem mertek. Ezen az estén hang­zott el a legtöbb tréfa, ugratás, az est fénypontja pedig a bőgőtemetés volt, ami igazi népünnepéllyé alakult. A legények nagyokat ittak, mert közeledett az éjfél, amikortól tilos volt az italmérés. Az idősek a farsangi ünnepek alatt is az időjárást figyelték, mert azt tartották, hogy minél nagyobb jégcsapok lógnak az ereszekről, s minél vastagabb a hótaka­ró, annál gazdagabb aratás várható. A farsang jeles napja volt vízkereszt, a kará­csonyi tizenketted zárónapja mellett január 22-e, Vince napja, amikor is azt tartot­ták, ha megcsordul Vince, teli lesz a pince, továbbá február 2-a, gyertyaszentelő boldogasszony napja, 3-a, Balázs napja, amikor gyertyát és almát szenteltek, s ezt a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. Jeles nap volt még március 12-e, Gergely napja, az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának.

Next