Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-14 / 37. szám
8 TOPOLYA-KISHEGYES mszotop@stcable.co.yu itta Szó RÖVIDEN I TOPOLYA Méhészvásár A helyi méhész egyesület szervezésében ma 15 és 17 óra között méhészeti felszerelés, kellékek és gyógyszerek vásárát rendezik meg. A helyszín a helyi közösség nagyterme, ahol a vásár utáni 7 órától Dragoslav Bugarski tart előadást a méhészettel kapcsolatos időszeni témákról. (tp) Kosztolányi kedvesei A zentai Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság alkalmi társulata mutatkozik be holnap 18 órától a Népkönyvtárban a Megmenthetnek? Kosztolányi kedvesei című összeállítással. Közreműködik Kalmár Gergely, Máriás Endre, Pozsgai Zsófia, Verebes Kmács Erika és Vicéi Károly, aki egyheti az előadás rendezője is. (nk) Díjazott zenedések Újabb sikereket könyvelhettek el a topolyai alsó fokú zeneiskola növendékei. A Lazarevacon nemrégiben megtartott nemzetközi jellegű hegedűs szemlén Vojter Jovana és Ottó Boglárka második helyezett lett, a kishegyesi Dudás Virág Ervin 99,08 ponttal pedig első helyet szerzett. Mindhárman a topolyai zeneiskola növendékei, Gál József tanítványai. (tp) Cukorrépatermesztés A Mezőgazdaság-fejlesztési Intézet szervezésében pénteken tartják a következő szaktanácskozást 10 órai kezdettel az Agrobacka igazgatósági épületében. Ezúttal a cukorrépa termesztése lesz a téma. A tavalyi terméshozamokról Radomir Susa számol be, a növény védelméről Mira Lalicic, a fajtaválasztékról dr. Kim Kovacev és dr. Nikola Cacic beszél, a Victoriagroup Fertil és Agro-Servis termelési programját pedig Ljubica Vukicevic ismerted. (tp) Ingyenbusz a Valentin-bulira A VMI a VaMaSzIF közreműködésével február 16-án, pénteken 21 órai kezdettel Valentin-napi bulit szervez a fiatalok részére Újvidéken a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület nagytermében (József Attila utca 16.). A jó hangulatot a muzslyai Zenei műhely (régi Szivárvány) együttes biztosítja. A szervezők díjmentesen autóbuszt indítanak a bajmoki, pacséri, bácskossuthfalvi és topolyai fiatalok részére. A belépőjegyek 200 dinárért kaphatók. Jegyvásárlás és információ Gábornál a 064/ 22-19-756-os, Móninál a 064/17-15-699-es és Annamáriánál a 063/199-48-11-es telefonszámon. (nk) Tánciskola A Balkán tagozati otthon szervezésében hamarosan tánciskola kezdődik. Az érdeklődők a Csáki Lajos iskola tornatermében jelentkezhetnek hétfőn és szerdán 18-tól 20 óráig, vagy a 064/232-4-472-es telefonon. (I. I.) Kirándulás nyugdíjasoknak A nyugdíjasok egyesülete holnap egynapos kirándulást szervez, a magyarországi Cserkeszőlő gyógyfürdőjébe. Március végén ugyanide ötnapos üdülést terveznek, melyre már jelentkezhetnek az érdeklődők délelőttönként az egyesület irodájában. (I.I.) IBÁCSKOSSUTHFALVA Szemétszállítás nélkül A Standard Közművesítési Vállalat értesíti a lakosságot, hogy az állami ünnepre való tekintettel február 15-én, csütörtökön a IV. negyedben nem lesz szemétszállítás. (hg) Találkozóhely, szellemi műhely A 29 éve működő 9+1 Művésztelep idei terveiről A telep munkájának szervezői papírra vetették a terveket, remélhetőleg a megfelelő támogatás is időben megérkezik. Az alkotótáborok időpontját igyekeznek az év elején meghatározni, hogy a meghívottak előre be tudják illeszteni tervükbe a bácskossuthfalvi tartózkodást. Mint id. Novák Mihálytól, a művésztelep vezetőjétől megtudtuk, hagyományos és új tartalmak is megjelennek a következő hónapokra tervezett rendezvények között. - A tavalyi évet nagyon jónak értékelem, közel tíz országból alkottak művészek a táborainkban, és nagyon jó hangulatú összejövetelekre került sor. Nem kerek, de majdnem jubileumi az idei évünk. Sajnos a „támogatói csapok” csupán csöpögnek, és nem folydogálnak úgy, mint ezelőtt néhány évig. Ennek ellenére lesz néhány tartalmasnak ígérkező összejövetelünk ebben az évben is. A téli hónapokban a fűtés gondot jelent az egyébként jó körülményeket biztosító művelődési házban, ezért a 9 +1 a melegebb időre időzíti táborait. Az első találkozónkat egy picikét szakítva az eddigi hagyományokkal nem a falunap körüli hétre, hanem egy kicsit korábbra tervezzük, május 14-étől 19-éig tart az alkotótáborunk, hogy aztán mi is részt vehessünk a falunap köré szerveződő rendezvényeken. Júniusra egy budapesti és egy szegedi művész, apa és leánya, Szűcs Edua és Szűcs Árpád közös tárlatát tervezzük. Ők évek óta művésztelepünk vendégei, és Kínától Indián át sokfelé kiállítottak már. Szajkó István, Léphart Pál és Farkas L. Zsuzsa után idén nyáron, júliusban Penovác Endre lesz a házigazdáján tematikus tábornak, ahová a hozzá közel álló alkotókat hívja vendégül. Tavaly anyagi okok miatt nem szerveztük meg az ifjú művészek találkozóját, idén augusztusra tervezzük ezt a tábort, az őszi alkotótábort pedig szeptember végén tartjuk, majd a hagyományos évzáró kiállítással zárnánk az évet. - Pályáztunk minisztériumi támogatásra is, ígéretet kaptunk, reméljük, össze tudjuk hozni a telep munkáját biztosító összeget, és a katalógusaink is megjelennek. Az az igazság, hogy biztos anyagi háttér nélkül nehéz terveket szövögetni. Mi kizárólag támogatásból élünk, az utóbbi években a magyarországi támogatások jelentősek voltak, de mint mondtam, sajnos ez az időszak is elmúlni látszik. A községtől három éve Pro Urbe-díjat kaptunk, tavaly a francia vendégek fogadásakor egyszeri támogatásban részesültünk. Az Ady Endre Művelődési Egyesület keretén belül működünk, az ő költségvetésük is igen szűkös. A fáradhatatlan alapító, házigazda és főszervező végül elmondta, hogy tavaly kilenc francia művészt láttak vendégül, és tavasszal, áprilisban viszonozzák a látogatást. Folyamatban van az út hivatalos ügyintézése, kilenc vajdasági alkotó kap lehetőséget a dél-franciaországi látogatásra. ■ H.E. Herceg Elizabetta Ifj. Novák Mihály 2007. február 14., szerda A napokban véglegesítik a tervet Az állami földek bérbeadásával foglalkozó szakbizottság csoportosította a bérbeadandó parcellákat A kataszteri hivatal közreműködésével a kishegyesi állami földek bérbeadásával foglalkozó bizottság a minap a törvényes rendelkezések értelmében csoportosította az állami földeket, s ennek alapján elkészíthető a földek hasznosításának terve, amit el kell majd fogadnia az érdeklődőket tömörítő bizottságnak és természetesen a minisztériumnak is, hogy azután ki lehessen írni a bérbeadási árverést. A terv végleges szövegét a bizottság a napokban véglegesíti, s utána együttes ülést tart a másik bizottsággal. A javaslat szerint Kishegyesen 67, Bácsfeketehegyen 50, Szikicsen pedig mindössze 5 parcella árverezésére kerül sor. A bizottság foglalkozott a bérbeadásban egyetértettek a földművesek és a pb-A szóban forgó kérdéskört nyilván a bér más kérdéseivel is, de mint hangsúlyozták, a konkrétumokat nem az állami földekhasznosításáról szóló tervben, hanem az árveréssel kapcsolatos hirdetményben kell megszabni. Ezek közé tartozik például az, hogy az érdeklődők borítékolják javaslataikat, s a földet az is kibérelhet, akinek az adott területtel szomszédos a parcellája, ha a legmagasabb bérleti díjat kínálja. Erivatizált birtokok képviselői is. Nem érkezett még válasz a minisztériumból arra a bizottsági indítványra vonatkozóan, hogy szeretnék a történelmi egyházaknak visszaadni a tőlük elkobzott földeket, de figyelembe kell venni azt is, hogy Kishegyesen mintegy 700, Bácsfeketehegyen pedig mintegy 570 hektár nacionalizált földet követelnek vissza a tulajdonosok és örökösök, beadás időtartamának meghatározásakor kell majd figyelembe venni. A tervek szerint a földeket négy évre adják majd bérbe, de az említett területek esetében a bérbeadás nem lehet 1-2 évnél több, mivel várható, hogy az új parlament megalakulását követően az első törvények egyike lesz az elkobzott vagyon visszaszármaztatása. A bizottság ülésén felvetődött az is, hogy sok gondot okozhat, hogy az állami földeket eddig művelő birtokok vagy volt birtokok azokat ezúttal sem hagyták parlagon, viszont bonyolult lehet majd annak megállapítása, hogy mennyit fektettek be és esetleg mennyit követelhetnek az új tulajdonostól, ha követelhetnek bármit is, hisz tudvalevő volt, hogy a földek árverésre kerülnek. Az erre vonatkozó szabályokat azonban a bizottság nem szabhatja meg, mert a törvény szerint is ez az egymás közti megegyezések témája, vagy végső esetben a bíróság hoz döntést a kérdésben. A hasznosítási terv a bizottság megítélése szerint kedvez a parasztgazdaságoknak, hisz a parcellák átlagos nagysága egykét kivételtől eltekintve 25 és 30 hektár között mozog. ■ P.I. Papp Imre Farsangi szokások Topolyán A farsang vízkereszttől, január 6-ától hamvazó szerdáig, a húsvétot megelőző negyven napos böjt kezdetéig tart. A farsangi idő tehát évről évre változik attól függően, hogy mikorra esik húsvét, ami idén április 8-án lesz, tehát a bálák, karneválok ideje február 21-éig tart. Régen, mint Bonis Rózsa néprajzkutató gyűjtéséből tudjuk, a mulatozások csak három napra korlátozódtak: farsangvasárnapra,hétfőre éskeddre, de az előkészületek már az úgynevezett kövércsütörtökön megkezdődtek. Aki csak tehette, disznót ölt és fánkot sütött. Az igazi ingadozás farsang vasárnapjának délutánján vette kezdetét, majd a következő két napon is folytatódott. Ekkor voltak a bálák, az álarcos felvonulások, eljegyzések, lakodalmak. A gazdasszony a kamrájának megfelelően a legjobb falatokat tálalta fel e napokon. Farsangvasárnap rendezték az álarcosbált. Közös felvonulás nem volt, egy-egy társaság vagy utca fogott össze, és öltözött be házilag készült jelmezekbe, sétálgatott a városban. Ha két ilyen csoport találkozott, rendszerint megkergették egymást. Este az álarcosbálban még többen jelentek meg beöltözve, de nem volt kötelező a jelmez. A szigorú társadalmi rétegeződést azonban a farsangi hangulat sem oldotta fel. Mindenki tudta, hova tartozik, nem keveredtek, nem keresték fel egymást. Topolyán az urak a Patakihoz és a Pólyákhoz jártak mulatni, a jobb módú polgárok és utasok a Patócs-féle vendéglőbe. A napszámosok és munkások kedvelt búfelejtő helye volt az Ozorák- és a Nesze-kocsma, míg a cselédek a Tószegi-féle kocsmába jártak, ahol újévkor a szegődéseket is megkötötték. A vasút menti legények Gállné, a gazdák és gazdalegények pedig Tölgyesi vendéglőjét keresték fel. Az álarcosbál reggelig tartott, másnap délelőtt pihentek a mulatozók, majd délutánra fölélénkültek a legények, egy jókora fölszalagozott fatuskóval egyik udvarból a másikba táncoltak jelmezbe öltözve. Az öregebb legények tüskén húzgálták egymást, és ezen a napon táncoltak a pártában maradt lányok. Este ismét bálba mentek, a kisebb kocsmákba a házasok, ahova az asszonyok batyuba kötve ennivaló is vittek. Ezt nevezték páros-, batyu- vagy emberbálnak. Kedden újabb lendületet kapott a vigasság, de ekkor már csak éjfélig tartott. Az idősebb lányok ezen a napon mutatkozni sem mertek. Ezen az estén hangzott el a legtöbb tréfa, ugratás, az est fénypontja pedig a bőgőtemetés volt, ami igazi népünnepéllyé alakult. A legények nagyokat ittak, mert közeledett az éjfél, amikortól tilos volt az italmérés. Az idősek a farsangi ünnepek alatt is az időjárást figyelték, mert azt tartották, hogy minél nagyobb jégcsapok lógnak az ereszekről, s minél vastagabb a hótakaró, annál gazdagabb aratás várható. A farsang jeles napja volt vízkereszt, a karácsonyi tizenketted zárónapja mellett január 22-e, Vince napja, amikor is azt tartották, ha megcsordul Vince, teli lesz a pince, továbbá február 2-a, gyertyaszentelő boldogasszony napja, 3-a, Balázs napja, amikor gyertyát és almát szenteltek, s ezt a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. Jeles nap volt még március 12-e, Gergely napja, az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának.