Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-03 / 28. szám

2007. február 3., 4., szombat-vasárnap Nlumn­a muvelodes@magyar-szo.co.yu MŰVELŐDÉS 11 ^&S*#8S®S9«ISi^ IN MEMÓRIÁM Mikes Melánia (1924-2007) Kiváló nyelvész, kutató távozott sorainkból, állapítottuk meg Mikes Melánia ha­lálhíre hallatán. Évtizedeken keresztül vizsgálta az anyanyelv és a környezetnyelv el­sajátítása, annak fejlesztése és művelése kapcsán felmerülő kérdéseket, munkásságá­nak eredményét egész sor publikáció őrzi, ezenkívül projektumokat vezetett, és elis­mert szakember lévén számtalan tanácskozáson adta közre tapasztalatait. Mikes Melánia egyetemi tanulmányait a zágrábi Bölcsésztudományi Karon vé­gezte. A kétnyelvű gyermekek hangtani fejlődése című doktori disszertációját az új­vidéki Bölcsészettudományi Karon védte meg. 1969-től 1989-ig az újvidéki Hungaro­lógiai Intézetben kontrasztív nyelvészeti, pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai kutatásokkal foglalkozott. A Jugoszláviai Alkalmazott Nyelvészeti Társaság egyik ala­pítója és első elnöke. 1998 óta kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazásán dol­gozott, és a gyakorló pedagógusok együttműködésével több kézikönyvet publikált. 1998-tól Az anyanyelv és a környezetnyelv fejlesztése és művelése és az interkultura­­lizmus ápolása a vajdasági gyermekeknél elnevezésű projektumot vezette. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává 2000-ben választották meg. Mikes Melánia temetése ma, február 3-án 13 órakor lesz az újvidéki Futaki úti katolikus temetőben. Magyar mintára készült A hazai filmgyártás támogatása a legfőbb célja az új filmtörvénynek, mely több mint egy éve képviselőházi eljárásban van A jelenleg érvényben levő filmtörvényt 31 évvel ezelőtt, 1976-ban hozták meg. Ak­kor Vajdaságban 249 mozi működött, ma, pontosabban tavaly, már alig harminc. A tartományi oktatásügyi és művelődési titkár­ság adatai szerint a mozik egy részét az épü­letek rossz, helyenként közveszélyes állapo­ta miatt, más részüket a hiányos és elavult berendezések okán kellett bezárni. Nyomós ok persze a nézők elpártolása is a mozitól a modern videotechnológiák megjelenését követően, hogy a hihetetlen méreteket öl­tő kalózkodást ne is emlegessük. A TVT il­letékes titkársága az okok között említi a ki­nematográfiái vagy egyszerűen szólva film­törvény meghozatalának késleltetését is, mely rendet teremtene a filmkészítés, a-for­galmazás és a -bemutatás terén. Nyilván nem a filmtörvény az­ oka az egykor virágzó film­színházak nagymérvű térvesztésének, ugyanakkor a viszonyok három évtized alatt olyannyira megváltoztak, hogy elengedhe­­tetlennek tűnik azok módosítása. A törvény késik, pedig türelmetlenül várja a hetedik művészet valamennyi érin­tettje Szerbiában. A régió szakembereinek bevonásával dolgozták ki, méghozzá az ide­vágó magyar törvény alapján. Persze nagy kérdés, hogy­ mit hozhat az új törvény, de az is, hogy miért késik? Mint azt Svebor Michidtől, a Szerbiai Filmközpont igazga­tóhelyettesétől megtudtuk, az egyik újdon­ság az, hogy szisztematizálja a produkciót és a disztribúciót. Óvja a hazai filmgyár­tást és forgalmazást egyideűleg, úgy, hogy adókedvezményt nyújt azoknak a forgalma­zóknak, melyek előnyben részesítik a hazai filmet, vagy azáltal is, hogy jutalmazza a ha­zai film alkotóit közönségsiker, és külföl­di fesztiváldíjak elnyerése esetén. A törvény továbbá adókönnyítést ígér a külföldi part­nereknek koprodukció esetén, továbbá pénzügyi alapok létesítését teszi lehetővé nemzetközi bemutatkozásokra, és szigo­rúan védi a szerzői jogokat a kalózkodás el­len. Az új törvény több finanszírozási mo­dellre ad lehetőséget, pl. elkülönítés min­den eladott mozijegyből, a tévéelőfizetés­ből, de direkt a költségvetésből is. A tör­vény többek között lehetőséget teremt a filmközpontnak, hogy adócsökkentést ja­vasoljon a pénzügyi minisztériumnak bizo­nyos befektetések esetén, ha azt jónak lát­ja. A külföldi producereket - magyar, ro­mán... mintára - az adócsökkentésekkel ide lehetne csalogatni, így a külföldiek szerbi­ai forgatásából származó bevételekből tá­mogatható lenne a hazai filmipar, véleke­dik Midzic. A filmtörvény két fő részből áll. Az egyik regulálja a filmalapokba befolyó pénz útját és a filmközpont működését, a másik pedig az adókönnyítések javaslatát, melyet a pénzügyi minisztérium reguláim megfelelő törvényes kiegészítésekkel. Mindkét doku­mentumot több mint egy éve átadták a mű­velődési minisztériumnak, mely előterjeszt­­heti a képviselőházban. A procedúra azon­ban a hosszú eljárásban fennakadt a pénzü­gyi minisztérium asztalán, mely ennek okát sem nem indokolta, sem nem véleményezte. Az viszont bizonyos, állítják a filmköz­pontban, hogy az elfogadásra váró törvény rendkívül időszerű, hiszen a jelenleg hasz­nálatban levő elavult. Alkalmazkodni kell a kor kihívásaihoz minden téren, így a ha­zai filmgyártás védelmezésében is. A NAGY Magdolna Szülte maiden vajdasági moziba fapadok kerültek az ötvenes-hatvanas években Oros András Dávid Csilla Kiábrándulással kezdődött Pénteken, a 38. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes programjában bemutatták Vicsek Károly filmrendezőnk Értünk haltak meg című munkáját Tudósítónktól Kiábrándulással kezdődött a 38. Magyar Filmszemle nagyjátékfilmes programja. Szerencsére ezúttal nem kell olyan botrányokról beszélnünk, mint a tavalyi szemle kap­csán Szabó István ügynökmúltjának tökéletesen arra az alkalomra időzített leleplezé­se, amivel nem is az volt a baj, hogy nyilvánosságra hozták. Hiszen ha valaki a régi rend­szer besúgója volt, hát leplezzék is le, nincs ezzel gond, de az Oscar-díjas magy­ar ren­dező legújabb alkotása volt tavaly a rendezvény nyitófilmje, így a botrány kirobbantá­sa az egész 37. Magyar Filmszemlére rányomta kellemetlen, cseppet sem odaillő bélye­gét. Ez pedig már egyértelműen ízléstelen volt. Mindegy, a tavalyi hó már elolvadt, az idén pedig nem is esett. A kiábrándulás abból adódik, hogy a csütörtöki sajtóvetítéseken látott négy alko­tás egyike sem tudott olyan színvonalat fel­mutatni, ami igazolná, hogy valóban itt a helye. A Noé bárkája, a Boldog új élet, az Eme­let és a Dolina (Az érsek látogatása) legmar­kánsabb jellegzetessége az unalom, kidol­gozatlanság és az öncélúság volt. Újságírói berkekben a legnagyobb vá­rakozás Kamondi Zoltán Dolina című film­jét előzte meg. A totalitárius társadalom áb­rázolása (akárcsak Vecsernyés János Eme­letében) kifejezetten mesterkéltre sikere­dett, kevés meggyőző erővel és inkább csak a keménykedés szintjén jellemez egy tekin­télyuralmi rendszert, melynek szereplőit is esetlenül mozgatja: csetlésük-botlásuk csak ritkán válik hitelessé. Sajnos, ott tartunk, hogy erényként kell említenünk, ha egy ma­gyar film kísérletet tesz arra, hogy elejétől a végig elmeséljen egy történetet, s ez az, amiben a Dolina kiemelkedik a verseny­program eddig látott alkotásai közül. Másik nagy pozitívuma, hogy úgy ábrázol egy fik­tív világot, hogy nézője azt az adott környe­zetben valósként tudja elfogadni. Ez azon­ban csak az alap, igen nagy baj van ott, ahol ezt már erényként kell említeni. Hiába je­lent meg például Vecsernyésnek kiváló port­réja a szemle luxuskivitelű műsorfüzetében, és hiába készült az Emelet Kertész Imre el­beszélése alapján, ha világa egy pillanatra sem tud meggyőzővé válni, egyszerűen nem hiteles. Az Emeletnek például a legszebb pillanatai azok, amelyekben a főszereplő Haumann Péter borokról és ételreceptek­ről beszél szinte hihetetlen átszellemültség­­gel. Történetet azonban csak a vázlat szint­jén mesél, szereplői pedig indokolatlanul idióták. A smasszer (Csuja Imre tolmácso­lásában) például kínosan bugyuta módon élvezi, hogy az irodai gurulós forgószéken száguldozik össze-vissza. A statikus jelenet megmozgatására irányuló rendezői (és ta­lán színészi) szándék egyértelműen látszik, a megoldás azonban szánalmas­­ és nézői szemnek idegesítő, bántó. Bogdán Árpád Boldog új élet című film­je valóságos ötletkavalkád - a bajok akkor kezdődnek, amikor mindebből nem való­sul meg semmi sem. 84 percen át nem lá­tunk mást, mint mélázó (elmélyültnek szánt) arcokat, sehonnan sehova sem tar­tó cselekvéseket. Az eddig látott játékfilmek egyértelmű­en tanúskodnak arról, hogy a magyar film igen nagy hiányt szenved: 1) rátermett for­gatókönyvírókból; 2) hozzáértő dramatur­gokból; 3) párbeszédben gondolkodni ké­pes dialógusszerzőkből. A dialógus külön műfaj, elvárja a szerzőtől, hogy félmonda­tonként egyik szerepből a másikba lépjen át, és mindkettőben egyaránt otthonosan mozogjon, mindkét szerepkörében ellent­mondást nem tűrően tudjon érvelni. Meg még sok minden mást is. Az említett négy filmben azonban ilyen embereket nem al­kalmaztak. Pénteken, a szemle dokumentumfilmes programjában, az információs kategóriájá­ban mutatták be Vicsek Károly vajdasági magyar filmrendező Értünk haltak meg cí­mű munkáját. Tavaly volt a forradalom öt­venedik évfordulója, így­ tehát természetes, hogy filmtámogatások legnagyobb részét is olyan alkotások kapták meg, amelyek ezt a témát közelítették meg valamilyen szem­pontból, s ennek tudható be, hogy a szem­lén a szokásosnál sokkal nagyobb felhozatal van 56os témájú filmekből. Vicsek mozgó­képes dolgozata annyiban jelent felüdülést az átlaghoz képest, hogy egy olyan nemzet­közi vonatkozást - a titói Jugoszlávia szépi­rodalmát - tesz meg tárgyává, amelyik szin­te alig ismert és feldolgozott a magyar tör­ténész kutatók körében. ■ MIHAJLOVITS Klára Bodor Ádám regényéből forgatta Kamondi Zoltán Dolina című filmjét. Helyszín a hargitafürdői kaolinbánya, ahol közel fél évig forgatott a csapat­ szemle.film.hu Életműdíj Herskónak A szemle megnyitóján átadott Mozgó­kép Mestere kitüntetés után újabb díjjal gazdagodott a Stockholmból hazatérő Herskó János rendező. A MÚOSZ Film­­kritikusok Szakosztály által odaítélt Életmű­díjjal a kritikusok Herskónak a magyar moz­góképkultúráért kifejtett példás tevékeny­ségét díjazták. A szervezet nevében Báron György adta át a celluloidból készült okle­velet, amit az MMK megtoldott egy dvd-re írt Herskó-válogatással. RÖVIDEN ■ SZÍNITANODA Hétfőn nyílt óra A Színitanoda növendékei nyílt órát tartanak hétfőn Szabadkán a Kosz­tolányi Dezső Színházban 19 órai kez­dettel, melyen bárki bepillanthat a ku­lisszák mögé. A tizenegy elsős diák mes­terség, mozgás és kreativitás/koncent­­ráció tantárgyakból tart bemutatót az érdeklődőknek. A nyílt óra szituációs pantomim gyakorlattal indul, amelynek témája egy csapat rajongó lány várakozása egy­ imádott sztárra. Ezután a növendékek maguk írt „vallomás” monológjai is hallhatóak lesznek. Az előkészítő taná­rok:, G. Erdélyi Hermina, P. Körmöci Petronella, Szőke Attila és Kálló Bé­la. A belépés díjtalan. (t.r.) I HARRY POTTER Hetedik kötet júliusban Július 21-én jelenik meg a Harry Potter-regénysorozat hetedik, befeje­ző része - jelentette be J. K. Rowling, a szerző. A befejező kötetben két sze­replő is meghal, de kérdés, hogy a cím­szereplő is köztük van-e. A szerző hon­lapján erősítette meg a Harry­ Potter and the Deathly Hallows (tükörfordí­tásban: Harry Potter és a halálos szen­tek) megjelenési­ időpontját. A kiadó bejelentése szerint már az első napon megjelentetnek egy gyermekeknek és egy felnőtteknek szánt keményfedeles változatot, egy ajándék változatot és a hangoskönyv-formátumot is. A Harry Potter sorozat könyveit eddig 325 mil­lió példányban adták el világszerte és 64 nyelvre fordítottak le; az eddig el­készített mind az öt film kasszasiker volt. (MTI) ■ ÚJVIDÉK Szívügyek A Szép Szó Tábor középső csoport­ja ma, február 3-án 12 órai kezdettel mutatkozik be Szívügyek című műso­r összeállításával az újvidéki Petőfi Sán­dor Általános Iskolában. A műsor Szűcs Imre, Csorba Piroska és Barak László verseiből állt össze, rendező Né­meth Ervin. A 2007-es téli Szép Szó Mű­helyben Németh Ervin drámapedagó­gus a kamaszok szerelmi problémáival foglalkozott. Az itt született alkotások végtermé­ke a műsor, melyet 6-8. osztályos tanu­lók adnak elő Vajdaság számos helyi­ségéből. KÖNYVTÁRSAROK Az adai könyvtár újabb könyveiből Új rovatunkban minden héten más könyv­tár újabb könyvei között válogatunk. Íme néhány címszó az adai Szarvas Gábor Könyvtár újabb kiadványaiból: 1. Anyanyelvünk szolgálatában (Tóthfalu, Szarvas Gábor Nyelv­művelő Egyesület, Logos, 2005)­­2. Hódi Sándor: Köszönöm, drágám! (Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2006) 3. Hódi Éva - Hódi Sándor: Ki kicsoda 2004 (Tóthfalu, Széchenyi István Stratégia­kutató Intézet, Logos, 2004) 4. Harper, Piers: Hópehely újabb kalandjai (simogatós könyv) - Budapest, Egmont Hungary Kft. 2004) - egész kicsiknek 5. Beaumont, Emilie - Pimont, Marie-Renée: Művészetek képeskönyve (Budapest, Passage, 2004) - gyerekeknek 6. Wass Albert: Elvész a nyom I-II. (Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2000) 7. Márai Sándor: Összegyűjtött versek (Helikon Kiadó, 2002) 8. Pannon enciklopédia (főszerk. Halmos Ferenc)­­ A magyarság kézikönyve (Bu­dapest, Urbis, 2005) 9. Lázár Ervin: Magyar mondák (Budapest, Osiris Kiadó, 2005) 10. Nyírő József: Néma küzdelem (Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2004) 11. Magyar szókincstár (Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára (főszerk. Kiss Gábor) (Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2000) Az adai Szarvas Gábor Könyvtár nyitva tartása: munkanapokon: 8-tól 18 óráig, szombaton 8-tól 12-ig.

Next