Magyar Szó, 2007. március (64. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-09 / 57. szám
2007. március 9., péntek A diagnózis: végelgyengülés Akad-e szakmailag képzett, zeneszerető szervező, aki feltámasztaná a Szabadkai Filharmóniát? A Szabadkai Filharmónia helyzetével ez év elejétől foglalkozik aktívan a közvélemény, ugyanis - Pekár Tibor nyugalmazott zenepedagógus szerint - az újévi koncert tudatosította az emberekben és az érintettekben, hogy Szabadkai Filharmónia nem is létezik. A Szabadkai Filharmóniát 1908-ban alapította Lányi Ernő. A filharmónia zeneszeretőt jelent, és tulajdonképpen nem is zenekart hoztak akkor létre, hanem zenekedvelő társaságot. Ennek az egyesületnek az volt a célja, hogy hangversenyeket szervezzenek. Ők tették a dolgukat, játszott a zenekar, amit Szabadkai Filharmóniának neveztek el. Egy ilyen zenekarnak legalább ötventagúnak kell lennie. Szabadka ekkora együttest nem tud fenntartani, de egy kamarazenekart igen, amelyet elsősorban szabadkai erőkből kellene létrehozni. A megoldás talán az lehetne, ha a Zeneiskola ötvenszázalékos munkaidővel dolgozó tanárokat alkalmazna, akik ugyanilyen munkaidővel egy kamarazenekar foglalkoztatottjai is lennének. Tehát például két gordonkatanár helyett négy lenne, akik felváltva tanítanának, és a zenekar munkájában is részt vennének. Sajnos félő, hogy nem lenne elég szakképzett zenész ehhez. Ám, ha létrejönne egy ilyen együttes, akkor a máshol tanuló, a külföldi lehetőségek után kutató tehetségeink talán hazajönnének, mert lenne miért - hallottuk Pekár Tibortól. A Szabadkai Filharmónia 1918-ig rendszeresen próbált, koncertezett, majd legközelebb csak 1931- ben, a Mozart-évforduló kapcsán jelentkezett. Az 1950-es évekbeli virágkor után egyre kevesebb figyelmet fordítottak a zenére, s így a Filharmónia is krízisbe került. Amikor 1997- ben Berislav Skenderovic karmester Szabadkára került, nagy örömmel fogadták. 1992 és 1997 között űr keletkezett, a múzsák hallgattak. Ebben a helyzetben talán érthető is, hogy az ideérkező Skenderovicban a zenei megváltót látták, aki majd helyreállítja a zenekari életet. Ám talán túl sok reményt fűztek hozzá. A Vajdasági Szimfonikusok többször játszott nálunk, és sok olyan zenész is, akik valahogyan kötődtek Szabadkához. Az ok, amiért Skenderovicnak el kellet távoznia, túl nagyvonalúan költekezett. Én a filharmónia koncertmestereként sem tudtam, mennyit kapnak a zenekar tagjai és a karmester. Egyértelműen kijelenthető, hogy nincs Szabadkai Filharmónia. Azt szoktam mondani, hogy végelgyengülésben múlt ki. 1990-ben még tartott hét koncertet, 91-ben és 92-ben már csak egyet, 93-ban pedig már egyet sem. 1995-ben próbáltuk újra életre kelteni, de nem voltak meg hozzá a szükséges anyagi feltételek. Bár mi közel sem hívtunk volna túlságosan drága kisegítőket, Berislav Skenderovic jó szervező volt. Beszerezte a hiányzó hangszereket, a kisegítőket. Jó zenészeket hozott, de a magas honorárium mellett még teljes ellátást is biztosított nekik. A Szabadkai Filharmónia problémájának megoldását sokan keresik. Különböző szempontból közelítenek hozzá, így különböző ötletek is születnek. Pekár Tibor zenepedagógus szerint mindenekelőtt megfelelő próbatermet kellene találni, ami igencsak nehéz, mert sok követelménynek kell megfelelnie. A filharmónia nem próbálhat rendszeresen a Városházán, hiszen zavarnák a hivatalok munkáját. Továbbá nehéz olyan időpontot találni, amely minden tagnak megfelel. Ám a legfontosabb: egy jó szervezőre lenne szükség. - Kell valaki, aki szívügyének tekinti a zenekar létrehozását, de ez nem elég. Megfelelő szakmai ismerettel, nagy-nagy zene iránti szeretettel és nem utolsósorban jó szervezőképességgel kell rendelkeznie. Tudjon kalkulálni, felmérni, mennyi pénz szükséges például a kottaanyagok beszerzésére. A város zenekedvelőinek és a zenészeinknek is kell zenekar, mert ha nem működik ilyen, a megmutatkozási lehetőségek hiánya miatt tehetségeink máshol próbálnak szerencsét. A filharmónia helyzetével kapcsolatban Lovas fiaik a szabadkai községi művelődési tanácsost is felkerestük. Amikor Berislav Skenderovic megérkezett Szabadkára, megalapította a Zenei Központ Civil Egyesületet, és a Szabadkai Filharmóniát jogilag ez alá helyezte. Tehát a pénzelése a Zenei Központon keresztül történt - tudtuk meg Lovas Ildikótól - Ez az egyesület a polgármesterrel kötött szerződést a filharmónia finanszírozásáról. Ám pénzelési problémák adódtak, és végül nem történt meg a községi pénzelésről szóló szerződés aláírása. Úgy gondoltam, az volna a tisztességes, ha a filharmónia önálló jogi személyként működne, saját folyószámlával, saját vezetőséggel. Az a probléma, hogy nincs, aki ezt megcsinálja. Jövőre ünnepeljük a Szabadkai Filharmónia megalapításának századik évfordulóját a Lelkes zenészek egy csapata létrehozott egy úgynevezett kezdeményező bizottságot. Ez a filharmónia százéves jubileumát szervezők bizottsága. A cél: létrehozni Szabadkai Filharmónia néven egy zenekart, amely önálló jogi intézményként működne. Lenne statútuma, elnöksége. A Lányi Ernő által alapított filharmónia szellemi örököse lenne, azt a hagyományt kívánja folytatni. Legalább tíz zenésznek kell aláírnia a belépési nyilatkozatot. Az első megbeszélésen huszonkilencen jelentek meg, tehát én remélem, hogy legalább huszonöten megteszik ezt. Hamarosan megtartják az alakuló közgyűlést. A filharmónia bemutatkozása pedig, remélem, a városnapi ünnepségen megtörténhet. A legtöbben, akik a filharmónia kérdésében állást foglalnak, felvetik a munkahelyek, fizetések biztosításának kérdését. Lovas Ildikó is elmondta, hogy a zenekarban játszó személyeknek munkahelyet kell biztosítani, a honoráriumtételeket be kell számítani a filharmónia működésébe. Az épülő Népszínházban lesz koncertterem. Nem szabad megengedni, hogy kihasználatlan legyen, mert nem lesz, aki játsszon. Hosszú távon a színházban is lát foglakoztatási lehetőséget. Lovas Ildikó szerint mindenkiben a karmester kérdése meríti fel, ám nem ez jelenti a legnagyobb gondot. Nem a karmesterhez kell igazítani a zenekart. Karmestert találni fognak a Szabadkai Filharmónia létrejötte után. Azt is hangsúlyozta, fontos együttműködni, kapcsolatokat ápolni más városok hasonló zenekaraival, uniós pályázatokon részt venni. A városnak támogatnia kell a projektumokon való részvételt. Lovas Ildikó külön felhívta a figyelmet arra, hogy sohasem kötött szerződést sem a központtal, sem a karmesterrel, mivel ez nem az ő hatásköre. Ő a helyreállításért küzd. STÁPAI Renáta Ataír Ja) muvelodes@magyar-szo.co.yu MŰVELŐDÉS 15 smfmmmmmmmxmmmmmtfsmmmmsmxmsfmmmmmmmmmfmmsmtMmtmtim A z igazi forradalom az, hogy nem változtatjuk meg a világot - ez az üzenete egy környezetvédelmi tévéreklámnak, amely bármenynyire is banálisan hangzik, létjogosultsága igenis van. Mégis célszerűbb lett volna egy frappáns megfogalmazás a hatás érdekében. Még akkor is, ha a világpolitika és -gazdaság sem ettől, sem attól nem válik hajlíthatóbbá. A tévé viszont figyelemfelkeltéssel, ismeretterjesztéssel, sőt reklámokkal is sokat tehet a természet megszerettetéséért, ami lényegében a környezetvédelem magva. Talán nincs is olyan ember, aki ne figyelte volna lenyűgözve kisgyerekkorában egy hangyaboly életét, az állatok jövés-menését, sürgölődését. Ezeknek a társas életmódot folytató rovaroknak a tevékenysége valóban fantasztikus, arról nem is beszélve, hogy hányféle fajuk fordul elő a Földön. Csak néhány példa: egyesek rabszolgákat tartanak, mások - a levélvágó hangyák - valóságos kertészek. Gombakertjeikben termelik meg saját táplálékukat. Vannak, amelyek hosszan tartó háborút viselnek szomszédjaik ellen, sokuk elől még a nagyobb testű állatok számára sincs menekvés. Ezt a hihetetlenül változatos rovartársaságot a Hangyák című angol ismeretterjesztő film által ismerhettük meg, de szinte felsorolni sem lehet a különböző ismeretterjesztő sorozatokat, kisfilmeket, dokumentumfilmeket, melyeket kisebb mértékben a közszolgálati csatornák, m1, m2, Duna TV kínál, vagy teljes egészében a Spektrum, Discovery, Animal Planet... által ismerünk. A szerbiai állami csatornák e tekintetben igencsak elmaradnak. Bár a környezetvédelem nagyszerű és nemes cselekedet, tenni érte nem is olyan egyszerű. A fejlettebb világban az interaktív televíziózás segítségével kísérleteznek megteremteni hozzá a kellő motivációt. Egy brit zen a szelektív hulladékgyűjtőkben elhelyezett üvegekért, konzerves dobozokért, műanyag palackokért pontokat ad a részt vevő polgároknak, amelyeket az iTV (interaktív tévé) platformon ellenőrizni és rendszerezni tudnak, majd a hozzájárulással összhangban bizonyos százalékot leírnak például a helyi adójukból, vagy maguk a résztvevők felajánlhatják azt a város iskolájának sportszervásárlás céljából. A kreatív ötlet nagyszerűsége abban rejlik, hogy a szelektív hulladékgyűjtés követhető és átlátható tevékenységgé válik a néző számára. Nincsenek nagy szavak, csak kis tettek - hangzott egy másik, igen ismert szlogen, méghozzá a mobilgyártó Nokiától. A tisztább és a biztonságosabb környezet megteremtése érdekében indított a finn világcég akciót, mondván, hogy azzal is sokat teszünk a természetért, ha leadjuk régi készülékünket. Ennek persze látszólag semmi köze nincs a tévéhez, sokkal inkább a gazdálkodáshoz és a környezetvédelemhez. Viszont a „varázsdobozban" unos-untalan ismételt szlogen elültette az agyunkban azt, ami nagyon fontos: kis tettekkel juthatunk eredményre, vagyis juthatunk el addig a pontig, hogy „ne változtassunk meg a világot”. Legalábbis túlzottan. A NAGY Magdolna TÉVÉJEGYZET Ne változtassuk meg a világot! A DNS folyóirat Szabadkán A DNS kulturális folyóirat szerkesztősége a szabadkai Danilo Kis Városi Könyvesházban tartott bemutatót. Az esten a szerkesztőség tagjai léptek fel: Samu János Vilmos (főszerkesztő), Beke Ottó, Hamvas Ágnes és Vanger László. Az eddigi lapszámokról adtak beszámolót (a szabadkai közönségnek). Párbeszédes formában szóltak a folyóirat által érintett kérdéskörökről, s élénk kommunikációt alakítottak ki. Molnár Edvárd Meghívó a Hooligansnek A Civil Mozgalom felajánlja, jöjjön zenéljen a Délvidéken Rúzsa Magdi képviselheti Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinkiben. A Fonogram díjátadón az énekes a díj átvétele után zokogva rohant az öltözőbe. Mint lapunk már beszámolt róla, az a hír járja, hogy a Hooligans együttes gitárosa, Tóth Tibor szólt be Magdinak, a hírek szerint a következőket mondta: „Miért nem magyar kapja a díjat? Jugoszláv!”. A délvidéki Civil Mozgalom az indulatos megnyilatkozásokkal ellentétben felajánlja a Hooligans együttesnek, hogy jöjjön és zenéljen a délvidéki fiataloknak, ismerjék meg a Délvidéket, a délvidéki embereket, bizonyosodjanak meg arról, hogy ugyanolyan jó bulik vannak itt nálunk, mint odaát, végső soron bizonyosodjanak meg az együttes tagjai, hogy mi is az egyetemes magyar nemzethez tartozunk, akár a budapesti, akár a kolozsvári vagy az Amerikában élő magyarok. Azt is el tudjuk képzelni, hogy az együttes egy-két dal erejéig Magdival közösen lépjen színpadra - olvashatjuk közleményükben. Elhunyt Jean Baudrilliard A francia filozófust 77 éves korában érte a halál Jean Baudrillard a posztmodern gondolkodás egyik vezéralakja volt. Leginkább a hiperrealitás elméletéről ismert, amely szerint a realitás és a fantázia összjátékából a világ sajátos változata, másolata áll elő, amely a valóság fölé tornyosulva uralja a tudatot. A tömegkommunikáció keltette hiperrealitásról szól legismertebb munkája (La Guerre du Golfe na pas en Lieu - „Az öbölháború nem történt meg”), amelyben az 1991 -es öbölháború példáján keresztül mutatja be, hogy a háború a posztmodern korban miként lesz látványos, színes kalandfilm - például a CNN rendezésében. Baudrillard nevéhez köthető a hiperrealitás fogalmához szorosan kapcsolódó szimulákrum-elmélet is. A francia gondolkodó szerint a jelenkor emberének realitása egyre bizonytalanabb, már-már csak illúzió, és világát olyan modellek - a szimulákrumok - népesítik be, amelyek helyettesítik és elpusztítják a valóságot. (wwww.litera.hu)