Magyar Szó, 2007. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-09 / 57. szám

2007. március 9., péntek A diagnózis: végelgyengülés Akad-e szakmailag képzett, zeneszerető szervező, aki feltámasztaná a Szabadkai Filharmóniát? A Szabadkai Filharmónia helyzetével ez év elejétől foglalkozik aktívan a közvélemény, ugyanis - Pekár Tibor nyugalmazott zenepedagógus szerint - az újévi koncert tudato­sította az emberekben és az érintettekben, hogy Szabadkai Filharmónia nem is létezik.­ ­A Szabadkai Filharmóniát 1908-ban alapította Lányi Ernő. A filharmónia zeneszeretőt jelent, és tu­lajdonképpen nem is zenekart hoztak akkor létre, hanem zenekedvelő társaságot. Ennek az egyesü­letnek az volt a célja, hogy hangversenyeket szervez­zenek. Ők tették a dolgukat, játszott a zenekar, amit Szabadkai Filharmóniának neveztek el. Egy­ ilyen ze­nekarnak legalább ötventagúnak kell lennie. Sza­badka ekkora együttest nem tud fenntartani, de egy kamarazenekart igen, amelyet elsősorban szabadkai erőkből kellene létrehozni. A megoldás talán az le­hetne, ha a Zeneiskola ötvenszázalékos munkaidő­vel dolgozó tanárokat alkalmazna, akik ugyanilyen munkaidővel egy kamarazenekar foglalkoztatottjai is lennének. Tehát például két gordonkatanár he­lyett négy lenne, akik felváltva tanítanának, és a ze­nekar munkájában is részt vennének. Sajnos félő, hogy nem lenne elég szakképzett zenész ehhez. Ám, ha létrejönne egy ilyen együttes, akkor a máshol tanuló, a külföldi lehetőségek után kutató tehetsé­geink talán hazajönnének, mert lenne miért - hal­lottuk Pekár Tibortól. A Szabadkai Filharmónia 1918-ig rendszeresen próbált, koncertezett, majd legközelebb csak 1931- ben, a Mozart-évfor­­duló kapcsán jelent­kezett. Az 1950-es évekbeli virágkor után egyre kevesebb figyelmet fordítottak a zenére, s így a Fil­harmónia is krízisbe került.­­ Amikor 1997- ben Berislav Skende­rovic karmester Sza­badkára került, nagy örömmel fogadták. 1992 és 1997 között űr keletkezett, a mú­zsák hallgattak. Eb­ben a helyzetben ta­lán érthető is, hogy az ideérkező Skende­­rovicban a zenei meg­váltót látták, aki majd helyreállítja a zeneka­ri életet. Ám talán túl sok reményt fűztek hozzá. A Vajdasági Szimfonikusok több­ször játszott nálunk, és­­ sok olyan zenész is, akik valahogyan kötődtek Szabadkához. Az ok, ami­ért Skenderovicnak el kellet távoznia, túl nagyvo­nalúan költekezett. Én a filharmónia koncertmeste­reként sem tudtam, mennyit kapnak a zenekar tag­jai és a karmester. Egyértelműen kijelenthető, hogy nincs Szabad­kai Filharmónia. Azt szoktam mondani, hogy végel­gyengülésben múlt ki. 1990-ben még tartott hét kon­certet, 91-ben és 92-ben már csak egyet, 93-ban pe­dig már egyet sem. 1995-ben próbáltuk újra életre kelteni, de nem voltak meg hozzá a szükséges anya­gi feltételek. Bár mi közel sem hívtunk volna túlsá­gosan drága kisegítőket, Berislav Skenderovic jó szer­vező volt. Beszerezte a hiányzó hangszereket, a ki­segítőket. Jó zenészeket hozott, de a magas honorá­rium mellett még teljes ellátást is biztosított nekik. A Szabadkai Filharmónia problémájának megol­dását sokan keresik. Különböző szempontból köze­lítenek hozzá, így különböző ötletek is születnek. Pekár Tibor zenepedagógus szerint mindenekelőtt megfelelő próbatermet kellene találni, ami igencsak nehéz, mert sok követelménynek kell megfelelnie. A filharmónia nem próbálhat rendszeresen a Város­házán, hiszen zavarnák a hivatalok munkáját. Továb­bá nehéz olyan időpontot találni, amely minden tag­nak megfelel. Ám a legfontosabb: egy jó szervező­re lenne szükség. - Kell valaki, aki szívügyének tekinti a zenekar lét­rehozását, de ez nem elég. Megfelelő szakmai isme­rettel, nagy-nagy zene iránti szeretettel és nem utolsó­sorban jó szervezőképességgel kell rendelkeznie. Tud­jon kalkulálni, felmérni, mennyi pénz szükséges pél­dául a kottaanyagok beszerzésére. A város zenekedve­lőinek és a zenészeinknek is kell zenekar, mert ha nem működik ilyen, a megmutatkozási lehetőségek hiánya miatt tehetségeink máshol próbálnak szerencsét. A filharmónia helyzetével kapcsolatban Lovas fi­aik a szabadkai községi művelődési tanácsost is fel­kerestük.­­ Amikor Berislav Skenderovic megérkezett Sza­badkára, megalapította a Zenei Központ Civil Egye­sületet, és a Szabadkai Filharmóniát jogilag ez alá helyezte. Tehát a pénzelése a Zenei Központon ke­resztül történt - tudtuk meg Lovas Ildikótól - Ez az egyesület a polgármesterrel kötött szerződést a filharmónia finanszírozásáról. Ám pénzelési prob­lémák adódtak, és végül nem történt meg a közsé­gi pénzelésről szóló szerződés aláírása. Úgy gon­doltam, az volna a tisztességes, ha a filharmónia önál­ló jogi személyként működne, saját folyószámlával, saját vezetőséggel. Az a probléma, hogy nincs, aki ezt megcsinálja. Jö­vőre ünnepeljük a Szabadkai Filhar­mónia megalapítá­sának századik év­­fordulóját a Lelkes zenészek egy csa­pata létrehozott egy­ úgynevezett kezdeményező bi­zottságot. Ez a fil­harmónia százéves jubileumát szerve­zők bizottsága. A cél: létrehozni Sza­badkai Filharmó­nia néven egy ze­nekart, amely önál­ló jogi intézmény­ként működne. Lenne statútuma, elnöksége. A Lányi Ernő által alapított filharmónia szelle­mi örököse lenne, azt a hagyományt kívánja folytatni. Legalább tíz ze­nésznek kell aláír­nia a belépési nyilatkozatot. Az első megbeszélésen huszonkilencen jelentek meg, tehát én remélem, hogy legalább huszonöten megteszik ezt. Hamaro­san megtartják az alakuló közgyűlést. A filharmónia bemutatkozása pedig, remélem, a városnapi ünnep­ségen megtörténhet. A legtöbben, akik a filharmónia kérdésében állást foglalnak, felvetik a munkahelyek, fizetések biztosítá­sának kérdését. Lovas Ildikó is elmondta, hogy a ze­nekarban játszó személyeknek munkahelyet kell biz­tosítani, a honoráriumtételeket be kell számítani a fil­harmónia működésébe. Az épülő Népszínházban lesz koncertterem. Nem szabad megengedni, hogy kihasz­nálatlan legyen, mert nem lesz, aki játsszon. Hosszú távon a színházban is lát foglakoztatási lehetőséget. Lovas Ildikó szerint mindenkiben a karmester kérdé­se meríti fel, ám nem ez jelenti a legnagyobb gondot. Nem a karmesterhez kell igazítani a zenekart. Kar­mestert találni fognak a Szabadkai Filharmónia létre­jötte után. Azt is hangsúlyozta, fontos együttműköd­ni, kapcsolatokat ápolni más városok hasonló zene­karaival, uniós pályázatokon részt venni. A városnak támogatnia kell a projektumokon való részvételt. Lo­vas Ildikó külön felhívta a figyelmet arra, hogy soha­sem kötött szerződést sem a központtal, sem a kar­mesterrel, mivel ez nem az ő hatásköre. Ő a helyre­­állításért küzd. STÁPAI Renáta Ataír Ja) muvelodes@magyar-szo.co.yu MŰVELŐDÉS 15 smfmmmmmmmxmmmmmtfsmmmmsmxmsfmmmmmmmmmfmmsmtMmtmtim A z igazi forradalom az, hogy nem változtat­juk meg a világot - ez az üzenete egy környe­zetvédelmi tévéreklámnak, amely bármeny­nyire is banálisan hangzik, létjogosultsága igenis van. Mégis célszerűbb lett volna egy frappáns meg­fogalmazás a hatás érdekében. Még akkor is, ha a világpolitika és -gazdaság sem ettől, sem attól nem válik hajlíthatóbbá. A tévé viszont figyelemfelkeltéssel, ismeretter­jesztéssel, sőt reklámokkal is sokat tehet a természet megszerettetéséért, ami lényegé­ben a környezetvédelem magva. Talán nincs is olyan ember, aki ne figyelte volna lenyűgözve kis­gyerekkorában egy hangyaboly életét, az állatok jövés-menését, sürgölődését. Ezeknek a társas életmódot folytató rovaroknak a tevékenysége valóban fantaszti­kus, arról nem is beszélve, hogy hányféle fajuk fordul elő a Föl­dön. Csak néhány példa: egyesek rabszolgákat tar­tanak, mások - a levélvágó hangyák - valóságos ker­tészek. Gombakertjeikben termelik meg saját táplá­lékukat. Vannak, amelyek hosszan tartó háborút viselnek szomszédjaik ellen, sokuk elől még a na­gyobb testű állatok számára sincs menekvés. Ezt a hihetetlenül változatos rovartársaságot a Hangyák cí­mű angol ismeretterjesztő film által ismerhettük meg, de szinte felsorolni sem lehet a különböző is­meretterjesztő sorozatokat, kisfilmeket, dokumen­tumfilmeket, melyeket kisebb mértékben a közszol­gálati csatornák, m1, m2, Duna TV kínál, vagy tel­jes egészében a Spektrum, Discovery, Animal Planet... által ismerünk. A szerbiai állami csatornák e tekintetben igencsak elmaradnak. Bár a környezetvédelem nagyszerű és nemes cse­lekedet, tenni érte nem is olyan egyszerű. A fejlet­tebb világban az interaktív televíziózás segítségé­vel kísérleteznek megteremteni hozzá a kellő mo­tivációt. Egy brit zen­ a szelektív hulladékgyűjtők­ben elhelyezett üvegekért, konzerves dobozokért, műanyag palackokért pontokat ad a részt vevő pol­gároknak, amelyeket az iTV (interaktív tévé) plat­formon ellenőrizni és rendszerezni tudnak, majd a hozzájárulással összhangban bi­zonyos százalékot leírnak példá­ul a helyi adójukból, vagy maguk a résztvevők felajánlhatják azt a város iskolájának sportszervásár­­lás céljából. A kreatív ötlet nagy­­szerűsége abban rejlik, hogy a szelektív hulladékgyűjtés követ­hető és átlátható tevékenységgé válik a néző számára. Nincsenek nagy szavak, csak kis tettek - hangzott egy másik, igen ismert szlogen, méghozzá a mobilgyártó Nokiától. A tisztább és a biztonságosabb környezet megteremtése érdeké­ben indított a finn világcég akciót, mondván, hogy azzal is sokat teszünk a természetért, ha leadjuk régi készülékünket. Ennek persze látszólag semmi köze nincs a tévéhez, sokkal inkább a gazdálko­dáshoz és a környezetvédelemhez. Viszont a „varázs­­dobozban" unos-untalan ismételt szlogen elültet­te az agyunkban azt, ami nagyon fontos: kis tet­tekkel juthatunk eredményre, vagyis juthatunk el addig a pontig, hogy „ne változtassunk meg a vilá­got”. Legalábbis túlzottan. A NAGY Magdolna TÉVÉJEGYZET Ne változtassuk meg a világot! A DNS folyóirat Szabadkán A DNS kulturális folyó­irat szerkesztősége a szabadkai Danilo Kis Városi Könyvesházban tartott bemuta­tót. Az esten a szerkesztőség tagjai léptek fel: Samu János Vilmos (főszerkesztő), Beke Ottó, Hamvas Ágnes és Vanger László. Az eddigi lapszámokról adtak beszámolót (a szabadkai közönségnek). Párbeszé­des formában szóltak a folyóirat által érintett kérdéskörökről, s élénk kommunikációt alakítottak ki. Molnár Edvárd Meghívó a Hooligansnek A Civil Mozgalom felajánlja, jöjjön zenéljen a Délvidéken Rúzsa Magdi képviselheti Magyarországot az Eu­rovíziós Dalfesztiválon Helsinkiben. A Fonogram díj­átadón az énekes a díj átvétele után zokogva rohant az öltözőbe. Mint lapunk már beszámolt róla, az a hír járja, hogy a Hooligans együttes gitárosa, Tóth Tibor szólt be Magdinak, a hírek szerint a követke­zőket mondta: „Miért nem magyar kapja a díjat? Jugoszláv!”. A délvidéki Civil Mozgalom az indulatos megnyi­latkozásokkal ellentétben felajánlja a Hooligans együttesnek, hogy jöjjön és zenéljen a délvidéki fia­taloknak, ismerjék meg a Délvidéket, a délvidéki em­bereket, bizonyosodjanak meg arról, hogy ugyan­olyan jó bulik vannak itt nálunk, mint odaát, végső soron bizonyosodjanak meg az együttes tagjai, hogy mi is az egyetemes magyar nemzethez tartozunk, akár a budapesti, akár a kolozsvári vagy az Ameriká­ban élő magyarok. Azt is el tudjuk képzelni, hogy az együttes egy-két dal erejéig Magdival közösen lép­jen színpadra - olvashatjuk közleményükben. Elhunyt Jean Baudrilliard A francia filozófust 77 éves korában érte a halál Jean Baudrillard a posztmodern gondolkodás egyik vezéralakja volt. Leginkább a hiperrealitás el­méletéről ismert, amely szerint a realitás és a fantá­zia összjátékából a világ sajátos változata, másolata áll elő, amely a valóság fölé tornyosulva uralja a tudatot. A tömegkommunikáció keltette hiperrealitásról szól legismertebb munkája (La Guerre du Golfe na pas en Lieu - „Az öbölháború nem történt meg”), amelyben az 1991 -es öbölháború példáján keresztül mutatja be, hogy a háború a posztmodern korban mi­ként lesz látványos, színes kalandfilm - például­­ a CNN rendezésében. Baudrillard nevéhez köthető a hiperrealitás fogalmához szorosan kapcsolódó szimulákrum-elmélet is. A francia gondolkodó szerint a jelenkor emberének realitása egyre bizonytalanabb, már-már csak illúzió, és világát olyan modellek - a szimulákrumok - népesítik be, amelyek helyettesítik és elpusztítják a valóságot. (wwww.litera.hu)

Next