Magyar Szó, 2007. június (64. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-01 / 125. szám

2007. június 1., péntek TŐKÉS SÜRGET Egységesen Brüsszelben Reálisnak tartja Tőkés László az uniós tagállamok magyar képviselőinek összefogását a nemzetpolitikai érdekek közös képviseletéért. A királyhágó­­melléki református püspök a románi­ai EP-választások közeledtével adott helyzetértékelést a Magyar Hírlapnak. Szerinte Európa kell hogy legyen az a háttér, az a referenciapont, amelyhez viszonyítva elválik egymástól a múlt és a jelen, letisztulnak a politikai frontok. Elképzelhető, hogy Románia az Euró­pai Unió tagjaként és képviselőivel az Európai Parlamentben ebbe az irányba mozdul el. Európai színtéren már csak ideig-óráig lehet folytatni azt a halan­dzsát, amellyel a romániai posztkommu­nista párt az európai politikai elvárások tekintetében igyekezett becsapni Euró­pát. - Úgy gondolom - folytatja, hogy legfőbb feladatom a magyarság hiteles képviselete Európa előtt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, kezdeti hőskorát leszámítva, egyre hiteltele­­nebbül képviselte Romániát és a romá­niai magyarságot. Ennek az álmagyar, „magyar nemzetiségű román” politiká­nak a korrekciójára van szükség. Tőkés végül úgy fogalmazott, hogy egyelőre nagyon zavaros a politikai hely­zet a Délvidéken, habár ők még nem tagjai az uniónak, és a Felvidéken is, ahol most zajlott a nagy átrendeződés, az RMDSZ pedig teljesen mélyponton van. Mégis létrejöhet egyfajta együttműkö­dés, a magyar reformátusok ökumenikus mintájára, s ha a magyarok ilyképpen össze tudnának fogni az európai fóru­mokon is, akkor valóban nemzetpolitikát lehetne folytatni európai, nemzetközi szinten. Autósok figyelmébe Szlovákiában mától kötelező a gyermekülés A szlovákiai utakon közlekedő gépko­csikban június elsejétől csak biztonsá­gi ülésben szabad utaztatni a kiskorú gyermekeket. Lapinformációk szerint a rendőrség szigorúan fogja ellenőrizni és megbírságolja a szabálysértőket, a bírság egységesen kétezer korona lesz. Kivételt csak abban az esetben tesznek a rend­őrök, ha a személygépkocsi hátsó ülésén egyszerre három gyermek utazik. Ebben az esetben két gyermek számára kötelező a gyermekülés, a harmadik - ha három évesnél idősebb - a hátsó ülés bizton­sági övét köteles használni. A további kivétel szerint a három évesnél idősebb gy­ermek biztonsági öv nélkül is utaztat­ható, de csakis lakott területen és csakis az olyan régi típusú személygépkocsik esetében, amelyek hátsó ülésén nincs gyárilag beépített biztonsági öv. A közgyűjteményben június 8-án nyílik a múzeumnak helyt adó, építészeti ritkaságokban bővelkedő Vajdahunyad­vár százéves történetét bemutató időszaki kiállítás - mondta el a kiállítás kurátora, a múzeum főigazgató-helyettese. Szatmári Sarolta felidézte, hogy a Magyarország ezeréves múltját megjelenítő várkastély kétszer született meg, először 1896-ban, amikor a honfoglalás millenniumára egy hatalmas kiállítás készült. Az Alpár Ignác tervei alapján felhúzott, különbö­ző korokat, építészeti stílusokat ötvöző ideiglenes épületet azonban 1899-ben le kellett bontani. Akkor több híres művész, többek között Benczúr Gyula, Fadrusz János, Lotz Károly is követelték az épület vissza­építését az eredetivel azonos formában. Ennek eredményeként épült újra meg a várkastély, amelyben 1907. június 9- én nyílt meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Vajdahunyadvár történetét bemu­tató tárlat első részében látható, mintegy harminc fénykép azt tükrözi, hogyan látják a XXI. század fotóművészei Alpár Ignác épületegyüttesét - mutatott rá Tóth József, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti tagozatának elnöke. Emellett a látogatók megismerhetik a múzeum alapításának történetét, valamint fotók, eredeti tervek, adattári anyagok segítségével az épület újbóli felépítésének és berendezésének részleteit. A centenárium alkalmából egy 96 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált kötet is megjelent a napokban, amely a városligeti Vajdahunyadvár építészeti történetét mutatja be. A három nyelven - magyarul, oroszul és angolul - kiadott kötet korstílusok szerint mutatja be az egyes épületrészeket, és láthatóak benne Klösz Györgynek a Vajdahunyadvárról több mint száz évvel ezelőtt készült fény­képei is. KÉTSZER SZÜLETETT MEG Százéves a Vajdahunyadvár Ebben az évben ünnepli századik születésnapját a városligeti Vajdahunyadvár; a centenárium alkalmából a várkastély történetét bemutató időszaki kiállítás nyílik júniusban, valamint építészet­­történeti kalauzt jelentetett meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum - hangzott el az MTI szerint a jubileumi eseményeket beharangozó budapesti sajtótájékoztatón. Fontos a tájékoztatás Duray Miklós az információs irodák támogatásáért Sajnálatos, hogy továbbra is kaotiku­san érkeznek a hírek a magyar Minisz­terelnöki Hivatal illetékes főosztályáról, és általában kész tények elé állítják a kedvezménytörvény elérhetőségét segí­tő információs irodákat — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja alelnöke. Kifej­tette: „Közös érdekünk, hogy a lehető­ségek, amelyek még adódnak a határon túli magy­arok számára, elérhetők legye­nek minden érdeklődőnek”. Hozzátette: „Manapság viszonylag keveset foglalko­zik a sajtó a kedvezménytörvénnyel, s nemcsak a lehetőségekkel, amelyeket a jogszabály nyújt, hanem magával a ténnyel is, hogy magyarigazolványok­hoz juthatnak az érdeklődők, s ez a tény is indokolja az irodák fenntartását, működésük feltételeinek a javítását, hiszen nemcsak információkat szolgál­tatnak munkatársaink, hanem szerve­zik az embereket, felvilágosítómunkát végeznek a magyar-magyar kapcsola­tok javítása érdekében, ami különösen a fiatalok esetében igen áldásos és fontos munka”. PERSÁNYI A régi helyen Persányi Miklós a Fővárosi Állat- és Növénykert megbízott főigazgatója lett a posztra már kiírt pályázat elbírálásáig; erről a kormánypárti képviselők szava­zataival döntött csütörtöki rendkívüli ülésén a fővárosi önkormányzat kultu­rális bizottsága. Az MTI szerint a testület korábban már két alkalommal sikertele­nül próbálkozott a volt környezetvédelmi miniszter és korábbi állatkerti főigazgató új megbízatásával. Egyszer a szükséges­nél kevesebben voltak a kormánypárti­ak, a másik alkalommal pedig kételyek merültek fel az ülés jogszerűségével kapcsolatban. stafic // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Az első év a fontos Gyurcsány és mások a mérlegen A kormányok első éve jelzi, melyek ság stabilizálását, a piacgazdaság rövid azok a főbb célkitűzések, amelyeket a távon történő kiépítését és a konverzi­n egyéves ciklusban meg akarnak valósíta­ni, ugyanakkor minden kabinet más helyzetben, más szándékkal kezdi a kormányzást, így nem lehet általánosítani, hogy mi jellemzi a kormányok első esztendejét. Erről Ripp Zoltán történész beszélt az MTI-nek annak kapcsán, hogy június 9-én lesz egy éve a második Gyurcsány­­kormány megalakulá­sának. A szakember emlé­keztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni első kabinet, az Antall József vezette kormány idején csupán az első év végén jelentették be a Kupa­programot, ami a gazda­bilitás megteremtését tűzte ki célul. A Horn­­kormány idején is csak a kormányzás első évének vége felé láttak hozzá a gazdasági stabi­litást célzó intézkedések bevezetéséhez - mondta Ripp Zoltán arra utalva, hogy a Bokros-csomag intézkedéseit a kabi­net megalakulása után nyolc hónappal fogad­ta el a kormány, majd terjesztette az Ország­­gyűlés elé. A Medgyes­­sy Péter vezette kabinet első évével kapcsolato­san a szakember azt mondta, a kormány­nak akkor nem kellett különösebben sok idő, hogy meghozza a jóléti intézkedéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ezeket „salátatörvény” formájában fogadta el az Országgyűlés. A második Gyurcsány-kormány első esztendejéről szólva a történész kiemel­te, hogy e kabinet egyszerre kezdett el számos, „normális” esetben akár több ciklusra elegendő reformot. Arra a kérdésre, hogy a szimbolikus politizálás szempontjából milyen jelentősége van a kormányok első évének, Ripp Zoltán azt válaszolta: igen nagy. Példaként hozta fel, hogy az Antall-kormány megalakulása után komoly viták folytak Magyarország címeréről, vagy a vallásoktatásról. Az Orbán-kormány első esztendejét ebből a szempontból a személycserék jellemez­ték, az „erős” szimbolikus üzenetek, mint a millennium, vagy a korona Parlament­be szállítása, később fogalmazódtak meg - hangsúlyozta a történész. Botrányok árnyéka A magyarországi rendőrségi bűncselekményekről írt kommentárt a FAZ Rendőrségi bűncselekmények és titkosszolgálati botrányok árnyékolják be Magyarország és a magyar kormány képét - írta csütörtökön, Magyarországgal foglalkozó kommentárjának címében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A német konzervatív újság Magyarország-szakértőjének számító Reinhard Olt bala­­tonöszödi keltezésű írásának elején idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki szerint az általa bevezetett reformok első eredményei már érezhetők. A kormányfő - mint az MTI által idézett cikkíró emlékeztetett - abból az alkalomból nyilatkozott, hogy egy évvel ezelőtt hangzott el híres „hazugságbeszéde­’, amely a Balaton déli partját messze túlszárnyaló visszhangra talált. Az a beszéd, amelyet a miniszterelnök a Népszabadság című lapnak adott interjúban „szenvedélyes hangú igazságbeszédnek” nevezett, az ország legújabb kori történetében az eddigi legélesebb politikai felzú­dulásokhoz, illetve az 1956-os népfelkelés véres leverése óta az eddigi leghevesebb erőszakos cselekményekhez vezetett - írta a FAZ. RÖVIDEN ■ MAGYAR-SZLOVÁK VISZÁLY Oldódik A Magyarország és Szlovákia között fennálló viszály már nem tart sokáig - jósolta csütörtökön a SME szlovák liberális polgári napilap a Matina Hedvig ügyének nyomán kialakult feszültségről, illetve Gyur­csány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök június 18-i találkozójáról szólva (forrás: MTI). A cikkíró, Juraj Hrabko - a nyitrai magyar egyetemista, Matina Hedvig esete kapcsán - furcsának találja, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kivételével minden szlovák politikai párt, koalíciós és ellenzéki „hiteles­nek, megbízhatónak, igazságosnak és függetlennek” minősíti a szlovák bűnüldöző szerveket. Álláspontja szerint politikai síkon ez így rendjén is lenne, kérdéses azonban, hogy ez a napi valóság szintjén is így van-e. ■ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER Válságban Pénzügyi válságban van a magyar önkormányzati rendszer, pedig sürgető lenne az átalakítása - mondta Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormány­zati Szövetsége (KÖSZ) háromnapos közgyűlésének megnyitóján Balaton­almádiban. Szomorúan vettük tudo­másul, hogy a parlament eddig nem volt képes ebben az ügyben előrelépni - tette hozzá, hangsúlyozva: „jobb híján kénytelenek vagyunk a kormánnyal konzultálva a kis lépések taktikáját folytatni”. Wekler az MTI szerint rámutatott: a kedvezőtlen demográfiai tendencia nem fordítható meg, nincs elegendő gyermek a falusi óvodák­ban, iskolákban, így a községek intéz­ményrendszere a jelenlegi állapotban finanszíroz­hatatlan, fenntarthatatlan. A KÖSZ elnöke szerint a magasabb szintű feladatellátás érdekében elen­gedhetetlen a községek összefogása, a kistérségek megerősítése. Megjegyezte: a KÖSZ-nek 410 község a tagja, de a 168 kistérségből mintegy 50 már belé­pett a szövetségbe is. ■ ÚJ KIADVÁNY Tükör Észak-Vajdaságról Több kiadványt mutattak be a minap Budapesten az Európai Össze­hasonlító Kisebbségkutatások Közala­pítványnál. A Kossuth Rádió riportere a szervezet elnökével, Törzsök Erikával ezekről beszélgetett el. Törzsök ekkor említette, hogy az egyik mű szerző­párosa Huszka Beáta és Bakó Tamás, ők Észak-Vajdaság magyar többségű községeinek gazdasága címmel írtak egy műhelytanulmányt, amely a magyar többségű önkormányzatok gazdasági fejlődésével foglalkozik. Az említett térségben a hivatalos statisz­tikák alapján 30 százalékos a munka­­nélküliség, a nem hivatalos statisztikák szerint, ennél lényegesen magasabb. Azt vizsgálják, hogy a délszláv hábo­rú után, milyen lehetőségei vannak ennek a térségnek a továbbiakban kitörni abból a helyzetből, amit első­sorban a háború okozott és a gazdaság leépülését eredményezte. ■ LVSKO Könyvátadás Az érintettek valós igényeit figye­lembe vevő gyűjtési akció eredménye­ként a pécsi székhelyű Art-Éra Kultu­rális és Környezetvédelmi Egyesület ma a horvátországi Laskón könyvátadást tart (forrás: OS). A kezdeményezés célja a Horvátországban működő magyar oktatási intézmények ellátása.

Next