Magyar Szó, 2007. szeptember (64. évfolyam, 205-228. szám)

2007-09-14 / 215. szám

2007. szeptember 14., péntek Macmoren kitekinto@magyar-szo.co.yu KITEKINTŐ 3 A támogatások folytatódnak Pályázati kiírások októberben­­A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. sajtóközleménye A határon túli magyarság nyelvi és kulturális önazonosságának megőrzé­sét szolgáló támogatási rendszer haté­konyabbá tételéről szóló 2218/2006. (XII.12.) Kormányhatározat alap­ján, figyelemmel a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításá­ról szóló 2006. évi CXXXIV. Törvény­ben foglaltakra, az Új Kézfogás Közala­pítvány által ellátott közhasznú feladatot - annak tevékenység szerinti jogutódja­ként - a nonprofit gazdasági társasággá átalakuló Corvinus Zrt. látja el - olvas­ható a szerkesztőségünkhöz is eljutta­tott, Budapestről érkező, szeptember 12-ei dátummal ellátott közleményben. A Társaság az Új Kézfogás Közala­pítványnál született döntésekhez kap­csolódó, már leszerződött támogatások menedzselését (nyilvántartását, elszá­moltatását) 2007. május-júniustól, kifi­zetését pedig július-augusztus hónaptól teljesíti. A korábban megszületett támo­gatási döntésekre vonatkozó szerződé­seket augusztus végén megkötöttük, a vonatkozó pénzügyi teljesítések - a támogatottak által visszaküldött doku­mentumok szerint - folyamatosan meg­történnek. A Corvinus Zrt. honlapján - www. corvinus.hu - tájékoztatás olvasható a jelenlegi helyzetről; a 2007. évre vonat­kozó pályázati kiírások október hónap­ban várhatók, a Miniszterelnöki Hiva­tal többségi tulajdonszerzését és a közhasznú tevékenység cégbírósági bejegyzését követően. A Corvinus Zrt. már felkészült a támogatásközvetiítői tevékenység indí­tására. A Miniszterelnöki Hivatal által a közeljövőben rendelkezésünkre bocsá­tandó pályázati forrásai leghatékonyabb felhasználási módjának tartja a sajátjogú pályáztatás során az éven túli forgóeszköz és fejlesztési hitelek kamattámogatását, illetve a nemzeti fejlesztési programok­hoz és az európai uniós pályázatokhoz szükséges önerőt kiegészítő támogatást. A tervezett pályázatokhoz a Vállalkozás­­fejlesztési Központok működtetésének támogatása is kapcsolódik. A pályázati feltételek megfogalmazásakor a Társaság teljes mértékben figyelembe veszi az EU- n belüli versenysemlegesség alapelveit, illetve szem előtt tart valamennyi vonat­kozó EU-s jogszabályt. A pályázatok meghirdetésén kívül a Corvinus Zrt. közreműködik a hazai és a határon túli mikro-, kis- és közepes vál­lalkozások egymásra találásában, meg­ismertetésében, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítésében. Ennek elő­segítésére társaságunk magyar és angol nyelven elérhető számítógépes Befekte­tési Információs Rendszert működtet. A Corvinus Zrt. aktív szerepet kíván betöl­teni a két-, illetve többoldalú üzleti kap­csolatok fejlesztésében. Ezt a Befekte­tési Információs Rendszerrel, valamint a korábban az Új Kézfogás Közalapít­vánnyal, most a tevékenység szerinti jogutód Corvinus Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló, a környező országok magyarlakta területein már korábban is működő vállalkozásfejlesztési közpon­tokkal szorosan együttműködve sze­retné megvalósítani. ORVINUS ryw­ * Ráadásul a falvaknak még hasznuk sincs belőlük, hiszen kevés kivételtől eltekintve állandó lakhelyüket Pozsony­ban hagyják, így bár jelenlétük növeli a közkiadásokat, a falvak nem kapnak utánuk semmit az állami adók újraelosztása során. A roham azonban megállíthatat­lan, hiszen mindenki csak addig elégedetlenkedik, ameddig az ő telkéért nem kínálnak csillagá­szati összeget, ezután gyorsan túlad a családi örökségen. Körülbelül két éve a pozso­nyiak felfedezték a szintén a város vonzáskörzetébe tartozó magyarországi falvakat, így szá­zával költöznek oda is. Arra­felé eleinte kifejezetten örül­tek nekik, mivel villámgyorsan felverték a stagnáló telekárakat. Ma már kissé árnyal­tabb a kép, hiszen a képlet hasonló a csa­lóközi falvakhoz, az új lakók gyakorlatilag ágyrajárók, mindent Pozsonyban intéznek, és a falvak élete iránt sem nagyon érdek­lődnek. A roham által leginkább érintett Rajka polgármestere azonban nem sokat teketóriázik velük. A telkek előtt közterü- FALVAK ÉS INGATLANOK Kirajzás a fővárosból Pozsonyi tudósítónktól A Pozsony környéki csallóközi falvak már évek óta nem nagyon tudnak mit kezdeni a fővárosból tör­ténő kiáramlással. Mint minden nagyváros környékén, itt is tízezrek igyekeznek elérhető távolságban családi házba költözni megunt városi tömbházuk helyett. A Csallóközben ez viszont nyelvi problémákat is felvet, hiszen az újonnan érkezők nemcsak más nyelvet beszélnek, hanem azonnal követelni is kezdik jogaikat, új móreseket vezetnek be a sokáig szinte teljesen magyar falvakban, l ezeket elhanyagolókat szankcionálja, júli­ustól pedig a nem magyar állampolgárok számára négyzetméterenkénti nyolcszáz forintos éves épületadót vezetett be, ezzel szeretné kompenzálni, hogy a pozsonyiak itt sem fizetnek adót. A statisztika szerint az uniós átlag 105 százalékának megfelelő átlagjövedelmű pozsonyiak étvágya egyébként akkora, hogy már a szomszédos osztrák falvak ingatlanforgalmában is komoly tényezővé váltak. A szlovák fővároshoz legközelebb eső Hainburg városában a lakások nagy részét már szlovákok vásárolják meg. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a pozso­nyi árak már utolérték a kisebb osztrák településekét. Ráadásul a bejárás sem okoz gondot. Míg a szlovák részen a fővárosba vezető utakat reggelente reménytelen közlekedési dugók torlaszolják el, az oszt­rák részen csak a még magasabb jövede­lem miatt Bécsbe igyekvők szembesülnek a csúcsforgalom problémáival, a szemben haladók egyelőre kényelmesen közleked­hetnek. ■ TUBA Lajos Remények a túloldalon - a híd Pozsonynál KMUEK Állásfoglalás A MŰRE gyergyószárhegyi találkozója keretében ülést tartott a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának Egyeztető Testülete. Az Egyeztető Testület sajnálkozással vette tudomásul, hogy anyagi támogatás hiányában az idén nem sikerült megtartani a külhoni magyar újságírók hagyo­mányos szegedi szakmai találkozóját. Ugyanakkor a szárhegyi tanácskozás részt­vevői megismételték, hogy továbbra is időszerűek a Konvenció első, alakuló ülé­sén elfogadott határozatok. Közülük ezúttal a folyamatos és szervezett magyar újságíróképzéssel kapcsolatos tennivalókra hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy a témát tavaly a Határon Túli Magyarok Hivatalával karöltve stratégiai fontos­ságú feladatnak minősítették, a magyarországi új támogatási rendszerben azon­ban ez a kérdéskör háttérbe szorult. A KMTEK Egyeztető Testülete egyúttal kezdeményezi, hogy a Szülőföld Alap keretében találjanak lehetőséget olyan pályázati kiírásokra is, amelyek a határo­kon átnyúló programok pénzelését, illetve több magyar közösség együttes tevé­kenységének támogatását tenné lehetővé. DOKUMENTUM A dolgok összegezése Beszámoló az Illyés Közalapítvány megszüntetéséről A Budapestről érkező anyag szerint a Minisz­terelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága összegezést készített az Illyés Közalapítvány megszűnése kapcsán. A szö­veget rövidítés nélkül közöljük. Tekintettel arra, hogy a független könyvvizsgálói jelentés elkészültével lezárult az Illyés Közalapítvány megszüntetése és a Szülőföld Alapba történő átadás-átvétele, szükségessé vált a közalapítvány rendszerével, elmúlt 16 évi működésével és a fel­számolás során felmerült problémákkal, hiányosságokkal kap­csolatos tapasztalatok összegzése. Az Illyés Közalapítvány megszüntetéséről szóló 2218/2006. szóló határozatot 2006. december 12-én fogadta el a kormány. A 2007. március 19-ei jogerős bírósági megszüntető végzést követően megkezdődött a közalapítvány feladatainak és pénz­eszközeinek integrálása a Szülőföld Alapba. Az átadás-átvétel előkészítésekor derült fény a közalapítvány 1990 óta felhalmozódott iratainak rendezetlenségére, a támo­gatásokkal kapcsolatos anyagok rendezése az irattári szabály­zat teljes hiánya miatt két hónapot vett igénybe, valamint több ember munkáját. A közalapítvány által nyújtott határon túli támogatá­sok elszámoltatásának vizsgálata során is súlyos hiányosságok merültek fel: több mint kétezer korábbi támogatás elszámolásá­nak lezárása nem történt meg, ezek összesen mintegy egymilli­­árd forintra rúgnak. További gondot jelentett, hogy felszínre került 420 olyan támogatás is, amelyeket a 2005—2006-os támogatási döntés ellenére sem utaltak még ki a támogatott külhoni szervezetek részére. Ennek oka, hogy a nyertes pályázók egy része a korábbi támogatásai felhasználásról szóló elszámolásokkal részben vagy teljes egészében adós maradt, vagy azokat a közalapítvány nem zárta le megnyugtatóan. A közalapítvány korábbi támogatásainak elszámoltatását és a ki nem utalt támogatások lebonyolítását a továbbiakban a Szülőföld Alap Iroda fogja elvégezni. A felhalmozódott ügyek nagy számára tekintettel ezt a feladatot természetesen csak több hónap munkája és az ehhez kapcsolódó többletköltségek árán lehet megfelelően lezárni. Bízunk benne, hogy az év végéig sikerül elvégeznünk a feladatok döntő többségét. A közalapítvány által a környező országokban működtetett alkuratóriumi irodák helyzete az eltérő jogi szabályozás miatt rendezetlen volt. Az alkuratóriumi feladatokat a szomszédos országokban működő civil szervezetek látták el, amely problé­mákat vetett fel mind a működéshez szükséges vagyon tisztázat­lan jogi helyzete, mind az ösztöndíj formájában történő szemé­lyi kifizetések szabálytalansága tekintetében. A közalapítvány a működési költségeit a megszüntetés idő­pontjáig szinte teljesen felélte, a közalapítvány munkatársai 2006 júniusa és 2007 márciusa között egyéntől függően 2-3 alkalommal részesültek jutalomban. 2007 januárjában egysé­gesen 6 havi pluszjuttatást ítélt meg számukra a kuratórium a béren és a 13. havi fizetésen túl, tekintet nélkül a fenti hiányos­ságok súlyosságára. A közalapítvány kuratóriuma az elmúlt év novemberében módosította a felmondási idő hosszát (ami a munkavállalókat a jogszabályok alapján megilleti), 3-6 hónap időtartamban álla­pítva meg a felmondás időtartamát, ami mintegy ötszörösére emelte az ehhez kapcsolódó költségeket. Ennek megfelelően több millióval megnőtt a személyi ügyekre fordított költség. A fentiek alapján megalapozottan állítható, hogy a közala­pítvány megszüntetése során tapasztaltak messzemenőkig iga­zolták a nemzetpolitikában érvényesített koncepcióváltáshoz kapcsolódó szervezeti átalakítások, kiemelten az átláthatatlan, a professzionális követelményeknek megfelelni nem tudó, kizá­rólag a nemzeti identitás megőrzésének támogatására koncent­ráló, párhuzamosságokat hordozó támogatási rendszer reform­jának szükségességét. Kin UH­­ ■ MEDIÁN-FELMERÉS MSZP és Jobbik A Magyar Gárda megalakulása és az azt követő viták is hozzájárulhat­tak, hogy az MSZP támogatottsága elmozdult a mélypontról, a Jobbiké pedig érzékelhetővé vált - derül ki a Medián szeptember elején, a Heti Világgazdaság megrendelésére vég­zett közvélemény-kutatásából (forrás: MTI). A változás nyertese az MSZP: a teljes szavazókorú népesség körében két hónap alatt 21-ről 25 százalékra nőtt a támogatottsága, ebben a kör­ben szeptemberben a Fidesz 39 száza­lékon, az MDF 4, az SZDSZ 3, a Job­bik egy százalékon áll. A választani, tudó szavazók között a Fidesz vezet 53 százalékkal, az MSZP 34, az MDF 5, az SZDSZ 4, a Jobbik egy százalé­kot kapott. Ahogy március óta minden hónap­ban, szeptember elején is az egészség­­ügyi reform volt a legfontosabb téma a közvélemény számára, de a Magyar Gárda megalakulását is hasonló figye­lemmel követték a választók, főleg a kormánypártiak - derül ki a felmé­résből. Ennek tulajdonítható, hogy az MSZP szimpatizánsai a Fidesz támo­gatóinál nagyobb arányban mondták, hogy biztosan elmennének szavazni. A megnövekedett médiafigyelem is hozzájárulhatott, hogy a Jobbik támo­gatottsága értékelhetővé vált. ■ SZDSZ-SZAVAZÓK Kóka helyett Fodor Kóka János helyett egyértel­műen Fodor Gábort nevezték meg az SZDSZ szavazói arra a kérdésre vála­szolva, hogy szerintük a párt kinek a vezetésével lehetne sikeresebb a 2010-es választásokon - írta a csütör­töki Magyar Hírlap (forrás: MTI). A Marketing Centrum által elvégzett és a lap által megszerzett „belső kutatás­ból” kiderül: a szavazók 46 százaléka Fodort jelölte meg az első helyen, míg Kókát csupán 19 százaléknyian emlí­tették. A bizonytalanoknál 20:12, az összes megkérdezett között 28:15 lett ugyanez az arány Fodor javára. A kutatás adatai alapján az SZDSZ- es szavazóknak csupán hat százaléka bízik meg Kókában, miközben Fodor­ban 43 százaléka. Kiderült, hogy Kóka megítélése e körben még Hor­váth Ágnesénél is rosszabb: ő kilenc százalékot ért el. ■ ŐSZÖDI BESZÉD Orbán is értékel Orbán Viktor, a Fidesz első embere helyzetértékelést tart jövő kedden az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülé­sének egyéves évfordulóján - tudta meg az MTI fideszes körökből. A kon­ferencia jellegű rendezvényen a párt­elnök mond beszédet, de a helyszín még nem ismeretes. Információk sze­rint Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén már tett említést arról, hogy értékelőt mond a „hazug­ságbeszéd” nyilvánosságra kerülésé­nek egyéves évfordulója alkalmából, szeptember 18-án. ■ MPP Bejegyzik Szeptember végén benyújtják a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges iratokat - jelentette ki Szász Jenő, az MPSZ elnöke (forrás: Szabadság). Székely­udvarhely polgármestere a Mediafax­­nak elmondta: ellenőrizték a bejegy­zéshez szükséges támogató aláírások jegyzékét, és várhatóan szeptember végén elhelyezik a bíróságon a párt­bejegyzéshez szükséges dokumentá­ciót. Szász Jenő tudomása szerint 18 megyéből és Bukarestből több mint 30 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük.

Next