Magyar Szó, 2007. szeptember (64. évfolyam, 205-228. szám)
2007-09-14 / 215. szám
2007. szeptember 14., péntek Macmoren kitekinto@magyar-szo.co.yu KITEKINTŐ 3 A támogatások folytatódnak Pályázati kiírások októberbenA Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. sajtóközleménye A határon túli magyarság nyelvi és kulturális önazonosságának megőrzését szolgáló támogatási rendszer hatékonyabbá tételéről szóló 2218/2006. (XII.12.) Kormányhatározat alapján, figyelemmel a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi CXXXIV. Törvényben foglaltakra, az Új Kézfogás Közalapítvány által ellátott közhasznú feladatot - annak tevékenység szerinti jogutódjaként - a nonprofit gazdasági társasággá átalakuló Corvinus Zrt. látja el - olvasható a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott, Budapestről érkező, szeptember 12-ei dátummal ellátott közleményben. A Társaság az Új Kézfogás Közalapítványnál született döntésekhez kapcsolódó, már leszerződött támogatások menedzselését (nyilvántartását, elszámoltatását) 2007. május-júniustól, kifizetését pedig július-augusztus hónaptól teljesíti. A korábban megszületett támogatási döntésekre vonatkozó szerződéseket augusztus végén megkötöttük, a vonatkozó pénzügyi teljesítések - a támogatottak által visszaküldött dokumentumok szerint - folyamatosan megtörténnek. A Corvinus Zrt. honlapján - www. corvinus.hu - tájékoztatás olvasható a jelenlegi helyzetről; a 2007. évre vonatkozó pályázati kiírások október hónapban várhatók, a Miniszterelnöki Hivatal többségi tulajdonszerzését és a közhasznú tevékenység cégbírósági bejegyzését követően. A Corvinus Zrt. már felkészült a támogatásközvetiítői tevékenység indítására. A Miniszterelnöki Hivatal által a közeljövőben rendelkezésünkre bocsátandó pályázati forrásai leghatékonyabb felhasználási módjának tartja a sajátjogú pályáztatás során az éven túli forgóeszköz és fejlesztési hitelek kamattámogatását, illetve a nemzeti fejlesztési programokhoz és az európai uniós pályázatokhoz szükséges önerőt kiegészítő támogatást. A tervezett pályázatokhoz a Vállalkozásfejlesztési Központok működtetésének támogatása is kapcsolódik. A pályázati feltételek megfogalmazásakor a Társaság teljes mértékben figyelembe veszi az EU- n belüli versenysemlegesség alapelveit, illetve szem előtt tart valamennyi vonatkozó EU-s jogszabályt. A pályázatok meghirdetésén kívül a Corvinus Zrt. közreműködik a hazai és a határon túli mikro-, kis- és közepes vállalkozások egymásra találásában, megismertetésében, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítésében. Ennek elősegítésére társaságunk magyar és angol nyelven elérhető számítógépes Befektetési Információs Rendszert működtet. A Corvinus Zrt. aktív szerepet kíván betölteni a két-, illetve többoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztésében. Ezt a Befektetési Információs Rendszerrel, valamint a korábban az Új Kézfogás Közalapítvánnyal, most a tevékenység szerinti jogutód Corvinus Zrt.-vel szerződéses kapcsolatban álló, a környező országok magyarlakta területein már korábban is működő vállalkozásfejlesztési központokkal szorosan együttműködve szeretné megvalósítani. ORVINUS ryw * Ráadásul a falvaknak még hasznuk sincs belőlük, hiszen kevés kivételtől eltekintve állandó lakhelyüket Pozsonyban hagyják, így bár jelenlétük növeli a közkiadásokat, a falvak nem kapnak utánuk semmit az állami adók újraelosztása során. A roham azonban megállíthatatlan, hiszen mindenki csak addig elégedetlenkedik, ameddig az ő telkéért nem kínálnak csillagászati összeget, ezután gyorsan túlad a családi örökségen. Körülbelül két éve a pozsonyiak felfedezték a szintén a város vonzáskörzetébe tartozó magyarországi falvakat, így százával költöznek oda is. Arrafelé eleinte kifejezetten örültek nekik, mivel villámgyorsan felverték a stagnáló telekárakat. Ma már kissé árnyaltabb a kép, hiszen a képlet hasonló a csalóközi falvakhoz, az új lakók gyakorlatilag ágyrajárók, mindent Pozsonyban intéznek, és a falvak élete iránt sem nagyon érdeklődnek. A roham által leginkább érintett Rajka polgármestere azonban nem sokat teketóriázik velük. A telkek előtt közterü- FALVAK ÉS INGATLANOK Kirajzás a fővárosból Pozsonyi tudósítónktól A Pozsony környéki csallóközi falvak már évek óta nem nagyon tudnak mit kezdeni a fővárosból történő kiáramlással. Mint minden nagyváros környékén, itt is tízezrek igyekeznek elérhető távolságban családi házba költözni megunt városi tömbházuk helyett. A Csallóközben ez viszont nyelvi problémákat is felvet, hiszen az újonnan érkezők nemcsak más nyelvet beszélnek, hanem azonnal követelni is kezdik jogaikat, új móreseket vezetnek be a sokáig szinte teljesen magyar falvakban, l ezeket elhanyagolókat szankcionálja, júliustól pedig a nem magyar állampolgárok számára négyzetméterenkénti nyolcszáz forintos éves épületadót vezetett be, ezzel szeretné kompenzálni, hogy a pozsonyiak itt sem fizetnek adót. A statisztika szerint az uniós átlag 105 százalékának megfelelő átlagjövedelmű pozsonyiak étvágya egyébként akkora, hogy már a szomszédos osztrák falvak ingatlanforgalmában is komoly tényezővé váltak. A szlovák fővároshoz legközelebb eső Hainburg városában a lakások nagy részét már szlovákok vásárolják meg. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a pozsonyi árak már utolérték a kisebb osztrák településekét. Ráadásul a bejárás sem okoz gondot. Míg a szlovák részen a fővárosba vezető utakat reggelente reménytelen közlekedési dugók torlaszolják el, az osztrák részen csak a még magasabb jövedelem miatt Bécsbe igyekvők szembesülnek a csúcsforgalom problémáival, a szemben haladók egyelőre kényelmesen közlekedhetnek. ■ TUBA Lajos Remények a túloldalon - a híd Pozsonynál KMUEK Állásfoglalás A MŰRE gyergyószárhegyi találkozója keretében ülést tartott a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának Egyeztető Testülete. Az Egyeztető Testület sajnálkozással vette tudomásul, hogy anyagi támogatás hiányában az idén nem sikerült megtartani a külhoni magyar újságírók hagyományos szegedi szakmai találkozóját. Ugyanakkor a szárhegyi tanácskozás résztvevői megismételték, hogy továbbra is időszerűek a Konvenció első, alakuló ülésén elfogadott határozatok. Közülük ezúttal a folyamatos és szervezett magyar újságíróképzéssel kapcsolatos tennivalókra hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy a témát tavaly a Határon Túli Magyarok Hivatalával karöltve stratégiai fontosságú feladatnak minősítették, a magyarországi új támogatási rendszerben azonban ez a kérdéskör háttérbe szorult. A KMTEK Egyeztető Testülete egyúttal kezdeményezi, hogy a Szülőföld Alap keretében találjanak lehetőséget olyan pályázati kiírásokra is, amelyek a határokon átnyúló programok pénzelését, illetve több magyar közösség együttes tevékenységének támogatását tenné lehetővé. DOKUMENTUM A dolgok összegezése Beszámoló az Illyés Közalapítvány megszüntetéséről A Budapestről érkező anyag szerint a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága összegezést készített az Illyés Közalapítvány megszűnése kapcsán. A szöveget rövidítés nélkül közöljük. Tekintettel arra, hogy a független könyvvizsgálói jelentés elkészültével lezárult az Illyés Közalapítvány megszüntetése és a Szülőföld Alapba történő átadás-átvétele, szükségessé vált a közalapítvány rendszerével, elmúlt 16 évi működésével és a felszámolás során felmerült problémákkal, hiányosságokkal kapcsolatos tapasztalatok összegzése. Az Illyés Közalapítvány megszüntetéséről szóló 2218/2006. szóló határozatot 2006. december 12-én fogadta el a kormány. A 2007. március 19-ei jogerős bírósági megszüntető végzést követően megkezdődött a közalapítvány feladatainak és pénzeszközeinek integrálása a Szülőföld Alapba. Az átadás-átvétel előkészítésekor derült fény a közalapítvány 1990 óta felhalmozódott iratainak rendezetlenségére, a támogatásokkal kapcsolatos anyagok rendezése az irattári szabályzat teljes hiánya miatt két hónapot vett igénybe, valamint több ember munkáját. A közalapítvány által nyújtott határon túli támogatások elszámoltatásának vizsgálata során is súlyos hiányosságok merültek fel: több mint kétezer korábbi támogatás elszámolásának lezárása nem történt meg, ezek összesen mintegy egymilliárd forintra rúgnak. További gondot jelentett, hogy felszínre került 420 olyan támogatás is, amelyeket a 2005—2006-os támogatási döntés ellenére sem utaltak még ki a támogatott külhoni szervezetek részére. Ennek oka, hogy a nyertes pályázók egy része a korábbi támogatásai felhasználásról szóló elszámolásokkal részben vagy teljes egészében adós maradt, vagy azokat a közalapítvány nem zárta le megnyugtatóan. A közalapítvány korábbi támogatásainak elszámoltatását és a ki nem utalt támogatások lebonyolítását a továbbiakban a Szülőföld Alap Iroda fogja elvégezni. A felhalmozódott ügyek nagy számára tekintettel ezt a feladatot természetesen csak több hónap munkája és az ehhez kapcsolódó többletköltségek árán lehet megfelelően lezárni. Bízunk benne, hogy az év végéig sikerül elvégeznünk a feladatok döntő többségét. A közalapítvány által a környező országokban működtetett alkuratóriumi irodák helyzete az eltérő jogi szabályozás miatt rendezetlen volt. Az alkuratóriumi feladatokat a szomszédos országokban működő civil szervezetek látták el, amely problémákat vetett fel mind a működéshez szükséges vagyon tisztázatlan jogi helyzete, mind az ösztöndíj formájában történő személyi kifizetések szabálytalansága tekintetében. A közalapítvány a működési költségeit a megszüntetés időpontjáig szinte teljesen felélte, a közalapítvány munkatársai 2006 júniusa és 2007 márciusa között egyéntől függően 2-3 alkalommal részesültek jutalomban. 2007 januárjában egységesen 6 havi pluszjuttatást ítélt meg számukra a kuratórium a béren és a 13. havi fizetésen túl, tekintet nélkül a fenti hiányosságok súlyosságára. A közalapítvány kuratóriuma az elmúlt év novemberében módosította a felmondási idő hosszát (ami a munkavállalókat a jogszabályok alapján megilleti), 3-6 hónap időtartamban állapítva meg a felmondás időtartamát, ami mintegy ötszörösére emelte az ehhez kapcsolódó költségeket. Ennek megfelelően több millióval megnőtt a személyi ügyekre fordított költség. A fentiek alapján megalapozottan állítható, hogy a közalapítvány megszüntetése során tapasztaltak messzemenőkig igazolták a nemzetpolitikában érvényesített koncepcióváltáshoz kapcsolódó szervezeti átalakítások, kiemelten az átláthatatlan, a professzionális követelményeknek megfelelni nem tudó, kizárólag a nemzeti identitás megőrzésének támogatására koncentráló, párhuzamosságokat hordozó támogatási rendszer reformjának szükségességét. Kin UH ■ MEDIÁN-FELMERÉS MSZP és Jobbik A Magyar Gárda megalakulása és az azt követő viták is hozzájárulhattak, hogy az MSZP támogatottsága elmozdult a mélypontról, a Jobbiké pedig érzékelhetővé vált - derül ki a Medián szeptember elején, a Heti Világgazdaság megrendelésére végzett közvélemény-kutatásából (forrás: MTI). A változás nyertese az MSZP: a teljes szavazókorú népesség körében két hónap alatt 21-ről 25 százalékra nőtt a támogatottsága, ebben a körben szeptemberben a Fidesz 39 százalékon, az MDF 4, az SZDSZ 3, a Jobbik egy százalékon áll. A választani, tudó szavazók között a Fidesz vezet 53 százalékkal, az MSZP 34, az MDF 5, az SZDSZ 4, a Jobbik egy százalékot kapott. Ahogy március óta minden hónapban, szeptember elején is az egészségügyi reform volt a legfontosabb téma a közvélemény számára, de a Magyar Gárda megalakulását is hasonló figyelemmel követték a választók, főleg a kormánypártiak - derül ki a felmérésből. Ennek tulajdonítható, hogy az MSZP szimpatizánsai a Fidesz támogatóinál nagyobb arányban mondták, hogy biztosan elmennének szavazni. A megnövekedett médiafigyelem is hozzájárulhatott, hogy a Jobbik támogatottsága értékelhetővé vált. ■ SZDSZ-SZAVAZÓK Kóka helyett Fodor Kóka János helyett egyértelműen Fodor Gábort nevezték meg az SZDSZ szavazói arra a kérdésre válaszolva, hogy szerintük a párt kinek a vezetésével lehetne sikeresebb a 2010-es választásokon - írta a csütörtöki Magyar Hírlap (forrás: MTI). A Marketing Centrum által elvégzett és a lap által megszerzett „belső kutatásból” kiderül: a szavazók 46 százaléka Fodort jelölte meg az első helyen, míg Kókát csupán 19 százaléknyian említették. A bizonytalanoknál 20:12, az összes megkérdezett között 28:15 lett ugyanez az arány Fodor javára. A kutatás adatai alapján az SZDSZ- es szavazóknak csupán hat százaléka bízik meg Kókában, miközben Fodorban 43 százaléka. Kiderült, hogy Kóka megítélése e körben még Horváth Ágnesénél is rosszabb: ő kilenc százalékot ért el. ■ ŐSZÖDI BESZÉD Orbán is értékel Orbán Viktor, a Fidesz első embere helyzetértékelést tart jövő kedden az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulóján - tudta meg az MTI fideszes körökből. A konferencia jellegű rendezvényen a pártelnök mond beszédet, de a helyszín még nem ismeretes. Információk szerint Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén már tett említést arról, hogy értékelőt mond a „hazugságbeszéd” nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulója alkalmából, szeptember 18-án. ■ MPP Bejegyzik Szeptember végén benyújtják a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges iratokat - jelentette ki Szász Jenő, az MPSZ elnöke (forrás: Szabadság). Székelyudvarhely polgármestere a Mediafaxnak elmondta: ellenőrizték a bejegyzéshez szükséges támogató aláírások jegyzékét, és várhatóan szeptember végén elhelyezik a bíróságon a pártbejegyzéshez szükséges dokumentációt. Szász Jenő tudomása szerint 18 megyéből és Bukarestből több mint 30 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük.