Magyar Szó, 2007. november (64. évfolyam, 256-281. szám)

2007-11-01 / 256. szám

2007. november 1., csütörtök Mi a halál? Ki mondja meg nekem? Beszélgetés egy pszichiáterrel halottak napjára Félünk a haláltól. Azt kérjük a gyászolóktól, hogy mihamarabb lépjenek túl a fájdalmukon. Idegenül mozgunk a temetőben. Pilling János pszichiáterrel beszélgetett a HVG riportere a társadalomról, amely tabuként kezeli a halált. Ebből az interjúból közlünk néhány részletet. • A halál néhány évtizede kikerült az otthonokból, ahogy a szülés is. Utób­binál azonban egyre intenzívebb a vágy, hogy visszakerüljön a család életterébe, vagy legalább barátságos környezetben történjen. A haldoklók többsége ma nem otthon hal meg. .­­A család, a közösség egyre kevésbé tudja betölteni a haldokló körüli teen­dőkkel, a gyász feldolgozásával kapcso­latos szerepét. A társadalomban kiala­kult a gyász tagadása, a halál tabutéma. A család, a közösség helyett egyre inkább szakemberek veszik át a haldoklók, a gyászolók segítésének feladatait. Van­nak azonban más irányú folyamatok is. A hospice szervezetek például abban is segítenek, hogy a­ haldokló - ha ez lehet­séges - otthon tölthesse életének utolsó időszakát . Közhelyként ismételgetik, hogy ma a nyugati társadalmak - köztük a magyar is - nem tudnak gyászolni, nem tudnak mit kezdeni a halállal, a haldoklókkal. Mitől vagyunk mások, mint néhány évtizeddel, évszázaddal ezelőtt? - Az emberek mindig féltek a halál­tól, a különbség leginkább abban van, hogy ez a félelem olyan erős a mai társa­dalomban, hogy megpróbáljuk szőnyeg alá söpörni a dolgot. A halálhoz való közösségi viszonyulás változott meg. A középkorban tömegsírokba temetkez­tek, mert úgy gondolták, hogy halálában mindenki egyenlő. A sírok a templom közelében, a falu vagy város közepén voltak. Ma a temető a falu szélén vagy annak határán túl van, ez szimbolikusan is jelzi a mai kor halálképét. Ma sokan azt hiszik, nem ildomos elvinni a kis­gyereket a nagypapa békés temetésére, miközben esténként a tévében krimiket és gyilkosságokról, kivégzésekről beszá­moló híradót láthat. • A halállal, gyásszal foglalkozó tudományterületnek is vannak sláger­témái, amelyek vitákat gerjesztenek vagy újdonságot jelentenek?­­ Persze, itt is folyamatos változás van. A nyolcvanas évek közepén tör­tént például, hogy egy gyászkutató nő kijelentette: a gyászról addig megjelent teljes irodalom kizárólag a női gyásszal foglalkozik. A férfiak másként gyászol­nak: a haláleset után hajlamosak mene­dzserszerepet felvenni: szerveznek, intézkednek, és azt hiszik, hogy ezért a feleségük hálás lesz majd. Az asszonyok gyakran azonban szemrehányóan rea­gálnak, mert úgy érzik, férjük érzéket­len. A férfiak közben esetleg attól fél­nek, hogy a sokat síró nő összeroppan. A gyász idején is szem előtt kell tartani a nemek közti különbségeket. • A Magyar Hospice Alapítvány első főállású orvosa volt, két évig fog­lalkozott haldoklókkal. Mit tehetett és mit tanult ez idő alatt? - Nagyon sok mindent. Többen is mesélték például, hogy milyen fontos dolgokat hagy­tak ki az életükből azért, mert folyamatosan szaladtak a pénz után, s vártak arra, hogy egyszer majd mindent elérnek, s akkor boldogok lesz­nek. Ennek reményében sok mindent feláldoztak: halogattak egy utazást, egy vacsorát, egy ajándékot Visszatekintve az életükre, nekem már azt tanították, hogy a boldogságot nem a jövőtől érde­mes várnunk, hanem a jelenben kell keresnünk. Értékek a mérlegen Az utóbbi két évtized legnagyobb kihívásával állítják szembe az erdélyi magyarságot a romániai európai parlamenti választások. E közösséggel ugyanis tizennyolc évig hitette el az RMDSZ, hogy a ceausescui béklyókból szabadulva demokrati­kusan, a sokszínűség jegyében választhatja meg parlamenti és helyi érdekvédőit - olvasható a Magyar Hírlap kommentárjá­ban. Pedig a magyar közösség csak most döbbenhet rá igazán, hogy eddig szavazott ugyan, de nem választhatott. Ugyanis nem volt miben válogatnia, mert arra kínosan ügyeltek a demokratikusnak nevezett romániai magyar szövetség veze­tői, hogy az 1993-as brassói kongresszuson Markó Béla egy­kori költővel felálló elnökség az esztendők alatt csak részben változhasson, s a fiatalítók is csak a tagszervezetek leghűsége­sebb vezetői közül verbuválhattak. Ezért az erdélyi magyarság eddig csak azt tehette, hogy évekig ugyanazon alakulat szinte ugyanazon képviselőit és szenátorait szavazta vissza a buka­resti törvényhozásba. Igaz, voltak, akik éltek más lehetőségek­kel is: a román politikai pártok jelöltlistáira felvett magyarokra voksoltak, de a magyar politikusok közül továbbra is csak az RMDSZ jutott mandátumhoz. A november végi voksoláson a kisebbségi szavazók elő­ször dönthetnek arról, kitartanak-e továbbra is Mackó Béla és csapata mellett, vagy végre megbízatást adnak Tőkés László református püspöknek, a romániai demokrácia előharcosá­­nak, az egyetemalapítónak, az autonómiáért vívott küzde­lem meg nem alkuvó vezetőjének. Igaz, függetlenként annak a szervezetnek a jelöltjeivel kell megbirkóznia, amely négy éve elvette tőle tiszteletbeli elnöki címét is. Tőkés László ugyanis 2002-ben kénytelen volt beperelni az RMDSZ-t, mert a szö­vetség vezetése - a kongresszus korábbi elhatározását figyel­men kívül hagyva - elszabotálta a belső választásokat. Ennek is tulajdoníthatóan pedig már tizennegyedik éve Markó Béla áll annak a szervezetnek az élén, amely 1996 óta toporog min­den román kormánypárt előszobájában, s közben nemhogy a területi, de még a kulturális autonómia kérdésében sem jutott dűlőre a többségi nemzet képviselőivel. Nem felejthető az RMDSZ-nek az Iliescu-féle kriptokom­­munista rendszerrel való kiegyezése sem, amit Neptunon román tengerparti üdülőváros Ceaușescu-villájában kötött meg másik két társával együtt éppen az a Frunda György, aki ma gyakorlatilag az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájá­nak első helyezettjeként „a mindig útban álló” püspök első ellenfele. A titkos, 1993-ban amerikai közvetítéssel tartott ten­gerparti tárgyalásokról annyi szivárgott ki: ott tervelték ki a romániai magyarság „megszelídítését”, hogy ne gördítsen aka­dályokat a román nemzetstratégia útjába. Elég, ha csak arra emlékezünk, hogy olyan, szemérmet­lenül gazdagodó politikusok nőttek ki a ma az Európai Par­lamentbe készülő RMDSZ-ből, mint az eurómillióiról híres Verestóy Attila szenátor: a legutóbbi hírek is arról szólnak, hogy a korrupcióellenes hatóság vizsgálatot indított ellene. Traian Basescu államfő a székelyudvarhelyi politikust gyakran emlegette oligarchaként, aki szerinte törvénytelen erdőkiter­melésből gazdagodott meg. S hogy még teljesebb legyen a kép a Brüsszelbe készülődő szövetségről, érdemes felidézni azt, amikor Markó Béla - aki májusban még Basescu elmozdításán ügyködött - a nyáron már elismerte: butaság volt ehhez kérni az erdélyi magyarok támogatását a népszavazáson. Szomba­ton pedig azt is bejelentette Borbély László ügyvezető alelnök, hogy valószínűleg Basescut is meghívják kampányzáró ünnep­ségükre. Lehet ezt érdekelvű politizálásnak nevezni, csakhogy inkább kalandorságról és amatörizmusról van szó, és ez már a legfrissebb közvélemény-kutatásokban is tükröződik. A CCSB társadalomkutató cég nem mért ugyan külön Tőkés-indexet, de az kiderült, hogy az RMDSZ csak 3,9 százalékra számíthat, így nem éri el a brüsszeli bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Tehát még maradt idő a változtatásra: visszaléptetni az RMDSZ jelöltjeit Tőkés László javára, aki független jelölt­ként csak 2,8 százaléknyi szavazatot kell hogy­ gyűjtsön, s ez bizonyára teljesíthető. Később pedig nem kellene majd ami­att magyarázkodni, hogy az erdélyi magyarság képviselet nél­kül maradt. Az egykori költő pedig még nem köszönte meg az egykori temesvári lelkésznek, hogy ma (még) egyáltalán politizálhat. Ataajtó // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Szerepkörök Szárnyra kapott hírek szerint ha tavaszig nem lesz különösebb eredmé­nyük a reformkezdeményezéseknek, akkor Magyarországon a szocialista párt újból miniszterelnököt cserélne. A jelenlegi miniszterelnök helyett vagy­ Bajnai Gordont, vagy Simor And­rás jegybankelnököt javasolná a párt. Pontosabban maga a párt inkább Simor Andrást szeretné, mivel reményeik sze­rint szakmai hitele helyreállítaná az MSZP renoméját, míg Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordont tenné meg utódjának, talán ezért is nevezte ki területfejlesztési, önkormányzati és uniós fejlesztési csúcs­miniszternek, azaz szinte mindenesnek. A Fideszről is egyre gyakrabban ter­jengnek különféle hírek, vagy csak talál­gatások. Vajon kivel vág neki a párt a 2010-es választásoknak, és vajon ki lesz Orbán Viktor utóda? Azonban nem biz­tos, hogy a két személy valóban két külön­böző személy lesz, mivel a párton belüli jelenlegi állapot alapján nehezen elkép­zelhető, hogy Orbán Viktor kieresztené kezéből a 2010-es indulás jogát. Tehát egyrészt maradhat a régi állapot, más­részt egy esetleges győzelem után Orbán Viktor kormányzása alatt kellene egy­ új miniszterelnök-jelöltet találni. Persze felmerül a kérdés, hogy van­­nak-e valós törésvonalak a Fidesz veze­tőségén belül, illetve csakugyan úgy gondolja-e mindenki a következő válasz­tásról, hogy a jelenlegi elnök a megfelelő személy, ilyenkor általában a Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Rogán Antal és Áder János négyest szokták megemlíteni, akik a párt belső ellenzékét képeznék. De még ha lenne is belső ellenzék, akkor is kérdéses: ezek a személyek, akiknek igencsak eltérő hátterük és múltjuk van, külön-külön jelenítenek meg eltérő véleményeket Orbán Viktorral szem­ben, vagy esetleg közös elképzeléseik, céljaik is vannak? A héten közölt fényképes portrét a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap a magyar ellenzék titkos veze­tőjéről. Az újság szerint a nevezett sze­mély nem más, mint Kósa Lajos. Kósa sokak számára azt a reményt testesíti meg, hogy a Fidesz a merev elutasítás politikája helyett visszatér a konstrukti­v politizálás útjára - közölte a lap. Egyre inkább egyértelmű, hogy Kósa Lajos és Orbán Viktor között vannak bizonyos feszültségek, de ezek teljesen függetlenek az Orbán és Áder közötti, vagy­ az Orbán és Rogán közötti nézet­­eltérésektől. Az utóbbi kettő ugyanis, ha nem is feltétlenül, de elfogadja a Fidesz elnöke által nekik szánt jövőbeli szere­pet, azaz Áder János dolgozzon az Uni­óban Szájer József mögött, Rogán Antal pedig a fővárosban Tarlós István mögött. Kósa Lajos azonban a párt egész arcu­latát átformálná bizonyos mértékben. Ugyanis ahogyan Debrecenben politi­zál, az eléggé eltér a Fidesz utóbbi évek­ben kialakult politikájától. De egyelőre semmiképpen sem ren­delkezik olyan kapcsolati hálóval, mint Orbán Viktor. Debreceni, lokális sike­rei tehát csak részben garantálhatják a jövőbeli sikereit az országos nagy poli­tikában. Mivel Áder János biztosan az Unióban folytatja, csak Rogán Antal és Pokorni Zoltán lehetnének legfőbb szö­vetségesei. A két budapesti politikus azonban szintén a saját jövőjével foglal­kozik, mivel mindkettő céljai között sze­repelhet a főpolgármesteri cím. Igaz, Orbán Viktornak ebben az ügyben szin­tén más az elképzelése, hiszen egyre job­ban bízik a párton kívülről érkező Tarlós Istvánban, akit talán nemcsak város­vezetőként képzelne el, hanem akár még fontosabb cím várományosaként is. Nem lehet véletlen az sem, hogy ő vezeti jelenleg a népszavazási kampányt is. Kérdéses tehát, hogy a Fideszen belül kulcsszerephez juthat-e a közeljövőben olyan személy, aki nem feltétlenül egye­zik mindenben a jelenlegi elnökkel. Az már kevésbé elképzelhető, hogy Orbán Viktor nem is foglalkozik konk­rétan az utódlás kérdésével, mivel szinte már határozott is az általa elképzelt kor­mány szereplőinek pozíciójáról. Ez alap­ján Szájer és Áder politizálna Euró­pában, Kósa Debrecenben, Tarlós és Rogán a fővárosban, Járai a Nemzeti Bank élén, Matolcsy a gazdaságpolitiká­ban, Navracsics és Varga pedig a frakció élén, illetve a parlamentben. ■ TALPAI Lóránt RÖVIDEN ■ CSÁNGÓ MAGYAROK Érkezik a pénz A Moldvai Csángó Magyarok Szö­vetsége (MCSMSZ) tudott arról, hogy a magyar kormány 56 millió forint támogatást szán a csángó oktatás támogatására 2007-ben (forrás: Kró­nika). A Miniszterelnöki Hivatal által működtetett honlapon is megjelent a támogatás, de az MCSMSZ eddig még nem kapott hivatalos értesítést róla. Amennyiben ez az összeg meg­érkezne, tovább lehetne bővíteni az oktatást, a helyszínek számát: további 20-25 olyan csángó falu van, ahol még beszélnek, értenek magyarul a gyere­kek, de egyetlen tanító vagy magyar­tanár sincs ezekben a falvakban. A magyar kormány a kiemelten támogatott projektek között tartja számon a csángó magyar közösség támogatását - válaszolta a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége meg­keresésére a magyar Miniszterelnöki Hivatal illetékese. A hivatali levélből kiderül, hogy a magyar kormány a csángó magyar kultúra támogatására ebben az évben 56,4 millió forintot költ. Ebből a moldvai magyar oktatási programra 30 millió forint jut, amely megegyezik a tavalyi összeggel, s az oktatási program költségeinek mint­egy harmadát fedezi. ■ AZ MKP SZERINT Kubis alkalmatlan Félrevezető megnyilvánulásai, ve­zetési stílusa és témakezelése, igaz­talan nyilatkozatai miatt alkalmatlan hivatala betöltésére a szlovák diplo­mácia élén álló Ján Kubis - állapította meg nyilatkozatában a Magyar Koa­líció Pártja. Az MTI pozsonyi irodájához eljut­tatott nyilatkozat szerint a külügymi­niszter megnyilatkozásaiban „tuda­tosan ferdíti el” a valós szlovákiai állapotokat, az MKP címére elhangzó (sérelmes) nyilatkozataival épp arról igyekszik elterelni a figyelmet, hogy képtelen magyarázatot adni a szlová­kiai történésekre. ■ ÚJBÓL VE­RES­PATAK Tüntetés Kétszáz román bányász tüntetett nemrég Gyulafehérváron magyarel­lenes jelszavakat hangoztatva az ellen, hogy a román környezetvédelmi tárca felfüggesztette a verespataki aranybá­nya-beruházás engedélyét. Koródi Attila szerint egy jól kitervelt PR- akció részeként felbérelt álbányászok tüntetnek a beruházás mellett. Rossz emlékeket ébreszt a bányászok tün­tetése. A romániai forradalom ide­jén teherautókon érkeztek a román bányászok tömegei magyart verni.­­ Ez nem az első alkalom, hogy úgynevezett bányászok tüntetnek a beruházás mellett. Bukarestben a nyár elején szintén tüntetés volt, ami­kor elindították az engedélyeztetési eljárást, vagyis a tárcaközi szakmai egyeztetést. A bányászok akkor is azt kérték, hogy „járjak el tárgyilagosan”, és adjak engedélyt a bányászati kivi­telezésre, meg hogy ne csináljunk az ügyből magyarkérdést. Magyarkér­dést viszont éppen ők csinálnak az ügyből, de erre már nem kapható a román sajtó. ■ ERDÉLY Székely Gárda is? A Magyar Gárda mintájára alakí­tana Székely Gárdát egy Csíkszeredai fiatalember. A megyeszékhelyen pénz­ügyi ellenőrként tevékenykedő, 28 éves Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács ide­iglenes elnöki tisztségét, ám mivel sze­rinte a szervezet az RMDSZ fennható­sága alá került, kilépett az SZNT-ből.

Next