Magyar Szó, 2007. december (64. évfolyam, 282-306. szám)

2007-12-01 / 282. szám

4 KITEKINTŐ kitekinto@magyar­szo.co.yu Mmar Sió 2007. december 1., 2., szombat-vasárnap KÁRPÁTALJAI OKTATÁSÜGYEK Véghajrában a magyar kar! Ungvári tudósítónktól Annak idején a Magyar Szó is tudó­sított az Ungvári Nemzeti Egyetemen tervezett önálló magyar kar létreho­zásának ügyéről. Az eredeti elképzelé­sek szerint a már évtizedek óta működő Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, a három éve megnyitott Magyar Törté­nelem és Európai Integrációs Tanszék, valamint az évek óta tervezgetett bioló­gia és matematika szakok bázisán alakult volna az önálló magyar kar. A tervezge­­tés ugyan még most is csak folyik, ám az összes érintett egybehangzó véleménye szerint biztosan lesz magyar kar. Éspe­dig már a közeljövőben­ Kárpátalja legnagyobb múltra visz­­szatekintő és legnívósabb felsőfokú tan­intézete, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Humán-természettudományi Karának megnyitása már csak néhány hónap kérdése - jelentette ki az intéz­mény rektora. Mikola Vehes elmondta: folynak a humán-természettudományi magyar kar megnyitásának előkészüle­tei. A kart változatanul a Magyar Nyelv és Irodalom, a Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszék alkotná, illetve a Fizika és Matematika Tanszé­keken hamarosan beinduló magyar cso­portok. A későbbiekben, igény szerint, akár biológiai, sőt fogorvosi csoportot is indítanának kifejezetten a magyar anya­nyelvű diákok számára. Ez attól függ, hogy szakonként hány magyar végzős nyer majd felvételt a tanintézetbe. A magyar kar létrehozását jelen­tős mértékben támogatja a Szülőföld Alap. Az egyetem főépületének közvet­len szomszédságában épül egy új szárny. Ennek befejezését márciusra tervezik, s azt követően már az új épületben kapna helyet a kar. A Szülőföld Alap anyagi támogatását az építkezési munkálatokra fordítják - mondta el Zubánics László. „Ezt az össze­get a kivitelező vállalat, s nem az egye­tem számlájára utalták át” - nyilatkozta a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapít­vány elnöke. Szavait Mikola Vehes, az intézmény vezetője is megerősítette: a 15 millió forint pályázati pénz már meg is érkezett az építkezést folytató céghez. Az intézmény vezetősége - a magyar kar ügyének kezdeményezőjeként - az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövet­ségnek (UMDSZ) ajánlotta fel a leendő kar dékánjának jelölését. Az országos szövetség a napokban döntött az illető személyéről. I­r. Tóth Mihályt jelölik. A jogtudományok doktorának, egykori par­lamenti képviselőnek a jelölését már fel is terjesztették az oktatási tárcához. Kinevezését a szakminisztériumnak kell megerősíteni. Tóth Mihály egyébként indult a legutóbbi, előrehozott ukrajnai parlamenti választáson is, ám az őt lis­táján szerepeltető szocialista párt nem tudta teljesíteni a háromszázalékos beju­tási küszöböt. ■ DUNDA György EP-VÁLASZTÁS A pluralitás vagy a szétfejlődés jele? Brassói tudósítónktól Az erdélyi magyarság legszebb reményeit váltotta be a vasárnapi európai parlamenti választás. Az RMDSZ is túllépte a pártoknak megszabott bejutási küszöböt, és Tőkés László független jelölt is megszerezte a szükséges szavazatokat. Rá­adásul a Nemzeti Liberális Párt listáján bejutott Csibi Magor Imre, így négy romániai magyar is ott lesz Brüsszelben. Eufó­riára azonban nincsen ok! Szerencsére azoknak sincs okuk (kár)örvendezni, akik azért támogatták a királyhágó-melléki református püspök indu­lását, mert azt remélték, a szavazatok megoszlanak, bukik az RMDSZ. A szövetség külső ellenzékének sikerével az RMDSZ politikai tőkéje megnőtt. Az etnikai szavazás - a magyarok az RMDSZ-re szavaznak, mert nincs más - megszűnt. Volt válasz­tási lehetőség, de a romániai magyarok kétharmada szavazatá­val a Szövetség eddigi mérsékelt, párbeszéden alapuló politi­káját támogatta. Annak a tudatában is, hogy az uniós politika jelszava éppen az alku és kompromisszum. Az RMDSZ a moder­nizáció, a gazdasági fejlődés szükségességéről beszélt választó­inak, az uniót pályázatok, pénzek és politikai garanciák meg­szerzési lehetőségének, a lobbizás terepének állítottak be. A választások másik nagy győztese kétségkívül Tőkés László. Akit­­ jelentettek ki stábjának vezetői meggyőződés­sel, és az eredmények ismeretében elmondható: meggyőzően­­ azért kell az erdélyi magyarságnak bejuttatnia az EP-be, mert Európában ő a legismertebb romániai magyar, és általa nem csupán a magyarság, de végre Európa minden kisebbsége kellő képviselethez jut. Tőkés László azt üzente: nem az egy­ség a fontos, hanem a területi autonómia kivívása. Magyarországi politikai elemzők szerint a választás sike­rét azonban baljós árnyak lengik be. Úgy látják, az erdélyi magyarság - amelynek megosztottsága korántsem új keletű - az EP-választás után immár a végleges szakadás előtt áll. A magyarországi elemzőkkel egyetért Frunda György EP- képviselő is, aki szerint „Székelyföldön amolyan kis Magyar­­ország alakult ki, mert a székelység polarizálódott, létezik egy stabil RMDSZ-bázis, és van egy másik, amely szövetségelle­nes.” A romániai politológusok zöme az erdélyi magyar társada­lom pluralitásának kifejeződését és egységre való törekvését látja a vasárnapi eredményekben. Azonban aggódva állapít­ják meg: mivel egyik félnek sem sikerült döntően a másik fölé kerekednie, egy következő megmérettetés esetén, melyben a román választók is nagyobb számban járulnak az urnák elé, a konfrontáció mindkét magyar politikai alakulatot kiütheti a bukaresti parlamenti küzdelmekből. Ráadásul a választási törvény elkerülhetetlennek tűnő módosítása esetén felértékelődik a tömbmagyarság szerepe a szórvánnyal szemben. A magyar-magyar választási küzdelem a Székelyföldön dől el, ott pedig a szemben álló politikai irány­zatok támogatottsága ugyanúgy közel áll a paritáshoz, mint az összes posztkommunista társadalomban. Egyetlen lehetőség marad: a kiegyezés. Azelőtt azonban a két tábor vezetőinek kölcsönösen le kell mondaniuk a másik kirekesztésének, elhallgattatásának, megsemmisítésének rög­eszméjéről. ■ AMBRUS Attila A bányászbéka kalandjai sztrájk előtt Ünnepi fényárban a főváros, átszavazások az egészségügyi törvény ügyében, meg a legújabb népszerű(tlen)ségi statisztika Budapesti tudósítónktól Megkezdődött a karácsonyi vásár, a főpolgármester a belvárosi kerületek polgármestereivel együtt ünnepélyesen felkapcsolta a fővárosi díszkivilágítást így aztán most több mint kétmillió égőből álló, két­száz kilométernyi fényfüzér teszi csillogóvá a fákat, oszlopokat, kandelábereket Budapesten. A harang, csillag, szalag, masni, hópehely, angyal, gyertya és üstökös formájú világító füzérek a karácsonyi hangu­latot hivatottak biztosítani. És fogják is. Annak ugyanis, aki végig­megy a feldíszített Nagykörúton, elsősor­ban az jut eszébe, hogy fiú, de szépi", aztán meg az, hogy ideje lenne készülődni az ünnepekre. És majd csak harmadik vagy sokadik gondolata lesz az, hogy: Mikulás­nap ide, karácsony oda, a Parlamentben bizony éppen folyamatban van az év végi hajrá, a költségvetési öklözés, és, igen, az egészségbiztosítás módosítására vonat­kozó törvény átpasszírozása. Egy törvény elfogadását megelőzően a készülő jogszabályt, valamint a benyújtott módosító indítványokat is a parlamenti szakbizottságok véleményezik. A héten az a különös fordulat állt elő, hogy az egész­ségügyi bizottság összesen 340 módosító indítványt véleményezett - ezek zömét pedig MSZP-s képviselők terjesztették elő. Ennyi módosító még csak sok mun­kát jelentene, de nem lenne hír. A hír az, hogy a bizottsági gyűlésen elég sok olyan indítványt fogadott el a szocialista több­ség, amelyet a kormányt képviselő Kin­cses Gyula egészségügyi államtitkár nem támogatott. Hasonló volt a helyzet a költ­ségvetési bizottság esetében is, ahol ugyan­csak a szocialisták támogatták azt a javasla­tot, amely a vizitdíj eltörlésére irányul. Egyre misztikusabb tehát, hogy milyen lesz az az egészségbiztosítási törvény, amit végül megszavaz a parlament december 17-én. De hogy megszavazza, az felettébb valószínű. Mint ahogyan valószínű az is, hogy ugyanazon a napon kezdetét veszi egy országos, általános, határozatlan idejű sztrájk. Legalábbis ezt jelentette be a Liga Szakszervezetek. Amelynek továbbra sem tetszik ez a törvény, s amely felettébb sikeresnek ítélte a legutóbbi, november 21-ei tiltakozó megmozdulást. Emléke­zetes volt, hiszen a vasutasok munkabe­szüntetése miatt hat teljes órára tökéle­tesen megbénult a vasúti forgalom. Egy hasonló akció a karácsonyi ünnepeket megelőzően még nagyobbat szólna, bár nem valószínű, hogy a sztrájkolók nép­szerűségi indexe jelentősen megug­rana... S ha már népszerűségi index: a Nép­­szabadság közölte, hogy a Szonda Ipsos november végi felmérése szerint tovább nőtt a Fidesz támogatottsága: a biztos sza­vazók 62 százalékának támogatását bírja. Jól áll pillanatnyilag az MDF is, amely 6 százalékot gyűjtött be. Ellenben a másik kis párt, az SZDSZ 3 százalékon áll. Rá­adásul az MSZP 800 ezer korábbi szimpa­tizánsa most bizonytalan vagy nem menne el szavazni. Körülbelül 150 ezren meg már inkább a Fideszre szavaznának. Ezek a számok érdekesek, meg továbbra is alátámasztják azt a tenden­ciát, hogy a kormánypártok népszerű­sége a bányászbéka szintjén van, de az igazán izgalmas adatok azok, amelyek azt mutatják, hogy a polgárok a saját favorit­­jaikban mennyire bíznak. Ugyanis a kor­mány munkáját az MSZP-sek 100-ból csak 48 pontra értékelték, míg az ellenzékét a fideszesek 46 pontra. Szóval a szocia­lista szimpatizánsok sem igazán örülnek a szocialista kormány tevékenységének, és a fideszes szavazók sincsenek eltelve a Fidesz akcióival. Nem lehet könnyű poli­tikusnak lenni ma Magyarországon. És sovány vigasz, hogy átlagpolgárnak lenni még nehezebb. Különösen így, a karácsonyi ünnepek­kel együtt járó kiadások tervezése idején. ■ MIHAJLOVITS Klára :Lapnaiml Mi a baj Bőssel? Pozsonyi tudósítónktól idén múlt tíz éve, hogy a hágai Nem­zetközi Bíróság meghozta ítéletét a bősi vízlépcső ügyében. Mint ismeretes, a testület egyik félnek sem adott egyér­telműen igazat, és arra kötelezte a két országot, hogy jóhiszemű tárgyalásokon találjanak közös megoldást. Ezek azóta is folynak, miközben mindkét fél tudja, hogy ily módon megegyezés soha nem fog születni. A tárgyalódelegációk azért évente egyszer-kétszer találkoznak, különféle bizottságokat hoznak létre, amelyek soha nem végeznek eredményes munkát. Bár­melyik fél megtehetné, hogy újra Hága elé viszi az ügyet, de mivel egy újabb per során egyikük sem mehet biztosra, ettől inkább eltekintenek. Ebből a szempont­ból Szlovákia van kényelmesebb helyzet­ben, hiszen már 15 éve élvezi a vízlépcső előnyeit. Gond azért az országon belül is van, a héten például megkezdődött az a per, amelyben az állam megpróbálja visz­­szaszerezni a bősi vízi erőművet a Szlo­vák Villamosművektől. A villamosműve­ket még az előző kormány privatizálta, az olasz ENEL cég vette meg, kivételt csak a bősi erőmű képezett, amelyet a nem­zetközi per miatt csak örökös bérletbe adtak. Eicoéknak viszont nagyon nem teszik, hogy a bérlet értelmében a meg­termelt villanyáram 35 százaléka a villa­mosműveké, és csak a többi jut az állam­nak. Amikor megpróbálták felmondani a szerződést, kiderült, hogy a ravasz olaszok által becsempészett kitétel értelmében sok tízmilliárd koro­nás kártérítésre számíthatnának, így most bírósági úton próbálják érvényteleníteni a szerződést, de az első nekifutás nem volt sikeres. Az egykori magas beosztású vál­lalati és kormánytisztviselők nem nagyon igyekeztek tanúskodni az ügyben, így most az afféle tyúkpe­rek szereplőihez hasonlóan nyo­moznak utánuk. Közben pedig Pozsonyban már előre dörzsölik a markukat. Az Európai Bizottság a héten jóváhagyta a nagy közle­kedési folyosók kiépítésére szánt támogatási programot. Ebben kiemelt szerepe van a dunai hajó­­útnak, márpedig ebben a vitatott vízlépcső is érintett. Legalábbis a Bős és Nagymaros közti szakasz, amelyen a szlovák fél szerint csak egy duzzasztóval lehet biztosítani a zavartalan hajózást. A magyar fél szerint más módszerek is alkalmazha­tók, csak éppen a mai napig nem került nyilvánosságra ennek mikéntje. Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben már mindegyik, az elmúlt években revitali­­zált nyugat-európai folyón működött szakértői csapat foglalkozott a kérdéssel. ■ TUBA Lajos

Next