Magyar Szó, 2007. december (64. évfolyam, 282-306. szám)
2007-12-01 / 282. szám
4 KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.co.yu Mmar Sió 2007. december 1., 2., szombat-vasárnap KÁRPÁTALJAI OKTATÁSÜGYEK Véghajrában a magyar kar! Ungvári tudósítónktól Annak idején a Magyar Szó is tudósított az Ungvári Nemzeti Egyetemen tervezett önálló magyar kar létrehozásának ügyéről. Az eredeti elképzelések szerint a már évtizedek óta működő Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, a három éve megnyitott Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszék, valamint az évek óta tervezgetett biológia és matematika szakok bázisán alakult volna az önálló magyar kar. A tervezgetés ugyan még most is csak folyik, ám az összes érintett egybehangzó véleménye szerint biztosan lesz magyar kar. Éspedig már a közeljövőben Kárpátalja legnagyobb múltra viszszatekintő és legnívósabb felsőfokú tanintézete, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Humán-természettudományi Karának megnyitása már csak néhány hónap kérdése - jelentette ki az intézmény rektora. Mikola Vehes elmondta: folynak a humán-természettudományi magyar kar megnyitásának előkészületei. A kart változatanul a Magyar Nyelv és Irodalom, a Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszék alkotná, illetve a Fizika és Matematika Tanszékeken hamarosan beinduló magyar csoportok. A későbbiekben, igény szerint, akár biológiai, sőt fogorvosi csoportot is indítanának kifejezetten a magyar anyanyelvű diákok számára. Ez attól függ, hogy szakonként hány magyar végzős nyer majd felvételt a tanintézetbe. A magyar kar létrehozását jelentős mértékben támogatja a Szülőföld Alap. Az egyetem főépületének közvetlen szomszédságában épül egy új szárny. Ennek befejezését márciusra tervezik, s azt követően már az új épületben kapna helyet a kar. A Szülőföld Alap anyagi támogatását az építkezési munkálatokra fordítják - mondta el Zubánics László. „Ezt az összeget a kivitelező vállalat, s nem az egyetem számlájára utalták át” - nyilatkozta a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke. Szavait Mikola Vehes, az intézmény vezetője is megerősítette: a 15 millió forint pályázati pénz már meg is érkezett az építkezést folytató céghez. Az intézmény vezetősége - a magyar kar ügyének kezdeményezőjeként - az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek (UMDSZ) ajánlotta fel a leendő kar dékánjának jelölését. Az országos szövetség a napokban döntött az illető személyéről. Ir. Tóth Mihályt jelölik. A jogtudományok doktorának, egykori parlamenti képviselőnek a jelölését már fel is terjesztették az oktatási tárcához. Kinevezését a szakminisztériumnak kell megerősíteni. Tóth Mihály egyébként indult a legutóbbi, előrehozott ukrajnai parlamenti választáson is, ám az őt listáján szerepeltető szocialista párt nem tudta teljesíteni a háromszázalékos bejutási küszöböt. ■ DUNDA György EP-VÁLASZTÁS A pluralitás vagy a szétfejlődés jele? Brassói tudósítónktól Az erdélyi magyarság legszebb reményeit váltotta be a vasárnapi európai parlamenti választás. Az RMDSZ is túllépte a pártoknak megszabott bejutási küszöböt, és Tőkés László független jelölt is megszerezte a szükséges szavazatokat. Ráadásul a Nemzeti Liberális Párt listáján bejutott Csibi Magor Imre, így négy romániai magyar is ott lesz Brüsszelben. Eufóriára azonban nincsen ok! Szerencsére azoknak sincs okuk (kár)örvendezni, akik azért támogatták a királyhágó-melléki református püspök indulását, mert azt remélték, a szavazatok megoszlanak, bukik az RMDSZ. A szövetség külső ellenzékének sikerével az RMDSZ politikai tőkéje megnőtt. Az etnikai szavazás - a magyarok az RMDSZ-re szavaznak, mert nincs más - megszűnt. Volt választási lehetőség, de a romániai magyarok kétharmada szavazatával a Szövetség eddigi mérsékelt, párbeszéden alapuló politikáját támogatta. Annak a tudatában is, hogy az uniós politika jelszava éppen az alku és kompromisszum. Az RMDSZ a modernizáció, a gazdasági fejlődés szükségességéről beszélt választóinak, az uniót pályázatok, pénzek és politikai garanciák megszerzési lehetőségének, a lobbizás terepének állítottak be. A választások másik nagy győztese kétségkívül Tőkés László. Akit jelentettek ki stábjának vezetői meggyőződéssel, és az eredmények ismeretében elmondható: meggyőzően azért kell az erdélyi magyarságnak bejuttatnia az EP-be, mert Európában ő a legismertebb romániai magyar, és általa nem csupán a magyarság, de végre Európa minden kisebbsége kellő képviselethez jut. Tőkés László azt üzente: nem az egység a fontos, hanem a területi autonómia kivívása. Magyarországi politikai elemzők szerint a választás sikerét azonban baljós árnyak lengik be. Úgy látják, az erdélyi magyarság - amelynek megosztottsága korántsem új keletű - az EP-választás után immár a végleges szakadás előtt áll. A magyarországi elemzőkkel egyetért Frunda György EP- képviselő is, aki szerint „Székelyföldön amolyan kis Magyarország alakult ki, mert a székelység polarizálódott, létezik egy stabil RMDSZ-bázis, és van egy másik, amely szövetségellenes.” A romániai politológusok zöme az erdélyi magyar társadalom pluralitásának kifejeződését és egységre való törekvését látja a vasárnapi eredményekben. Azonban aggódva állapítják meg: mivel egyik félnek sem sikerült döntően a másik fölé kerekednie, egy következő megmérettetés esetén, melyben a román választók is nagyobb számban járulnak az urnák elé, a konfrontáció mindkét magyar politikai alakulatot kiütheti a bukaresti parlamenti küzdelmekből. Ráadásul a választási törvény elkerülhetetlennek tűnő módosítása esetén felértékelődik a tömbmagyarság szerepe a szórvánnyal szemben. A magyar-magyar választási küzdelem a Székelyföldön dől el, ott pedig a szemben álló politikai irányzatok támogatottsága ugyanúgy közel áll a paritáshoz, mint az összes posztkommunista társadalomban. Egyetlen lehetőség marad: a kiegyezés. Azelőtt azonban a két tábor vezetőinek kölcsönösen le kell mondaniuk a másik kirekesztésének, elhallgattatásának, megsemmisítésének rögeszméjéről. ■ AMBRUS Attila A bányászbéka kalandjai sztrájk előtt Ünnepi fényárban a főváros, átszavazások az egészségügyi törvény ügyében, meg a legújabb népszerű(tlen)ségi statisztika Budapesti tudósítónktól Megkezdődött a karácsonyi vásár, a főpolgármester a belvárosi kerületek polgármestereivel együtt ünnepélyesen felkapcsolta a fővárosi díszkivilágítást így aztán most több mint kétmillió égőből álló, kétszáz kilométernyi fényfüzér teszi csillogóvá a fákat, oszlopokat, kandelábereket Budapesten. A harang, csillag, szalag, masni, hópehely, angyal, gyertya és üstökös formájú világító füzérek a karácsonyi hangulatot hivatottak biztosítani. És fogják is. Annak ugyanis, aki végigmegy a feldíszített Nagykörúton, elsősorban az jut eszébe, hogy fiú, de szépi", aztán meg az, hogy ideje lenne készülődni az ünnepekre. És majd csak harmadik vagy sokadik gondolata lesz az, hogy: Mikulásnap ide, karácsony oda, a Parlamentben bizony éppen folyamatban van az év végi hajrá, a költségvetési öklözés, és, igen, az egészségbiztosítás módosítására vonatkozó törvény átpasszírozása. Egy törvény elfogadását megelőzően a készülő jogszabályt, valamint a benyújtott módosító indítványokat is a parlamenti szakbizottságok véleményezik. A héten az a különös fordulat állt elő, hogy az egészségügyi bizottság összesen 340 módosító indítványt véleményezett - ezek zömét pedig MSZP-s képviselők terjesztették elő. Ennyi módosító még csak sok munkát jelentene, de nem lenne hír. A hír az, hogy a bizottsági gyűlésen elég sok olyan indítványt fogadott el a szocialista többség, amelyet a kormányt képviselő Kincses Gyula egészségügyi államtitkár nem támogatott. Hasonló volt a helyzet a költségvetési bizottság esetében is, ahol ugyancsak a szocialisták támogatták azt a javaslatot, amely a vizitdíj eltörlésére irányul. Egyre misztikusabb tehát, hogy milyen lesz az az egészségbiztosítási törvény, amit végül megszavaz a parlament december 17-én. De hogy megszavazza, az felettébb valószínű. Mint ahogyan valószínű az is, hogy ugyanazon a napon kezdetét veszi egy országos, általános, határozatlan idejű sztrájk. Legalábbis ezt jelentette be a Liga Szakszervezetek. Amelynek továbbra sem tetszik ez a törvény, s amely felettébb sikeresnek ítélte a legutóbbi, november 21-ei tiltakozó megmozdulást. Emlékezetes volt, hiszen a vasutasok munkabeszüntetése miatt hat teljes órára tökéletesen megbénult a vasúti forgalom. Egy hasonló akció a karácsonyi ünnepeket megelőzően még nagyobbat szólna, bár nem valószínű, hogy a sztrájkolók népszerűségi indexe jelentősen megugrana... S ha már népszerűségi index: a Népszabadság közölte, hogy a Szonda Ipsos november végi felmérése szerint tovább nőtt a Fidesz támogatottsága: a biztos szavazók 62 százalékának támogatását bírja. Jól áll pillanatnyilag az MDF is, amely 6 százalékot gyűjtött be. Ellenben a másik kis párt, az SZDSZ 3 százalékon áll. Ráadásul az MSZP 800 ezer korábbi szimpatizánsa most bizonytalan vagy nem menne el szavazni. Körülbelül 150 ezren meg már inkább a Fideszre szavaznának. Ezek a számok érdekesek, meg továbbra is alátámasztják azt a tendenciát, hogy a kormánypártok népszerűsége a bányászbéka szintjén van, de az igazán izgalmas adatok azok, amelyek azt mutatják, hogy a polgárok a saját favoritjaikban mennyire bíznak. Ugyanis a kormány munkáját az MSZP-sek 100-ból csak 48 pontra értékelték, míg az ellenzékét a fideszesek 46 pontra. Szóval a szocialista szimpatizánsok sem igazán örülnek a szocialista kormány tevékenységének, és a fideszes szavazók sincsenek eltelve a Fidesz akcióival. Nem lehet könnyű politikusnak lenni ma Magyarországon. És sovány vigasz, hogy átlagpolgárnak lenni még nehezebb. Különösen így, a karácsonyi ünnepekkel együtt járó kiadások tervezése idején. ■ MIHAJLOVITS Klára :Lapnaiml Mi a baj Bőssel? Pozsonyi tudósítónktól idén múlt tíz éve, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság meghozta ítéletét a bősi vízlépcső ügyében. Mint ismeretes, a testület egyik félnek sem adott egyértelműen igazat, és arra kötelezte a két országot, hogy jóhiszemű tárgyalásokon találjanak közös megoldást. Ezek azóta is folynak, miközben mindkét fél tudja, hogy ily módon megegyezés soha nem fog születni. A tárgyalódelegációk azért évente egyszer-kétszer találkoznak, különféle bizottságokat hoznak létre, amelyek soha nem végeznek eredményes munkát. Bármelyik fél megtehetné, hogy újra Hága elé viszi az ügyet, de mivel egy újabb per során egyikük sem mehet biztosra, ettől inkább eltekintenek. Ebből a szempontból Szlovákia van kényelmesebb helyzetben, hiszen már 15 éve élvezi a vízlépcső előnyeit. Gond azért az országon belül is van, a héten például megkezdődött az a per, amelyben az állam megpróbálja viszszaszerezni a bősi vízi erőművet a Szlovák Villamosművektől. A villamosműveket még az előző kormány privatizálta, az olasz ENEL cég vette meg, kivételt csak a bősi erőmű képezett, amelyet a nemzetközi per miatt csak örökös bérletbe adtak. Eicoéknak viszont nagyon nem teszik, hogy a bérlet értelmében a megtermelt villanyáram 35 százaléka a villamosműveké, és csak a többi jut az államnak. Amikor megpróbálták felmondani a szerződést, kiderült, hogy a ravasz olaszok által becsempészett kitétel értelmében sok tízmilliárd koronás kártérítésre számíthatnának, így most bírósági úton próbálják érvényteleníteni a szerződést, de az első nekifutás nem volt sikeres. Az egykori magas beosztású vállalati és kormánytisztviselők nem nagyon igyekeztek tanúskodni az ügyben, így most az afféle tyúkperek szereplőihez hasonlóan nyomoznak utánuk. Közben pedig Pozsonyban már előre dörzsölik a markukat. Az Európai Bizottság a héten jóváhagyta a nagy közlekedési folyosók kiépítésére szánt támogatási programot. Ebben kiemelt szerepe van a dunai hajóútnak, márpedig ebben a vitatott vízlépcső is érintett. Legalábbis a Bős és Nagymaros közti szakasz, amelyen a szlovák fél szerint csak egy duzzasztóval lehet biztosítani a zavartalan hajózást. A magyar fél szerint más módszerek is alkalmazhatók, csak éppen a mai napig nem került nyilvánosságra ennek mikéntje. Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben már mindegyik, az elmúlt években revitalizált nyugat-európai folyón működött szakértői csapat foglalkozott a kérdéssel. ■ TUBA Lajos