Magyar Szó, 2008. június (65. évfolyam, 124-148. szám)

2008-06-02 / 118. (124.) szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo.co.yu Ata/iR Stó RÖVIDEN ■ PRÁGA Mohamed-karikatúrák Mohamed-karikatúrák jelen­tek meg tegnapra virradóra néhány köztéren Prágában -jelentette a cseh elektronikus média. Az egyik kari­katúra, amely a Jylland Posten dán lapban közöltekhez hasonlóan a fején bombás­ turbánnal ábrázolja a prófé­tát, Prága Cerny Most nevű előváro­sában jelent meg, ahol a csehországi muzulmánoknak imahelyük van. Egy másik karikatúra - amely a belvárosi Florenc autóbusz-pályaudvarnál jelent meg - Mohamedet pedofilnek minő­síti - közölte a közszolgálati televízió. A plakátok egy most készülő interne­tes weboldalra hívják fel a figyelmet, amelynek szerkesztői saját nyilatkoza­taik szerint aggódnak amiatt, hogy a szélsőségesek teret nyernek az iszla­­misták köreiben. (MTI) ■ MOGADISHU Támadások Két fegyveres támadást élt túl tegnap a Szomáliai elnök, miközben repülőgépre akart szállni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának diploma­táival találkozzon. Az első támadás egy közúti ellenőrző pontnál érte Abdulla­­hi Juszuf elnöki konvoját. A menetet biztosító etióp katonák gépfegyverek­kel és gránátvetőkkel verték vissza a támadókat. Két ember életét vesztet­te. Másodszor Mogadishu repülőterén próbálkoztak az elnök ellenségei, akik aknagránátokkal lőtték a létesítményt. Az elnök már a repülőgépen volt, amikor a becsapódások elkezdődtek. Ő nem, de egy utas és az Afrikai Unió egy békefenntartó katonája könnyebben megsebesült. Abdullahi Juszuf Dzsibu­­tiba utazott, ahol az ENSZ tanácskozást kezdett tegnap a Szomáliai polgárhá­borúról, amely 1991 óta dúl a kelet­afrikai országban. (MTI/EFE) ■ MADRID Bejelentett robbantás Tegnap hajnalban ismét előre bejelentett robbantásos merényletet követett el a Baszk Haza és Szabad­ság (ETA) spanyolországi szeparatista terrorszervezet - közölték a helyi ható­ságok. Ezúttal az ibériai ország észa­ki részén lévő Zarautz városában egy építkezési vállalkozás volt a merénylők célpontja. Az akció végrehajtása előtt körülbelül egy órával egy női hang telefonon közölte, hogy robbantás készül. A rendőrség azonnal lezárta a környéket. A detonációban két rendőr hallássérülést szenvedett el, míg egy civil könnyebben megsebesült a fején. A terrorszervezet pénteken közle­ményben adta tudtul, hogy folytatja harcát, „ahogy eddig tette” Baszkföld függetlenségéért. (MTI/AFP) ■ PEKING Túlélők Két sebesült bányászt mentettek ki Szecsuán tartomány hegyes vidékéről 19 nappal a pusztító erejű földrengés után. A 45, illetve 51 éves bányászt szombaton találták meg törött bordák­kal és végtagokkal Kvanghan városá­ban, 25 kilométerre északra a tarto­mányi főváros Csengtutól, és a helyi kórházba szállították őket. Azután bukkantak a nyomukra, hogy három nappal korábban megtalálták több munkatársukat, akik útba tudták igazítani a mentőket. Végül a hong­kongi kormány repülős mentőszol­gálatának helikoptere mentette ki őket. A bányászoknak elegendő víz és rizs állt rendelkezésére ahhoz, hogy túléljék a csaknem három hetes megpróbáltatásokat. A május 12-i, a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengésnek a legfrissebb hivatalos adatok szerint 68 977 halálos áldozata volt. (MTI/Új-Kína) Az erőszak légkörében Rontott Macedónia nemzetközi megítélésén az incidensektől kísért tegnapi parlamenti választás Folytatás az 1. oldalról Macedóniát az EU egységes ország­ként kezeli, s albánok és macedónok az EU-integráció folyamatában csak együtt győzhetnek, vagy veszíthetnek - mondta az MTI-nek Brüsszel képviselője. A tegnapi voksolás feszült hangulat­ban kezdődött Macedónia északnyugati és nyugati körzeteiben, ahol a választá­si kampány heteire is az albánok közti - halálos áldozatot és sebesülteket szin­tén nem nélkülöző - erőszak nyomta rá a bélyegét. Tegnap egymást követték az inci­densek, amelyek eredményeként csak­nem húsz helyen fel kellett függeszteni a szavazást. Fegyveresek, illetve csoportjaik választási anyagokat, szavazóurnákat, s velük szavazatokat raboltak el, fegyverrel fenyegetőztek, vagy kergettek ki embe­reket a választási helyiségekből. Egyesek a rendőrséggel is tűzharc­ba keveredtek, s egy Szkopje környé­ki lövöldözés után a kórházba szállított egyik albán meghalt. A sebesültek pontos számát az ellentmondásos hírekből nem lehetett megállapítani, de az ellátásra szorulóké mindenképpen több volt fél tucatnál. A macedóniai választási kampány néhány hete alatt végig jelen volt az erőszak az albánok között. Egy embert megöltek, Ali Ahmedre, a legnagyobb albán párt elnökére rálőttek, s napiren­den voltak a verekedések, amelyekből a voksolás előtti utolsó napokra is jutott jónéhány. Az erőszak oka, hogy az albá­nok, akik hét éve még együtt harcoltak a macedónok ellen, s kis híján véres polgár­­háborúba döntötték az országot, erősen megosztottak, szembenálló csoportjaik azon marakodnak, hogy ki tud közelebb kerülni a pénzt, védettséget jelentő álla­mi hatalomhoz. Az ellentétek kiélező­déséhez Nikola Gruevszki kormányfő is alaposan hozzájárult, amikor a két nagy közül a kisebbik albán párttal kötött csak szövetséget, Ali Ahmetit és körét kihagyta a hatalomból. Szakértők szerint a választás minde­zek ellenére érvényes lesz, mivel Mace­dónia lakossága élesen kettéválik, s a többséget alkotó macedónok békében szavaztak. Köztük és az albánok között nem szokott előfordulni átszavazás, ezért a szavazókör-bezárások, voksolások érvénytelenítése kizárólag az albánokra fog vonatkozni, a meghatározó macedón pártok közti erőviszonyok már az elvárá­sok szerint tegnap estére tisztázódtak. Bizonytalanságot az okoz, hogy mivel egyikük sem számíthat abszolút többség­re, s az első helyezettnek több kis párttal, köztük albánnal is össze kell fognia, a végeredmény csak az albán voksok isme­retében lesz kiszámítható. Az pedig két hét múlva következik be, amikor megis­métlik a most tegnap félbehagyott szava­zásokat. (MTI) Beta/AP Töltényhüvelyeket felmutató albán férfi Aracsinovo faluban, ahol a halálos kimenetelű lövöldözés lezajlott Nagy-Britannia: adagolják a rizst Korlátozzák egyes brit élelmiszer-áruházak a rizsértékesítést a globális hiányból eredő ellátási fennakadások miatt. A Netto diszkontáruház-láncnál a Financial Times, hétvégi beszámolója szerint minden vásárló egyszerre csak egyet vehet a nagyobb, 10 kilogrammos csomagolású rizsből. A Netto mind a 184 nagy-britanniai üzlet­ében bevezette ezt a korlátozást, a cég szóvivője szerint azért, mert kezelnie kell „a globális rizshiánynak” a hálózat beszállítóira gyakorolt hatásait. A vállalat a kisebb, 1 kilogrammos csomagolású rizs értékesítését „jelenleg” nem korlátozza. A brit Királyi Külügyi Intézet­ londoni székhelye után közkeletű nevén Chatham House­­ által nemrég közölt átfogó elemzés szerint a mind módosabb felzárkózó gazdaságok egyre növekvő élelmiszerkereslete és a bioüzemanyag-termelés az elmúlt három évben 83 százalékkal hajtotta fel a globális élelmiszer-árszintet, és az élelmi­szer-ellátás kiegyensúlyozására „forradalomhoz közeli” lépésekre van szükség. Londoni sajtójelentések szerint olyan fejlett gazdaságokban is hiány kezd kialakul­ni egyes alapélelmiszerekből, mint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. (MTI) Meghalt Joszef Lapid Hetvenhét éves korában Tel-Aviv­­ban tegnapra virradóra elhunyt Joszef Lapid volt igazságügy-miniszter. Az újvidéki születésű, íróként, publicista­ként is ismert politikus halálát rákbe­tegség okozta. A holokauszt-túlélő Lapid, akinek apja, neves jogász és újságíró, a mauthauseni náci koncent­rációs táborban pusztult el, 1948-ban vándorolt be Izraelbe. Jogi tanulmá­nyokat folytatott, majd újságíró lett. Lapid 1999-ben lett az izrae­li parlament, a kneszet tagja a jobb­közép Sinui párt képviselőjeként, és világi programmal fellépő formáció­val 2003-ban rendkívüli sikert ért el: 15 mandátumot szereztek a 120 tagú törvényhozásban.(MTI/AFP) BUDAPEST.­­ A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciójának közle­ménye kiemeli, hogy a magyar szár­mazású izraeli politikus sokat tett a magyar-izraeli kapcsolatok fejlődé­séért, illetve folyamatosan törekedett az izraeli politikai közélet és a Fidesz közti párbeszéd folyamatossá tételére. Tomy Lapid miniszterként a legmaga­sabb rangú külföldi politikus volt, aki 2005-ben szót emelt szülőföldjén, a Vajdaságban történt magyar-ellenes atrocitások ellen. Magyarország egy igaz barátját veszítette el. (OS) Bush alatt már nem lesznek nagy változások George Bush elnöksége alatt már nem várhatók lényeges változások a legfőbb nemzetbiztonsági ügyekben, nem lesz érdemi előrelépés az izraeli-palesztin viszály rendezésében, az iraki megbékélésben vagy az atomfegyver megszerzésére törekvő Irán ügyében - idézett egy amerikai hírszerzési vezetőt a The Washington Post. Donald Kerr, a nemzeti hírszerzési igazgató első helyettese úgy látja: az újjáéledő al-Kaida marad az első számú nemzetbiztonsági fenyegetés, részben azért, mert a befelé forduló Pakisztán nem tudja ellenőrizni azokat a hegyi törzsek lakta körze­teket, ahol a terrorszervezet menedéket talál. (MTI) Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségének megszerzésére törekvő Barack Obama (a képen) kilépett egyházi gyülekezetéből, a chicagói Krisztus Egyesült Szentháromság Egyházból egy újabb lelkész botrányos prédikációja miatt. Obama kampányának eddigi legkellemetlenebb ügye akkor pattant ki, amikor korábbi lelkészéről, Jeremiah Wright atyáról kiderült, hogy évekkel ezelőtt felháborító prédikációkat tartott, egyebek mellett rasszistának minősítette az Egyesült Álla­mokat és azt mondta, „Isten verje Amerikát”. Obamát - aki 16 éven át látogatta a Krisztus Egyesült Szentháromság Egyház chicagói közösségét, és Wright atya vezette esküvői szertartását is - ellenfelei bírálták, amiért nem szakított a gyüle­kezettel. Obama múlt hónapban elhatárolódott egykori lelki­pásztorától, szavait felháborítónak és megdöbbentőnek nevezte. Most amiatt döntött a szakításról, hogy a chicagói gyülekezetben egy ott vendégszereplő római katolikus pap prédikáci­ójában kigúnyolta vetélytársát, Hillary Clintont Az Obama-stáb az egészségügyi posztot ajánlaná Clintonnak Valószínűleg az egészségügy-minisz­teri posztot ajánlja fel Barack Obama kampánystábja a demokrata párti elnök­jelöltségért folyó küzdelemben Hillary Clintonnak, mintegy méltóságteljes visszavonulást kínálva fel a volt first lady­­nek - szivárgott ki az illinois-i szenátor környezetéből a hét végén. Clintonnak egy leendő Obama­­kormányban lehetősége lenne arra, hogy szívügyével foglalkozzon, levezényelje az egészségügyi reformot. Az Obama­­stáb tárgyalásos megoldással zárná le az elnökjelölt-állító versenyt, amelynek még mindig nem látszik a vége. Clintonnak a posztért cserébe fel kellene adnia a harcot, hogy Obama lehessen az elnökjelölt. Bár korábban sok spekuláció volt arról, hogy Clinton Obama alelnökje­­löltjeként szerepelhetne a novembe­ri választáson, az afro-amerikai szená­tor, úgy tűnik, elhárítja Clinton egyes támogatóinak erre irányuló nyomását. Az Obama-tábor meggyőződése szerint a demokrata előválasztási verseny lényeg­ében lezárult, Obama előnye behozha­tatlan a jelöltállító konvención szavazó delegátusok számát tekintve. Némi nyug­talanságot kelt ugyanakkor, hogy Clinton minduntalan a küzdelem folytatásáról beszél, az Obama-stáb ezért készít elő tervet arra, hogy Clinton méltóságtelje­sen vonulhasson vissza. Háttértárgyalások folynak állítólag arról is, hogy Clinton visszalépése esetén Obama kampánya kifizetné a volt first lady 11 millió dollárra rúgó kampánytar­tozását. Clinton 17 hónapi kampányolás során eddig 150 millió dollárt költött el. Egyes demokrata elemzők szerint azzal, hogy a michigani és floridai dele­gátusok csak félszavazattal vehetnek majd részt a denveri jelöltállító konvenci­ón, Clinton győzelmi esélyei kútba estek. Úgy látják, hogy akár már ezen héten, az utolsó, holnapi előválasztási fordulók után az el nem kötelezett szuperdelegá­tusok eldönthetik a versenyt. (MTI) Beta/AP 2008. június 2., hétfő Elutasítások A svájci kantonok többsége eluta­sította a tegnap rendezett népszava­záson a populista jobboldali Sváj­ci Néppárt (SVP) által támogatott három kezdeményezést, köztük a külföldiek honosításának szigorítá­sára tett javaslatot. A szavazók mindhárom kezde­ményezést kétharmados többséggel vetették el. Az első javaslattal a Sváj­ci Néppárt azt szerette volna elér­ni, hogy a külföldiek honosítása a jövőben ne csupán egy közigazgatási aktus legyen, hanem azt az egyes települések lakói népszavazás útján hagyják jóvá. A hivatalos végered­mény szerint ezt a kezdeményezést, mely ellen főként a baloldal, a szak­­szervezetek és a Zöldek tiltakoztak, a szavazók 64 százaléka utasította el. A második javaslatot, az úgyne­vezett „szájkosártörvényt”, mely a kormánynak a népszavazási kampányban való részvételét korlá­tozta volna, a választópolgárok 74 százaléka vetette el. Végül a harmadik javaslat, mely új cikkellyel egészítette volna ki az alkotmány egészségügyi rendelkezé­seit, egyebek között a verseny felé irányítva az egészségügyi rendszert, a szavazók 69 százalékának ellenállá­sán bukott el. (MTI/AFP/APA/dpa)

Next