Magyar Szó, 2008. július (65. évfolyam, 149-175. szám)

2008-07-01 / 149. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­ar­szo.co.yu IHnSn RÖVIDEN ■ WASHINGTON Máris vásárolnának lőfegyvert Az amerikai főváros lakói közül máris sokan vásárolnának kézi lőfegyvert, pedig a legfelsőbb bíró­ság csak néhány napja hirdette ki a fegyvertartási jogra vonatkozó új értelmezését - írta a tegnapi The Washington Post. A Washingtont körülölelő Maryland és Virginia állam fegyverboltjai máris érzik a hatását annak, hogy a bíróság múlt csütörtökön alkotmányellenesnek nyilvánította a főváros 32 éve érvény­ben levő fegyvertartási korlátozását. A főváros környéki fegyverboltok egyelőre elutasítják a washingtoni illetőségű érdeklődőket, megvárják, amíg a főváros hatóságai döntenek, mely fegyverek lesznek legálisak, és hogyan lehet azokat regisztráltatni. (MTI) ■ HERÁT Támadás és ellencsapás Mintegy harminc tálib felke­lő esett el harcban vasárnap éjjel Afganisztán nyugati részén. A táli­­bok megtámadtak egy rendőrségi posztot Nimrúz tartományban, de visszaverték őket, és légi támogatást kértek az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erőktől - mondta el a tartományi rendőrfőnök. A poszt­nál öt, a légicsapás után 28 fegyveres holttestét szedték össze. A koalíciós haderő nem erősítette meg a veszte­séglistát, csak a légicsapás tényét. A tálibok szóvivője azt mondta, hogy civilek vesztették életüket a légitáma­dás következtében. (MTI/AFP) ■ LONDON „Ellenzéki” egyház Az anglikán egyházon belül külön „egyházat” hozott létre egy konzerva­tív csoport, amelynek tagjai elítélik az anglikán egyháznak a homoszexuali­­tással szembeni liberális hozzáállását és lelki életének „hanyatlását”. Ezt az a mintegy 300 érsek és püspök jelentette be nyilatkozatban, aki júni­us 22-e és 29-e között tanácskozást tartott Jeruzsálemben. A vasárnap este kiadott dokumentum szerint saját papsággal és lelkészképző intézményrendszerrel megalakítot­tak egy közösséget, ezzel kétségbe vonva az anglikán egyház fejének, Rowan Williams canterburyi érsek­nek a fennhatóságát. Az „ellenzéki” egyházi vezetők, akik állításuk szerint a világ anglikánjainak csaknem felét, mintegy 35 millió hívet képviselnek, hangoztatják, hogy nincs szó egyház­­szakadásról, hanem „az egyházon belüli egyházról”, amelynek célja az egyház belülről történő megrefor­málása. (MTI/AFP) ■ PHENJAN Amerikai segély Amerikai hajó érkezett Észak- Koreába segélyszállítmánnyal -jelen­tette be hétfőn az ENSZ Világélel­mezési Programja. A nemzetközi szervezet közlése szerint a hajó vasár­nap kötött ki Észak-Koreában 37 ezer tonna gabonával. Ez volt az első része annak az 500 ezer tonnányi élelmi­szersegélynek, amelyet Washington megígért Phenjannak az erről szóló megállapodás keretében. A segélyt a Világélelmezési Program osztja szét. Bár az amerikai segély nem kötődik közvetlenül az észak-koreai nukleáris programmal kapcsolatos tárgyalá­sokhoz, a szállításra néhány nappal azután került sor, hogy Phenjan nyil­vánosságra hozta atomnyilatkozatát és felrobbantotta a jongbjoni reaktor hűtőtornyát. (MTI/AP/AFP) Tadic támogatást kért Afrikától A köztársasági elnök felszólalása az AU sarm-es-sejki csúcstalálkozóján­­ Szerbia a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul Kosovo függetlenségének kérdésében Szerbia a Hágai Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) szándékozik fordul­ni, hogy kikérje vélemé­nyét Kosovo egyoldalúan kikiáltott függetlenségé­nek törvényességéről. Egy ilyen véleményezést szorgalmazó határozati javaslathoz kéri majd az ENSZ-tagországok támo­gatását a világszervezet szeptemberben kezdődő őszi ülésszakán - jelen­tette ki tegnap az egyip­tomi Sarm-es-Sejkben az Afrikai Unió állam- és kormányfői 11. csúcsérte­kezletének kezdetén Boris Tadic elnök. Egyidejűleg felhívást intézett az afrikai országok vezetőihez, hogy támogassák majd ezt a határozati javasla­tot, illetve kérelmet. „Tisztában vagyunk vele, hogy önök­nek korábban Kosovo elismerését taná­csolták, éppen ezért Szerbia nevében mély hálámat szeretném tolmácsolni, amiért túlnyomó többségben ezt elvhű­­en mégsem tették meg” - mondta a szerb államfő, annak a véleményének adva hangot, hogy az Afrikai Unió mind nagyobb szerepet játszik a térség békefo­lyamataiban, stabilizáló szerepe világvi­szonylatban is nőni fog. Tadic emlékez­tetett arra is, hogy az egykori JSZSZK milyen szoros kapcsolatokat ápolt az afrikai országokkal, és Szerbia kifejezte készségét, hogy ezeket a kapcsolatokat teljességben felújítja. Boris Tadic mellett még Vuk Jeremic külügyminiszter vesz részt a csúcstalálko­zón. Szerbia megfigyelői státust élvez az Afrikai Unióban. Az egyiptomi Sarm­­es-Sejkben folyó kétna­pos tanácskozás homlok­terében egyébként a zimbabwei helyzet szere­pel. Az AU megfigyelői az elnökválasztás második fordulójáról azt állapí­tották meg, hogy az sem szabad, sem pártatlan nem volt, és megismét­lését javasolták. Robert Mugabe államfőt vasár­nap iktatták be újra tiszt­ségébe, miután ellenjelölt nélkül győzött a Nyugat és az ellenzék által bohózat­nak minősített választáso­kon. (Beta) AU-csúcs: elfogadták partnerként Mugabét Az Afrikai Unió (AU) állam- és kormányfőinek tegnap elkezdett sarm-es-sejki csúcstalálkozóján a résztvevők elfogadták partnerüknek Robert Mugabét, és nem törődtek a nyugati hatalmak felhívásával, hogy nyilvánítsák törvénytelennek a Zimbabwéban immár hatodszor is megválasztott elnök hatalmát. Vasárnap iktatták be újra tisztségébe Mugabét, miután ellenjelölt nélkül győzött a Nyugat és az ellenzék által bohózatnak minősített választásokon. Az ellenzék jelöltje, Morgan Tsvangirai a táborát ért tettleges támadások miatt visszalépett a második forduló előtt. Az AU 11. csúcsértekezletének tegnapi, kezdő napján az afrikai államfők korelnöke, Omar Bongo Ondimba gaboni elnök újságíróknak nyilatkozva támogatásáról biztosította Mugabét. Afrikában sokan a gyarmatosítók elleni felszabadító harc hősének tekintik a zimbawei államfőt. (MTI/AP/AFP/Reuters/ITAR-TASZSZ) Újabb vád Hodorkovszkij és Lebegyev ellen? Mihail Hodorkovszkij ellen újabb vádat emeltek - közölték a Yukos (Jukosz) volt főrészvényesének ügyvédei honlapjukon tegnap, azzal a megjegyzéssel, hogy a 145 oldalas iratban semmi újat nem találtak. Hodorkovszkijjal tegnap közölték, hogy új vádat ismertetnek előtte. Hasonló­képpen járt volt üzlettársa, Platon Lebegyev is. Az oligarcha ügyvédei a dokumentum alapos tanulmányozása után arra jutottak, hogy nincs újdonság benne: „a korábbi abszurd és bizonyítatlan állítások gyűjteménye arról, hogy Hodorkovszkij állítólag ellopta és legalizálta a Jukosz tevékenységének hat éve alatt kitermelt összes olajat.” Hasonlóan nyilatkoztak Hodorkovszkij egykori üzlettársának, Platon Lebe­­gyevnek a védői is. Ellene szintén újabb vádat emeltek. Hodorkovszkijt 2003-ban vették őrizetbe. Számos más oligarchától eltérően ő nem volt hajlandó vagyona hátrahagyásával külföldre távozni. Először kilencévi szabadságvesztésre ítélték, majd ezt nyolc évre mérsékelték. A büntetés felének letelte után nem helyezték feltételesen szabadlábra, mert fegyelemsértéseket követett el, például nem tette hátra a kezét séta közben. Jelenleg jó ideje újra vizsgálati fogságban van Csitában, noha a legfelsőbb bíróság ezt jogsértőnek minősítette. Ezúttal hatalmas összegű pénzmosással vádolják, s ha bűnösnek találják, akár további 15 év szabadságvesztéssel sújtható. Őrizetbe véte­létől fogva a Jukosz legkülönfélébb beosztású munkatársai is bíróság elé kerültek, a társaság rég összeomlott, vagyonát kiárusították. Dmitrij Medvegyev elnök hivatalba lépésétől sokan remélték, hogy megkegyelmez Hodorkovszkijnak, de egyelőre semmi nem utal arra, hogy ezt saját kezdeményezéséből megtenné. Ügyvédei arra biztatják az oligarchát, hogy kérjen kegyelmet, nem is magáért, hanem főleg volt munkatársai érdekében. Politológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy Mihail Hodorkovszkij körül szabadulása után bizonyosan ellenzéki szerveződés alakulhat ki. (MTI) Tovább szárnyal az olajár Londonban és New Yorkban szinte egy időben lendült túl a határidős szabadpiaci olajár a hordónkénti 143 dolláros rekordáron, londoni elemzők szerint a rendkí­vüli olajár-emelkedés nyomán már ismét ugyanannyiba kerül GDP-arányosan a világnak a nyersolaj, mint a 80-as években, de a megújuló energiaforrások sem lesznek olcsók. A kora délután a Brent olajféleség ára 9 centre volt csupán a 144 dollártól. A jelenség hátterében részben a dollár újabb árfolyamsüllyedése áll, részben a perzsa­­öbölbeli olajszállítási útvonalak lezárásával való iráni fenyegetés. (MTI) 2008. július 1., kedd Hitetlenek A német állampolgárok egyhar­­mada nem hiszi, hogy a demokrácia alkalmas problémák megoldására - mutatta ki a müncheni Polis/Sinus közvélemény-kutató vállalat legutób­bi vizsgálata. A Friedrich Ebert Alapítvány (FES) megbízásából végzett felmérés eredménye szerint a németek majdnem 50 százaléka el tudja képzelni, hogy nem vesz részt a jövőre esedékes szövetségi parlamenti választáson. 57 százalék a reformok leállítása mellett van vagy a - például a munkanélküli segélyezés rendszerében végbe­vitt - változtatások visszafordítását támogatja. Az ország keleti részén, az egyko­ri NDK területén élők 53 százaléka szerint a demokrácia egy problé­mát sem old meg. Az egész orszá­got tekintve nagyjából egyharmad képviseli ezt a véleményt, tízből négy ember pedig abban is kétel­kedik, hogy a demokrácia egyáltalán működik-e még. (MTI/Reuters) Kosovo: puha megosztottság? Az Európai Bizottság egyik szóvivője szerint nincs jogi alapja annak, hogy a kosovói szerbek szombaton megalakították saját „tartományi parlamentjüket” a megosztott Kosovska Mitrovica északi részén. A szóvivő azt mondta, hogy az EU egyetért a kosovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) állás­pontjával, miszerint nem voltak jogszerűek a Kosovo szerbek lakta területein megtartott önkormányzati választások, és így az ennek nyomán a helyi közösségek közgyűlése által megalakított „parlamentnek” sincs jogi megalapozottsága. A szerbek „tartományi parlamentje" az alapító nyilatkozatban elutasította Kosovo „törvénytelen, egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét”. Szerintük „Kosovo Szerbia elválaszthatatlan része”, s a kosovói szerbek a szerb törvényekhez és alkotmányhoz tartják magukat. Miközben Kosovóban változatlanul jelen van a csaknem 17 ezer fős, NATO vezette KFOR biztonsági erő, az Európai Unió át akarja venni az ENSZ-től a Kosovo fölötti rendőri és igazságügy­i felügyeletet. A több mint 2200 fősre tervezett EULEX misszió azonban mindeddig nem tudta megvetni a lábát a szerbek lakta területeken. Az ENSZ csak fokozatosan, részfeladatonként és földrajzilag is korlátozott módon kívánja átadni a jogköröket az EU-missziónak. Diplomaták szerint ez ugyanúgy Kosovo „puha megosztásának” irányába mutat, mint a kosovói szerbek által létrehozott „tartományi parlament”. Ezen az értendő, hogy a felügyelő nemzetközi testületek elvben ugyan egységként kezelik Kosovót, de a gyakorlatban számos módon megmutatkozik, hogy a szerbek „külön életet élnek”, és ez ellen - az elvi elítélésen túl - tényleges hatalmi lépéseket a gyakorlatban nem tesznek. (MTI) Európai kisebbségi fórumot! A finnugor népek V. világkongresszusa felkéri az Európa Tanács emberjogi biztosát, hogy hozza létre az Európa nemzeti kisebbségeivel és őshonos népeivel foglalkozó állandó fórumot. Egyebek között ezt tartalmazza a háromnapos tanácskozáson tegnap­­ hosszas alku­dozás eredményeként - véglegesített és elfogadott zárónyilatkozat, amelyben a Hanti- Manszijszkban megtartott világkongresszus hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek és őshonos népek emberjogi védelme nemcsak belpolitikai kérdés, hanem az egész nemzetközi közösség ügye. A világkongresszus arra kéri a nemzeti parlamenteket, hogy dolgozzák ki az őshonos népeknek és a nemzeti kisebbségeknek a választott hatalmi szervekben való méltó képviseletet, valamint a hatalom végrehajtó szerveiben való részvételt biztosító jogi mechanizmusokat. A több mint húsz finnugor és szamojéd nép V. világkongresszusát a nyugat-szibé­riai Hanti-Manszijszkban tartották, a tanácskozás szombat esti hivatalos megnyitóján beszédet mondott Sólyom László köztársasági elnök, valamint az orosz, a finn és az észt elnök is. (MTI) George Bush amerikai elnök tegnap aláírta az iraki és afganisztáni hadműve­letek folytatásának finanszírozásáról szóló törvényt. A 162 milliárd dolláros háborús költségvetési keret Bush elnöksége végéig és még azon túlmenően is jó ideig fedezni fogja a két ázsiai országban állomásozó amerikai csapatok tevékenységét. Bush a ritka kétpárti együttműködés eredményeként méltatta, hogy a republikánusok és demokraták a választás évében is meg tudtak egyezni az amerikai csapatok és családjuk támogatásáról. (MTI) A képen: amerikai katona Bagdadban (archív felvétel)

Next