Magyar Szó, 2008. október (65. évfolyam, 228-254. szám)

2008-10-25 / 249. szám

2008. október 25., 26., szombat-vasárnap Mícm Sió Az orvosok véleménye Az egészségügyi központ igazgatója vizsgálatot indít a Pákái házaspár ügyében­­ A kollégák szerint Kalmár doktor nem hibázott A Pákai család tragédiájával kapcsolatban dr. Kalmár Jenő szülész-nőgyógyász, dr. Fajka Róbert szülész-nőgyógyász, osztályvezető főorvos, dr. Vasas Mihály, a gyermekgyógyászat osztályvezető főorvosa, a Zentai Közkórház igazgatója és dr. Tari Jenő, a zentai Dr. Gerő István Egészségügyi Központ igazgatója véleményét is kikértük. Az az információ, hogy az anyuka az első babát túlhordta, szakma­ilag nekünk, nőgyógyászoknak azt jelenti, hogy a várható dátum ezúttal is tolódik, vagyis nyugod­tan várhatunk - Nagyon sajnálom a családot, főleg az édesanyát, akinek ezt végig kellett csinálnia - kezdte dr. Kalmár. Nem akartam elindítani nála a szülést, mert ha időnap előtt indítom el, belezavarom egy olyan hosszú szülésbe, aminek vége nincs. Ettől akartam megóvni. ■ A szülés utáni napon valóban elhangzott az a kérdés, hogy: „Na, túlélte?”­­ Nem mondtam ezt, legalábbis nem cinikus vagy bántó hangnemben. Nem akarom elhinni, hogy ezt kér­deztem volna. Amikor az asszony megtudta, hogy halott a baba, császármetszést kért. Akkor azt mondtam neki, hogy nem halott babára kell császármetszést végezni, hanem előre. Megindítottuk nála a szülést. Másnap, ha ez a kérdés el is hangozhatott, nem volt rosszindulatú. ■ Miért mondta az édes­apának azt, hogy legközelebb a császármetszést választja? - A gyakorlat az, hogy amikor valamiért elveszítjük a babát, akkor az anyuka kö­vetkező terhességénél császár­­metszést végzünk. Dr. Fajka hozzáfűzte, hogy az anyuka esetében nem volt szó túlhordásról, ugyanis az utolsó vérzéstől számított 280 nap, plusz-mínusz 14 nap, a szülés definíciója. Tehát az előirányzott terminus után még 14 napig normális szülésről beszélünk.­­ Az elfogadott séma, hogy a megadott dátumtól számított következő tíz napban minden 2-3 napban ellenőrizzük a terhes nőt. Amikor a babánál megszűntek a szívhangok, a méhnyak hossza 2 cm volt, 2 ujjnyira volt átjárható. Ez szakmailag éretlen méhszájat jelent. Erre a leletre dr. Kalmárnak nem volt miért megindítani a szülést, vagy elvégezni a császármetszést. Ezt a szülést máshol sem indították volna meg. Az az információ, hogy az anyuka az első babát túlhordta, szakmailag nekünk, nőgyógyászoknak azt jelenti, hogy a várható dátum ezúttal is tolódik, vagyis nyugodtan várhatunk. Az esetet a szakkollégium megvizsgálta, és megállapította, hogy dr. Kalmár szakmai szempontból helyesen járt el. ■ Mi történt a babával? - Vannak esetek, amikor ismeretlen okból elzáródnak a köldökzsinór erei, rákényszerítve a magzatot a magzatvízben a korai lélegzésre, ami fulladást okoz. Ezer újszülött közül eggyel történik ilyen, de sajnos pillanatnyilag nem lé­tezik olyan módszer, amivel ez kivédhető lenne. A boncolást egyébként a zentai kórház patológus főorvosa végezte, és alátámasztotta, hogy sem­milyen más különleges körülmény nem volt, csupán az, hogy a baba belélegezte a magzatvizet - válaszolta az osztályvezető főorvos. Dr. Tari Jenő azt mondta, vizsgálatot indít az ügyben. - Napi problémánk a gyermekáldás csökkenése, ezért hosszú távú társadalmi, egészségügyi és köztársasági nemzetstratégia a születések számának növelése, így ez az eset túlnő a házaspár tragédiáján. A Pákái család október 14-én személyesen benyújtott panaszát a beteg-páciensvédelmi előírások tiszteletben tar­tásának érdekében a kórház tárgyfeltáró bizottságához és a betegvédelmi biztos hatáskörébe utalom, hogy elvégezzék a vizs­gálatot, és az eredményről írásos jelentést készítsenek. A vizsgálat során a panaszt nem csupán szakmai szempontból, hanem más vonatkozásban is elemezni fogják. Az eredményről és a betegvédelmi jogorvoslás lehetőségeiről tájékoztatjuk a családot. Dr. Kalmár eddigi munkáját egyébként hivatalosan, panasz formájában senki sem kifogásolta. Egyike azoknak a szülész-nő­gyógyász orvosoknak, akik nagy munkabírással rendelkeznek. Eddigi pályafutása során körülbelül 3500 szülést vezetett le, és ebből megközelítőleg 900 alkalommal volt császármetszés. Dr. Vasas Mihály csak annyit fűzött az esethez, hogy a baba szempontjából mindig jobb ter­mészetes úton szülni.­­ A mester­ségesen megindított szülés sokkal több kockázatot jelent a babának. A szülés számított időpontja út­mutató, mert a szülések java része nem pontosan ebben az időpont­ban történik. Az ügy tehát még nincs lezárva, az eset kivizsgálása folyamatban van. Annyi biztos, hogy a tényeken semmi sem változtat: a Pákái családban tragédia történt. Hogy az orvos helyesen döntött-e, amikor hazaküldte az anyukát, majd a vizsgálat eredménye megmutatja. a HORVÁTH Ágnes Ez az eset túlnő a házaspár tragédiáján A szülés számított időpontja útmutató, mert a szülések java része nem pontosan eb­ben az időpontban történik Gergely József Dr. Fajka Róbert 19 HÉTVÉGE Régi műhely, új borbélytányér - Manapság minden taknyos nyolcvan esztendőn feletti - szokta volt csillogtatni szel­lemességét néhai anyám öccse, ha időnként megtisztel azzal, hogy New Yorkból felhív telefonon. A­ttól tartok, messze elmaradok humorérzéke mögött, ha azzal élcelődöm, hogy manapság ezen a tájon csaknem minden párt elnevezésében demokratának, az egység kovácsolójá­­nak, mások nézetét méltányolónak, a civilizációs vívmányok istápolójának vallja magát. Mondhatnám azt is, hogy nem állunk rosszul, hiszen ennyi reményt keltő csoportosulás népes családja új taggal, a haladás ügyét szívügyeként viselőkkel bővült. Mondhatnám, de nem mondhatom, mert idén megannyi dicső és dicstelen esemény évfordulójáról emlékez­tünk meg, például arról is, hogy pontosan egy évtizeddel ezelőtt az akkor még radikális, most a haladás fáklyavivője, Aleksandar Vucic, a sajtó hazafias szellemiségéért felelős mi­niszter javaslatára a honatyák elfogadták a tájékoztatási törvényt. E jogszabály kimondta, hogy a szabálysértési bíró gyorsított eljárással, 24 órán belül ítéletet hirdet pánikkeltés, álhír terjesztésének, rágalmazás, hamis adatok közlésének, az alkotmányos rend megdöntési kí­sérletének ügyében. Parlamenti demokráciák törvénnyel védik vívmányaikat, s az előbbiekben felsorolt bűncselekmények elkövetőit a világ minden pontján felelősségre vonnák. Ez a jogszabály azonban nem ezt a magasztos célt szolgálta, hanem a független média pörölycsapással való megfélemlítését, sőt elnémítását. M­ivel az akkori vörös-fekete kormány Koszovó feladását fényes győzelemnek tüntette fel, el kellett hallgattatni azokat, akik ezt nem így látták. Lehengerelő hadjárat indult a sajtó ellen. A szabadsággal való visszaéléssel megvádolt lapot például drákói pénzbírsággal sújtották. Számos újságot több ízben megsarcoltak. Sérel­meinek orvoslásáért bírósághoz fordult Zeljko Simic, akkori művelődési miniszter, mert sértőnek, megalázónak érezte, hogy egy hetilap, szellemi képességeire célozva, Parányi Zeljkónak nevezte. Ma már kacagásra ingerlő, groteszk vádak alapján csapolták meg az ellenségesnek, hazafiat­­lannak, nemzetietlennek minősített hírközlő eszközök kasszáját. Végül odáig fajult a helyzet, hogy értelmét vesztette az újságírás, mert bárki bárkit csillagászati összegért bármikor beperelhetett. A Magyar Szó sem kerülte el az örökösen éberek figyelmét: egy nagybecskereki cég vezérigazga­tója becsület­sértés vádjával bíróság elé ci­tálta Kecskés István újság­írót. Akkori­ban elvétve hoztak fel­mentő ítéletet. Az illetékes ___________________________ bíróság nem találta bizonyítottnak a valótlan állítás közlésének vádját. Lapunk győzelemként könyvelte el az ítéletet. Egy évtized távlatából és tapasztalatából visszatekintve a történtekre úgy tűnik, hogy a hatalom beérte a burkolt figyelmeztetéssel, s nem zárható ki az sem, hogy részben elérte célját, megszigorította az öncenzúrát. A haladás elkötelezettjei pártjának elnökhelyettese a törvényességet megcsúfoló, megbecstelenítő iromány szerzője, talán nincs híján annyi jóérzésnek, hogy többé nem pályázik az újságírás erkölcscsőszének posztjára. A­z örökös helyettesből elnökké avanzsált Tomislav Nikolic fegyelmezetten el­hallgatta, hogy elveszítette Seselj bizalmát. Nyíltan akkor vallott színt, ami­kor azt kellett tapasztalnia, hogy a Főnök teljesen mellőzi. Mint a radikális boszorkánykonyha szakképzett szakácsa jól tudta, miután erkölcsileg lejáratták, meghurcolták, kizárják a pártból. Más választás híján egy lépéssel megelőzte esz­metársait, kivált soraikból, s új pártot alapított. A Seselj és Nikolic közötti ellentét a legutóbbi választások előtt mélyült el. A hágai őrizetes nyolc pontban és egy záradékban fogalmazta meg vezéri kinyilatkozását, amely egyebek között azt tartalmazta, hogy nem lankadhat a harc a horvátországi, a boszniai területekért, a szerb földek egyesítéséért, csírájában el kell fojtani az Európai Közösség­hez való csatlakozási kísérletet, mert tagjai között ott vannak a szerbség örökös ellenségei, sohasem ismerhe­tő el Koszovó elszakadása, s ha a radikálisok hatalomra kerül­nek, fejleszteniük kell a hadsereget és a rendőrséget, hogy bevetésével visszafoglalhas­sák. Az addig példásan szófogadó fegyver- és bajtárs felismerte, hogy Szerbia elfáradt, iszo­nyodik a háború és az újbóli elszigetelődés gondolatától is, s a korábbi szöveggel nem sze­rezhető szavazat. Nikolic dehogy említette a háborút, még fegyverbe hívó múltbeli nyilat­kozatainak szerzőségét sem vállalta, azzal a szívhez szóló érveléssel, talán senki sem tekinti olyan őrültnek, hogy mint apa és nagyapa feláldozná fiainak és unokáinak életét. Éppen arról szónokolt, amiről a Főnök egy szóval sem tett említést. Megtisztítja az állam­­apparátust az enyves kezűektől, leszámol a maffiával, felülvizsgálja a gyanús magánosítási ügy­leteket. Munkát, tisztes bért, szociális biztonságot ígért. Ahogy költőien megfogalmazta, kor­mányzásának kezdetét az jelzi majd, hogy a gyárkémények fölött gomolyognak a füstfelhők. Tomislav Nikolic mondta már ezt is, azt is, mondhat mást is. Árulkodó, hideg szeme azonban azt tükrözi, hogy őszintén, a lehető legőszintébben gondolta azt, amit Zoran Dindic kormányfő és Slavko Curuvija újságíró likvidálásáról többször megismételt. A haladás újdonsült híveinek élvonalában áll Jorgovanka Tabakovic, aki mélységes gyűlöletet táplál a feministák iránt. Elutasítja a hölgyem megszólítást, mint a Nyugatról beszivárgott kártékony, nemzetidegen hóbortot. Az a véleménye, hogy lánynak, nőnek, asszonynak a konyhában a helye. Jómaga a gazdaság és a pénzügyek felelős minisztere abban az időszakban, amikor a hentesüzletek többségében egyetlen darab olyan csont csüngött, amelyen vastagabb volt a füst a húsnál. Talán annyira fejlett e haladók demokráciaérzéke, hogy az alulírott nyíltan és nyilvá­nosan kimondhatja, hogy ne számítsanak szavazatára. Őszintén szólva, eddig is boldogultak nélküle. a FISCHER Jenő Sérelmeinek orvoslásáért bírósághoz for­dult Zeljko Simic, akkori művelődési mi­niszter, mert sértőnek, megalázónak érezte, hogy egy hetilap, szellemi képességeire célozva, Parányi Zeljkónak nevezte A haladás újdonsült híveinek élvonalában áll Jorgovanka Tabakovic, aki mélységes gyűlö­letet táplál a feministák iránt. Elutasítja a hölgyem megszólítást, mint a Nyugatról beszi­várgott kártékony, nemzetidegen hóbortot.

Next