Magyar Szó, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-01 / 280. szám
2008. december 1., hétfő MAROSVÁSÁRHELY Kossuth utca nem lehet! Ismét úgy határozott egy romániai bíróság, hogy Marosvásárhelyen nem lehet elnevezni utcát Kossuth Lajosról, ami Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint azt jelenti: Romániában nem tűnt el az ultranacionalizmus. Marosvásárhelyen a Kossuth utca „ügyének” története 1985-re nyúlik viszsza. A Ceausescu-diktatúra utolsó éveiben az akkori hatóságok a város egyik főútját - amely hosszú ideig Kossuth Lajos nevét viselte - átkeresztelték Calarasilorra. 2005-ben azonban a városi tanács elhatározta: ismét a magyar szabadságharcosról nevezi el ugyanazt az utcát, gyakorlatilag visszaállítva az 1985 előtti helyzetet. Az erről született önkormányzati határozat azonban a mai napig nem léphetett érvénybe, mert a Maros megyei törvényszék hatályon kívül helyezte, miután több helyi román hazafias szervezet és a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) bírósághoz fordult. Az RMDSZ városi tanácsának frakciója fellebbezett az ítélőtáblánál az első fokon született bírósági döntés ellen. Az ítélőtábla formai hibákra hivatkozva 2007-ben visszaküldte az aktát a törvényszékre, amelynek ismét meg kellett vitatnia az ügyet. Ennek eredményeképpen született meg a legújabb döntés, ami azt jelenti, hogy első fokon a marosvásárhelyi önkormányzat immár másodszor vesztett pert. Kerekes Károly, a helyi tanács jogi képviselője a Népújság című napilap szombati számában jelezte,hogy ismét fellebbezni fognak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: rendkívül súlyosnak tartja, hogy 2008-ban az 1848-49- es magyar szabadságharc hőséről még mindig nem lehet utcát elnevezni Marosvásárhelyen. Ez figyelmeztetés arra - hangoztatta Markó -, hogy Romániában a történelem még nem visszafordíthatatlan. Hangsúlyozta: a romániai magyarokon múlik, hogy mennyire erősek, és össze tudnak-e fogni, hogy megakadályozzák a történelem kerekének viszszafordítását. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a döntésnek lehet-e köze a pénteken lezárult választási kampányhoz, Markó elmondta: az ítélet nem tulajdonítható a kampánynak, az önkormányzati döntés már három évvel ezelőtt megszületett, nem arról van szó, hogy most éppen rossz a pillanat. Tízezrek vonultak az utcára Demonstráció a közszférát érintő megszorítások ellen Mintegy 30 szakszervezet csatlakozott ahhoz a demonstrációhoz, amelyet szombaton tartottak a kormány közszférát érintő, tervezett megszorító intézkedései ellen Budapesten; a kormány a követelések közül kész minden olyat teljesíteni, amely az Országgyűlés által kedden elfogadott költségvetési keretszámok határán belül marad. A Hősök terén a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének több ezer tagja gyűlt össze szombaton délelőtt. Az oktatási tárca épülete előtt pedig több ezer pedagógus, oktatásban dolgozó tiltakozott, ezenkívül még három helyen gyülekeztek a szakszervezeti tiltakozás résztvevői. A demonstrálók követeléseiket különböző petíciókban foglalták össze. A közszolgálatban dolgozók 23 fős szakszervezeti delegációja a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának adta át követeléseit A pedagógusok, oktatásban dolgozók külön petícióját Szüdi János, a szaktárca közoktatási szakállamtitkára vette át. Ebben többek között követelik a közoktatásban dolgozók bérének legalább reálértéken való megőrzését 2009-ben, és középtávon az európai átlagos reálbér elérését. „Elfogadhatatlan, hogy elvegyék a 13. havi illetményünket, amely nem jutalom, nem prémium, hanem a törvények rendelkezései szerint a közszolgálati bérrendszerek, a munkavállalók éves keresetének szerves része” - tartalmazza a kormánynak címzett petíció. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a hetek óta tartó tárgyalások következő, mai fordulóján a kormány javaslatot tesz az alacsony fizetésűek teljes kompenzációjára. A kormány kész további garanciákat vállalni a közalkalmazottak, köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében. A kormánynak címzett dokumentum hangsúlyozza, hogy ma már lehetetlen, hogy újabb elbocsátások legyenek a közszférában, mert az elmúlt két évben 80 ezret meghaladó számú munkavállalót bocsátottak el, és több mint 120 ezer álláshely szűnt meg. A demonstráció résztvevői határozottan tiltakoztak a közszolgálatban dolgozók életminőségét rontó, megélhetési feltételeit veszélyeztető állami-kormányzati intézkedéstervezetek ellen. Egyebek között követelik a 13. havi illetmény és a teljes összegű 13. havi nyugdíj intézményének fenntartását, továbbá az önhibájukon kívül kiszervezett, közszolgálati feladatokat ellátó munkavállalók számára a 13. havi bér biztosítását. A legtöbb demonstráló a szakszervezetek zászlajával érkezett, de néhány nemzetszínű lobogó is látható volt a tömegben. A fegyveres, rendvédelmi dolgozók egyenruhájukban érkeztek a helyszínre, a tűzoltók némelyike például sisakját is viselte, míg a Honvéd Szakszervezet tüntetői terepmintás dzsekiben voltak. A többi szakszervezet is egységes színekben képviseltette magát. A transzparensek közül sok településneveket tartalmazott. A rendezvényen megjelent több, a Kossuth téri tüntetésekről már ismert személy is, de atrocitás nem történt. A rendőrség honlapján közzétett közlemény szerint a közszféra szakszervezetei által bejelentett és a Budapesti Rendőr-főkapitányság által tudomásul vett demonstrációk 15 órakor békésen véget értek a fővárosban, rendkívüli esemény nem történt. Kónya Péter, a demonstrációs bizottság elnöke az MTI kérdésére azt mondta, hogy mintegy húszezren vettek részt a Kossuth téri demonstrációjukon. Magyar Nemzet Kávézacc vagy pszichiáter? Az Egyesült Államok lakói - állítólag - mindig mosolyognak. Nézetük szerint a 71 szomszéd, a barát, az ismerős és az ismeretlen nem azért kerül utunkba, hogy 1. JS rázúdítsuk a problémáinkat. Igazán irigylésre méltó életmódnak tűnik ez nekünk itt, a Duna-Tisza közében, ahol rekordszámú az öngyilkosság, és a panasz a legfőbb önkifejezési formánk. Panaszkodunk a liftben, az utcán, a buszon, a piacon, a munkahelyen. Szinte versengünk, hogy kinek nehezebb a sorsa. De jól jönne egy kis amerikai optimizmus! Csak az a bökkenő, hogy ez a derűlátó nép a pszichiáterek legfőbb látogatója. A kényelmes díványon leolvad róluk a mosoly, szívesen fizetnek azért, hogy valakinek beszélessenek gyengeségeikről, félelmeikről, kudarcaikról. Én is hiszek a kibeszélés terápiájában, tartok is erre a célra néhány barátnőt. Velük mindig sikerül megoldást vagy enyhülést találni ügyes-bajos dolgaimban. Egyikük még jóstudománnyal is bír, és soha ki nem hagynám a lehetőséget, hogy kávézás után szertartásosan leborítsam a csészét. A zacc kicsurog a csészealjra ákombákom rajzolatot hagyva a porcelán felületen. Barátnőm ismeri életem minden részletét, így könnyen talál valamilyen figurát, amit összeköt sorsom alakulásával. És mivel nagyon jó szándékú, segítőkész ember, többnyire pozitív fordulatot, sikert, nagy pénzbevételt lát előre, egy kis pletyka, némi irigység kíséretében. Én nem hiszem el, hogy mindez bekövetkezik - nagyon régen vá rom hiába azt a tömérdek pénzt! -, mégis általában felvidít a sok jó hír, erőt ad a hétköznapi gondok leküzdéséhez. Vannak azután olyan időszakok, amikor nem elég ez a kis csalás, belefáradok az egyhangú munkába, munkahelyi áskálódásba, a kamaszkorú gyerekek nevelésébe, a közeli hozzátartozók betegségeibe, a férjem év végi hajszájába. Kedves szomszédasszonyom , csepegtetné belém az optimista jövendölést, de én mogorván ellentmondok minden reményvillanásra. A jósnő türelme határán élénken felcsattan: De hát Márta, jó a csészéd! Ezért nem kell nekem soha nyugtató vagy antidepresszáns. ■ FÜLEKI Márta Jltatfic kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 EP-VÁLASZTÁSOK A szocialistáknak nem fontos? Az MSZP európai parlamenti (EP) választási listáját nem Gyurcsány Ferenc pártelnök, miniszterelnök vezeti, és vélhetően igazán nagy „húzónév” sem lesz a listán, amelyről a jövő márciusi tisztújító kongresszus dönt. Az MTI információi szerint már fel sem merül, hogy a miniszterelnök vezesse a párt EP-listáját. Vezető szocialista politikusok ezt azzal indokolták, hogy mára „nem úgy alakult a helyzet, miszerint a kormányfőnek uniós tisztséget kellene vállalnia”. Ebben a helyzetben pedig nem célszerű a lista élére írni Gyurcsány Ferenc nevét, mert az csak indokolatlan spekulációkat indítana el - tették hozzá. Korábban felvetődött, hogy hazai „nagypolitikusként” Göncz Kinga külügyminiszter legyen az EP-listavezető, de ez is lekerült a napirendről, mert most a kormány stabilitása a legfontosabb cél, amelynek „nem tenne jót egy minisztercsere” - mondták az MTI-nek szocialista elnökségi tagok. Közölték: ma úgy tűnik, húzónév sem lesz a szocialista EP-jelölti listán, a valóságos jelöltek közül a relatíve legerősebbet kell majd előre helyezni. Ezért elvileg elképzelhető, hogy Tabajdi Csaba lesz a listavezető, de nem az ismertsége miatt, hanem mert ő a delegációvezető - magyarázták az MSZP vezetői. Kampánnyal sem készül az MSZP az EP-választásokra - legalábbis most így nyilatkoztak a párt vezetői. Ennek magyarázataként hozzáfűzték, az uniós választásokon egész Európára jellemző, hogy sosem a kormánypártok nyernek, és az első uniós választás óta kiderült: „politikailag semmi jelentősége nincs, hogy hány képviselőnk van az EP-ben”. Egy elnökségi tag az MTI-nek úgy fogalmazott: „Becsülettel végigcsináljuk a kampányt, de inkább úgy fogjuk fel, mint egy alkalmat a megszólalására.” Az MSZP-ben még nem indult meg a hivatalos jelölési folyamat az országos tisztségekre, a tisztújító kongresszusra készülve, a jelölőbizottságnak március 10-ig kell ismertetnie a jelöltek névsorát, de a szabályok szerint még a kongresszuson is felmerülhetnek újabb nevek - mutattak rá elnökségi tagok. Általános politikai bizalomvesztés Egyre kritikusabban értékelik a kormányt és az ellenzéket is a Szonda Ipsos szerint Az emberek rosszkedve nemcsak a gazdasági nehézségek okozta jövőképet színezi sötétre, hanem a pártokkal, a politikával kapcsolatos véleményüket is negatívan befolyásolja. Ennek látványos példáját adja, hogy egyre kritikusabban értékelik a kormányzat és vele együtt az ellenzék teljesítményét - áll a Szonda Ipsosnak a szombati Népszabadságban közzétett felmérésében. Az előbbire ezúttal - egy százfokú skálán - 20 pontot adtak, az utóbbira 29-et. Mindenki elégedetlen, nemcsak a másik oldalon lévő politikusok munkájával, hanem a sajátjaiéval is. Az MSZP hívei szerint a kabinet 42 pontot érdemel, s lényegében a Fidesz tábora is hasonlóan kritikus az ellenzéki teljesítménnyel (44 pont). A politikai elit iránti bizalomvesztést illusztrálja, hogy a népesség azon négytizede, amely jelenleg távol marad a pártok világától, kőkemény kritikát fogalmaz meg mind a kormánnyal, mind az ellenzékkel szemben: 16, illetve 18 ponttal illeti tevékenységüket. A pártoktól legtávolabb az alacsony társadalmi státuszú emberek vannak: fele részük nem nevezett meg olyan politikai erőt, amelyet támogatásra érdemesítene, szavazni csak negyedük menne, a politikai figyelem mutatója körükben mindössze 15 pont. Ugyanakkor a másik végleten lévő értelmiségieket sem kapja el mostanában a harci hevület: csak 55 százalékuk tekinthető aktív választónak, harmaduknak nincs pártja. A Fidesz a nyár eleje óta folyamatosan őrzi nagyjából 2,5 milliós táborát, az MSZP ugyanígy másfél millió hívét. RÖVIDEN ■ CSEH KÜLÜGYMINISZTER Hallgassanak el! Szlovákia és Magyarország kapcsolatainak jót tenne, ha a felek egy ideig hallgatnának - véli Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Sme című szlovák liberális napilap közölt. Schwarzenberg-aki Pozsonyban szlovák kollégájával, Ján Kubissal tárgyal - rámutatott arra, hogy a szlovák-magyar vitát már Európa is „kezdi észrevenni”. „Nem jó hír, hogy szomszédokról van szó, és eléggé felesleges (a vita) a múlt, a jelképek, az olyan dolgok miatt, amiket az európai államok többsége már a 20. század közepén maga mögött hagyott. A múlt árnyai és a mindkét oldalon elhangzó szavak teljesen feleslegesek” - fejtette ki a cseh diplomácia vezetője. A CSÍKSZEREDÁBAN IS Népszavazás Egyhangúlag szavazta meg pénteken Csíkszereda önkormányzata Szondy Zoltán tanácsos előterjesztését arról, hogy március 15-ére írjanak ki népszavazást a városban. A referendumon arról kérdeznék meg a polgárokat, hogy akarják-e, hogy Hargita megye közigazgatási határai úgy módosuljanak, hogy Csíkszereda a létrehozandó Székelyföld autonóm közigazgatási egységhez tartozzon - közölte az Erdély Ma. Csíkszereda önkormányzati testületét 10 RMDSZ-es és 7, a Magyar Polgári Párt listáján bejutott képviselő alkotja. Szondy Zoltán MPP-s tanácsos a sajtónak elmondta: a kezdeményezés jogszerűségét illetően több, a témában jártas jogásszal is konzultált, és azok megerősítették, hogy a javaslat minden szempontból leállja a törvényesség próbáit. A Székelyföld autonóm közigazgatási egység létrehozását Románia parlamentje kell hogy megszavazza, de a kezdeményezés előterjesztéséhez erről előbb minden érintett település lakosságának külön-külön döntenie kell. ■ POLGÁRI KÖRÖK Ezren a konferencián Magyarország mintegy tízezer polgári körének több százezres tagsága képviseletében ezren vettek részt szombaton a Polgári Körök Országos Konferenciáján Tapolcán; a jelenlévők egyetértettek a polgári köröket és civil közösségeket védő erkölcsi testület megalakításával - írja az MTI. A testület tagjai: Bíró Ildikó, a Fidesz elnöki kabinetjének civil igazgatója, az országos konferencia háziasszonya, Czakó Gábor író, Csókas András agysebész, Freund Tamás agykutató, Eperjes Károly színművész, Kondor Katalin újságíró és Papp Lajos szívsebész. Az erkölcsi testület öt önvédelmi, önsegélyző csoportot hozott létre. A konferencián felolvasták Orbán Viktor Fidesz-elnök üdvözlő levelét. Emellett átadták a Polgári Közösségekért díjat Horváth Éva üzletasszonynak és Makovecz Imre építésznek. A konferencián bemutatták a polgári körök új zászlóját, amely lyukas, jelezve, hogy felvállalják az ’56-os eszmeiséget. Az egész napos értekezleten több mint harmincan szólaltak fel.