Magyar Szó, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-01 / 280. szám

2008. december 1., hétfő MAROSVÁSÁRHELY Kossuth utca nem lehet! Ismét úgy határozott egy románi­ai bíróság, hogy Marosvásárhelyen nem lehet elnevezni utcát Kossuth Lajosról, ami Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnö­ke szerint azt jelenti: Romániában nem tűnt el az ultranacionalizmus. Marosvásárhelyen a Kossuth utca „ügyének” története 1985-re nyúlik visz­­sza. A Ceausescu-diktatúra utolsó éve­iben az akkori hatóságok a város egyik főútját - amely hosszú ideig Kossuth Lajos nevét viselte - átkeresztelték Ca­­larasilorra. 2005-ben azonban a városi tanács elhatározta: ismét a magyar sza­badságharcosról nevezi el ugyanazt az utcát, gyakorlatilag visszaállítva az 1985 előtti helyzetet. Az erről született önkormányzati ha­tározat azonban a mai napig nem lép­hetett érvénybe, mert a Maros megyei törvényszék hatályon kívül helyezte, mi­után több helyi román hazafias szervezet és a szélsőségesen nacionalista Nagy-Ro­­mánia Párt (PRM) bírósághoz fordult. Az RMDSZ városi tanácsának frak­ciója fellebbezett az ítélőtáblánál az el­ső fokon született bírósági döntés ellen. Az ítélőtábla formai hibákra hivatkoz­va 2007-ben visszaküldte az aktát a tör­vényszékre, amelynek ismét meg kellett vitatnia az ügyet. Ennek eredményekép­pen született meg a legújabb döntés, ami azt jelenti, hogy első fokon a marosvá­sárhelyi önkormányzat immár másod­szor vesztett pert. Kerekes Károly, a he­lyi tanács jogi képviselője a Népújság című napilap szombati számában jelezte,­­hogy ismét fellebbezni fognak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: rendkívül súlyos­nak tartja, hogy 2008-ban az 1848-49- es magyar szabadságharc hőséről még mindig nem lehet utcát elnevezni Ma­rosvásárhelyen. Ez figyelmeztetés arra - hangoztatta Markó -, hogy Romániá­ban a történelem még nem visszafordít­hatatlan. Hangsúlyozta: a romániai ma­gyarokon múlik, hogy mennyire erősek, és össze tudnak-e fogni, hogy megaka­dályozzák a történelem kerekének visz­­szafordítását. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a döntésnek lehet-e köze a pénteken le­zárult választási kampányhoz, Markó el­mondta: az ítélet nem tulajdonítható a kampánynak, az önkormányzati dön­tés már három évvel ezelőtt megszüle­tett, nem arról van szó, hogy most ép­pen rossz a pillanat. Tízezrek vonultak az utcára Demonstráció a közszférát érintő megszorítások ellen Mintegy 30 szakszervezet csatlakozott ahhoz a demonstrációhoz, amelyet szombaton tartottak a kor­mány közszférát érintő, tervezett megszorító intézkedései ellen Budapesten; a kormány a követelések közül kész minden olyat teljesíteni, amely az Országgyűlés által kedden elfogadott költségvetési keret­számok határán belül marad. A Hősök terén a Fegyveres és Rendvé­delmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségé­nek több ezer tagja gyűlt össze szombaton délelőtt. Az oktatási tárca épülete előtt pe­dig több ezer pedagógus, oktatásban dol­gozó tiltakozott, ezenkívül még három he­lyen gyülekeztek a szakszervezeti tiltakozás résztvevői. A demonstrálók követeléseiket külön­böző petíciókban foglalták össze. A köz­­szolgálatban dolgozók 23 fős szakszerve­zeti delegációja a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának adta át követeléseit A pe­dagógusok, oktatásban dolgozók külön pe­tícióját Szüdi János, a szaktárca közoktatási szakállamtitkára vette át. Ebben többek kö­zött követelik a közoktatásban dolgozók bé­rének legalább reálértéken való megőrzését 2009-ben, és középtávon az európai átlagos reálbér elérését. „Elfogadhatatlan, hogy elvegyék a 13. havi illetményünket, amely nem jutalom, nem prémium, hanem a törvények ren­delkezései szerint a közszolgálati bérrend­szerek, a munkavállalók éves keresetének szerves része” - tartalmazza a kormánynak címzett petíció. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a hetek óta tartó tárgyalások követ­kező, mai fordulóján a kormány javaslatot tesz az alacsony fizetésűek teljes kompenzá­ciójára. A kormány kész további garanciá­kat vállalni a közalkalmazottak, köztisztvi­selők, fegyveres és rendvédelmi dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében. A kormánynak címzett dokumentum hangsúlyozza, hogy ma már lehetetlen, hogy újabb elbocsátások legyenek a köz­szférában, mert az elmúlt két évben 80 ez­ret meghaladó számú munkavállalót bo­csátottak el, és több mint 120 ezer álláshely szűnt meg. A demonstráció résztvevői határozottan tiltakoztak a közszolgálatban dolgozók élet­minőségét rontó, megélhetési feltételeit ve­szélyeztető állami-kormányzati intézkedés­tervezetek ellen. Egyebek között követelik a 13. havi illetmény és a teljes összegű 13. havi nyugdíj intézményének fenntartását, továbbá az önhibájukon kívül kiszervezett, közszolgálati feladatokat ellátó munkaválla­lók számára a 13. havi bér biztosítását. A legtöbb demonstráló a szakszerveze­tek zászlajával érkezett, de­ néhány nemze­­tszínű lobogó is látható volt a tömegben. A fegyveres, rendvédelmi dolgozók egyenru­hájukban érkeztek a helyszínre, a tűzoltók némelyike például sisakját is viselte, míg a Honvéd Szakszervezet tüntetői terepmin­tás dzsekiben voltak. A többi szakszervezet is egységes színekben képviseltette magát. A transzparensek közül sok településne­veket tartalmazott. A rendezvényen megje­lent több, a Kossuth téri tüntetésekről már ismert személy is, de atrocitás nem történt. A rendőrség honlapján közzétett köz­lemény szerint a közszféra szakszervezetei által bejelentett és a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság által tudomásul vett demonst­rációk 15 órakor békésen véget értek a fő­városban, rendkívüli esemény nem történt. Kónya Péter, a demonstrációs bizottság elnöke az MTI kérdésére azt mondta, hogy mintegy húszezren vettek részt a Kossuth téri demonstrációjukon. Magyar Nemzet Kávézacc vagy pszichiáter? A­z Egyesült Államok lakói - állítólag - mindig mosolyognak. Nézetük szerint a 71 szomszéd, a barát, az ismerős és az ismeretlen nem azért kerül utunkba, hogy 1. JS rázúdítsuk a problémáinkat. Igazán irigylésre méltó életmódnak tűnik ez ne­künk itt, a Duna-Tisza közében, ahol rekordszámú az öngyilkosság, és a panasz a legfőbb­­ önkifejezési formánk. Panaszkodunk a liftben, az utcán, a buszon, a piacon, a munkahe­lyen. Szinte versengünk, hogy kinek nehezebb a sorsa. De jól jönne egy kis amerikai opti­mizmus! Csak az a bökkenő, hogy ez a derűlátó nép a pszichiáterek legfőbb látogatója. A kényelmes díványon leolvad róluk a mosoly, szívesen fizetnek azért, hogy valakinek beszél­­­­­essenek gyengeségeikről, félelmeikről, kudarcaikról. Én is hiszek a kibeszélés terápiájában, tartok is erre a célra néhány barátnőt. Velük­­ mindig sikerül megoldást vagy enyhülést találni ügyes-bajos dolgaimban. Egyikük még jóstudománnyal is bír, és soha ki nem hagynám a lehetőséget, hogy kávézás után szertar­­t­­ásosan leborítsam a csészét. A zacc kicsurog a csészealjra ákombákom rajzolatot hagyva­­ a porcelán felületen. Barátnőm ismeri életem minden részletét, így könnyen talál valami­­l­­yen figurát, amit összeköt sorsom alakulásával. És mivel nagyon jó szándékú, segítőkész­­ ember, többnyire pozitív fordulatot, sikert, nagy pénzbevételt lát előre, egy kis pletyka, né­­­­mi irigység kíséretében. Én nem hiszem el, hogy mindez bekövetkezik - nagyon régen vá­­­ rom hiába azt a tömérdek pénzt! -, mégis általában felvidít a sok jó hír, erőt ad a hétköz­­­­napi gondok leküzdéséhez. Vannak azután olyan időszakok, amikor nem elég ez a kis csalás, belefáradok az egy­­­­hangú munkába, munkahelyi áskálódásba, a kamaszkorú gyerekek nevelésébe, a köze­­l­­i hozzátartozók betegségeibe, a férjem év végi hajszájába. Kedves szomszédasszonyom , csepegtetné belém az optimista jövendölést, de én mogorván ellentmondok minden re­­­­ményvillanásra. A jósnő türelme határán élénken felcsattan: De hát Márta, jó a csészéd! Ezért nem kell nekem soha nyugtató vagy antidepresszáns. ■ FÜLEKI Márta Jltatfic kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 EP-VÁLASZTÁSOK A szocialistáknak nem fontos? Az MSZP európai parlamenti (EP) választási listáját nem Gyurcsány Ferenc pártelnök, miniszterelnök vezeti, és vél­hetően igazán nagy „húzónév” sem lesz a listán, amelyről a jövő márciusi tisztújító kongresszus dönt. Az MTI információi szerint már fel sem merül, hogy a miniszterelnök vezes­se a párt EP-listáját. Vezető szocialista po­litikusok ezt azzal indokolták, hogy má­ra „nem úgy alakult a helyzet, miszerint a kormányfőnek uniós tisztséget kellene vállalnia”. Ebben a helyzetben pedig nem célsze­rű a lista élére írni Gyurcsány Ferenc ne­vét, mert az csak indokolatlan spekuláci­ókat indítana el - tették hozzá. Korábban felvetődött, hogy hazai „nagypolitikusként” Göncz Kinga kül­ügyminiszter legyen az EP-listavezető, de ez is lekerült a napirendről, mert most a kormány stabilitása a legfontosabb cél, amelynek „nem tenne jót egy miniszter­csere” - mondták az MTI-nek szocialista elnökségi tagok. Közölték: ma úgy tűnik, húzónév sem lesz a szocialista EP-jelölti listán, a való­ságos jelöltek közül a relatíve legerőseb­bet kell majd előre helyezni. Ezért elvileg elképzelhető, hogy Tabajdi Csaba lesz a listavezető, de nem az ismertsége miatt, hanem mert ő a delegációvezető - ma­gyarázták az MSZP vezetői. Kampánnyal sem készül az MSZP az EP-választásokra - legalábbis most így nyilatkoztak a párt vezetői. Ennek ma­gyarázataként hozzáfűzték, az uniós vá­lasztásokon egész Európára jellemző, hogy sosem a kormánypártok nyernek, és az első uniós választás óta kiderült: „politikailag semmi jelentősége nincs, hogy hány képviselőnk van az EP-ben”. Egy elnökségi tag az MTI-nek úgy fo­galmazott: „Becsülettel végigcsináljuk a kampányt, de inkább úgy fogjuk fel, mint egy alkalmat a megszólalására.” Az MSZP-ben még nem indult meg a hivatalos jelölési folyamat az országos tisztségekre, a tisztújító kongresszusra készülve, a jelölőbizottságnak március 10-ig kell ismertetnie a jelöltek névsorát, de a szabályok szerint még a kongresszu­son is felmerülhetnek újabb nevek - mu­tattak rá elnökségi tagok. Általános politikai bizalomvesztés Egyre kritikusabban értékelik a kormányt és az ellenzéket is a Szonda Ipsos szerint Az emberek rosszkedve nemcsak a gaz­dasági nehézségek okozta jövőképet színe­zi sötétre, hanem a pártokkal, a politikával kapcsolatos véleményüket is negatívan be­folyásolja. Ennek látványos példáját adja, hogy egyre kritikusabban értékelik a kor­mányzat és vele együtt az ellenzék teljesít­ményét - áll a Szonda Ipsosnak a szombati Népszabadságban közzétett felmérésében. Az előbbire ezúttal - egy százfokú ská­lán - 20 pontot adtak, az utóbbira 29-et. Mindenki elégedetlen, nemcsak a másik oldalon lévő politikusok munkájával, ha­nem a sajátjaiéval is. Az MSZP hívei szerint a kabinet 42 pontot érdemel, s lényegében a Fidesz tábora is hasonlóan kritikus az el­lenzéki teljesítménnyel (44 pont). A politikai elit iránti bizalomvesztést illusztrálja, hogy a népesség azon négy­tizede, amely jelenleg távol marad a pár­tok világától, kőkemény kritikát fogal­maz meg mind a kormánnyal, mind az ellenzékkel szemben: 16, illetve 18 pont­tal illeti tevékenységüket. A pártoktól legtávolabb az alacsony társadalmi stá­tuszú emberek vannak: fele részük nem nevezett meg olyan politikai erőt, ame­lyet támogatásra érdemesítene, szavaz­ni csak negyedük menne, a politikai fi­gyelem mutatója körükben mindössze 15 pont. Ugyanakkor a másik végleten lé­vő értelmiségieket sem kapja el mostaná­ban a harci hevület: csak 55 százalékuk tekinthető aktív választónak, harmaduk­nak nincs pártja. A Fidesz a nyár eleje óta folyamatosan őrzi nagyjából 2,5 milliós táborát, az MSZP ugyanígy másfél millió hívét. RÖVIDEN ■ CSEH KÜLÜGYMINISZTER Hallgassanak el! Szlovákia és Magyarország kap­csolatainak jót tenne, ha a felek egy ideig hallgatnának - véli Karel Sch­warzenberg cseh külügyminiszter ab­ban az interjúban, amelyet a Sme cí­mű szlovák liberális napilap közölt. Schwarzenberg-aki Pozsonyban szlo­vák kollégájával, Ján Kubissal tárgyal - rámutatott arra, hogy a szlovák-ma­gyar vitát már Európa is „kezdi ész­revenni”. „Nem jó hír, hogy szomszé­dokról van szó, és eléggé felesleges (a vita) a múlt, a jelképek, az olyan dol­gok miatt, amiket az európai államok többsége már a 20. század közepén maga mögött hagyott. A múlt árnyai és a mindkét oldalon elhangzó sza­vak teljesen feleslegesek” - fejtette ki a cseh diplomácia vezetője. A CSÍKSZEREDÁBAN IS Népszavazás Egyhangúlag szavazta meg pénte­ken Csíkszereda önkormányzata Szon­­dy Zoltán tanácsos előterjesztését arról, hogy március 15-ére írjanak ki népsza­vazást a városban. A referendumon ar­ról kérdeznék meg a polgárokat, hogy akarják-e, hogy Hargita megye köz­­igazgatási határai úgy módosuljanak, hogy Csíkszereda a létrehozandó Szé­kelyföld autonóm közigazgatási egység­hez tartozzon - közölte az Erdély Ma. Csíkszereda önkormányzati testü­letét 10 RMDSZ-es és 7, a Magyar Pol­gári Párt listáján bejutott képviselő al­kotja. Szondy Zoltán MPP-s tanácsos a sajtónak elmondta: a kezdeményezés jogszerűségét illetően több, a témában jártas jogásszal is konzultált, és azok megerősítették, hogy a javaslat min­den szempontból leállja a törvényes­ség próbáit. A Székelyföld autonóm közigazga­tási egység létrehozását Románia par­lamentje kell hogy megszavazza, de a kezdeményezés előterjesztéséhez erről előbb minden érintett település lakos­ságának külön-külön döntenie kell. ■ POLGÁRI KÖRÖK Ezren a konferencián Magyarország mintegy tízezer polgári körének több százezres tagsá­ga képviseletében ezren vettek részt szombaton a Polgári Körök Országos Konferenciáján Tapolcán; a jelenlé­vők egyetértettek a polgári köröket és civil közösségeket védő erkölcsi testü­let megalakításával - írja az MTI. A testület tagjai: Bíró Ildikó, a Fi­desz elnöki kabinetjének civil igaz­gatója, az országos konferencia há­ziasszonya, Czakó Gábor író, Csókas András agysebész, Freund Tamás agy­kutató, Eperjes Károly színművész, Kondor Katalin újságíró és Papp La­jos szívsebész. Az erkölcsi testület öt önvédelmi, önsegélyző csoportot ho­zott létre. A konferencián felolvasták Orbán Viktor Fidesz-elnök üdvözlő levelét. Emellett átadták a Polgári Közössége­kért díjat Horváth Éva üzletasszony­nak és Makovecz Imre építésznek. A konferencián bemutatták a pol­gári körök új zászlóját, amely lyukas, jelezve, hogy felvállalják az ’56-os esz­meiséget. Az egész napos értekezleten több mint harmincan szólaltak fel.

Next