Magyar Szó, 2009. április (66. évfolyam, 75-99. szám)

2009-04-01 / 75. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com stafic RÖVIDEN ■ BERLIN Esélyt a szocializmusnak! A keletnémetek 39 százaléka újabb esélyt adna a szocializmusnak - tűnt ki egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérésből. Az Infratest Dimap intézet által végzett közvélemény-kutatás alap­ján az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban minden 10 megkér­dezett közül négy vélekedett úgy, hogy a szocializmus „megérdemel egy újabb kísérletet”. A nyugati tartományokat is magában foglaló országos átlagban a lakosság 28 százaléka vallotta ugyan­ezt. A több ezer személyre kiterjedő reprezentatív felmérés rávilágított arra is, hogy a németek jelentős hányada, mégpedig 38 százaléka rendkívül kriti­kusan tekint a német újraegyesülésre. Az ország nyugati felében a megkér­dezettek 41, keleti felében pedig 25 százaléka vélekedett úgy, hogy a mai problémákat „az egység költségei” okozták. (MTI) ■ TOKIÓ Atomtöltetek Amerikai és dél-koreai hírszerző szolgálatok olyan értesüléseket szerez­tek, hogy Észak-Korea legyártotta az első atomtölteteit: két nukleáris robba­nófejjel készült el, s ezek felszerelhetők Rodong típusú közepes hatótávolsá­gú ballisztikus rakétáira - közölte a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) egyik térségbeli vezető elemzője. Daniel Pinks­ton szerint a jongbjoni atomerőműben előállított plutónium felhasználásával készültek a robbanófejek. Az atomtöl­teteket állítólag szétszedett állapotban tárolják két föld alatti raktárban az ország északi részén. A robbanófe­jek összeszerelése egy-két napig tart, tekintettel arra, hogy a plutóniumot külön tárolják a gyújtószerkezetektől. Amerikai adatok szerint Észak-Kore­­ának mintegy kétszáz Rodong típusú, bevetésre kész mozgatható rakétája van. (MTI/Kyodo/ITAR-TASZSZ) IMOSZUL Rendőrőrsnek hajtott a merénylő Hét ember, köztük négy rendőr életét vesztette tegnap az észak-iraki Moszulban, amikor egy öngyilkos merénylő robbanószerrel megrakott teherautójával egy rendőrőrsnek hajtott. A terrortámadásnak tizen­hét sebesültje is van. „Az öngyil­kos merénylő még beszélgetett is a biztonsági őrökkel a hátsó kapunál. Azt állította, hogy valamilyen munkát jött elvégezni. Nem engedték be, de sikerült áttörnie a kapun, és felrob­bantotta magát” - mondta egy neve mellőzését kérő, magas rangú rend­őrtiszt. Az iraki fővárostól 390 kilo­méterre északra fekvő Moszult és a környező Ninive tartományt az egyik utolsó jelentős hadszíntérnek tartja az amerikai hadsereg, amely a következő másfél évben már a teljes kivonulásra készül. (MTI/AP/AFP) ■ RÓMA Egyházi pénzalap Az olasz püspöki konferencia pénzalapot hozott létre a gazdasági válságtól sújtott családok segítésére. Megállapodott az olasz bankszövet­séggel, hogy a bankok havi 500 eurós áthidaló hitellel segítik a lakbér kifi­zetését az olyan munkanélküli csalá­dok esetében, amelyekben legalább három gyerek, esetleg beteg vagy fogyatékos családtag van. A bankok a püspöki konferencia pénzalapja által garantált hitel formájában kölcsönzik a pénzt a nehéz helyzetű családok­nak. Az olasz püspöki konferencia egész Olaszország egyházközségeiben gyűjtést indít, hogy finanszírozza az alapot. (MTI/APA) Clinton megbékélést hirdet az erőszakról lemondó tálibokkal Figyelmeztetés Phenjannak - Amerikai-iráni kapcsolatfelvétel a hágai Afganisztán-értekezleten Megbékélést hirdetett tegnap Hillary Clinton azokkal a tálib lázadókkal, akik hajlandóak letenni az erőszakról. Az amerikai külügyminiszter az Afga­nisztán jövőjéről tartott hágai nemzetközi értekezleten azt mondta: támogatni kell a kabuli kormányt abban az erőfeszítésében, hogy a szélsőségesekről leválassza azokat, akik csak elkeseredettségükben csatlakoztak a tálibokhoz. Az utóbbiaknak meg kell adni a méltóságteljes­­engesztelődés lehetőségét, és fel kell kínálni nekik a lehetőséget a békés társadalomba történő beilleszkedésre - tette hozzá. A megbékélés feltétele - szögezte le Clinton - az erőszakról való lemondás, az al-Kaida terrorhálózattal való szakítás és az afgán alkotmányos előírások elfogadása. Benita Ferrero-Waldner, az EU külkap­­csolatainak biztosa az Afganisztánnal határos országokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy támogassák az afgánok stabilizációs törek­véseit. Hamid Karzai afgán elnök azt hangsú­lyozta: az afganisztáni katonai akciók során mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy további vétlen polgári áldo­zatai legyenek az összecsapásoknak. ígéretet tett a korrupció elleni harc fokozására. Arról is beszélt, hogy tiszta és becsületes elnökvá­lasztást fognak tartani az országban. Észak-Korea kihívó magatartásának újabb példája, hogy rakétaindítást készít elő. Japánnak minden jogalapja megvan arra, hogy megvédje területét-jelentette ki tegnap hágai sajtótájékoztatóján az amerikai külügyminiszter. „Ennek lesznek következményei" - tette hozzá Hillary Clinton, aki az Afganisztán jövőjéről tartott nemzetközi konferencián vesz részt a holland fővárosban. Észak-Korea korábban közölte, hogy április 4. és 8. között távközlési műholdat állít pályára nagy hatótávolságú, ballisztikus rakétával, de nyugati szakértők szerint ezzel valójában új hadászati rakétát akar kipró­bálni. Az amerikai kormány afganisztáni megbí­zottja Hágában személyesen találkozott Irán külügyminiszter-helyettesével - közölte tegnap Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter szavai szerint Richard Holbrooke és Mehdi Akon­­zadeh eszmecseréje „terven kívüli, ám szívé­lyes” volt. A két diplomata megállapodott, hogy kapcsolatban maradnak egymással. Délutáni sajtóértekezletén Clinton ígéretesnek minősítette a holland főváros­ban zajló Afganisztán-értekezleten elhang­zott iráni felszólalást. Mint fogalmazott, az Afganisztánnal szomszédos Irán részvétele a konferencián „reményteljes jelzés a jövőbeli együttműködésre”. Afganisztánban csak akkor lesz fenntart­ható a stabilitás, ha arról maguk az afgán szer­vek képesek lesznek gondoskodni - mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter telefo­non az MTI-nek, a Hágában tartott tegnapi Afganisztán-konferencián megerősítést nyert közös álláspontot ismertetve. Beszámolt arról, hogy a hozzászólók nagy hangsúlyt helyeztek a nemzetközi támogatá­son belül a kiképzési feladatokra, valamint arra, hogy a kábítószer elleni fellépés mellett mezőgazdasági programokat kell indítani az ópiumtermesztésből élő afgán szegényparasz­tok megsegítésére. (MTI/Reuters/AP/AFP) FoNet/AP Hillary Clinton sajtóértekezlete (mögötte Maxime Verhagen holland külügy­miniszter) Netanjahu teljes békére törekszik az arab világgal Az új, kijelölt jobboldali izraeli kormányfő azt ígérte a beiktatására tegnap összeült parlamentnek, hogy teljes békére törekszik az arab világgal, Iránt pedig - ha a radikális rendszer atomfegyverre is szert tesz - „az emberiséget és Izraelt fenyegető legfőbb veszélynek” nevezte. Benjamin Netanjahu lehetségesnek minősítette a palesztinokkal való békét, de az „állam" szót nem mondta ki ezzel kapcsolatban, és ez azonnal kiváltotta a palesztinok elégedetlenségét. A független palesztin állam létrejötte nemzetközi szintű célkitűzés. „Nem óhajtunk uralkodni más népen. Nem akarunk uralkodni a palesztinok fölött” - mondta. Azt üzente a palesztin vezetésnek, hogy „ha igazából békét akar, akkor a béke elérhető”. Közölte, hogy három irányból akarja megközelíteni az ügyet: a gazdaság, a biztonság és a politika felől. Netanjahu folyamatos béketárgyalásokat ígért, amelyeken végleges megállapodás a céljuk. A megállapodás eredményeként a palesztinok „rendelkezni fognak minden jogosultsággal arra, hogy magukat kormá­nyozzák, kivéve azokat, amelyek gyaníthatóan veszélybe sodornák Izrael állam létét és biztonságát” - mondta. A beszélő hangnemét az első sajtókommentárok békülékenynek minősítették ahhoz képest, amit a választási kampányban használt. A Palesztin Hatóság szerint viszont nem ígéretesek Netanjahu szavai. „Az amerikai kormányzatnak nyomást kell gyakorolnia Netanjahu kormányára, hogy tartsa magát a békefolyamat alapelveihez” - tette hozzá. (MTI/AP/AFP/Reuters) Ljubljanában alkudozik a Delta Holding vezetője Tudósítónktól Miskovic egyhetes haladékot kapott a ljubljanai sport- és üzletközpont építé­sével megbízott vállalattól, hogy befizes­se a beruházási összeg második részét, közben a válságra hivatkozva árcsökken­tést igyekszik kieszközölni. Szerbia egyik leggazdagabb embe­rének, Miroslav Miskovicnak, a Delta Holding tulajdonosának még egy hete van arra, hogy kifizesse az épülőben levő Stozice ljubljanai sport- és üzletközpont­ban általa „lefoglalt” boltláncolat építési költségeinek második részletét - közölte a tegnapi sajtótájékoztatón Zoran Janko­­vic ljubljanai polgármester, hozzátéve, hogy ha ezt nem teszi meg, az „alternatív megoldáshoz” folyamodnak. Miskovic a tegnapi nappal bezárólag a szerződésbe foglalt beruházási költség­ből 5 millió eurót fizetett be. Noha még tavaly az év végén további 19 milliót kellett volna átutalnia, azt idáig nem tette meg. Tavaly erre március végéig kapott haladékot a főkivitelező Grep vállalattól - közölte még Jankovic. Emlékeztetőül: a tavalyi nemzetkö­zi közbeszerzési pályázatot (tendert) a szlovéniai Gradis és Energoplan építő­ipari vállalat tulajdonát képező Grep nyerte el. Ennek nyomán megkapta a stozicei központ építési engedélyét, és eddig a projektumba mintegy 25 millió eurót ruházott be. A Delta Holding a Grep partnereként lépett fel, és köte­lezte magát, hogy 232 millió eurót ruház be a leendő központba, ennek révén a bolthálózat túlnyomó többségének tulaj­donosává válik. Miskovic tegnap a gazdasági világ­válságra hivatkozva árcsökkentést igye­kezett kieszközölni a Grepnél. Néhány millió euróról van szó. ■ Seniha MUHAREMI-VUKAS V­alószínűleg a tengerbe fulladt mintegy kétszáz illegális bevándorló Líbia partjai közelében - közölte tegnap a genfi székhelyű Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A szervezet szerint a líbiai hatóságok arról számoltak be, hogy három túlzsúfolt bárka is felborult és elsüllyedt vasárnap a heves szél­viharban a Földközi-tengeren, nem messze az észak-afrikai partoktól. Az IOM feltételezi, hogy az illegális bevándorlók, köztük nők és gyerekek, Olaszországba próbáltak eljutni. Az eltűntek számáról ellentmondó adatok láttak napvilágot. António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) sajnálkozásának adott hangot a történtek miatt, amit „egy globális jelenség legutóbbi tragikus példájaként” jellemzett: „elkeseredett emberek kétségbeesett lépéseket tesznek azért, hogy elmeneküljenek egy konfliktus, az üldöztetés vagy a szegénység elől a jobb élet reményében.” Csak 2008-ban mintegy 33 ezren keltek át Észak-Afrkából a legdélibb olasz szigetre, Lampedusára. (MTI/AP/Reuters/AFP/dpa) A képen: túlélők egy csoportja a líbiai Tripoliban Beta/AP 2009. április 1., szerda Túllépni a „negatív örökségen” Oroszország kész arra, hogy jó kapcsolatokat építsen az Egyesült Államokkal, az ezt gátló „mérgező eszközöket” közös erőfeszítéssel kell eltávolítani - írta az orosz elnök a The Washington Post tegnapi számában közölt írásában. Dmitrij Medvegyev szerint az orosz-amerikai viszonyt tavaly év végén borúlátóan lehetett értékel­ni. Ezért szerinte az előző amerikai kormány volt a felelős. A kétoldalú kapcsolatokat megrontotta, hogy a Bush-adminisztráció rakétavédel­mi rendszert tervezett telepíteni Kelet-Európába, a NATO határait ki akarta tolni Kelet felé, továbbá nem volt hajlandó ratifikálni az európai hagyományos erők korlátozásáról szóló CFE-szerződést. Az ilyen gátló tényezők megszün­tetése jótékony hatással lenne a kétoldalú viszonyra, egyben a világ egészére - írta az orosz elnök, aki szerint ehhez közös erőfeszítésre van szükség. Medvegyev - aki a londoni G20 találkozó alkalmával ma tárgyal Barack Obamával - kitért arra: az amerikai elnökkel folytatott idei levélváltása arról tanúskodik, hogy mindkét fél kész érett kétoldalú kapcsolatok építésére gyakorlatias, üzleti jellegű légkörben. Medvegyev kifejezte: reményei szerint a közös érdekek figyelem­be vételével, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján már ma megkezdheti az együttműkö­dést Obamával első találkozójukon Londonban, a G20-találkozó előtt. Mint fogalmazott, csak ezeknek az elveknek a talaján lehetséges túllépni a „közös negatív öröksé­gen”. (MTI) Szabadkereskedelmi megállapodás Fehéroroszországgal Tegnap Minszkben Fehéroroszország és Szerbia szabadkereskedelmi megállapo­dást kötött, ezzel kölcsönösen megszűnnek a vám- és más illetékek. A megállapodást Belgrád részéről aláíró Mladan Dinkic kormányalelnök, gazda­sági és regionális fejlesztési miniszter szavai szerint ez azért jelentős, mert iparunk egy tízmilliós népességű piacra szállíthat vámmentesen, és a könnyítés a Szerbiában termelő külföldi beruházókra is vonatkozik majd. A szerződést fehérorosz részről Szergej Martinov külügyminiszter írta alá, Dinkicet pedig a ceremóniát követően fogadta Alekszandr Lukasenko elnök is. Utóbbi a két ország közti szorosabb együttműködést reméli ettől a megállapodástól, Dinkic pedig azokat a távlati meglátásait is ecsetelte, melyek szerint Szerbia üzleti érdeke nemcsak a tőkeberuházás és vegyes vállalatok létrehozása, hanem a más piacokon való közös fellépés is. (Tanjug)

Next