Magyar Szó, 2009. július (66. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-24 / 170. szám
2009. július 24., péntek Az MTA vállalja A Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet éppen a magyar nyelv ápolására, fejlesztésére, művelésére hoztak létre, hivatali kötelessége szerepet vállalni a „nyelvbékítő” konferencia szervezésében, lebonyolításában - mondta Pálinkás József az MTI-nek. Az MTA elnöke annak kapcsán nyilatkozott, hogy Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője személyes találkozót kezdeményezett Pálinkás Józseffel a hétfői négypárti egyeztetésen javasolt magyar-szlovák „nyelvbékítő” konferencia és vitafórum ügyében. „A magam részéről örülök, hogy a politika keresett meg ezzel kezdeményezéssel. Engem magamat is foglalkoztatott a gondolat, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hogyan és milyen szerepet vállaljon. Természetesen az első reakcióm, mint ahogy nagyon sok embernek, ellenséges érzület volt. Jobb azonban, ha a Magyar Tudományos Akadémia a Szlovák Tudományos Akadémiával, szlovák tudóstársainkkal közösen higgadtan, a feszültségeket oldva, béketeremtőként, mintsem egymásnak szemrehányó leveleket íróként lépjen fel” - emelte ki Pálinkás József. „Ha az segíthet valamit, hogy a két Akadémia nem a politika logikája mentén, hanem a tudomány logikája szerint érvel, gondolkodik, akkor hasznosnak tartom a kezdeményezést” - mondta. Pálinkás József a nyelvet éppen olyan személyes viszonyulásnak tartja, mint például a családhoz való tartozást. Mint kifejtette, ezért az a törvény, amely az emberek legbelsőbb belügyeibe avatkozik, nem lehet jó. Egyrészt a napi gyakorlatban konfliktushelyzeteket hoz létre, másrészt történelemtudományi szempontból is elfogadhatatlan. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy kultúra egy adott módon használja a neveket, amelyekhez őt a sorsközösség köti, egy másik pedig másféleképpen. Elfogadhatatlan az, hogy akár az ember belső autonómiájába, akár a történelemtudomány autonómiájába rövidlátó politikai céllal meghozott törvény beleszóljon. A szlovák és a magyar nép évszázadok óta együtt él, úgy gondolom, hogy politikai céllal meghozott törvény ezt a harmonikus együttélést is megzavarhatja. Ez a törvény, ha életbe lép, sok kárt tesz. Mély meggyőződésem, hogy a jogszabályt, ha most életbe lép, egy későbbi időpontban hatályon kívül kell hogy helyezzék, mert ellentétes az emberi kulturális viszonyulással” - hangsúlyozta az MTA elnöke. Pálinkás József szerint a konferencia augusztusi megrendezése „attól függ, szlovák tudóstársaimban van-e akarat, hogy ezt nyugodt körülmények között, ugyanakkor nyíltan megbeszéljük.” A személyes szerepvállalással kapcsolatban elmondta, hogy szabadságát megszakítva kész a konferenciát megnyitni és azon elnökölni. A szlovák küldöttség igencsak „furcsa cselt alkalmazott” - miként Balázs Péter külügyminiszter fogalmazott, amikor kedden elutazott Knut Vollebaekhez. Előtte ugyanis hármas találkozóról beszélgettek. Azonnal világgá is kürtölte Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, hogy az EBESZ főbiztosa szerint nincs semmi gond a törvénynyel. Olyanokat mondott, hogy „a főbiztos hivatala megállapította: törvénymódosításunk összhangban van a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Megállapította, hogy a törvény által követett célok jogosak. A főbiztos hivatala szintén megállapította, hogy a módosításban foglalt szankciók kompatibilisek az európai normákkal” - közölte újságírókkal Lajcák. A miniszter szerint a főbiztos „egy vessző megváltoztatását sem követelte”, s éppen ezért az úgymond szlovákellenes kampány „még szörnyűbbnek látszik”. „Felvetődik a kérdés: a magyar diplomácia szakértői valóban meggyőződtek-e a törvény bírálatának jogosságáról, vagy világosan látták a labilis alapokat, s ezért a tárgyilagos érvek hiányát hangerővel próbálták meg elfedni, hogy megfeleljenek a politikai megrendelésnek" - fejtette ki a pozsonyi diplomácia vezetője. A Magyar Koalíció Pártja jócskán másként értelmezi történteket, vagyis azt állítja, hogy a szlovák külügyi és a kulturális tárca vezetői sajtótájékoztatójukon nem tolmácsolták korrektül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosának álláspontját. Bár az EBESZ-állásfoglalásban az áll, hogy az államnyelvtörvény módosítása törvényes célt követ, és általában összhangban van a nemzetközi normákkal, egész sor kételyt is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási utasítások összhangban vannak-e a nemzetközi dokumentumokkal és a Szlovák Köztársaság alkotmányával - olvasható az MKP nyilatkozatában, amelyet eljuttatott az MTI prágai irodájába is. Az MKP rámutatott: az Európa Tanács már kétszer javasolta Szlovákiának, hogy tegyen lépéseket a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának megvalósításáért - mindkét alkalommal sikertelenül. Csáky Pál, az MKP elnöke a Duna Televízióban úgy nyilatkozott, hogy amit a két miniszter elmondott, az nem volt - finoman szólva - pontos. Azt mondták, minden rendben van, és ez a főbiztos úr véleménye is - nyilatkozta az elnök. Hozzátette, hogy erre keletkezett némi nyugtalanság és zavar a médiában, a magyar és szlovák társadalomban is, hiszen az EBESZ főbiztosa sem igazán azt mondta, hogy minden rendben van a nyelvtörvény módosításával: van ott egy félmondat, amit talán udvariasságból írt bele egy szakértő, az, hogy „nagyjából a kezdeményezés érthető”. Viszont oldalakon át sorolják a kifogásaikat, kételyeiket. A szerdai találkozó után a magyar küldöttség nem volt a szlovákhoz hasonlóan szószátyár, merthogy Knut Vollebaek kedden a szlovák delegációtól is - azt kérte, hogy ne beszéljenek még a találkozóról. Csupán a külügyi szóvivő tájékoztatta az MTI-t arról, hogy szeptember 15-én Budapestre látogat a főbiztos. Knut Vollebaek ajánlásokat is készít majd a jogszabállyal kapcsolatban. Szerdán a felek egyetértettek abban, hogy a mostani találkozó egy folyamat első állomása. A cél az, hogy az EBESZ, Magyarország és Szlovákia között háromoldalú konzultációs folyamat alakuljon ki, amely figyelemmel kísérheti a szlovák államnyelvtörvény, valamint leendő végrehajtási rendeleteinek további sorsát és ezek társadalmi hatásait. A megbeszélésen a főbiztos megfogalmazta jogi és politikai értékelését a jogszabályról, csakúgy mint parlamenti jóváhagyásának körülményeiről és a törvény számára elfogadható és problémás elemeiről - közölte a szó- vivő. Eszerint a szlovákok „furcsa csele” egyelőre bejött: legalább szeptember közepéig mondhatják a magukét, ha igaz, ha nem; a magyarok pedig betartották az EBESZ-diplomata kérését, tehát hallgatnak, ami a sajtóban leginkább hátrányt jelent. ■ fi Vollebaek majd rendet tesz? Szeptemberben Budapestre látogat a főbiztos Valóban semmi gond nincs a szlovák nyelvtörvénnyel? Úgy tűnik, szeptemberig „szabadságra megy” a szlovák nyelvtörvény is (miközben szeptember 1-jén hatályba lép), hogy akkor talán higgadtabban tárgyalóasztalhoz üljenek a felek. Mert az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szeretné együttesen meghallgatni a szlovák és a magyar érveket, s ezért Budapestre utazik. KISEBBSÉGI HELYZET Dehogy rózsás! Magyarországon a kisebbségek helyzete elvileg, a jogi deklarációk szintjén rózsás, de a valóságban lesújtó - mondta Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman az MTI érdeklődésére. A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi törvény kimondja, hogy ....anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam köteles biztosítani”. Ezek a feltételek azonban messze nem teljesülnek - mondta a szakember, aki úgy fogalmazott: a jelenlegi szabályozás egy olyan korszak örököse, melyre igaz a kritika, hogy egy jogállam nem engedheti meg magának, hogy „díszítő elemként” szépen hangzó, de gyakorlatilag végrehajthatatlan szabályokat foglaljon magában. A korlátlan nyelvhasználatot garantáló szabály nyilvánvalóan a „díszítő elem” kategóriájába tartozik. Kaltenbach Jenő szerint a jogalkotó elmulasztotta az általa alkotott jogszabály érvényesüléséhez szükséges intézkedések megtételét. Azokban az országokban, amelyekben a nyelvhasználat valóságos ügy, sehol sem található ilyen „bőkezű”, általános szabály. A nyelvi jogok vagy személyhez, vagy területhez kötődnek. A földrajzi elv rendszerint a lakosságon belüli arányküszöbbel párosul. Rimtó kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A harangokat meghúzzák délidőben Kiemelt műemlék templomukra méltán büszke, és toronylakó hírközlőjük szavát értő nénike mesélte a minap. Amikor imaközösségük a segesvári várba látogatott, az idegenvezető az első harangkondulásra megszakította mondandóját. Összekulcsolt kézzel várták meg mindannyian, hogy elüljön a déli, hálaadó imára serkentő kondítás. Majd folytatta a néni, nemrég saját templomukba érkező világi vezetők, közösségi elöljárók csoportja nemhogy elcsendesedett volna harangozáskor, inkább hangosabban beszélt, mi több, harsányan nevetgéltek. Fejcsóválás mellett eltöprengett, mintha csak magának mondaná: a mezei munkát megszakító harangzúgás máig leveteti a kalapot a magyar ember fejéről. Tekintetét égre emelteti, lelkét elcsendesül Emlékszem, falumban az utcán is megálltak délharangszó idején, így, júliusban időnként felidézzük III. Callixtus pápa „Imabulláját”, ami már az interneten is megtekinthető. Talán némelyikünknek az is megadatik, hogy elcsendesedjünk az egykori Nándorfehévár várában, amit ma is „véd” a Duna, a Száva, és ugyanúgy „bevehetetlen" a harmadik oldala, a meredek sziklafal. Öreg fenyők állnak őrt a hófehér szikladarabba vésett cirill betűs és mgyar üzenet fölött: „1456. július 22-én Belgrád védői élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett." A 15. századi krónikás, Túród János pedig ekképpen foglalta össze: „Ki maga akart uralkodni a földkerekségen, paraszti kéz verte meg, járatosabb a kapu, mint a fegyver forgatásában.” Manapság más erők töretik várainkat. A hírek gyorsabban járnak, mint a törökvész idején. És kiment divatból harangszóval köszönteni az ilyen-olyan diadalokat. Nándorfehérvárt, „Magyarország kapuját”, a déli végvárat Hunyadi megőrizte, mi több, a paraszti seregekkel aratott fényes győzelme több mint hetven évre távol tartotta a törököket Közép-Európától. Császárok, királyok „kalapot emeltek" e tett előtt. Az imádkozók csodát emlegettek. A déli harangszó diadalemlékeztető, magyar győzelemé még ott is, ahol nem anyanyelvünkön fohászkodnak. A 12 órai zengő kondulás hívás, figyelmeztetés, hálaadási alkalom. Védelem. A templomépítő közösségek sokat áldoztak a szépen zengőkért. Nekünk csak fejet kellene hajtanunk vagy égre emelnünk szemünket. Ha napközépen harangoznak, lehet, hogy dél van. (Molnár Melinda, Székely hon) ■ ÉRSEKÚJVÁR Lemaradtak a magyar feliratok Az érsekújvári (Nové Zámky) pályaudvar felújítása után csak szlovák, német és angol nyelvű feliratokat helyeztek el az ügyfélszolgálaton. A felújítási munkálatok egy országos terv részét képezték. Emiatt államnyelven és két idegen nyelven tüntették fel a szükséges tájékoztató feliratokat - írja az Új Szó című pozsonyi napilap. Az érsekújvárihoz hasonló korszerűsítés történt Pozsonyban, Kassán, Homonnán, Liptószentmiklóson, Zólyomban és Poprádon. Lubica Kotianová, az érsekújvári ügyfélszolgálati központ vezetője azt is elmondta a lapnak, hogy munkatársai szlovákul, angolul és németül tájékoztatják az utasokat. A vasúti alkalmazottak kiválasztásakor nem szabták meg feltételül a magyar nyelv ismeretét. A dél-szlovákiai Érsekújvár 42 262 lakosának 27,52 százaléka magyar és 69,67 százaléka szlovák volt a 2001 -es népszámláskor. (MTI) ■ SZÉKELYFÖLD Nagygyűlés az autonómiáért Nagygyűlést szervez a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 5-én Székelyudvarhelyen a székelyföldi autonómia érdekében. A szervezet nyílt levelet tett közzé, kérve, hogy minél többen vegyenek részt az eseményen. Az RMDSZ több mint kétezer önkormányzati képviselője mellett a másik romániai magyar politikai erő, a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármestereit és tanácsosait, valamint a román pártok képviselőit és a független elöljárókat is várják a nagygyűlésre. A Krónika című kolozsvári napilap által is ismertetett nyílt levétből kiderül, hogy az SZNT erős székelyföldi önkormányzati intézményrendszer létrehozását fogja javasolni a nagygyűlésen. A nagygyűlés megszervezéséről az RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzet Tanács által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum döntött. A rendezvény megszervezését az ötletgazda SZNT vállalta fel. (MTI) ■ SZEGED Egymilliós „hídpénz” Csaknem egymillió forint bírságot szabtak ki a szabálytalankodó autósokra szombattól szerdáig Szeged belvárosában; a rendőrség azokat bünteti, akik a forgalom elől lezárt Belvárosi hidat használják. Akadnak autósok, akik a felújítás alatt álló hídon továbbra is átkelnek, pedig azt egy hónapig csak a tömegközlekedési járművek, a gyalogosok és a kerékpárosok használhatják - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az MTI-vel. Szenti Szabolcs elmondta: a szinte folyamatos rendőri ellenőrzés mellett összesen 970 ezer forint helyszíni bírságot szabtak ki 116 autósra. A szabálysértés miatt a bírság három- és húszezer forint között változhat, de a rendőrség még hétfőn bejelentette, hogy a legsúlyosabb büntetést szabják ki a hídon átkelő autósokra. A város jelenleg egyetlen tiszai átkelőjén, a Bertalan hídon a forgalom folyamatos. A csúcsidőszakokban azonban a rendőrök - ha szükséges és azt szolgálati feladataik engedik - átveszik az irányítást és kivezetik a 43-as főút forgalmát a városból - tette hozzá a hadnagy.