Magyar Szó, 2009. július (66. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-24 / 170. szám

2009. július 24., péntek Az MTA vállalja A Magyar Tudományos Akadémi­ának, amelyet éppen a magyar nyelv ápolására, fejlesztésére, művelésére hoztak létre, hivatali kötelessége szere­pet vállalni a „nyelvbékítő” konferen­cia szervezésében, lebonyolításában - mondta Pálinkás József az MTI-nek. Az MTA elnöke annak kapcsán nyi­latkozott, hogy Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője személyes találkozót kezdeményezett Pálinkás Józseffel a hétfői négypárti egyeztetésen javasolt magyar-szlovák „nyelvbékítő” konfe­rencia és vitafórum ügyében. „A magam részéről örülök, hogy a politika keresett meg ezzel kezdemé­nyezéssel. Engem magamat is foglal­koztatott a gondolat, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hogyan és mi­lyen szerepet vállaljon. Természetesen az első reakcióm, mint ahogy nagyon sok embernek, ellenséges érzület volt. Jobb azonban, ha a Magyar Tudomá­nyos Akadémia a Szlovák Tudományos Akadémiával, szlovák tudóstársaink­kal közösen higgadtan, a feszültségeket oldva, béketeremtőként, mintsem egy­másnak szemrehányó leveleket íróként lépjen fel” - emelte ki Pálinkás József. „Ha az segíthet valamit, hogy a két Akadémia nem a politika logikája men­tén, hanem a tudomány logikája szerint érvel, gondolkodik, akkor hasznosnak tartom a kezdeményezést” - mondta. Pálinkás József a nyelvet éppen olyan személyes viszonyulásnak tart­ja, mint például a családhoz való tarto­zást. Mint kifejtette, ezért az a törvény, amely az emberek legbelsőbb belügyei­­be avatkozik, nem lehet jó. Egyrészt a napi gyakorlatban konfliktushelyzete­ket hoz létre, másrészt történelemtudo­mányi szempontból is elfogadhatatlan. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy kultúra egy adott módon hasz­nálja a neveket, amelyekhez őt a sors­közösség köti, egy másik pedig másféle­képpen. Elfogadhatatlan az, hogy akár az ember belső autonómiájába, akár a történelemtudomány autonómiájába rövidlátó politikai céllal meghozott tör­vény beleszóljon. A szlovák és a magyar nép évszázadok óta együtt él, úgy gon­dolom, hogy politikai céllal meghozott törvény ezt a harmonikus együttélést is megzavarhatja. Ez a törvény, ha élet­be lép, sok kárt tesz. Mély meggyőződé­sem, hogy a jogszabályt, ha most életbe lép, egy későbbi időpontban hatályon kívül kell hogy helyezzék, mert ellenté­tes az emberi kulturális viszonyulással” - hangsúlyozta az MTA elnöke. Pálinkás József szerint a konferencia augusztusi megrendezése „attól függ, szlovák tudóstársaimban van-e akarat, hogy ezt nyugodt körülmények között, ugyanakkor nyíltan megbeszéljük.” A személyes szerepvállalással kap­csolatban elmondta, hogy szabadságát megszakítva kész a konferenciát meg­nyitni és azon elnökölni. A szlovák küldöttség igencsak „fur­csa cselt alkalmazott” - miként Balázs Pé­ter külügyminiszter fogalmazott­­, ami­kor kedden elutazott Knut Vollebaekhez. Előtte ugyanis hármas találkozóról beszél­gettek. Azonnal világgá is kürtölte Miros­lav Lajcák szlovák külügyminiszter, hogy az EBESZ főbiztosa szerint nincs semmi gond a törvény­nyel. Olyanokat mondott, hogy „a főbiztos hivatala megállapította: törvénymó­dosításunk összhangban van a Szlovák Köztársa­ság nemzetközi kötelezett­ségvállalásaival. Megállapí­totta, hogy a törvény által követett célok jogosak. A főbiztos hivatala szintén megállapította, hogy a mó­dosításban foglalt szankci­ók kompatibilisek az euró­pai normákkal” - közölte újságírókkal Lajcák. A mi­niszter szerint a főbiztos „egy vessző megváltozta­tását sem követelte”, s ép­pen ezért az úgymond szlo­vákellenes kampány „még szörnyűbbnek látszik”. „Felvetődik a kérdés: a magyar diplomácia szak­értői valóban meggyő­ződtek-e a törvény bírála­tának jogosságáról, vagy világosan látták a labilis alapokat, s ezért a tárgyila­gos érvek hiányát hangerővel próbálták meg elfedni, hogy megfeleljenek a poli­tikai megrendelésnek" - fejtette ki a po­zsonyi diplomácia vezetője. A Magyar Koalíció Pártja jócskán másként értelmezi történteket, vagy­is azt állítja, hogy a szlovák külügyi és a kulturális tárca vezetői sajtótájékozta­­tójukon nem tolmácsolták korrektül az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Szervezet kisebbségügyi főbiztosának álláspontját. Bár az EB­ESZ-állásfoglalásban az áll, hogy az államnyelvtörvény módosítása törvényes célt követ, és általában össz­hangban van a nemzetközi normákkal, egész sor kételyt is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási uta­sítások összhangban vannak-e a nem­zetközi dokumentumokkal és a Szlovák Köztársaság alkotmányával - olvasható az MKP nyilatkozatában, amelyet eljut­tatott az MTI prágai irodájába is. Az MKP rámutatott: az Európa Ta­nács már kétszer javasolta Szlovákiának, hogy tegyen lépéseket a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának megvalósításáért - mindkét alkalommal sikertelenül. Csáky Pál, az MKP elnöke a Duna Televízióban úgy nyilatkozott, hogy amit a két miniszter elmondott, az nem volt - finoman szólva - pontos. Azt mondták, minden rendben van, és ez a főbiztos úr véleménye is - nyilatkozta az elnök. Hozzátette, hogy erre keletkezett némi nyugtalanság és zavar a médiában, a ma­gyar és szlovák társadalomban is, hiszen az EBESZ főbiztosa sem igazán azt mond­ta, hogy minden rendben van a nyelvtör­vény módosításával: van ott egy félmon­dat, amit talán udvariasságból írt bele egy szakértő, az, hogy „nagyjából a kezdemé­nyezés érthető”. Viszont oldalakon át so­rolják a kifogásaikat, kételyeiket. A szerdai találkozó után a magyar küldöttség nem volt a szlovákhoz ha­sonlóan szószátyár, merthogy Knut Vollebaek­­ kedden a szlovák delegáci­ótól is - azt kérte, hogy ne beszéljenek még a találkozóról. Csupán a külügyi szóvivő tájékoz­tatta az MTI-t arról, hogy szeptember 15-én Buda­pestre látogat a főbiztos. Knut Vollebaek ajánláso­kat is készít majd a jogsza­bállyal kapcsolatban. Szerdán a felek egyet­értettek abban, hogy a mostani találkozó egy fo­lyamat első állomása. A cél az, hogy az EBESZ, Ma­gyarország és Szlovákia között háromoldalú kon­zultációs folyamat alakul­jon ki, amely figyelemmel kísérheti a szlovák állam­nyelvtörvény, valamint le­endő végrehajtási rende­leteinek további sorsát és ezek társadalmi hatásait. A megbeszélésen a fő­biztos megfogalmazta jo­gi és politikai értékelését a jogszabályról, csakúgy mint parlamenti jóváha­gyásának körülményeiről és a törvény számára el­­­­fogadható és problémás elemeiről - közölte a szó-­­ vivő. Eszerint a szlovákok „furcsa cse­le” egyelőre bejött: legalább szeptem­ber közepéig mondhatják a magukét, ha igaz, ha nem; a magyarok pedig be­tartották az EBESZ-diplomata kérését, tehát hallgatnak, ami a sajtóban legin­kább hátrányt jelent. ■ fi Vollebaek majd rendet tesz? Szeptemberben Budapestre látogat a főbiztos­­ Valóban semmi gond nincs a szlovák nyelvtörvénnyel?­ ­ Úgy tűnik, szeptemberig „szabadságra megy” a szlovák nyelvtörvény is (miközben szeptember 1-jén hatályba lép), hogy akkor talán higgadtabban tárgyalóasztalhoz üljenek a felek. Mert az EBESZ kisebbség­­ügyi főbiztosa szeretné együttesen meghallgatni a szlovák és a magyar érveket, s ezért Budapestre utazik. KISEBBSÉGI HELYZET Dehogy rózsás! Magyarországon a kisebbségek helyzete elvileg, a jogi deklarációk szintjén ró­zsás, de a valóságban lesújtó - mondta Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman az MTI érdeklődésére. A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi törvény kimondja, hogy ....anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbsé­gi nyelvhasználat feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam köteles biztosítani”. Ezek a feltételek azonban messze nem teljesülnek - mondta a szakember, aki úgy fogalmazott: a jelenlegi szabályozás egy olyan korszak örököse, melyre igaz a kriti­ka, hogy egy jogállam nem engedheti meg magának, hogy „díszítő elemként” szépen hangzó, de gyakorlatilag végrehajthatatlan szabályokat foglaljon magában. A korlát­lan nyelvhasználatot garantáló szabály nyilvánvalóan a „díszítő elem” kategóriájába tartozik. Kaltenbach Jenő szerint a jogalkotó elmulasztotta az általa alkotott jogsza­bály érvényesüléséhez szükséges intézkedések megtételét. Azokban az országokban, amelyekben a nyelvhasználat valóságos ügy, sehol sem ta­lálható ilyen „bőkezű”, általános szabály. A nyelvi jogok vagy személyhez, vagy terület­hez kötődnek. A földrajzi elv rendszerint a lakosságon belüli arányküszöbbel párosul. Rimt­ó kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A harangokat meghúzzák délidőben Kiemelt műemlék templomukra méltán büszke, és toronylakó hírközlőjük szavát értő nénike mesélte a minap. Amikor imaközössé­gük a segesvári várba látogatott, az idegen­vezető az első harangkondulásra megszakítot­ta mondandóját. Összekulcsolt kézzel várták meg mindannyian, hogy elüljön a déli, há­laadó imára serkentő kondítás. Majd folytat­ta a néni, nemrég saját templomukba érkező világi vezetők, közösségi elöljárók csoportja nemhogy elcsendesedett volna harangozáskor, inkább hangosabban beszélt, mi több, harsá­nyan nevetgéltek. Fejcsóválás mellett eltöprengett, mintha csak magának mondaná: a mezei munkát meg­szakító harangzúgás máig leveteti a kalapot a magyar ember fejéről. Tekintetét égre emelteti, lelkét elcsendesül Emlékszem, falumban az ut­cán is megálltak délharangszó idején, így, júliusban időnként felidézzük III. Callixtus pápa „Imabulláját”, ami már az interneten is megtekinthető. Talán néme­lyikünknek az is megadatik, hogy elcsende­sedjünk az egykori Nándorfehévár várá­ban, amit ma is „véd” a Duna, a Száva, és ugyanúgy „bevehetetlen" a harmadik oldala, a meredek sziklafal. Öreg fenyők állnak őrt a hófehér szikladarabba vésett ci­rill betűs és mgyar üzenet fölött: „1456. július 22-én Belgrád vé­dői élükön Hunyadi Jánossal ezen a helyen arattak döntő győzelmet a törökök felett." A 15. századi kró­nikás, Túród János pedig ekkép­pen foglalta össze: „Ki maga akart uralkodni a földkerekségen, parasz­ti kéz verte meg, járatosabb a kapu, mint a fegyver forgatásában.” Manapság más erők töretik vá­rainkat. A hírek gyorsabban járnak, mint a törökvész idején. És kiment divatból harangszóval köszönteni az ilyen-olyan dia­dalokat. Nándorfehérvárt, „Magyarország kapuját”, a déli végvárat Hunyadi megőriz­te, mi több, a paraszti seregekkel aratott fényes győzelme több mint hetven évre távol tartotta a törököket Közép-Európától. Császárok, ki­rályok „kalapot emeltek" e tett előtt. Az imád­kozók csodát emlegettek. A déli harangszó diadalemlékeztető, ma­gyar győzelemé­­ még ott is, ahol nem anya­nyelvünkön fohászkodnak. A 12 órai zengő kondulás hívás, figyelmeztetés, hálaadási al­kalom. Védelem. A templomépítő közösségek sokat áldoztak a szépen zengőkért. Nekünk csak fejet kellene hajtanunk vagy égre emel­nünk szemünket. Ha napközépen harangoz­nak, lehet, hogy dél van. (Molnár Melinda, Székely hon) ■ ÉRSEKÚJVÁR Lemaradtak a magyar feliratok Az érsekújvári (Nové Zámky) pálya­udvar felújítása után csak szlovák, német és angol nyelvű feliratokat helyeztek el az ügyfélszolgálaton. A felújítási munkálatok egy országos terv részét képezték. Emiatt államnyel­ven és két idegen nyelven tüntették fel a szükséges tájékoztató feliratokat - írja az Új Szó című pozsonyi napilap. Az érsek­újvárihoz hasonló korszerűsítés történt Pozsonyban, Kassán, Homonnán, Liptó­­szentmiklóson, Zólyomban és Poprádon. Lubica Kotianová, az érsekújvári ügyfélszolgálati központ vezetője azt is elmondta a lapnak, hogy munkatársai szlovákul, angolul és németül tájékoztat­ják az utasokat. A vasúti alkalmazottak ki­választásakor nem szabták meg feltételül a magyar nyelv ismeretét. A dél-szlovákiai Érsekújvár 42 262 la­kosának 27,52 százaléka magyar és 69,67 százaléka szlovák volt a 2001 -es népszám­láskor. (MTI) ■ SZÉKELYFÖLD Nagygyűlés az autonómiáért Nagygyűlést szervez a Székely Nem­zeti Tanács (SZNT) szeptember 5-én Szé­kelyudvarhelyen a székelyföldi autonó­mia érdekében. A szervezet nyílt levelet tett közzé, kérve, hogy minél többen ve­gyenek részt az eseményen. Az RMDSZ több mint kétezer önkor­mányzati képviselője mellett a másik ro­mániai magyar politikai erő, a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármestereit és ta­nácsosait, valamint a román pártok kép­viselőit és a független elöljárókat is várják a nagygyűlésre. A Krónika című kolozsvári napilap által is ismertetett nyílt levétből kiderül, hogy az SZNT erős székelyföldi önkor­mányzati intézményrendszer létrehozá­sát fogja javasolni a nagygyűlésen. A nagygyűlés megszervezéséről az RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzet Tanács által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum dön­tött. A rendezvény megszervezését az öt­letgazda SZNT vállalta fel. (MTI) ■ SZEGED Egymilliós „hídpénz” Csaknem egymillió forint bírságot szabtak ki a szabálytalankodó autósokra szombattól szerdáig Szeged belvárosában; a rendőrség azokat bünteti, akik a forga­lom elől lezárt Belvárosi hidat használják. Akadnak autósok, akik a felújítás alatt álló hídon továbbra is átkelnek, pedig azt egy hónapig csak a tömegközlekedési jár­művek, a gyalogosok és a kerékpárosok használhatják - közölte a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivő­je az MTI-vel. Szenti Szabolcs elmondta: a szinte fo­lyamatos rendőri ellenőrzés mellett össze­sen 970 ezer forint helyszíni bírságot szab­tak ki 116 autósra. A szabálysértés miatt a bírság három- és húszezer forint között változhat, de a rendőrség még hétfőn be­jelentette, hogy a legsúlyosabb büntetést szabják ki a hídon átkelő autósokra. A város jelenleg egyetlen tiszai átke­lőjén, a Bertalan hídon a forgalom folya­matos. A csúcsidőszakokban azonban a rendőrök - ha szükséges és azt szolgálati feladataik engedik - átveszik az irányítást és kivezetik a 43-as főút forgalmát a város­ból - tette hozzá a hadnagy.

Next