Magyar Szó, 2009. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2009-08-01 / 177. szám
2 KÜLFÖLD külfoldfamagyarszo.i ■ WASHINGTON Hosszabbítás Az amerikai elnök néhány közelmúltbeli „pozitív fejlemény” dacára jóváhagyta a Szíriával szemben érvényben levő amerikai büntetőintézkedések egy évvel való meghoszszabbítását. Barack Obama helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban azzal indokolta a döntést, hogy Szíriából továbbra is próbálják ingataggá tenni Libanont, annak ellenére is, hogy az elmúlt időszakban volt néhány bátorító fejlemény. Példaként említette, hogy tavasszal Damaszkusz és Bejrút nagyköveteket cserélt egymással. A George W. Bush által 2004-ben bevezetett szankciók tiltják a Szíriába irányuló fegyverexportot, a szíriai légitársaságok működését az Egyesült Államokban és terroristacsoportokhoz köthető szíriai személyek hozzáférését az amerikai pénzügyi rendszerhez. (MTI/AFP) ■ GENF' Még több civil áldozat Afganisztánban Negyedével emelkedett az afganisztáni háború civil halálos áldozatainak száma 2009 első felében az elmúlt év hasonló időszakához képest - derült ki az ENSZ pénteken közzétett jelentéséből. Január és június között 1013 polgári személy vesztette életét a tálib felkelők támadásainak és az országban állomásozó nemzetközi erők légicsapásainak következtében. Ez 24 százalékos növekedést jelent 2008-hoz képest - állapította meg a világszervezet afganisztáni missziója (UNAMA). A civil halálesetek többségét a tálibok által elkövetett útszéli robbantások és öngyilkos merényletek okozták. Ennek kapcsán a dokumentum arra figyelmeztet: még több civil halhat meg, mert a felkelők igyekeznek visszavágni azért, hogy az új amerikai kormányzat növeli az országban állomásozó katonáinak számát. (MTI/AP/dpa) ■ ATHÉN Mindenkit beoltanak Mindenkit beoltanak Görögországban az új típusú influenzát okozó H1N1 vírus ellen - közölte pénteken Dimitrisz Avramopulosz görög egészségügyi miniszter. Avramopulosz azt mondta a kormány ülése után tartott sajtótájékoztatón, hogy Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök utasításának megfelelően beoltják az ország összes állampolgárát és lakosát. A miniszter hangsúlyozta, hogy Görögország az elsők között szerzi be a vakcinát, de nem fogják vele beoltani a lakosságot, amíg nem kapják meg a nemzetközi, illetve európai uniós engedélyt. Görögországban eddig hétszáz, H1N1 vírussal fertőzött embert regisztráltak, legtöbb esetben enyhe lefolyású volt a betegségük. Jelenleg 15 fertőzött van kórházi gyógykezelésen, négyüknek - közöttük egy brit felnőttnek - súlyos az állapota. (MTI/AFP) ■ PALMA DE MALLORCA Fiatal pár robbantott? Azonosították a spanyol nyomozók a csütörtöki mallorcai merénylet két gyanúsítottját - olvasható pénteken az El País és az El Mundo című lap internetes kiadásában. A rendőrség még nem közölte a gyanúsítottak nevét. Az RNE országos rádióadó szerint valószínűleg egy fiatal párról van szó, amely napokkal korábban költözött be az üdülőszigeti székhely, Palma de Mallorca egyik szállodájába. Baszk nyelven beszéltek, és csütörtökön nyomtalanul eltűntek. (MTI/ dpa/AP) Sikeresen visszatért a Földre az Endeavour és hét űrhajósa; az amerikai űrrepülőgép a Floridában levő Kennedy Űrközpontban landolt (a képen). A 16 napos küldetés során a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és az Endeavour legénysége javítási és fejlesztési munkákat végzett az űrállomáson. Egyebek mellett átrakodtak az ISS-re, felszerelték a Kibo japán modul utolsó alkatrészeit, és újakra cserélték a 350 kilométeres magasságban keringő űrbázis egyik napelemtábláját tartó szerkezet négy akkumulátorát. A NASA még hét űrsiklómissziót tervez a 16 ország részvételével épülő, 100 milliárd dollár értékű űrállomás befejezésére. A következő űrrepülőgép, a Discovery indítását augusztusra irányozták elő, az utolsóét pedig 2010 szeptemberére. (MTI/AFP/AP) Mim Sió 2009. augusztus L. 2., szombat-vasárnap BIDEN ÉS AZ OROSZOK (MEG OBAMA) Sarokba szorítva Az amerikai alelnök folytatja őszinteségi rohamait - Meddig szabad igazat mondani a politikában? Tudósítónk jegyzete Washington, július 31. Joe Biden munkás származása, életkora és tapasztalata, valamint sokak által becsült egyenes beszéde mindenképpen szerzett néhány ezer szavazatot a tavalyi elnökválasztáson a sokkal fiatalabb és tapasztalatlanabb Barack Obamának. De Biden alelnöksége nemcsak előnyöket jelent, hanem terheket is ró a Fehér Házra. Obama még csak-csak elhírlőzik saját szókimondásával, de Biden őszinteségi rohamai szinte mindig a legváratlanabb pillanatban törnek ki, és majdnem mindig másoknak kell aztán bepólyázni az így okozott sebeket. Az alelnök legutóbb a Wall Street Journal című tekintélyes napilapnak adott interjújában csillogtatta meg bölcsességét. „Soha nem okos dolog olyan pillanatban zavarba hozni egy személyt vagy egy országot, amikor az amúgy is jelentős tekintélyvesztéssel küszködik - mondta Biden, majd hozzátette: - Az én apám ezt másként szokta mondani. »Ne szoríts a sarokba senkit, akinek az egyetlen kiútja aztán rajtad keresztül vezet!«” Nos, eddig nincs is ezzel semmi baj. Csakhogy pár kérdéssel később Biden Oroszországról kezdett beszélni, és a tőle megszokott szókimondással kijelentette: „Oroszországnak nincs más választása, mint együttműködni az Egyesült Államokkal, mert meredek lejtőn halad, gazdasága egyre jobban sorvad, bankszektora pedig összeomlás előtt áll.” Úgy tűnik, a „második Biden” elfelejtette vagy nem fogadta meg az „első Biden” tanácsát. A Kreml természetesen nem is késlekedett az éles hangú cáfolattal, és végül Hillary Clinton külügyminiszternek meg Robert Gates védelmi miniszternek jutott az a hálátlan feladat, hogy elsimítsa az „ügyet”. Bezzeg Obama saját kezűleg tette jóvá saját meggondolatlan kijelentését a fehér rendőr „ostobaságáról”, aki egy fekete professzort az otthonában tartóztatott le: meghívta a „peres feleket” a Fehér Házba, és így már csütörtökön „ser lett a perből” (az egyetemi tanár elleni vádat már korábban elejtették). A szakértők szerint nem is az a baj Biden orosz helyzetértékelésével, hogy félrebeszélt, hanem az, hogy nagyon is igaza van, de ezt a politikában sajnos nem lehet mindig kimondani. Mint ahoy Biden saját bölcsessége is címen erre figyelmeztetett, kivéve éppen őt magát. Oroszország ugyanis tényleg bajban van, nagy bajban. Ráadásul nem tudja elfelejteni nagyhatalmi múltját és ambícióit, ezért a bajból úgy akar kimászni, hogy azzal még nagyobb bajt keverhet. A jelenlegi Moszkvának ugyanis megint az felel meg, ha a világban nem szűnnek a válsággócok. Hogy miért? Mert az orosz gazdaság szinte egyetlenegy forrásból táplálkozik: a kőolaj és különösen a földgáz eladásából, ami az ottani kitermelési viszonyok miatt drágább, mint a többi legnagyobb szállítónál. Egyes közgazdászok szerint a 60 dollár alatti hordónkénti olajár nem képes eltartani az orosz államot (és társadalmat), ezért a Kreml mindent megtesz, hogy a kőolaj ne lehessen olcsóbb. Beleértve a válságok „ébren tartását”, miközben Washingtonnak - különösen Obama terveinek tükrében - éppen az ellenkező lenne az érdeke. Ennek a helyzetnek a fel(és picit félre)ismerése késztette a kelet-középeurópai Huszonkettőket, hogy saját szókimondásuk gyakorlásával levelet írjanak Obamának, amelyben felszólítják: nagyobb figyelmet szenteljen a térségnek, és „határozottabb politikát” folytasson Moszkvával szemben! Sajnos egy picit idejétmúltnak tűnik ez az állandó „valamivel szembeni” politizálásra való sürgetés. A hidegháború is olyan volt, amikor reflexszerűen azt csinálta mindkét szuperhatalom, amiről úgy érezte, hogy azzal a másikat gyengíti. Tudjuk, ez hová vezetett. Persze azt is fel kell mérni minden helyzetben, hogy egyáltalán lehetséges-e a konfrontáció elkerülése. De Obamáék most éppen ebben a szakaszban külpolitizálnak. És a kelet-közép-európai szövetségeseket adottnak tekintve nem okvetlenül azok paranoiája a legfontosabb tényező számukra ebben a fázisban. Az amerikai külpolitika egyszerűen úgy érzi, hogy semmilyen reális veszélye nincs egy orosz „támadásnak” a volt csatlós országok ellen, ezért fölösleges rémeket látni. Sokkal fontosabb lenne az oroszokkal is együttműködve a valós válsággócokat megoldani: Iránt és Afganisztánt. Emellett nyugodtan alhatnak a levél aláírói és összes polgártársuk is: ha netán mégiscsak érné őket valamiféle orosz támadás, a NATO és az USA nem fogja őket cserbenhagyni. Szerencsére volt politikusokról van szó - Havelről, Walesáról és másokról -, akiknek az egyébként nem lenézendő tapasztalatból származó szókimondása már nem ijeszti meg annyira a Kremlt, hogy azonnal rakétákban gondolkodjon, vagy esetleg elzárja a gázcsapot. ■ PURGER Tibor Sörözgetés a Fehér Ház kertjében: Joe Biden (balról) és Barack Obama (jobbról) a „peres felekkel” Autóba rejtett pokolgépek robbantak fel pénteken három bagdadi síita mecsetnél, az aznap esti adatok szerint mintegy 27 ember halálát okozva - közölte a rendőrség. Legalább 55 sebesültjük is volt az egy időben elkövetett merényleteknek a pénteki nagyimáról távozók között. (MTI/AFP/ Reuters/AP/dpa) A képen: a főváros északkeleti, as-Saab negyedében, az as- Surufi-mecset parkolójában végrehajtott, 21 ember életét követelő robbantás helyszíne. A mecsetet Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok mozgalmának hívei látogatják EU: Százmillió Szerbiának Az Európai Bizottság pénteken 100 millió eurós segélycsomagot hagyott jóvá Szerbiának. Ez az ország költségvetési hiányán hivatott enyhíteni, emellett - mint az EB-közleményben áll - a pénzügyi válság hatásainak enyhítésére és az EU-integrációhoz kapcsolódó intézményes reformok befejezésére szánták. A tekintett segély - mely az uniós előcsatlakozási alapból (IPA) származik - első felét őszre, maradék részét pedig a jövő év első felében folyósítják majd. Az EB 85 milliós segélycsomagot is jóváhagyott a Nyugat-Balkán államainak és Törökországnak. Ez része annak a válságkezelési programnak, amelyre az EB 150 millió eurót szánt. (FoNet) Pénzhiány: kevesebb segély Heteken belül leállhatnak az ENSZ válságövezetekbe irányuló új segélyszállítmányai, ha a világszervezet nem kap új pénzügyi felajánlásokat- közölték pénteken Rómában. Az ENSZ élelmezési programjának (WFP) idei költségvetése 160 millió dollár, ám ennek csaknem a fele még nem érkezett be a római folyószámlára. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy augusztus vége után pénzhiány miatt le kell állítani a csak repülőgéppel megközelíthető afrikai válságövezetekbe irányuló segélyszállítmányokat. A WFP is megszenvedi a világméretű gazdasági és pénzügyi válságot. Ennek következtében ugyanis a tehetős államok igencsak visszafogták az élelmezési programnak szóló felajánlásaikat, és ez heveny pénzszűkét eredményezett a WFP kasszájában. Ráadásul az emelkedő élelmiszerárak miatt a befolyt pénzből a tavalyinál kevesebb élelmet lehet beszerezni. A világszervezet humanitárius repülőszolgálata (UNHAS), amely többek között Csádba, Guineába, Libériába és Sierra Leonéba juttatja el a WFP által beütemezett segélyszállítmányokat, augusztus 31. után kénytelen lesz leállítani e négy ország ellátását. A WFP már februárban beszüntette a repülőszolgálat járatait Elefántcsontpartra és Nigerbe. Csádban, ahol több százezer szudáni menekült él táborokban, az UNHAS hat repülőgépe juttatja el havonta 10 célállomásra a segélyezésben közreműködő 4000 humanitárius alkalmazottat. (MTI/Reuters/dpa)