Magyar Szó, 2009. október (66. évfolyam, 229-255. szám)
2009-10-01 / 229. szám
2009. október 1., csütörtök „A kisebbségeket védeni kell” Ausztriában egységes szintre emelnék a népcsoportok jogait Egységes jogi helyzetet szorgalmaz az ausztriai népcsoportok, köztük a magyarok számára egy szakértői tervezet, amelyet a hét elején mutattak be Bécsben. A tanulmány a törvényileg elismert nemzeti kisebbségek - osztrák szóhasználattal népcsoportok - egyesületeinek ernyőszervezete, az Osztrák Népcsoportközpont kezdeményezésére készült. A felkérés annak alapján született, hogy a jelenlegi osztrák kormány jogalkotási programjában szerepel az 1976-ban békében jogi személyiséggel ruházná fel a népcsoportokat, és bizonyos jogokat - mint például a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséhez fűződő jog - a népcsoportok kollektív jogaként határozna meg. „A kisebbségeket több illeti meg, mint a többségi társadalom tagjaival való egyenlőség, a kisebbségeket védeni kell” -jelentette ki Neisser. A tervezet külön kisebbségi pénzalap felállítását javasolja. A jogszabályjavaslatok szövegébe tartalmilag belefoglalták született népcsoporttörvény átdolgozása és egy kisebbségi alapjogi katalógus alkotmányba foglalása. A szakértői testület az alkotmány módosításával felsorolásszerűen rögzítené a kisebbségi jogokat. Ugyanebben az alkotmánycikkelyben kisebb különbségekkel egységes szintre, a szlovén és a horvát népcsoportok nemzetközi szerződésben rögzített jogainak szintjére emelné a kisebbségek jogainak védelmét a hivatali nyelvhasználat, az oktatás és a kultúra területén. A Maria Berger, volt igazságügyi miniszter és Heinrich Neisser, volt parlamenti alelnök társelnöksége alatt készült tervezet egy másik fontos célkitűzése javítani a kisebbségi jogok érvényesítésének feltételeit. Ennek ézaz elmúlt években kisebbségi témakörben hozott, de meg nem valósult alkotmánybírósági határozatokat is. Ilyen elmaradás leginkább a karintiai szlovének lakta településeken kihelyezendő kétnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatban tapasztalható, a feliratok ügye Karintiában több évtizede rendezetlen. A tanulmány célja politikai párbeszédet kezdeni a népcsoportokat érintő szabályozás „modernizálásáról”, mindenekelőtt a szövetségi parlamentben. A bemutatott tanulmányt átadták az osztrák parlament elnökének. A miniszterelnöki hivatal szervezésében várhatóan még az ősz folyamán tanácskozást hívnak össze a témában nemzetközi szervezetek és a nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével. (MTI) Irelységnévtábla Ausztriában iltafic // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Visszatér a Máért? Jelenlegi formájában valószínűleg a múlté a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amelyet gyakran bíráltak, és amellyel választóikat riogatták a szlovák politikusok — írta tegnap a pozsonyi Új Szó. Az újság szerint a szlovákiai magyar politikusok úgy vélik, a magyar-magyar együttműködést jobb lenne más formában folytatni, amelyet kevésbé támadhatnának a nacionalista szlovák politikusok. A KMKF Szili Katalinnak volt a „szívügye”, és a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) váltotta föl. Ez utóbbi platform közelebb állt a Fideszhez. A lapnak nyilatkozó Berényi József, az MKP elnökhelyettese szerint a választások után felálló új magyar Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy folytatja-e a KMDF üléseit, vagy esetleg visszatér a Máérthoz. „Érzésem szerint a Máért jobb megoldás volt, mert pártközi együttműködést fogalmazott meg, ami a nemzetközi jog szempontjából támadhatatlan” - mondta Berényi. Honfoglalás Romániában Több ezer magyar állampolgár él és dolgozik Romániában, amely sajátos alternatívát kínál a gazdasági és munkaerőpiacon. Akit pedig nem pénzügyi számításai irányítanak ide, az meg van győződve arról, itt más életforma élhető, mint Magyarországon. Erdély emberibb, lassúbb, a román jogszabályok pedig rugalmasabbak - állítják a betelepülők. A rendszerváltás után először nem elvándorol Erdélyből a magyarság, hanem bevándorol. Évekig a magyarországi, jól képzett közép- és felsővezetőket látták szívesen Romániában, most a válság átcsábítja a szakmunkásokat is. A legújabb kori magyar népvándorlást elsősorban a piac irányítja. Egy 2009 júniusában elvégzett felmérésből az derül ki, hogy Romániában jelenleg majdnem tízezer olyan bejegyzett vegyes vállalat létezik, amelynek magyar tőkerészesedése van. „Ezen vállalatok háromnegyed része erdélyi területen működik, s bár akad néhány nagyobb befektetés is, mint például a MOL vagy a Richter Gedeon, többségük egy-két személyes, alacsony tőkéjű kisvállalkozás, cégképviselet” - tudta meg az Új Magyar Szó Bogár Ferenctől, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági attaséjától. Elmondta: a statisztikák szerint a legnagyobb érdeklődést a kereskedelmi szektor és a pénzügyi szolgáltatások - itt például az OTP viszi el a legnagyobb részt - jelentik, de emellett vannak, akik a fafeldolgozásban, vagyis a faiparban, illetve az építőiparban tevékenykednek. „Az építőipar iránti érdeklődés a válság hatására, igaz, esett, de összességében elmondható, hogy a magyar befektetőknek sokrétű a Románia iránti érdeklődése” - fogalmazott az ÚMSZ-nek Bogár. Nem csak „fehéringesek”, jól képzett közép- és felsővezetők érkeznek hozzánk. Bogár szerint a gazdasági válsággal magyarázható az a jelenség is, hogy az elmúlt egy évben kiegyenlítettebb lett a Romániába érkező magyar szakmunkások száma, az innen oda telepedőkével. „Ez a jelenség elsősorban a határ menti településeken érzékelhető, ahol szakmunkások egy-egy munkáért hosszabb időre is áttelepülnek a határon” - magyarázta az attasé. A magyarországinál jóval „emberléptékűbbnek” találja az erdélyi élettempót Sipos Betti szerkesztő-riporter, aki Hargita megyéből tudósít több magyarországi tévéadónak is. Úgy véli, az alkalmazottak sokkal kiszolgáltatottabbak feletteseiknek. „Nem szívesen, de azt szoktam mondani, hogy Románia a lehetőségek országa, ahol bármit megtehetsz. Akinek pénze van, az megteheti, hogy fittyet hány a törvényekre, megteheti, hogy hónapokon keresztül nem fizet az alkalmazottainak vagy az ügyfeleinek. Dolgoztam helyi tévéadóknak, úgyhogy tudom, miről beszélek” - fogalmazott a lapnak Sipos, aki lassan már két éve otthagyta magyarországi állását, hogy Erdélyben dolgozzon. Szintén helyi tévéknél tapasztalta, hogy néhány munkáltató igen lazán kezeli az alkalmazással kapcsolatos ügyeket. Hónapokig, évekig dolgoztatnak valakit munkakönyv, szerződés nélkül, áthágva a jogszabályokat. Kellemes benyomása alakult ki azonban az egészségügyi ellátásról. Megfordult már a Hargita megyei kórház sürgősségi osztályán, ahol örömmel vette tudomásul, hogy alapos és szívélyes ellátásban részesül. Úgy tapasztalja, környezetében tudomásul veszik, hogy itt akar dolgozni, és nem azért jött, hogy „elegye mások kenyerét”. A „rugalmas” jogszabályokra hivatkozik G. Z. vállalkozó is, aki öt éve működteti magáncégét Romániában. „Az első időszakban áthidalhatatlannak tűntek az adminisztratív akadályok, de amikor hozzájutottunk a megfelelő engedélyekhez, kialakult a vevőkörünk, beilleszkedtünk az itteni adózási környezetbe, minden leegyszerűsödött. Itt lehet alkudozni, lehet nagyon takaréklángon működni és nagyokat dobbantani. Kisvállalkozóként úgy érzem, nagyobb az esélyem a megerősödésre és a túlélésre is” - mondja. I. G. ígéretes karrierjét hagyta ott Magyarországon, jól fizetett felsővezetőből lett kisfizetésű beosztott Romániában. „Életmódot választottam, amikor ide jöttem. Magyarországról még mindig úgy tűnik, hogy itt lehet, ha nem is lassított, de legalábbis más tempóban élni. És ami nagyon fontos és vonzó, itt is magyarul lehet beszélni” - fogalmazott. EZERÉVES PÜSPÖKSÉG Ünnepeltek Gyulafehérváron Több ezren vettek részt kedden Gyulafehérváron a főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett rendezvényeken. A történelmi vár környéke kicsinek bizonyult az egyházmegye kilenc megyéjéből a városba érkező több száz autóbusznak, kisbusznak, illetve személygépkocsinak. Az események a reggeli órákban ostiai püspök, mint pápai követ megközös imádsággal kezdődtek, majd ünnepi szentmisén vehettek részt az érdeklődők, amelyet Franc Rode bíboros, XVI. Benedek pápa küldötte, illetve Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált. A szentmisén három külföldi római katolikus bíboros, 30 egyházfő és közel 200 pap vett részt. Általánosan elfogadott és közismert tény, hogy Szt. István tíz püspökséget alapított. A püspökségek szervezése királlyá koronázásával indul, tehát 1000- től. Az erdélyi püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, a szervezésének befejezését 1009-re teszik, amikor az erősíti a püspökségek kijelölt határait. A püspökség alapításának két első tanúja az első székesegyház, amelyet alapjaiban tártak fel és a második székesegyház, amely főbb részeiben ma is beszél koráról. Feltételezik, hogy az első templomok, még a székesegyházak is, fából épültek, mert ehhez kéznél volt az anyag és az építők szaktudása. Hogy mennyire gyorsan fejlődött a püspökség és a lakosság megkeresztelkedése, tanúsítja az a tény, hogy már Szt. István korában felépül az első kőtemplom is. A további fejlődést jelzi, hogy alig félévszázadra, Szt. László idejében már megkezdik építeni azt a hatalmas székesegyházat, mely a későbbi gótika módosításaival ugyan, de a román stílusú templomok legnagyobb és legrégibb képviselője nemcsak Erdélyben, de egész Kelt-Európában. Túlzás nélkül írhatta Kazincy Ferenc, amikor a múlt század elején meglátogatta a székesegyházat: „Szegény, de nagy, méltóságos”. A mai püspökség kevés eltéréssel a történelmi Erdély területén fekszik. Míg a püspökségek többnyire egy-egy vár, fejedelmi székhely után kapták a nevüket, addig az erdélyi püspökség elnevezése egészen sajátos: az országrész után kapta erdélyi nevét. A legrégebbi oklevelek Ubtrsylvanusnak említik, majd a 13. századtól Transylvanusnak, amely az erdélyi latin fordítása. Ezen a néven ismerik egészen korunkig, pontosabban 1929-ig, amikor az akkori hatóságokkal kötött konkordátumban a gyulafehérvári nevet kapta, megszüntetve a 900 éven át használt erdélyi nevet. (Nyugati Jelen) Csúcs Mária Bajnai vágtat Öt fideszes politikus az első hétben Némiképp javult a szocialista politikusok megítélése az elmúlt időszakban, de a fideszesekhez képest az MSZP reprezentánsai még így is népszerűtlenebbnek számítanak - derült ki a Századvég és a Forsense közös, az MTI-hez kedden eljuttatott felméréséből. A közvélemény-kutatás eredményét összefoglaló közlemény szerint a 2009 második negyedévében tapasztalthoz képest nem változott számottevően az országosan ismert politikusok népszerűsége, a választók által adott osztályzatok átlaga gyengébb a közepesnél. Az előző méréséhez képest a Fidesz politikusainak átlagosan 3 ponttal csökkent a rokonszenvindexük a 0-tól 100 pontig terjedő skálán, az MSZP- politikusoké pedig 5 ponttal nőtt, így most átlagosan 6 ponttal népszerűbbek a legnagyobb ellenzéki párt politikusai (48 pont), mint az MSZP-sek (42 pont). A szeptember elején készített felmérés szerint négy politikus átlagos megítélése volt jobb közepesnél: Kósa Lajos (60 pont), Sólyom László (55 pont), Szili Katalin (53 pont) és Orbán Viktor (52 pont) értékelése haladta meg az 50 pontot. Bajnai Gordon megítélése sokat változott, az elmúlt negyedévben 9 ponttal, 45 pontra javult a népszerűsége, így ő könyvelhette el a legnagyobb mértékű népszerűség-növekedést. A lista első hét helyén öt Fidesz-politikus van, rajtuk kívül csak a stabil második helyen álló köztársasági elnöknek, Sólyom Lászlónak és a harmadik helyre hosszú idő után visszatérő Szili Katalinnak sikerült az élbolyba kerülnie. A lista utolsó öt helyét három SZDSZ-es, egy szocialista és egy jobbikos politikus foglalja el. Elszlovákosodó Szigetköz Az elmúlt években sok pozsonyi és más határ közeli településen élő család telepedett le Magyarországon, leginkább Mosonmagyaróváron, Rajkán és Dunakilitin. Többségük egyelőre még visszajár Szlovákiába dolgozni, ám a szolgáltatások nagy részét már Magyarországon veszik igénybe - írja a Nyugathír internetes portál. Kutatók szerint ez a jelenség rövid időn belül erősödni fog. Éppen ezért már most el kell gondolkozni például azon, hogy a magyar települések hogy fogják biztosítani a szlovák gyerekek oktatását, vagy mit lehet kezdeni az adózással kapcsolatban felmerülő problémákkal. Minderről kedden tárgyaltak az érintett városok polgármesterei, valamint a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói szerint a folyamat már csaknem 10 éve tart, de csak most jutott el olyan szintre, hogy komolyabban is foglalkozni kell a témával. Éppen ezért Agglonet címmel hálózatépítő projektumot indítanak, melyben az érintettek közösen vizsgálják a jelenség előnyeit és hátrányait. A projektum egyik résztvevője a mosonmagyaróvári önkormányzat. A településre ez idáig csaknem 50 szlovák család költözött. A jövőben várhatóan még többen érkeznek, emiatt hamarosan számos feladat hárul a városra. Somorja polgármestere azt várja a programtól, hogy általa sikerül közelebb hozni egymáshoz a két ország lakóit.