Magyar Szó, 2009. október (66. évfolyam, 229-255. szám)

2009-10-01 / 229. szám

2009. október 1., csütörtök „A kisebbségeket védeni kell” Ausztriában egységes szintre emelnék a népcsoportok jogait Egységes jogi helyzetet szorgalmaz az ausztriai népcsoportok, köztük a magya­rok számára egy szakértői tervezet, ame­lyet a hét elején mutattak be Bécsben. A tanulmány a törvényileg elismert nemzeti kisebbségek - osztrák szóhasz­nálattal népcsoportok - egyesületeinek ernyőszervezete, az Osztrák Népcso­portközpont kezdeményezésére készült. A felkérés annak alapján született, hogy a jelenlegi osztrák kormány jogalkotá­si programjában szerepel az 1976-ban békében jogi személyiséggel ruházná fel a népcsoportokat, és bizonyos jogo­kat - mint például a kétnyelvű hely­ségnévtáblák kihelyezéséhez fűződő jog - a népcsoportok kollektív jogaként határozna meg. „A kisebbségeket több illeti meg, mint a többségi társadalom tagjaival való egyenlőség, a kisebbsége­ket védeni kell” -jelentette ki Neisser. A tervezet külön kisebbségi pénzalap felállítását javasolja. A jogszabályjavasla­tok szövegébe tartalmilag belefoglalták született népcsoporttörvény átdolgozá­sa és egy kisebbségi alapjogi katalógus alkotmányba foglalása. A szakértői testület az alkotmány módosításával felsorolásszerűen rögzí­tené a kisebbségi jogokat. Ugyanebben az alkotmánycikkelyben kisebb különb­ségekkel egységes szintre, a szlovén és a horvát népcsoportok nemzetközi szer­ződésben rögzített jogainak szintjére emelné a kisebbségek jogainak védel­mét a hivatali nyelvhasználat, az oktatás és a kultúra területén. A Maria Berger, volt igazságügyi miniszter és Heinrich Neisser, volt parlamenti alelnök társelnöksége alatt készült tervezet egy másik fontos cél­kitűzése javítani a kisebbségi jogok érvényesítésének feltételeit. Ennek éz­az elmúlt években kisebbségi témakör­ben hozott, de meg nem valósult alkot­mánybírósági határozatokat is. Ilyen elmaradás leginkább a karintiai szlové­nek lakta településeken kihelyezendő kétnyelvű helységnévtáblákkal kapcso­latban tapasztalható, a feliratok ügye Karintiában több évtizede rendezetlen. A tanulmány célja politikai párbe­szédet kezdeni a népcsoportokat érintő szabályozás „modernizálásáról”, min­denekelőtt a szövetségi parlamentben. A bemutatott tanulmányt átadták az osztrák parlament elnökének. A minisz­terelnöki hivatal szervezésében várha­tóan még az ősz folyamán tanácskozást hívnak össze a témában nemzetközi szervezetek és a nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével. (MTI) Irelységnévtábla Ausztriában iltafic // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Visszatér a Máért? Jelenlegi formájában valószínűleg a múlté a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amelyet gyakran bíráltak, és amellyel válasz­tóikat riogatták a szlovák politikusok — írta tegnap a pozsonyi Új Szó. Az újság szerint a szlovákiai ma­gyar politikusok úgy vélik, a ma­gyar-magyar együttműködést jobb lenne más formában folytatni, ame­lyet kevésbé támadhatnának a nacio­nalista szlovák politikusok. A KMKF Szili Katalinnak volt a „szívügye”, és a Magyar Állandó Értekezletet (Má­ért) váltotta föl. Ez utóbbi platform közelebb állt a Fideszhez. A lapnak nyilatkozó Berényi Jó­zsef, az MKP elnökhelyettese szerint a választások után felálló új magyar Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy folytatja-e a KMDF üléseit, vagy esetleg visszatér a Máérthoz. „Érzésem szerint a Máért jobb meg­oldás volt, mert pártközi együtt­működést fogalmazott meg, ami a nemzetközi jog szempontjából tá­madhatatlan” - mondta Berényi. Honfoglalás Romániában Több ezer magyar állampolgár él és dolgozik Romániá­ban, amely sajátos alternatívát kínál a gazdasági és munka­erőpiacon. Akit pedig nem pénzügyi számításai irányítanak ide, az meg van győződve arról, itt más életforma élhető, mint Magyarországon. Erdély emberibb, lassúbb, a román jogszabályok pedig rugalmasabbak - állítják a betelepülők. A rendszerváltás után először nem elvándorol Erdélyből a magyarság, hanem bevándorol. Évekig a magyarországi, jól képzett közép- és felsővezetőket látták szívesen Romániában, most a válság át­csábítja a szakmunkásokat is. A legújabb kori magyar népvándorlást elsősorban a piac irá­nyítja. Egy 2009 júniusában elvégzett felmérésből az derül ki, hogy Romániában jelenleg majdnem tízezer olyan bejegyzett vegyes vállalat létezik, amelynek magyar tőkerészesedése van. „Ezen vállalatok háromnegyed része erdélyi területen működik, s bár akad néhány nagyobb befektetés is, mint pél­dául a MOL vagy a Richter Gedeon, többségük egy-két sze­mélyes, alacsony tőkéjű kisvállalkozás, cégképviselet” - tudta meg az Új Magyar Szó Bogár Ferenctől, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági attaséjától. Elmondta: a statisztikák szerint a legnagyobb érdeklődést a kereskedelmi szektor és a pénzügyi szolgáltatások - itt pél­dául az OTP viszi el a legnagyobb részt - jelentik, de emellett vannak, akik a fafeldolgozásban, vagyis a faiparban, illetve az építőiparban tevékenykednek. „Az építőipar iránti érdeklődés a válság hatására, igaz, esett, de összességében elmondható, hogy a magyar befekte­tőknek sokrétű a Románia iránti érdeklődése” - fogalmazott az ÚMSZ-nek Bogár. Nem csak „fehéringesek”, jól képzett közép- és felsővezetők érkeznek hozzánk. Bogár szerint a gazdasági válsággal magyarázható az a jelenség is, hogy az elmúlt egy évben kiegyenlítettebb lett a Romániába érkező magyar szakmunkások száma, az innen oda telepedőkével. „Ez a jelenség elsősorban a határ menti településeken ér­zékelhető, ahol szakmunkások egy-egy munkáért hosszabb időre is áttelepülnek a határon” - magyarázta az attasé. A magyarországinál jóval „emberléptékűbbnek” találja az erdélyi élettempót Sipos Betti szerkesztő-riporter, aki Hargita megyéből tudósít több magyarországi tévéadónak is. Úgy véli, az alkalmazottak sokkal kiszolgáltatottabbak feletteseiknek. „Nem szívesen, de azt szoktam mondani, hogy Románia a lehetőségek országa, ahol bármit megtehetsz. Akinek pénze van, az megteheti, hogy fittyet hány a törvényekre, megtehe­ti, hogy hónapokon keresztül nem fizet az alkalmazottainak vagy az ügyfeleinek. Dolgoztam helyi tévéadóknak, úgyhogy tudom, miről beszélek” - fogalmazott a lapnak Sipos, aki las­san már két éve otthagyta magyarországi állását, hogy Er­délyben dolgozzon. Szintén helyi tévéknél tapasztalta, hogy néhány munkál­tató igen lazán kezeli az alkalmazással kapcsolatos ügyeket. Hónapokig, évekig dolgoztatnak valakit munkakönyv, szer­ződés nélkül, áthágva a jogszabályokat. Kellemes benyomása alakult ki azonban az egészségügyi ellátásról. Megfordult már a Hargita megyei kórház sürgősségi osztályán, ahol örömmel vette tudomásul, hogy alapos és szívélyes ellátásban részesül. Úgy tapasztalja, környezetében tudomásul veszik, hogy itt akar dolgozni, és nem azért jött, hogy „elegye mások kenyerét”. A „rugalmas” jogszabályokra hivatkozik G. Z. vállalkozó is, aki öt éve működteti magáncégét Romániában. „Az első időszakban áthidalhatatlannak tűntek az adminisztratív aka­dályok, de amikor hozzájutottunk a megfelelő engedélyek­hez, kialakult a vevőkörünk, beilleszkedtünk az itteni adózási környezetbe, minden leegyszerűsödött. Itt lehet alkudozni, lehet nagyon takaréklángon működni és nagyokat dobbantani. Kisvállalkozóként úgy érzem, na­gyobb az esélyem a megerősödésre és a túlélésre is” - mondja. I. G. ígéretes karrierjét hagyta ott Magyarországon, jól fize­tett felsővezetőből lett kisfizetésű beosztott Romániában. „Életmódot választottam, amikor ide jöttem. Magyaror­szágról még mindig úgy tűnik, hogy itt lehet, ha nem is lassí­tott, de legalábbis más tempóban élni. És ami nagyon fontos és vonzó, itt is magyarul lehet beszélni” - fogalmazott. EZERÉVES PÜSPÖKSÉG Ünnepeltek Gyulafehérváron Több ezren vettek részt kedden Gyulafehérváron a főegyház­megye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett rendezvényeken. A történelmi vár környéke kicsinek bizonyult az egyházmegye kilenc megyéjéből a városba érkező több száz autóbusznak, kisbusznak, illetve személygépkocsinak. Az események a reggeli órákban ostiai püspök, mint pápai követ meg­közös imádsággal kezdődtek, majd ünnepi szentmisén vehettek részt az ér­deklődők, amelyet Franc Rode bíboros, XVI. Benedek pápa küldötte, illetve Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált. A szentmisén három külföldi római katolikus bíboros, 30 egyházfő és közel 200 pap vett részt. Általánosan elfogadott és közismert tény, hogy Szt. István tíz püspökséget alapított. A püspökségek szervezése ki­rállyá koronázásával indul, tehát 1000- től. Az erdélyi püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, a szervezésének befejezését 1009-re teszik, amikor az erősíti a püspökségek kijelölt határait. A püspökség alapításának két első tanúja az első székesegyház, amelyet alapjaiban tártak fel és a második székesegyház, amely főbb része­iben ma is beszél koráról. Feltétele­zik, hogy az első templomok, még a székesegyházak is, fából épültek, mert ehhez kéz­nél volt az anyag és az építők szak­tudása. Hogy mennyire gyor­san fejlődött a püspökség és a lakosság megkeresztelkedése, tanúsítja az a tény, hogy már Szt. István korában felépül az első kőtemplom is. A további fejlődést jelzi, hogy alig félévszázadra, Szt. László idejében már megkezdik építeni azt a hatalmas székesegyházat, mely a későbbi gótika módosításaival ugyan, de a román stílusú templomok legnagyobb és legré­gibb képviselője nemcsak Erdélyben, de egész Kelt-Európában. Túlzás nélkül ír­hatta Kazincy Ferenc, amikor a múlt szá­zad elején meglátogatta a székesegyházat: „Szegény, de nagy, méltóságos”. A mai püspökség kevés eltéréssel a történelmi Erdély területén fekszik. Míg a püspökségek többnyire egy-egy vár, fejedelmi székhely után kapták a nevüket, addig az erdélyi püspökség el­nevezése egészen sajátos: az országrész után kapta erdélyi nevét. A legrégeb­bi oklevelek Ubtrsylvanusnak említik, majd a 13. századtól Transylvanusnak, amely az erdélyi latin fordítása. Ezen a néven ismerik egészen ko­runkig, pontosabban 1929-ig, amikor az akkori hatóságokkal kötött konkor­dátumban a gyulafehérvári nevet kap­ta, megszüntetve a 900 éven át használt erdélyi nevet. (Nyugati Jelen) Csúcs Mária Bajnai vágtat Öt fideszes politikus az első hétben Némiképp javult a szocialista poli­tikusok megítélése az elmúlt időszak­ban, de a fideszesekhez képest az MSZP reprezentánsai még így is népszerűtle­nebbnek számítanak - derült ki a Szá­zadvég és a Forsense közös, az MTI-hez kedden eljuttatott felméréséből. A közvélemény-kutatás eredményét összefoglaló közlemény szerint a 2009 második negyedévében tapasztalthoz képest nem változott számottevően az országosan ismert politikusok népsze­rűsége, a választók által adott osztályza­tok átlaga gyengébb a közepesnél. Az előző méréséhez képest a Fidesz politikusainak átlagosan 3 ponttal csökkent a rokonszenvindexük a 0-tól 100 pontig terjedő skálán, az MSZP- politikusoké pedig 5 ponttal nőtt, így most átlagosan 6 ponttal népszerűbbek a legnagyobb ellenzéki párt politikusai (48 pont), mint az MSZP-sek (42 pont). A szeptember elején készített felmé­rés szerint négy politikus átlagos megíté­lése volt jobb közepesnél: Kósa Lajos (60 pont), Sólyom László (55 pont), Szili Ka­talin (53 pont) és Orbán Viktor (52 pont) értékelése haladta meg az 50 pontot. Bajnai Gordon megítélése sokat vál­tozott, az elmúlt negyedévben 9 pont­tal, 45 pontra javult a népszerűsége, így ő könyvelhette el a legnagyobb mértékű népszerűség-növekedést. A lista első hét helyén öt Fidesz-poli­­tikus van, rajtuk kívül csak a stabil má­sodik helyen álló köztársasági elnöknek, Sólyom Lászlónak és a harmadik helyre hosszú idő után visszatérő Szili Kata­linnak sikerült az élbolyba kerülnie. A lista utolsó öt helyét három SZDSZ-es, egy szocialista és egy jobbikos politikus foglalja el. Elszlovákosodó Szigetköz Az elmúlt években sok pozsonyi és más határ közeli településen élő család telepedett le Magyarorszá­gon, leginkább Mosonmagyaróváron, Rajkán és Dunakilitin. Többségük egyelőre még visszajár Szlovákiába dolgozni, ám a szolgáltatások nagy részét már Magyarországon veszik igénybe - írja a Nyugathír internetes portál. Kutatók szerint ez a jelenség rövid időn belül erősödni fog. Éppen ezért már most el kell gondolkozni például azon, hogy a magyar telepü­lések hogy fogják biztosítani a szlovák gyerekek oktatását, vagy mit lehet kezdeni az adózással kapcsolatban felmerülő problémákkal. Minderről kedden tárgyaltak az érintett városok polgármesterei, valamint a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói szerint a folyamat már csak­nem 10 éve tart, de csak most jutott el olyan szintre, hogy komolyabban is foglalkozni kell a témával. Éppen ezért Agglonet címmel hálózatépítő projektumot indítanak, melyben az érintettek közösen vizsgálják a jelen­ség előnyeit és hátrányait. A projektum egyik résztvevője a mosonmagyaróvári önkormányzat. A településre ez idáig csaknem 50 szlovák család költözött. A jövőben várhatóan még többen érkez­nek, emiatt hamarosan számos feladat hárul a városra. Somorja polgármeste­re azt várja a programtól, hogy általa sikerül közelebb hozni egymáshoz a két ország lakóit.

Next