Magyar Szó, 2009. december (66. évfolyam, 281-306. szám)

2009-12-01 / 281. szám

2 KÜLFÖLD külföldi@ magy­arszo.com RÖVIDEN ■ BEJRAT Új politikai stratégia Tompít iszlamista retorikáján, de továbbra is fenntartja a kemény irányvonalat Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben a Hezbollah liba­noni síita szervezet, amely új politikai stratégiát hirdetett. Haszan Naszral­­lah sejk, az Irán és Szíria támogatá­sát élvező Hezbollah vezetője tegnap ismertette újságírókkal az új, 32 olda­las „politikai dokumentumot”, amely­ből már hiányzik az utalás a libanoni iszlám köztársaság megteremtésének céljára. Kijelentette, hogy eljött az ideje a pragmatikus változásoknak. „Az emberek fejlődnek. Az egész világ megváltozott az utóbbi 24 év során. Libanon megváltozott. A világrend megváltozott” - mondta Naszrallah sejk. Ugyanakkor megerősítette, hogy a Hezbollah nem teszi le fegy­vereit, sőt fejleszti fegyvertárát, hogy meg tudja védeni Libanont Izraeltől. (MTI/Reuters/AFP) ■ PRÁGA Merényletterv Merényletet tervezett a Szabad Európai Rádió (SZER) prágai központja ellen Szaddám Husze­in néhai iraki diktátor - közölte a Nova kereskedelmi televízió a cseh titkosszolgálatokra hivatkozva vasár­nap este. „A Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) az elmúlt évtizedben három merényletet hiúsított meg a Cseh Köztársaságban. A SZER központja ellen tervezett merénylet meghiúsítása egyike volt ezeknek” - közölte a televízióval Jan Subert, a BIS szóvivője. A cseh polgári titkos­­szolgálat 1999-ben kapott informáci­ókat a SZER ellen készülő akcióról, s ezt követően következetes megfigye­lés alatt tartotta az iraki titkosszolgálat ügynökeit, akik diplomata-útlevéllel érkeztek az országba. A cseh ügynö­köknek sikerült bejutniuk az iraki nagykövetségre, és megállapították, hogy az akció terve igaz. A SZER épületére egy közeli lakás ablakából lőttek volna ki tankelhárító lövedé­keket. A nagykövetség épületében akkoriban már volt legalább hat géppisztoly, 11 pisztoly és 2000 töltény. A merénylet meghiúsítása után az irakiak 2003 áprilisában a fegyvereket, amelyek diplomáciai kocsikban kerültek Csehország terü­letére, kiadták a cseh hatóságoknak. (MTI) ■ MANILA Tiltakozás Több száz újságíró és emberi jogi aktivista tüntetett tegnap a Fülöp­­szigeteki elnöki hivatalnál, tiltakozva az ország déli részén történt véres leszámolás miatt, amelynek 57 halá­los áldozata közül harminc újságíró volt. A jobbára fekete trikóba öltö­zött tüntetők követelték az újságírók elleni gyilkosságok megállítását, és a november 23-i mészárlás tetteseinek letartóztatását. A szigetország egyik déli tartományában, a Mindanao szigeti Maguindanaóban többtucatnyi embert túszul ejtettek és meggyilkol­tak egy rivális klánok közötti leszámo­lásban. A hatóságok eddig 57 holttes­tét találták meg. Az áldozatok közül 30-an újságírók, illetve munkatársaik voltak, akik gépkocsikkal érkeztek a helyszínre, hogy tudósítsanak a helyi kormányzóválasztás előkészületeiről. (MTI/Reuters/AP) 11/K­CW Sió Karácsonyra vízummentesség Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa jóváhagyta tegnap a vízumkényszer eltörlését Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai számára­­ December 19-én lép hatályba Minisztérium is. Eszerint „a Magyarország közleményt adott ki a témában a magyar Igazságügyi és Rendészeti által mindvégig támogatott kiemelkedő fontosságú döntés lehetővé teszi, hogy a Szerbia területén élő magyar nemzetisé­gű lakosok szabadon utazhassanak, és 3 hónapig tartózkodhassanak mind hazánk, mind pedig az Európai Unió teljes terü­letén. Ugyanakkor a most megvalósuló vízummentesség a schengeni térségben meglevő felelősségünket is növeli, és felér­tékeli szerepünket az Európai Unió külső határainak biztosításában.” Nem vonatkozik a határozat egyelő­re Bosznia-Hercegovinára és Albániá­ra. Az ő esetükben jövő tavasszal újabb értékelést készít a bizottság. A beutazási engedély kötelezett­ségének eltörlése az uniós tagállamo­kon kívül a schengeni zónához tarto­zó Izlandra, Norvégiára és Svájcra is vonatkozik. (MTI) Folytatás az 1. oldalról Brüsszelben tartózkodott tegnap Boris Tadic szerb elnök is. Oili Rehn bővítési biztossal közösen tartott sajtó­­tájékoztatóján üdvözölte a miniszteri döntést, és sürgette, hogy az vonatkozzon Kosovóra, „Szerbia tartományára” is. Rehn ellenben úgy vélte: nem szabad összekeverni a vízummentesség kérdését Kosovo hovatartozásával. Kosovo tavaly kikiáltotta függetlenségét, és a legtöbb EU-tagország elismerte azt, Szerbia azon­ban továbbra is saját részének tekinti a déli tartományt. Az uniós miniszterek a brüsszeli bizottság júliusi javaslata alapján hozzák meg döntésüket. Olli Rehn bővítési és Jacques Barrot belügyi biztos tegnap közleményt adott ki, amelyben értés­re adták, hogy az érintett országok a reformfolyamatban elért eredmények­nek is köszönhetik a döntést. Miniszteri nyilatkozatok szerint az EU azt várja, hogy a döntés a három országnak - közöttük is kiemelten Szerbiának - ösztönzést ad a további reformokhoz. Bela/AP Vízum nélkül huszonkilenc országba Az EU belügyminisztereinek tegnapi döntése, hogy Macedónia, Montenegró és Szerbia polgárai számára feloldják a vízumkényszert, a gyakorlatban azt jelenti, hogy a feloldás dátumától, december 19-étől kezdődően a schengeni övezethez tartozó 25 uniós, valamint a schengeni szabályokat alkalmazó további négy európai államba vízummentesen utazhatunk majd. A vízum a Nagy-Britanniába és az Írországba való beutazáskor továbbra is kötelező lesz, ez a két ország ugyanis nem csatlakozott a schengeni határőrizetet alkalmazó államok csoportjához. Ugyanakkor a vízummentesség négy olyan országra is érvényes, amelyek nem tagjai az EU-nak, ellenben a schengeni zóna tagjai. Tehát Svájcba, Izlandra és Norvégiába, valamint Lichtensteinbe is vízummentesen utazhatnak majd mindazok, akik az új (biometrikus) útle­véllel rendelkeznek. Lichtenstein is jelezte csatlakozási szándékát a schengeni övezethez, de még nem tett eleget az idevágó összes feltételnek. Hasonló az eset a három új EU-taggal, Bulgáriával, Romániával és Ciprussal is, amelyek nem tagjai még a schengeni övezetnek, ellenben már alkalmazzák az idevágó szabályokat, így az említettekbe való beutazáshoz sem kell vízum. (Beta) Irán nem akar kilépni az atomsorompó-szerződésből Irán nem akar kilépni az atomsorompó-szerződésből - jelentette ki tegnap Ali Akbar Szalehi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetője. „Lelki vezetőnk azt mondja, hogy bűn atomfegyvert szerezni. Ha atomfegy­verhez akarnánk jutni, elhagynánk az atom­sorompó-szerződést. Nem akarunk kilépni a szerződésből" - mondta a brit hírügynökségnek tolmács útján Busehrben, ahol Szergej Smatko orosz energetikai miniszterrel tárgyalt az ott orosz segítséggel épülő első iráni atomerőmű átadásáról. A miniszter nem nevezett meg konkrét időpontot az üzembe helyezésre, de az építkezés gyors befejezését ígérte. Azért látogatott Iránba, mert most folyik a különböző berendezések legfontosabb próbái. Közölte, hogy Oroszország szeretné, ha el lehetne kerülni az iráni atomprogramról folyó vita elmérgesedését, és reméli, hogy folytatódni fognak a tárgyalások Teherán és a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) között. (MTI/Reuters/AFP) Obama döntött Afganisztán-stratégiájáról Barack Obama amerikai elnök döntött Afganisztán-stratégiájáról, elhatározásáról értesítette a legfőbb szövetségeseket - közölte Robert Gibbs elnöki szóvivő tegnap. Obama vasárnap éjszaka még egy utolsó, soron kívüli nemzetbiztonsági tanácskozást tartott a Fehér Házban, ahol mások mellett Robert Gates védelmi miniszter és James Jones nemzetbiztonsági főtanácsadó jelenlétében kifejtette, milyen döntést hozott. Az amerikai sajtó szinte már tényként kezeli, hogy Obama újabb csapatokat küld Afganisztánba, a kiszivárogtatások szerint mintegy 50 százalékkal fogja megnövelni a 68 ezer fős amerikai katonai erő létszámát. Obama kedd este, fő műsoridőben, a West Point katonai akadémián országos tele­víziós beszédben jelenti be, hogy több hónapi tájékozódás és tanácskozások sorozata után miképpen döntött az afganisztáni háborús stratégiáról. (MTI) Orosz ajánlat: atomerőmű Szerbiában Oroszország hajlandó lenne kiépíteni egy atomerőműt Szerbiában -jelentette ki tegnap a Vajdasági RTV-nek adott nyilatkozatában Alekszandr Konuzin belg­rádi orosz nagykövet. Ez komoly megvitatás tárgya, bár ehhez Szerbiában még nincsenek meg a törvényszabályok - tette hozzá. Orosz szakértők jelenleg is részt vesznek a vaskapui vízi erőmű korszerűsítésé­ben, s Oroszország hajlandó egy új vízi erőmű kiépítésére is Szerbiában. Alekszandr Konuzin tegnap Újvidéken járt, s megbeszéléseket folytatott Egeresi Sándorral, a Tartományi Képviselőház elnökével és Boján Pajtictyal, a Tartomány Végrehajtó Tanács elnökével a vajdasági orosz beruházások lehetőségéről és a gazdasági kapcsolatok bővítéséről. (Beta) 2009. december 1., kedd Az intolerancia kifejeződése Az „intolerancia kifejeződésé”-nek nevezte Bernard Kouchner francia külügyminiszter a minaretépítések betiltásáról szóló svájci népszavazás eredményét. Jean-Francois Copé, a jobbközép kormánypárt nemzet­­gyűlési frakcióvezetője „nagyon sajnálatosnak” minősítette a „nem” győzelmét, amely szerinte „a vallás­gyakorlás megbélyegzéséről szóló üzenet”. Copé a France Info hírrádió­ban a szekularizáció nevében a szabad vallásgyakorlásért emelt szót minden demokráciában, s arra figyelmeztetett, hogy a svájci szavazás eredménye az iszlám fundamentalizmus és a mások tiszteletben tartásával történő muzul­mán vallásgyakorlás közti összemosást erősítheti. Megosztotta a német politikusokat a minaretépítést betiltó svájci népsza­vazás kimenetele. Míg az egyik tábor szerint az igazolta az iszlám térhódítá­sának- Németországban is jelentkező - félelmét, politikusok másik csoportja úgy vélekedett, hogy az ellentétes a vallásszabadsággal. Sajátos eredményt hozott ugyanakkor egy - a svájci refe­rendum kapcsán Németországban végzett - friss felmérés. Eszerint a megkérdezett németek 90 százaléka azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a minaretépítést Németországban is be kellene tiltani. Az egyiptomi főmufti a világ muzulmánjai megsértésének nevez­te a svájci népszavazási eredményt, a legjelentősebb indonéz muzulmán szervezet pedig az iszlámmal szemben megnyilvánuló gyűlölet és intoleran­cia jelének. A Vatikán egyetért a svájci püspöki konferenciának azzal a véleményé­vel, mely szerint a minaretépítések betiltása „súlyos csapást jelent a vallás­­szabadságra” - közölte a bevándor­lókkal foglalkozó pápai tanács elnöke az előző napi svájci népszavazással kapcsolatban. (MTI/AFP) Karadzic megkérdőjelezi a hágai törvényszék illetékességét A népirtással vádolt Radovan Karadzic, a boszniai szerbek volt vezetője kétségbe vonta az ügyét tárgyaló hágai nemzetközi törvényszék illetékességét. A tegnap napvilágra került nyolcoldalas beadványában Karadzic kifejtette: a testületnek nincs törvényes felhatalmazása és jogosultsága arra, hogy eljárjon ügyében. Karadzic mostani beadványában „erkölcsi kötelességének érezte, hogy a történelem fényében és a nyilvánosság előtt támadja meg a törvényszék legitimitását”. Érvei között szerepelt az is, hogy a törvényszék csupán az ENSZ Biztonsági Tanácsának engedelmeskedő ügyészi szerv. (MTI/Reuters) Rendkívüli érdeklődés közepette, egyórás késéssel kezdődött meg a müncheni tartományi bíróságon tegnap a háborús bűncselekményekkel vádolt John (Ivan) Demjanjuk (a képen balról a második) pere. Az ukrán származású, 89 éves férfi a müncheni ügyészség hivatalos vádirata szerint 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri (Lengyelország) náci haláltábor őreként mintegy 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett. Az első tárgyalási napon Demjanjuk ügyvédei elfogultsági keresetet nyújtottak be a bíróság ellen. Arra hivatkoztak, hogy védencük nem bízik a bíróságban, illetve az ügyészségben. Információk szerint az ügyvédek Demjanjuk „ártatlanságát” igyekeznek hangoztatni, megkérdőjelezve az ellene felhozott bizonyítékok hitelességét, továbbá azt állítva, hogy védencük az adott helyzetben nem tett mást, csak parancsot teljesített. A bírósági tárgyalást több évtizedes jogi huzavona előzte meg. (MTI)

Next