Magyar Szó, 2009. december (66. évfolyam, 281-306. szám)
2009-12-01 / 281. szám
4 BELFÖLD belfold@magyarszo.com VÉLEMÉNY Kosártitkok A napokban hozták nyilvánosságra a hírt, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint a szeptemberi fogyasztói kosár 35 986 dinárba került, 192 dinárral kevesebbe, mint egy hónappal korábban. Ugyanakkor a minimálbér is csökkent, igaz, csak 77 dinárral. A kereskedelmi minisztérium kutatásai pedig kiderítették, hogy a vásárlóerő szeptemberben megmaradt az előző havi szinten, és az átlagfizetés elegendő volt a minimális fogyasztói kosárra, viszont nem fedezte az átlagos fogyasztói kosár árát. Sok fogyasztónak meg semmiféle kosár árát nem fedi a jövedelme - főként akinek jövedelme sincs. Azt egyetlen statisztikai kimutatásban sem találtam meg, miféle kosarat vásárolhatnak a szociális vagy munkanélküli segélyből élők, a földműves-nyugdíjasok, a bejelentetlenül és kiszolgáltatottan, bérükért könyörgő idénymunkások. Mindig kíváncsi voltam arra, hogy mit rejt magában a titokzatos fogyasztói kosár, ami lehet szerény és átlagos (de bizonyára van szerénytelen is, ami persze duzzasztja az átlagot). A friss jelentésekből annyit sikerült kihámozni, hogy szeptemberben megváltozott a tartalma, az idényhez idomulva: mindkettőből hiányzott a cékla és az őszibarack, az átlagosból eltűnt a kajszi is. Ugyanakkor az átlagos szőlővel és almával gazdagodott, a minimális pedig szilvával. Mindkettőben csökkent viszont a tök és a sör mennyisége. A statisztikusok szerint a korábbi hónaphoz képest 0,2 százalékkal, az egy évvel korábbi időarányoshoz mérten viszont 7,1 százalékkal lett drágább az életünk szeptemberben. Vidékenként azért változóan. Belgrádban és Újvidéken az átlagos személyi jövedelem nemcsak a minimális fogyasztói kosárra volt elegendő, hanem az átlagos kosár árát is meghaladta. Másutt viszont olyannyira elmarad a bevétel a kiadástól, hogy a melós munka után rohan a következő műszakra - magánvállalkozóhoz feketén dolgozni, taxizni, maltert keverni vagy a földet túrni. A kereskedelmi minisztérium kritériumai szerint - és a fogyasztói kosár tartalma alapján - az átlagos szerbiai polgár havonta egy pohár sört és hetente egy pohár ásványvizet iszik, naponta nyolc levélke toalettpapírt használ el. Elegendő számára napi egyetlen krumpli, újságot háromnaponta vásárol, és hetente egyszer veszi igénybe a városi tömegközlekedést. Mivel sokat ad a higiéniára, ezért naponta 3 gramm sampont és 4 gramm szappant mosakszik el. Szerb nyelvű lapokban kutakodva rájöttem: nem csak én nem értem, hogy minek alapján állítják össze a mindenféle kosarak tartalmát. Mert ha csak egyetlen pohár sör a havi fejadagunk, akkor nem világos, hogyan szívunk el átlagosan 30 szál cigarettát havonta. Az sem derül ki, miért éppen fél liter mosogatószerrel tudjuk elmosni a havi csetvest, és elegendő-e mindenkinek a statisztikailag előirányzott napi 150 gramm kenyér. A ruházkodás nem szerepel a minimális fogyasztói kosárban - eszerint a minimálbérből élő család soha nem vásárol ruhát, cipőt. Valami nem reális ebben a kosárban, hiszen napi fél deci joghurtnál kevesebbet saccol egy négytagú családra. Arról meg végképp fogalma sincs senkinek, hogy valójában mit is eszik-iszik egy átlagos család egy hónap alatt, de a fogyasztóvédők szerint a fogyasztói kosár valódi értéke 60 ezer dinár. Ugyanakkor azt is felmérték, hogy ennek a kosárnak a tartalmából körülbelül a hónap közepéig lehet eléldegélni. Aligha tud mifelénk egy átlagos család havi 60 ezret, avagy kétszer ennyit kiadni a fogyasztói kosárra (aminek pontos tartalmát Sherlock Holmes se tudná kinyomozni), de az biztos, hogy nagy életművészek vagyunk. ________________________________________ MISKOLCI Magdolna Sorban állás nélkül Kilenc év munkájának eredménye az idei év legnagyobb sikere, a vízumliberalizáció Szerkesztőségi összefoglaló Vincent Degert, az Európai Bizottság szerbiai küldöttségének főnöke gratulált Szerbia polgárainak a tegnap megszületett vízumliberalizációról szóló döntés alkalmából, és köszönetet mondott az igazságügyi minisztérium, valamint a belügyminisztérium munkatársainak, hogy rekordidő alatt megoldottak minden problémát, és kiadtak mintegy 1,4 millió biometrikus útlevelet.A vízumliberalizáció nem ajándék, hanem a szerb kormány és az államfő munkájának eredménye. A következő lépés a tagjelölti kérelem beadása, és kedden lép életbe a Lisszaboni egyezmény, amely lehetővé teszi az EU bővítését - mondta tegnap Degert. A döntésnek eredetileg 2010. január 1-jén kellet volna hatályba lépnie, azonban a miniszteri tanács a közelgő ünnepekre való tekintettel úgy döntött, hogy előrehozza december 19-re. A belgrádi politikai elit legnagyobb része az idei év legnagyobb sikereként értékeli a vízummentességről szóló híreket és megjegyzik, hogy ez több generáció mintegy 9 éves munkájának eredménye, a következő lépés pedig az átmeneti kereskedelmi egyezmény feloldása, majd a tagjelölti kérelem beadása lesz. A szerb kormány közleménye szerint az EU-tagországok döntése a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcra, a határok biztosítására, az útlevelekre és az emberi jogokra vonatkozó feltételek sikeres biztosításának eredménye. Mint megjegyzik, a vízummentesség ösztönzés és támogatás arra, hogy Szerbia megtegye a következő lépéseket az EU-s csatlakozás irányába. - Szerbia polgárainak többet nem kell sorba állniuk vízumért - emelte ki Nada Kolundzija, az Európai Szerbiáért frakcióvezetője. A vízumliberalizációnak köszönhetően az EU és Szerbia között magasabb szinten fog folyni az oktatásügyi együttműködés is, ugyanis könnyebb lesz bekapcsolódni a nemzetközi projektumokba, jelentették az oktatásügyi minisztériumból. Ljubisa Orbovic, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke is jó hírnek nevezte a vízummentességet, azonban megjegyezte, hogy az alacsony életszínvonal miatt sokan nem tudják majd kihasználni a lehetőséget. Hasonlóképpen vélekedett Velimir Ilic, az Új Szerbia elnöke is: félő, hogy csak azok a kiváltságosok tudják kihasználni a lehetőséget, akik eddig is szabadon utaztak és vízumot kaptak. A polgárok számára kétségtelenül fontos a vízummentesség, azonban ettől nem fognak jobban élni - nyilatkozta Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője. Egyedül Aleksandar Martinovic, a Szerb Radikális Párt képviselője értékelte úgy, hogy a vízummentességnek „semmi különösebb jelentősége sincsen”. Mint megjegyzi, érdekes, hogy Vajdaság statútumáról szóló szavazás és a vízummentességről szóló döntés egy napon született meg: „Látszik, hogy az EU kívánságai szerint lett megírva a statútum”. 2009. december 1., kedd Elfogadták a statútumot A kormányzó többség mellett az LDP is támogatta a javaslatokat Szerkesztőségi összefoglaló Folytatás az 1. oldalról A statútum Vajdaság legmagasabb fokú jogi előírása, amelynek értelmében Vajdaság az itt élő polgárok autonóm tartománya, Szerbia elidegeníthetetlen része, és jogi személy státusával rendelkezik. Vajdaság területét a Bácska, Bánát és Szerémség területén lévő önkormányzatok képezik, területe referendum nélkül nem változtatható meg. A statútum értelmében a népszavazás érvényes, ha azon részt vesz a vajdasági szavazópolgárok többsége, a döntés pedig jogerős, ha a feltett kérdésre pozitívan válaszol a törvény által előírt többség. A Vajdaság területén élő szerbek, magyarok, szlovákok, horvátok, montenegróiak, románok, romák, bunyevácok, ruszinok és macedónok, illetve egyéb kisebb lélekszámú közösségek egyenrangúak. Vajdaság alapvető értékét képezi többnyelvű, kulturálisan sokszínű és több vallású jellege. A statútum értelmében Vajdaság megalapíthatja a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiát mint kiemelt fontosságú tudományos és művészeti intézményt. A statútum is kiemeli a szerbiai alkotmány azon rendelkezését, miszerint Vajdaságot az állami költségvetés két százaléka illeti meg. A tartománynak hét közigazgatási körzete lesz, ezek: Bácskában Szabadka és Zombor, Bánátban Nagykikinda, Versec, Pancsova és Nagybecskerek, Szerémségben pedig Mitrovica. Az eddigi Végrehajtó Tanács helyett a jövőben a tartomány végrehajtó szervét tartományi kormánynak nevezik majd, amely Vajdaság parlamentjének tartozik felelősséggel. Oros András Tiltakozók Az ülés ideje alatt a parlament épülete előtt néhány tucat polgár tüntetett a statútum és a vonatkozó törvény elfogadása ellen. Az egybegyűltek között ott voltak a Szerbiai Demokrata Párt képviselői, a parlamenten kívüli, Aleksandar Vulin vezette Szocialisták Mozgalmának, valamint az 1389 elnevezésű szervezetnek a tagjai. A szavazás ideje alatt egy ismeretlen férfihang telefonon közölte, hogy az épületben bombát helyeztek el, de ennek ellenére az ülést nem szakították meg. A reagálások közül Milorad Mireknek, a radikálisok alelnökének a megnyilvánulását emeljük ki, aki felszólított minden „igazságszerető erőt”, hogy vegyenek részt egy közös nagygyűlésen Újvidéken, amelyen az új statútum ellen kívánnak tiltakozni. A tüntetésre december 11-én 16 órától kerül sor. A politikus szerint az EU kiemelt szerepet játszik Vajdaság Szerbiától való leválasztásában. A vajdasági fejlesztési bankon keresztül az EU az előcsatlakozási alapokból fog pénzt pumpálni a tartományba, amelyet azonban nem a gazdaság és mezőgazdaság fejlesztésére fordítanak, hanem arra, hogy Vajdaság állam lehessen az államban - mondta Mircic. Hatalmas lépés Európa felé Egeresi Sándor szerint a statútum életbelépésével megalapozható Vajdaság gazdasági fejlődése Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke tegnap délután rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szerbiai parlamentben elfogadták Vajdaság statútumát és a tartomány hatásköreit meghatározó törvényt. Az értekezleten Egeresi úgy fogalmazott, hogy 14 és fél hónap után a Szerbiai Képviselőház végre jóváhagyta Vajdaság statútumát, és meghozta a kísérőtörvényt, ami azért fontos, mert ez az alapja Szerbia további európaivá válásának. Ez az alapja a további decentralizációs és demokratizálódási folyamatoknak. Egeresi úgy érzi, hogy a statútum elfogadásával nemcsak a vajdasági polgárok, intézmények és gazdasági szervezetek nyertek, hanem az egész ország is, ugyanis ez volt az a hatalmas lépés Európa felé, amelyre oly nagy szüksége volt az országnak. Kiemelte, hogy a statútummal elsősorban lehetőség nyílik a vajdasági gazdaság fejlődésére, egyfajta belső önállóság biztosítására, ebben kulcsszerepet játszik majd fejlesztési bankunk megalapítása. Biztosítja továbbá a nemzeti közösségek egyenrangúságát, szavatolja azokat a jogokat, amelyek nélkül a tartományban élő nemzeti közösségek aligha érezhetnék Vajdaságot szülőföldjüknek, amelyben békében és szabadon élhetnek. Biztosítja tehát nemzeti azonosság-tudatunkat. A statútum a nemzetközi és régióközi együttműködés tekintetében is kiemelt fontosságú, Vajdaságnak új lehetőségei nyílnak, amelyek egyúttal komoly kihívásokat is jelentenek. Vajdaságot egy európai Szerbián belül a jövőben fejlett európai régióként határozhatjuk majd meg - nyilatkozta az elnök. Arra az újságírói kérdésre, hogy tart-e az ellenzék bejelentett, alkotmánybíróság előtti támadásától, Egeresi azt válaszolta, hogy nagyon nyugodtan fog aludni, ugyanis az első pillanattól kezdve biztos abban, hogy a statútum nem alkotmányellenes. Emlékeztetett arra, hogy nem tartalmaz egyetlen olyan, az államiság jegyét tartalmazó részt sem, amely esetleg megkérdőjelezhetné Szerbia államiságát. Nincs benne még a törvényhozó, végrehajtó és részben az igazságszolgáltató hatáskörök gyakorlása sem, tehát a támadások csupán arra szolgálnak, hogy ismét megteremtsék a kilencvenes évek során már - sajnos - megélt, az országot nagyon rossz történelmi korszakba sodró hangulatot. Az elnök bízik abban, hogy a vajdasági polgárok látják, tudják és érzik, hogy a visszahúzó erők kísérlete kudarcra ítéltetett. A statútum gyakorlatilag január elsejétől lép életbe, a hatáskörök átvétele később történik majd - Egeresi elégedett lesz, ha ez az óriási munka a vajdasági képviselőház mostani mandátumának ideje alatt, azaz a következő két-két és fél évben lezajlik. A statútum életbe lépése nem azt jelenti, hogy január másodikán a vajdasági polgárok már tejjel-mézzel folyó Kánaánban élnek, minden gondjuk megszűnik majd, hanem azt, hogy megalapozhatjuk Vajdaság gazdasági fejlődését, a következő időszakban megerősödik a tartomány hatásköre és jogi szerepe - mondta Egeresi Sándor, majd reményének adott hangot, hogy a Vajdaság vagyonáról és pénzeléséről szóló törvények a köztársasági parlamentben még az év vége előtt a képviselők elé kerülnek, és elfogadják azokat. . A Tartományi Képviselőház elnöke bejelentette, hogy a Vajdaság statútumának elfogadásáról szóló döntés a tartományi parlament december 14-i ülésén kerül napirendre, ez után az ülés után - ugyanaznap - még egy ülést tartanak, amelyen napirendi pontként a statútum ünnepélyes kihirdetése és alkalmazása szerepel.