Magyar Szó, 2009. december (66. évfolyam, 281-306. szám)

2009-12-01 / 281. szám

4 BELFÖLD belfold@magy­arszo.com VÉLEMÉNY Kosártitkok A napokban hozták nyilvánosságra a hírt, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint a szeptemberi fogyasztói kosár 35 986 dinárba került, 192 dinárral kevesebbe, mint egy hónappal korábban. Ugyanakkor a minimál­bér is csökkent, igaz, csak 77 dinárral. A kereskedelmi minisztérium kutatásai pedig kiderítették, hogy a vásárlóerő szeptemberben megmaradt az előző havi szinten, és az átlagfizetés elegendő volt a minimális fogyasztói kosárra, viszont nem fedezte az átlagos fogyasztói kosár árát. Sok fogyasztónak meg semmiféle kosár árát nem fedi a jövedelme - főként akinek jövedelme sincs. Azt egyetlen statisztikai kimutatásban sem találtam meg, miféle ko­sarat vásárolhatnak a szociális vagy munkanélküli segélyből élők, a földműves-nyug­díjasok, a bejelentetlenül és kiszolgáltatottan, bérükért könyörgő idénymunkások. Mindig kíváncsi voltam arra, hogy mit rejt magában a titokzatos fogyasztói kosár, ami lehet szerény és átlagos (de bizonyára van szerénytelen is, ami persze duzzasztja az átlagot). A friss jelentésekből annyit sikerült kihámozni, hogy szeptemberben meg­változott a tartalma, az idényhez idomulva: mindkettőből hiányzott a cékla és az őszibarack, az átlagosból eltűnt a kajszi is. Ugyanakkor az átlagos szőlővel és almával gazdagodott, a minimális pedig szilvával. Mindkettőben csökkent viszont a tök és a sör mennyisége. A statisztikusok szerint a korábbi hónaphoz képest 0,2 százalékkal, az egy év­vel korábbi időarányoshoz mérten viszont 7,1 százalékkal lett drágább az életünk szeptemberben. Vidékenként azért változóan. Belgrádban és Újvidéken az átla­gos személyi jövedelem nemcsak a minimális fogyasztói kosárra volt elegendő, hanem az átlagos kosár árát is meghaladta. Másutt viszont olyannyira elmarad a bevétel a kiadástól, hogy a melós munka után rohan a következő műszakra - ma­gánvállalkozóhoz feketén dolgozni, taxizni, maltert keverni vagy a földet túrni. A kereskedelmi minisztérium kritériumai szerint - és a fogyasztói kosár tar­talma alapján - az átlagos szerbiai polgár havonta egy pohár sört és hetente egy pohár ásványvizet iszik, naponta nyolc levélke toalettpapírt használ el. Elegen­dő számára napi egyetlen krumpli, újságot háromnaponta vásárol, és hetente egyszer veszi igénybe a városi tömegközlekedést. Mivel sokat ad a higiéniára, ezért naponta 3 gramm sampont és 4 gramm szappant mosakszik el. Szerb nyelvű lapokban kutakodva rájöttem: nem csak én nem értem, hogy mi­nek alapján állítják össze a mindenféle kosarak tartalmát. Mert ha csak egyetlen pohár sör a havi fejadagunk, akkor nem világos, hogyan szívunk el átlagosan 30 szál cigarettát havonta. Az sem derül ki, miért éppen fél liter mosogatószerrel tud­juk elmosni a havi csetvest, és elegendő-e mindenkinek a statisztikailag előirány­zott napi 150 gramm kenyér. A ruházkodás nem szerepel a minimális fogyasztói kosárban - eszerint a minimálbérből élő család soha nem vásárol ruhát, cipőt. Valami nem reális ebben a kosárban, hiszen napi fél deci joghurtnál keve­sebbet saccol egy négytagú családra. Arról meg végképp fogalma sincs senki­nek, hogy valójában mit is eszik-iszik egy átlagos család egy hónap alatt, de a fogyasztóvédők szerint a fogyasztói kosár valódi értéke 60 ezer dinár. Ugyanak­kor azt is felmérték, hogy ennek a kosárnak a tartalmából körülbelül a hónap közepéig lehet eléldegélni. Aligha tud mifelénk egy átlagos család havi 60 ezret, avagy kétszer ennyit kiadni a fogyasztói kosárra (aminek pontos tartalmát Sherlock Holmes se tud­ná kinyomozni), de az biztos, hogy nagy életművészek vagyunk. ________________________________________­ MISKOLCI Magdolna Sorban állás nélkül Kilenc év munkájának eredménye az idei év legnagyobb sikere, a vízumliberalizáció Szerkesztőségi összefoglaló Vincent Degert, az Európai Bizottság szerbiai küldöttségének főnöke gratu­lált Szerbia polgárainak a tegnap megszületett vízumliberalizációról szóló dön­tés alkalmából, és köszönetet mondott az igazságügyi minisztérium, valamint a belügyminisztérium munkatársainak, hogy rekordidő alatt megoldottak minden problémát, és kiadtak mintegy 1,4 millió biometrikus útlevelet.­­A vízumliberalizáció nem ajándék, hanem a szerb kormány és az államfő munká­jának eredménye. A következő lépés a tagjelölti kérelem beadása, és kedden lép életbe a Lisszaboni egyezmény, amely lehetővé teszi az EU bővítését - mondta tegnap Degert. A döntésnek eredetileg 2010. január 1-jén kellet volna hatályba lépnie, azonban a miniszteri tanács a közelgő ünnepekre való tekintettel úgy döntött, hogy előre­hozza december 19-re. A belgrádi politikai elit legnagyobb része az idei év legnagyobb sikereként ér­tékeli a vízummentességről szóló híreket és megjegyzik, hogy ez több generáció mintegy 9 éves munkájának eredménye, a következő lépés pedig az átmeneti ke­reskedelmi egyezmény feloldása, majd a tagjelölti kérelem beadása lesz. A szerb kormány közleménye szerint az EU-tagországok döntése a korrupció és a szer­vezett bűnözés elleni harcra, a határok biztosítására, az útlevelekre és az emberi jogokra vonatkozó feltételek sikeres biztosításának eredménye. Mint megjegyzik, a vízummentesség ösztönzés és támogatás arra, hogy Szerbia megtegye a következő lépéseket az EU-s csatlakozás irányába. - Szerbia polgárainak többet nem kell sorba állniuk vízumért - emelte ki Nada Kolundzija, az Európai Szerbiáért frakcióvezetője. A vízumliberalizációnak köszönhetően az EU és Szerbia között magasabb szin­ten fog folyni az oktatásügyi együttműködés is, ugyanis könnyebb lesz bekapcso­lódni a nemzetközi projektumokba, jelentették az oktatásügyi minisztériumból. Ljubisa Orbovic, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke is jó hírnek nevezte a vízummentességet, azonban megjegyezte, hogy az alacsony élet­­színvonal miatt sokan nem tudják majd kihasználni a lehetőséget. Hasonlóképpen vélekedett Velimir Ilic, az Új Szerbia elnöke is: félő, hogy csak azok a kiváltságosok tudják kihasználni a lehetőséget, akik eddig is szabadon utaztak és vízumot kaptak.­­ A polgárok számára kétségtelenül fontos a vízummentesség, azonban ettől nem fognak jobban élni - nyilatkozta Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője. Egyedül Aleksandar Martinovic, a Szerb Radikális Párt képviselője értékelte úgy, hogy a vízummentességnek „semmi különösebb jelentősége­ sincsen”. Mint megjegyzi, érdekes, hogy Vajdaság statútumáról szóló szavazás és a vízummen­tességről szóló döntés egy napon született meg: „Látszik, hogy az EU kívánságai szerint lett megírva a statútum”. 2009. december 1., kedd Elfogadták a statútumot A kormányzó többség mellett az LDP is támogatta a javaslatokat Szerkesztőségi összefoglaló Folytatás az 1. oldalról A statútum Vajdaság legmagasabb fokú jogi előírása, amelynek értelmé­ben Vajdaság az itt élő polgárok auto­nóm tartománya, Szerbia elidegeníthe­tetlen része, és jogi személy státusával rendelkezik. Vajdaság területét a Bácska, Bánát és Szerémség területén lévő önkormány­zatok képezik, területe referendum nél­kül nem változtatható meg. A statútum értelmében a népszavazás érvényes, ha azon részt vesz a vajdasági szavazópol­gárok többsége, a döntés pedig jogerős, ha a feltett kérdésre pozitívan válaszol a törvény által előírt többség. A Vajdaság területén élő szerbek, magyarok, szlovákok, horvátok, mon­­tenegróiak, románok, romák, bunye­­vácok, ruszinok és macedónok, illetve egyéb kisebb lélekszámú közösségek egyenrangúak. Vajdaság alapvető ér­tékét képezi többnyelvű, kulturálisan sokszínű és több vallású jellege. A statútum értelmében Vajdaság megalapíthatja a Vajdasági Tudomá­nyos és Művészeti Akadémiát mint ki­emelt fontosságú tudományos és művé­szeti intézményt. A statútum is kiemeli a szerbiai al­kotmány azon rendelkezését, miszerint Vajdaságot az állami költségvetés két százaléka illeti meg. A tartománynak hét közigazgatási körzete lesz, ezek: Bácskában Szabad­ka és Zombor, Bánátban Nagykikinda, Versec, Pancsova és Nagybecskerek, Szerémségben pedig Mitrovica. Az eddigi Végrehajtó Tanács helyett a jövőben a tartomány végrehajtó szer­vét tartományi kormánynak nevezik majd, amely Vajdaság parlamentjének tartozik felelősséggel. Oros András Tiltakozók Az ülés ideje alatt a parlament épülete előtt néhány tucat polgár tüntetett a statútum és a vonatkozó törvény elfogadása ellen. Az egybegyűltek között ott voltak a Szerbiai Demokrata Párt képviselői, a parlamenten kívüli, Aleksandar Vulin vezette Szocialisták Mozgalmának, valamint az 1389 elnevezésű szerve­zetnek a tagjai. A szavazás ideje alatt egy ismeretlen férfihang telefonon közölte, hogy az épü­letben bombát helyeztek el, de ennek ellenére az ülést nem szakították meg. A reagálások közül Milorad Mirek­nek, a radikálisok alelnökének a megnyil­vánulását emeljük ki, aki felszólított minden „igazságszerető erőt”, hogy vegyenek részt egy közös nagygyűlésen Újvidéken, amelyen az új statútum ellen kívánnak tiltakozni. A tüntetésre december 11-én 16 órától kerül sor. A politikus szerint az EU kiemelt szerepet játszik Vajdaság Szerbiától való leválasztásában.­­ A vajdasági fejlesztési bankon keresztül az EU az előcsatlakozási alapokból fog pénzt pumpálni a tartományba, amelyet azonban nem a gazdaság és mező­­gazdaság fejlesztésére fordítanak, hanem arra, hogy Vajdaság állam lehessen az államban - mondta Mircic. Hatalmas lépés Európa felé Egeresi Sándor szerint a statútum életbelépésével megalapozható Vajdaság gazdasági fejlődése Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke teg­nap délután rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szerbiai parlamentben elfogadták Vajdaság statútumát és a tartomány hatásköreit meghatározó törvényt. Az értekezleten Egeresi úgy fogalmazott, hogy 14 és fél hónap után a Szerbiai Képviselőház végre jóváhagyta Vajda­ság statútumát, és meghozta a kísérőtörvényt, ami azért fon­tos, mert ez az alapja Szerbia további európaivá válásának. Ez az alapja a további decentrali­zációs és demokratizálódási fo­lyamatoknak. Egeresi úgy érzi, hogy a statútum elfogadásával nemcsak a vajdasági polgá­rok, intézmények és gazdasági szervezetek nyertek, hanem az egész ország is, ugyanis ez volt az a hatalmas lépés Európa felé, amelyre oly nagy szüksége volt az országnak. Kiemelte, hogy a statútummal elsősorban lehetőség nyílik a vajdasági gazdaság fejlődésére, egyfajta belső önállóság biztosítására, ebben kulcsszerepet játszik majd fejlesztési bankunk megalapítása. Biztosítja továbbá a nemzeti közösségek egyenrangúságát, szavatolja azokat a jogokat, amelyek nélkül a tartományban élő nemzeti közös­ségek aligha érezhetnék Vajdaságot szülőföldjüknek, amely­ben békében és szabadon élhetnek. Biztosítja tehát nemzeti azonosság-tudatunkat. A statútum a nemzetközi és régióközi együttműködés tekintetében is kiemelt fontosságú, Vajdaság­nak új lehetőségei nyílnak, amelyek egyúttal komoly kihívá­sokat is jelentenek. Vajdaságot egy európai Szerbián belül a jövőben fejlett európai régióként határozhatjuk majd meg - nyilatkozta az elnök. Arra az újságírói kérdésre, hogy tart-e az ellenzék beje­lentett, alkotmánybíróság előtti támadásától, Egeresi azt vá­laszolta, hogy nagyon nyugodtan fog aludni, ugyanis az első pillanattól kezdve biztos abban, hogy a statútum nem alkot­mányellenes. Emlékeztetett arra, hogy nem tartalmaz egyetlen olyan, az államiság jegyét tartalmazó részt sem, amely esetleg megkérdőjelezhetné Szerbia államiságát. Nincs benne még a törvényhozó, végrehajtó és részben az igazságszolgáltató ha­táskörök gyakorlása sem, tehát a támadások csupán arra szolgál­nak, hogy ismét megteremtsék a kilencvenes évek során már - sajnos - megélt, az országot na­gyon rossz történelmi korszakba sodró hangulatot. Az elnök bízik abban, hogy a vajdasági polgá­rok látják, tudják és érzik, hogy a visszahúzó erők kísérlete kudarcra ítéltetett. A statútum gyakorlatilag január elsejétől lép életbe, a hatás­körök átvétele később történik majd - Egeresi elégedett lesz, ha ez az óriási munka a vajdasági képviselőház mostani mandátu­mának ideje alatt, azaz a következő két-két és fél évben lezajlik.­­ A statútum életbe lépése nem azt jelenti, hogy január másodikán a vajdasági polgárok már tejjel-mézzel folyó Ká­naánban élnek, minden gondjuk megszűnik majd, hanem azt, hogy megalapozhatjuk Vajdaság gazdasági fejlődését, a következő időszakban megerősödik a tartomány hatásköre és jogi szerepe - mondta Egeresi Sándor, majd reményének adott hangot, hogy a Vajdaság vagyonáról és pénzeléséről szóló törvények a köztársasági parlamentben még az­ év vége előtt a képviselők elé kerülnek, és elfogadják azokat.­­ . A Tartományi Képviselőház elnöke bejelentette, hogy a Vajdaság statútumának elfogadásáról szóló döntés a tarto­mányi parlament december 14-i ülésén kerül napirendre, ez után az ülés után - ugyanaznap - még egy ülést tarta­nak, amelyen napirendi pontként a statútum ünnepélyes kihirdetése és alkalmazása szerepel.

Next