Magyar Szó, 2010. március (67. évfolyam, 48-74. szám)

2010-03-16 / 61. szám

18 MOZAIK mozaik@magyarszo.com HATVAN ÉVE ÍRTA A MAGYAR SZÓ Felismerték a gyógynövény értékét Nevét elhallgató cikkíró megál­lapította, hogy „hazánk gyógynövé­nyekben gazdag ország. A termőföl­deken és a réteken különféle növény terem vadon, amely, ha összegyűjtik, nagy értéket képvisel, így például a tarackgyökér, a fehér mályva gyöke­re, a gyermekláncfű gyökere, a fekete nadály gyökere, az iglic gyökere és egyéb gyógynövények részei össze­gyűjtve és megszárítva keresett árucik­kek a világpiacon. Az új Jugoszlávia népei, különösen Vajdaság dolgozói, felismerték a vadon burjánzó gyógy­növények értékét, és nagyobb figyel­met szenteltek összegyűjtésükre, mint a múltban. Megértették hazánk veze­tőinek szavaiból és utasításaiból, hogy szükség van ezeknek a növényeknek a kiszállítására, mert cserébe valu­tát kapunk, amellyel értékes cikke­ket vásárolhatunk, olyasmit, amire leginkább szükségünk van. Az a tény, hogy népünk felismerte a gyógynö­vények gyűjtésének és kiszállításá­nak jelentőségét, újabb bizonyítéka annak, mennyire öntudatos dolgozó emberünk, és mennyire szívén viseli a közösség javát és előrehaladását”. ÖTVEN ÉVE ÍRTA A MAGYAR SZÓ Visszaállították a húsárakat A címoldalon közölt tudósításban olvasható, hogy „a szuboticai járási népbizottság élesen elítélte a Novem­ber 29 h húsárugyár igazgatóságának önkényes árdrágítását. A népbizottság gyors közbelépése után a húsárugyár az egész járás területén visszaállította a régi árakat. A Szocialista Szövetség községi bizottsága is foglalkozott a húsárak önkényes és meglepetéssze­­rű emelésével, és elítélte a vállalat igazgatóságának e lépését. A községi népbizottság elnöke elmondta, hogy a húsárugyár árdrágításáról senki sem tudott. A tervet a gyár vezér­­igazgatója, a kereskedelmi osztály alkalmazottai készítették el, anélkül, hogy a munkástanács elé terjesztet­ték volna(...). Végül Grósz György, a Szocialista Szövetség községi vezető­ségének elnöke hangsúlyozta, hogy a választók gyűlésein is ismertetni kell a polgárokkal, hogyan került a sor a húsárak emelésére Szuboti­án”. A 40. MIRK HÍREI Mohol várja a kiállítókat Moholon minden készen várja a 40. jubileumi MIRK mintegy 3000 résztvevő­jét - értesített bennünket Bada István, a MIRK-ek ötletgazdája és szervezője. Az ezer könyvön kívül - amely a Pro Hungaris Értékközvetítő Alapítvány ajándéka a könyvtárnak - egyéb páratlan látványban is részük lesz a helybelieknek és a vidéki látogatóknak: lesz képeslaptárlat - 32 országból, MAIL ART - 36 országból, gyufacím­­ke-gyűjtemények - 14 országból, hotelcímke-gyűjtemények - 55 országból, ex librisek - 21 országból, gyermekrajzok - 17 országból, ásványok, kőzetek - 32 országból, bélyegek - 131 országból, képzőművészeti pályázat tematikus gyermekrajzai -1089 rajz, fafaragás, gyöngyfűzés, bőrdíszművek, batik festmények, szobrok, grafikák, művészfotók, szalmaképek - 350-400 darab, a néprajzi témájú makett-készítési pályázat legsikeresebb munkái, ritkaságok, bibliai témakörök képeslapokon, 45 féle kézimunkatechnika és sok egyéb más. A IV. hobbis világfesztiválra 80 országból érkeztek kiállítási tárgyak, melyek április 4-étől a moholi Novak Radonic iskolában tekinthetők meg. A 40. MIRK megnyi­tója 16 órakor lesz a színházteremben, a húsvéthoz méltó ünnepi hangulatban. A kiállítás ideje alatt többjátékos, ügyességi, szellemi és ismeretterjesztő vetélkedőt, kísérőrendezvényt szerveznek. A szervezőbizottság pályázatot is hirdetett diákoknak tojás- és húsvéti témájú képeslap festésére, valamint húsvéti locsolóversek gyűjtésére. A főnyeremény a 2500 dinárt érő MIRKEK könyve. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. i r ! GYÁSZJELENTÉS Szász Jenő (1928-2010) Életének 82. esztendejében elhunyt. Emléke szívünkben örökké élni fog. Temetése ma, kedden, 16-án, 12 órakor lesz az újvidéki Városi temetőben. Újvidék, 2010. III. 16. Gyászoló felesége, Mária, gyermekei, Zita és Jenő, valamint unokái, Anna, Csongor és Bálint álta fia A Magyar Szó terjesztőosztálya Újvidéken lapkihordót keres az előfizetők újságainak kézbesítésére. Érdeklődni a 021/ 557-304-es telefonszámon. SKANDINÁV REJTVÉNY ЈЗИиД"ВадДДИи"Д1 A MON­DÁS 1. RÉSZE kalyha KELLÉKE FÉL ÖT! ÖLTÖNY­HÖZ TAR­TOZÓ NYAKBA­­VALÓ SPANYOL EX-Ki­ralyné ittrium J— PÁZSIT NŐ BELŐLE OLASZ NÉVELŐ PERUI INDIAN SZELÉN ... IPSO, MAGÁ­TÓL ér­tetődő VILÁGÍTÓ CÉGTÁBLA MAGYAR­ORSZÁG MAGYAR FESTŐNŐ ... MÓNI­KA (ZÁROL) MAGYAR KÖLTÖ­T | | y : ■ * : | | ! SUGAR FÜGG NÉVELŐ ► MADRIDI NAPILAP TEJ. SZERBÜL ** A LAKÁ­SÁN► T DEHOGY! NEMES GAZ HÚST BE­VAGDOSÓ A SZO­BÁBA TOLNAI RÉSZLET!► ! KÖZÉPEN KIAD!ADAM PÁRJA AMPER MEG­BÁNT ANGOL KÖLTŐ FÖLDRE ÉR A REPÜLŐ­GÉP NYIKOR­­■ GAS KÉRDŐ SZÓCSKA L­­ | | ! LEROS­KAD MAKÓ FELE! NEWTON ► RÓMAI 500 RÉGI MÉRTÉK► ! TOVA► JAPAN HOKEDLI RÉSZE! RÓMAI IOOO SÚROLÓ ESZKÖZ pArai LOZNICA A MON­DÁS 2. RÉSZE1 a m.'/ f ÉNEKLŐ SZÓCSKA SZAKIT CELSIUS -NORVÉ­GIA A PIN­CÉBE► TONNA► JOHN ... ANGOL FIZIKUS . VOLT­­? VAGY, ANGOLUL KÖRLET KÖZEPE! AAAA! NYÚJTÓ­FA► ! f ! ZOMBORI AUTÓJEL► Máté EGYNEM. OXIGÉN► FELÁR! DEHOGY! d arAl► SZÁNTÓ ESZKÖZ► lAmpa► ~~T~ ~T~ Mai skandináv rejtvényünk megfejtése egy mondás. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: NEMAKARÁSNAK NYÖGÉS A VÉGE. 2010. március 16., kedd Dióhéjban az Adriáról A világ legszebb tengerének magyar vonatkozásai Közeleg a nyár, aki majd teheti, nyaralni megy. Én már csak képzeletben járom be újra az Adriát, ahol egykor oly jól éreztem magam. És büszke is voltam (vagyok) rá, mert régen a miénk (is) volt. Előrebocsátom, hogy visszaemlékezésem során az Adria hatalmas emléktáráról és látnivalói közül csak a magyar vonatko­zású emlékeket vetem papírra! Induljunk hát el északról dél felé: Isztria. Kevés magyar vonat­kozású emléket rejt. A portorozi Szent Bernát­­kolostort a világraszóló 1456. évi nándorfehér­vári győzelem egyik hőse, a velencei ferencrendi szerzetes, Kapisztrán János alapította. A pulai Régészeti Múzeumban a trónjáról letett és or­szágából elűzött Sala­mon királyunk sírkövét őrzik. Cédrusfa ereklyet­artója az V-VI. századbeli bazilikában tekinthető meg. Újabb kori emlék Horthy Miklós admirális pulai háza. A Kvamer és szigetei: 1868-ban Magyarország megkapta Fiumét. Ki­épült a Budapest-Zág­­ráb-Fiume vasútvonal, a kikötő (Baross Gábor), a kőolaj-finomító, a hajó­gyár stb. A város és a magyar tenger­­hajózás virágkorát élte, egészen Triano­nig. A Cres szigeten lévő Osor városjogát Könyves Kálmán királytól kapta 1105- ben. A rabi Szent Jusztin-templomban láthatjuk azt a szép művű zománcozott bizánci keresztet, melyet Kálmán kirá­lyunk adományozott a rabiaknak a XII. század elején. A horvát tengerparti Stari Vinodol helytörténeti múzeuma őrzi a Mátyás király pecsétjével ellátott, 1480- ban kelt okleveleket, melyek a vinodoli katonák élelmiszer-ellátását szabályoz­ták. Senjt (Zeng) IV. Béla a frangepá­­noknak ajándékozta, Mátyás király pedig 1469-ben szabad királyi várossá emelte. 1660-tól 1852-ig az esztergomi, illetve a kalocsai érsekséghez tartozott. Ferenc, zengi püspök Mohácsnál esett el. Novi­­grad romokban heverő várának ma is meglévő tornyában tartották fogságban a pártütő főurak Nagy Lajos király özve­gyét, Kotromanovics (Bosnyák) Erzsé­betet, akit itt megöltek, akárcsak Mária nevű leányát, Zsigmond király feleségét. Fogságuk idején hímezték azt az arany­nyal és dárgakövekkel kirakott miseruhát, melyet rabságuk emlékére Novigrad­­nak ajándékoztak és ma is ott őriznek. Dalmácia a Zadartól Kotorig terjedő partszegélyt és szigeteit foglalja magában. Zadar (Zára) -1105-ben Kálmán király, 1164-ben III. István vonult be Zárába, 1180-ban III. Béla, II. Endrétől elvették a velenceiek. Végre 1358-ban Nagy Lajos legyőzte a velenceieket és a Szent Ferenc­­templom sekrestyéjében aláírták a zadari békét. Az ezt követő fél évszázad alatt itt született és itt keresztelték meg Nápolyi Johanna királynőt, itt temették el Nagy Lajos Novigradban megölt özvegyét, Kotromanovic Erzsébetet. Itt koronáz­ták meg 1409-ben Nápolyi Lászlót, aki a velenceieknek 100 000 dukátért eladta Zadart, Novigradot és Pag szigetét. A legrégibb dalmáciai harangtornyot Kálmán az első magyar-horvát király építtette Zadarban, a XI. században épült Szent Mária-templom mellé. Kálmánt a Zadarhoz közeli Biograd na moru (Tengerfehérvár) városban koronázták magyar-horvát királlyá. Sibeniket III. István 1169-ben szabad királyi várossá tette és pénzverési joggal is felruházta. Trogir (Trau) 1180-tól 1322-ig a magyar királyok fennhatósága alá tartozott. IV. Béla a közeli Klis (Klissza) várából, ahol két lánya meghalt, az őt üldöző tatárok elől Trauba menekült. Trogir ékessége az 1210-ben készült szent Lovro katedrá­­lis. Homlokzatán Árpád-sávos magyar királyi címerek árulkodnak arról, hogy ők voltak a templom építtetői. A sekrestyében őrzik IV. Béla koronázási palástjának gyöngyökkel és drágaköve­kkel ékesített csuklyáját. Itt találjuk Nagy Lajos feleségének (Kotromano­vics Erzsébetnek) ajándékát, egy ezüst kézmosóedényt. Splitben a Dóm melletti harangtorony építését Magyarországi Mária (V. István leánya) kezdte, majd Róbert Károly királyunk felesége, Erzséb­­bet fejezte be. A Dóm főkapuja feletti timpanon párkányán, kis, dísztelen kőkoporsó IV. Béla Kiis várában el­hunyt (1242. március 19-én) két lányának, Katalin és Margit királylányoknak a földi maradványait zárja magába. A Dóm kincs­tárában féltve őrzött ritkaság az 1260 körül készült História Salonitana (Tamás archidiakonus krónikája) magyar vonat­kozásban is jelentős, mert a tatárdúlásról megemlékező leghitelesebb kortársi fel­jegyzés. Itt tekinthetők meg Géza és Endre kiskirály-korukban kiadott egyházi adománylevelei. Korcula 1338-ban Nagy Lajos uralma alatt állt. A szigetet 1417-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adományozta. Dubrovnik (Raguza) 1338 után függetlenségének elismeréséért évi 500 dukátot fizetett Nagy Lajos királyunknak. Árpád-sávos címerét Magyarországtól kapta. A XIV. században épült patika kincstára őrzi szent László királyunk kezét. Az ezüst ereklyetartón latin nyelvű felirat utal erre. A XIV században épült dominiká­nus kolostor kincstárában egy alma alakú ezüst ereklyetartó Szent István koponyadarabkáját őrzi. Évszázadokig itt őrizték a Szent Jobbot is. A Marin Drzic téren lévő katedrális kincstárában, ezüst ereklyetartóban vigyázzák Szent István király állkapcsát. Lokrum­­1396-ban az elvesztett nikápolyi csata után a menekülő Zsig­mond királynak adott menedéket. A Crna Gora-i Kotort (Kattaro) Nagy Lajos 1385-ben a bosnyák Tvrdko királynak adományozta. Később Velence, Ausztria, Oroszország, Franciaország és Monte­negró tulajdona. 1918-ban a híres koto­­ri felkelés színhelye. A lázadást Horthy Miklós admirális fojtotta el. Ulcinj­­ a magyar utas számára érdekes rejtély az egykori rabszolgavásáráról híres, Ulcinj melletti Madzari falucska. Lehet, hogy magyar rabszolgákról kapta a nevét. S miként a bolyongásaiból hazatért Odüsz­­szeusz emlékezetében a szirének csábos éneke, úgy él az én emlékezetemben szeretett Adriám. ■ Dr. DÉVAI Gyula Az 1210-ben épült trogiri Szent Lovro-katedrális, homlokzatán Árpád-sávos magyar királyi címerekkel

Next