Magyar Szó, 2010. március (67. évfolyam, 48-74. szám)
2010-03-16 / 61. szám
18 MOZAIK mozaik@magyarszo.com HATVAN ÉVE ÍRTA A MAGYAR SZÓ Felismerték a gyógynövény értékét Nevét elhallgató cikkíró megállapította, hogy „hazánk gyógynövényekben gazdag ország. A termőföldeken és a réteken különféle növény terem vadon, amely, ha összegyűjtik, nagy értéket képvisel, így például a tarackgyökér, a fehér mályva gyökere, a gyermekláncfű gyökere, a fekete nadály gyökere, az iglic gyökere és egyéb gyógynövények részei összegyűjtve és megszárítva keresett árucikkek a világpiacon. Az új Jugoszlávia népei, különösen Vajdaság dolgozói, felismerték a vadon burjánzó gyógynövények értékét, és nagyobb figyelmet szenteltek összegyűjtésükre, mint a múltban. Megértették hazánk vezetőinek szavaiból és utasításaiból, hogy szükség van ezeknek a növényeknek a kiszállítására, mert cserébe valutát kapunk, amellyel értékes cikkeket vásárolhatunk, olyasmit, amire leginkább szükségünk van. Az a tény, hogy népünk felismerte a gyógynövények gyűjtésének és kiszállításának jelentőségét, újabb bizonyítéka annak, mennyire öntudatos dolgozó emberünk, és mennyire szívén viseli a közösség javát és előrehaladását”. ÖTVEN ÉVE ÍRTA A MAGYAR SZÓ Visszaállították a húsárakat A címoldalon közölt tudósításban olvasható, hogy „a szuboticai járási népbizottság élesen elítélte a November 29 h húsárugyár igazgatóságának önkényes árdrágítását. A népbizottság gyors közbelépése után a húsárugyár az egész járás területén visszaállította a régi árakat. A Szocialista Szövetség községi bizottsága is foglalkozott a húsárak önkényes és meglepetésszerű emelésével, és elítélte a vállalat igazgatóságának e lépését. A községi népbizottság elnöke elmondta, hogy a húsárugyár árdrágításáról senki sem tudott. A tervet a gyár vezérigazgatója, a kereskedelmi osztály alkalmazottai készítették el, anélkül, hogy a munkástanács elé terjesztették volna(...). Végül Grósz György, a Szocialista Szövetség községi vezetőségének elnöke hangsúlyozta, hogy a választók gyűlésein is ismertetni kell a polgárokkal, hogyan került a sor a húsárak emelésére Szubotián”. A 40. MIRK HÍREI Mohol várja a kiállítókat Moholon minden készen várja a 40. jubileumi MIRK mintegy 3000 résztvevőjét - értesített bennünket Bada István, a MIRK-ek ötletgazdája és szervezője. Az ezer könyvön kívül - amely a Pro Hungaris Értékközvetítő Alapítvány ajándéka a könyvtárnak - egyéb páratlan látványban is részük lesz a helybelieknek és a vidéki látogatóknak: lesz képeslaptárlat - 32 országból, MAIL ART - 36 országból, gyufacímke-gyűjtemények - 14 országból, hotelcímke-gyűjtemények - 55 országból, ex librisek - 21 országból, gyermekrajzok - 17 országból, ásványok, kőzetek - 32 országból, bélyegek - 131 országból, képzőművészeti pályázat tematikus gyermekrajzai -1089 rajz, fafaragás, gyöngyfűzés, bőrdíszművek, batik festmények, szobrok, grafikák, művészfotók, szalmaképek - 350-400 darab, a néprajzi témájú makett-készítési pályázat legsikeresebb munkái, ritkaságok, bibliai témakörök képeslapokon, 45 féle kézimunkatechnika és sok egyéb más. A IV. hobbis világfesztiválra 80 országból érkeztek kiállítási tárgyak, melyek április 4-étől a moholi Novak Radonic iskolában tekinthetők meg. A 40. MIRK megnyitója 16 órakor lesz a színházteremben, a húsvéthoz méltó ünnepi hangulatban. A kiállítás ideje alatt többjátékos, ügyességi, szellemi és ismeretterjesztő vetélkedőt, kísérőrendezvényt szerveznek. A szervezőbizottság pályázatot is hirdetett diákoknak tojás- és húsvéti témájú képeslap festésére, valamint húsvéti locsolóversek gyűjtésére. A főnyeremény a 2500 dinárt érő MIRKEK könyve. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők. i r ! GYÁSZJELENTÉS Szász Jenő (1928-2010) Életének 82. esztendejében elhunyt. Emléke szívünkben örökké élni fog. Temetése ma, kedden, 16-án, 12 órakor lesz az újvidéki Városi temetőben. Újvidék, 2010. III. 16. Gyászoló felesége, Mária, gyermekei, Zita és Jenő, valamint unokái, Anna, Csongor és Bálint álta fia A Magyar Szó terjesztőosztálya Újvidéken lapkihordót keres az előfizetők újságainak kézbesítésére. Érdeklődni a 021/ 557-304-es telefonszámon. SKANDINÁV REJTVÉNY ЈЗИиД"ВадДДИи"Д1 A MONDÁS 1. RÉSZE kalyha KELLÉKE FÉL ÖT! ÖLTÖNYHÖZ TARTOZÓ NYAKBAVALÓ SPANYOL EX-Kiralyné ittrium J— PÁZSIT NŐ BELŐLE OLASZ NÉVELŐ PERUI INDIAN SZELÉN ... IPSO, MAGÁTÓL értetődő VILÁGÍTÓ CÉGTÁBLA MAGYARORSZÁG MAGYAR FESTŐNŐ ... MÓNIKA (ZÁROL) MAGYAR KÖLTÖT | | y : ■ * : | | ! SUGAR FÜGG NÉVELŐ ► MADRIDI NAPILAP TEJ. SZERBÜL ** A LAKÁSÁN► T DEHOGY! NEMES GAZ HÚST BEVAGDOSÓ A SZOBÁBA TOLNAI RÉSZLET!► ! KÖZÉPEN KIAD!ADAM PÁRJA AMPER MEGBÁNT ANGOL KÖLTŐ FÖLDRE ÉR A REPÜLŐGÉP NYIKOR■ GAS KÉRDŐ SZÓCSKA L | | ! LEROSKAD MAKÓ FELE! NEWTON ► RÓMAI 500 RÉGI MÉRTÉK► ! TOVA► JAPAN HOKEDLI RÉSZE! RÓMAI IOOO SÚROLÓ ESZKÖZ pArai LOZNICA A MONDÁS 2. RÉSZE1 a m.'/ f ÉNEKLŐ SZÓCSKA SZAKIT CELSIUS -NORVÉGIA A PINCÉBE► TONNA► JOHN ... ANGOL FIZIKUS . VOLT? VAGY, ANGOLUL KÖRLET KÖZEPE! AAAA! NYÚJTÓFA► ! f ! ZOMBORI AUTÓJEL► Máté EGYNEM. OXIGÉN► FELÁR! DEHOGY! d arAl► SZÁNTÓ ESZKÖZ► lAmpa► ~~T~ ~T~ Mai skandináv rejtvényünk megfejtése egy mondás. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: NEMAKARÁSNAK NYÖGÉS A VÉGE. 2010. március 16., kedd Dióhéjban az Adriáról A világ legszebb tengerének magyar vonatkozásai Közeleg a nyár, aki majd teheti, nyaralni megy. Én már csak képzeletben járom be újra az Adriát, ahol egykor oly jól éreztem magam. És büszke is voltam (vagyok) rá, mert régen a miénk (is) volt. Előrebocsátom, hogy visszaemlékezésem során az Adria hatalmas emléktáráról és látnivalói közül csak a magyar vonatkozású emlékeket vetem papírra! Induljunk hát el északról dél felé: Isztria. Kevés magyar vonatkozású emléket rejt. A portorozi Szent Bernátkolostort a világraszóló 1456. évi nándorfehérvári győzelem egyik hőse, a velencei ferencrendi szerzetes, Kapisztrán János alapította. A pulai Régészeti Múzeumban a trónjáról letett és országából elűzött Salamon királyunk sírkövét őrzik. Cédrusfa ereklyetartója az V-VI. századbeli bazilikában tekinthető meg. Újabb kori emlék Horthy Miklós admirális pulai háza. A Kvamer és szigetei: 1868-ban Magyarország megkapta Fiumét. Kiépült a Budapest-Zágráb-Fiume vasútvonal, a kikötő (Baross Gábor), a kőolaj-finomító, a hajógyár stb. A város és a magyar tengerhajózás virágkorát élte, egészen Trianonig. A Cres szigeten lévő Osor városjogát Könyves Kálmán királytól kapta 1105- ben. A rabi Szent Jusztin-templomban láthatjuk azt a szép művű zománcozott bizánci keresztet, melyet Kálmán királyunk adományozott a rabiaknak a XII. század elején. A horvát tengerparti Stari Vinodol helytörténeti múzeuma őrzi a Mátyás király pecsétjével ellátott, 1480- ban kelt okleveleket, melyek a vinodoli katonák élelmiszer-ellátását szabályozták. Senjt (Zeng) IV. Béla a frangepánoknak ajándékozta, Mátyás király pedig 1469-ben szabad királyi várossá emelte. 1660-tól 1852-ig az esztergomi, illetve a kalocsai érsekséghez tartozott. Ferenc, zengi püspök Mohácsnál esett el. Novigrad romokban heverő várának ma is meglévő tornyában tartották fogságban a pártütő főurak Nagy Lajos király özvegyét, Kotromanovics (Bosnyák) Erzsébetet, akit itt megöltek, akárcsak Mária nevű leányát, Zsigmond király feleségét. Fogságuk idején hímezték azt az aranynyal és dárgakövekkel kirakott miseruhát, melyet rabságuk emlékére Novigradnak ajándékoztak és ma is ott őriznek. Dalmácia a Zadartól Kotorig terjedő partszegélyt és szigeteit foglalja magában. Zadar (Zára) -1105-ben Kálmán király, 1164-ben III. István vonult be Zárába, 1180-ban III. Béla, II. Endrétől elvették a velenceiek. Végre 1358-ban Nagy Lajos legyőzte a velenceieket és a Szent Ferenctemplom sekrestyéjében aláírták a zadari békét. Az ezt követő fél évszázad alatt itt született és itt keresztelték meg Nápolyi Johanna királynőt, itt temették el Nagy Lajos Novigradban megölt özvegyét, Kotromanovic Erzsébetet. Itt koronázták meg 1409-ben Nápolyi Lászlót, aki a velenceieknek 100 000 dukátért eladta Zadart, Novigradot és Pag szigetét. A legrégibb dalmáciai harangtornyot Kálmán az első magyar-horvát király építtette Zadarban, a XI. században épült Szent Mária-templom mellé. Kálmánt a Zadarhoz közeli Biograd na moru (Tengerfehérvár) városban koronázták magyar-horvát királlyá. Sibeniket III. István 1169-ben szabad királyi várossá tette és pénzverési joggal is felruházta. Trogir (Trau) 1180-tól 1322-ig a magyar királyok fennhatósága alá tartozott. IV. Béla a közeli Klis (Klissza) várából, ahol két lánya meghalt, az őt üldöző tatárok elől Trauba menekült. Trogir ékessége az 1210-ben készült szent Lovro katedrális. Homlokzatán Árpád-sávos magyar királyi címerek árulkodnak arról, hogy ők voltak a templom építtetői. A sekrestyében őrzik IV. Béla koronázási palástjának gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített csuklyáját. Itt találjuk Nagy Lajos feleségének (Kotromanovics Erzsébetnek) ajándékát, egy ezüst kézmosóedényt. Splitben a Dóm melletti harangtorony építését Magyarországi Mária (V. István leánya) kezdte, majd Róbert Károly királyunk felesége, Erzsébbet fejezte be. A Dóm főkapuja feletti timpanon párkányán, kis, dísztelen kőkoporsó IV. Béla Kiis várában elhunyt (1242. március 19-én) két lányának, Katalin és Margit királylányoknak a földi maradványait zárja magába. A Dóm kincstárában féltve őrzött ritkaság az 1260 körül készült História Salonitana (Tamás archidiakonus krónikája) magyar vonatkozásban is jelentős, mert a tatárdúlásról megemlékező leghitelesebb kortársi feljegyzés. Itt tekinthetők meg Géza és Endre kiskirály-korukban kiadott egyházi adománylevelei. Korcula 1338-ban Nagy Lajos uralma alatt állt. A szigetet 1417-ben Zsigmond király Garai Miklós nádornak adományozta. Dubrovnik (Raguza) 1338 után függetlenségének elismeréséért évi 500 dukátot fizetett Nagy Lajos királyunknak. Árpád-sávos címerét Magyarországtól kapta. A XIV. században épült patika kincstára őrzi szent László királyunk kezét. Az ezüst ereklyetartón latin nyelvű felirat utal erre. A XIV században épült dominikánus kolostor kincstárában egy alma alakú ezüst ereklyetartó Szent István koponyadarabkáját őrzi. Évszázadokig itt őrizték a Szent Jobbot is. A Marin Drzic téren lévő katedrális kincstárában, ezüst ereklyetartóban vigyázzák Szent István király állkapcsát. Lokrum1396-ban az elvesztett nikápolyi csata után a menekülő Zsigmond királynak adott menedéket. A Crna Gora-i Kotort (Kattaro) Nagy Lajos 1385-ben a bosnyák Tvrdko királynak adományozta. Később Velence, Ausztria, Oroszország, Franciaország és Montenegró tulajdona. 1918-ban a híres kotori felkelés színhelye. A lázadást Horthy Miklós admirális fojtotta el. Ulcinj a magyar utas számára érdekes rejtély az egykori rabszolgavásáráról híres, Ulcinj melletti Madzari falucska. Lehet, hogy magyar rabszolgákról kapta a nevét. S miként a bolyongásaiból hazatért Odüszszeusz emlékezetében a szirének csábos éneke, úgy él az én emlékezetemben szeretett Adriám. ■ Dr. DÉVAI Gyula Az 1210-ben épült trogiri Szent Lovro-katedrális, homlokzatán Árpád-sávos magyar királyi címerekkel