Magyar Szó, 2010. április (67. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-08 / 80. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.c­om RÖVIDEN ■ PEKING Forródrót A kormányfők közötti forródrót létrehozásában állapodott meg Kína és India külügyminisztere. Jang Csie­­cse és indiai vendége, Szamanahalli Mallalah Krisna szerdán Pekingben írta alá az erről szóló megállapodást. A Ven Csia-pao kínai miniszterelnök­kel tegnap tartott megbeszélésen az indiai külügyminiszter a problémák békés tárgyalások útján történő megoldása mellett állt ki. „A forró­drót létrehozása azt jelzi, hogy Kína és India kapcsolata szorosabbá válik” - mondta a kínai kormányfő, amikor fogadta Krisnát. Kína és India több mint fél évszázada nem tudja határ­vitáit lezárni, a két szomszédos ország 1962-ben rövid háborút is vívott egymással, amelyből India került ki vesztesen. (MTI) ■ BANGKOK Rendkívüli állapot Rendkívüli állapotot hirdetett ki a thaiföldi kormány tegnap, miután ellenzéki tüntetők egy időre elfoglal­ták a bangkoki parlament épületét. Abhiszit Veddzsadzsiva miniszter­­elnök a televízióban jelentette be a döntést, és közölte, hogy letartóztat­ják az ellenzéki tiltakozó mozgalom vezetőit. A tiltakozók szombat óta megszállva tartják a főváros turisták által látogatott központi negyedét is, ahol számos luxushotel, bevá­sárlóközpont és bank található. A fővárossal határos öt tartományra is kiterjedő rendkívüli állapot beveze­tésével a hadsereg jogot kap a rend helyreállítására, tilos lesz az öt főnél nagyobb csoportok gyülekezése, bevezethetik a kijárási tilalmat, és a hatóságok betiltják a tüntetők tévé­adóját, a Nép Csatornáját is. (MTI/ Reuters/AFP/AP) ■ WASHINGTON Elfogni vagy megölni Először került fel egy amerikai állampolgár a megölhető terror­gyanús személyek listájára az Egye­sült Államokban - írta a tegnapi The Washington Post. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) jóvá­hagyta, hogy „elfogni vagy megöl­ni” megjegyzéssel felkerüljön a listára az az imám, aki honlapján korábban amerikai katonák megö­lésére buzdította a muzulmánokat szerte a világon. Az imámmal - az Új- Mexikó államban született Anwar al- Awlakival - hónapokon át levelezett az a palesztin származású amerikai katonaorvos, aki 13 embert mészá­rolt le tavaly novemberben a texasi Fort Hood-i katonai támaszponton. Awlaki feltehetően Jemenben bujkál, ahol körözést adtak ki ellene. A The New York Times arról írt, hogy a radikális imám már nemcsak buzdít Amerika elleni támadásokra, hanem közvetlenül részt is vesz azok szerve­zésében. (MTI) ■ NAIROBI Török hajót foglaltak el a kalózok Szomáliai kalózok hatalmukba kerítettek tegnap egy török teher­­hajót Kenya partjainál az Indiai-óceá­non -jelentették be hajózási források Nairobiban. Az MV Yasin C jelű, 36 ezer tonna vízkiszorítású hajót a parttól 400 kilométerre foglalták el. A fedélzetén 25 főnyi legénység volt. Ez eddig a Kenyához legköze­lebb végrehajtott sikeres kalóztáma­dás, de már a múlt hónap végén is voltak próbálkozások. Ez arra utal, hogy a tengeri rablók már Momba­sa forgalmas kikötőjét is fenyegetik. (MTI/AP) NlimSif) Putyin lerótta kegyeletét Katynban •A hidesháborús Az orosz és a lengyel miniszterelnök a második világháborús tömegmészárlás emlékhelyén­­ Megbékélési gesztus Vlagyimir Putyin orosz és Donald Tusk lengyel miniszterelnök tegnap lerótta kegyeletét a Szmolenszk mellet­ti Katinyban (Katyn) az ott 1940-ben kivégzett lengyelek emlékhelyén. Egyes helyszíni tudósítások Putyin és Tusk „történelmi kéznyújtásáról” szóltak. „E sírok között, azok előtt, akik eljön­nek megemlékezni szeretteikről, képmu­tatás lenne azt mondani, felejtsük el. Kötelességünk őrizni a múlt emlékét, és természetesen nem felejtünk, bármilyen keserű is az igazság. A múltat megváltoz­tatni nem lehet, de meg tudjuk őrizni és helyre tudjuk állítani az igazságot, s vele a történelmi igazságosságot” - mondta Putyin. Hangsúlyozta: „bármily nehéz legyen is, közelednünk kell egymáshoz, nem felejtve, de megértve, hogy nem lehet csak a múltba tekintve élni”. Tusk arra figyelmeztetett, hogy lengyelekre és oroszokra „a megbékélés útja” vár. Putyinhoz fordulva azt mond­ta: az áldozatok „néznek és várnak”, hogy képes-e a két ország felcserélni „az erőszakot és a hazugságot a kibékü­lésre”. Útmutatóként az „emlékezésnek és az igazságnak" kell szolgálnia. Putyin elismerte, hogy évtizedeken át „cinikus hazugságokkal próbálták leplez­ni a valóságot”, de úgy vélte, ugyanilyen hazugság lenne Katinyért az orosz népet felelőssé tenni. Hangsúlyozta: a katinyi bűntetteket és általában a sztálinizmus bűneit nem lehet igazolni. Oroszország­ban a totalitárius rezsim bűneit világosan megbélyegezték politikailag, jogilag és erkölcsileg, és ez az értékelés nem válto­zik. Emlékeztetett arra, hogy a represz­­sziónak milliós nagyságrendben estek áldozatul a Szovjetunió lakosai is. A két kormányfő számos közéleti személyiség, köztük Andrzej Wajda film­rendező kíséretében előbb a lengyel áldo­zatok emlékhelyén helyezett el virágokat, ahol több vallás papjai imádkoztak, majd az oroszok emlékhelyére vittek virágot. Az ünnepélyes megemlékezés után közösen lerakták egy új templom alapkövét. Katiny nevét lengyelesen, Katynként ismeri a világ, annál is inkább, mert az egykori Szovjetunióban ritkán, s a lengyelekével homlokegyenest ellenkező felfogást vallva foglalkoztak a témával. 1940-ben a katinyi erdőben és másutt a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán orosz fennhatóság alá került területeken becslések szerint összesen több mint 20 ezer lengyel hadifoglyot és civilt végeztek ki a Szovjetunió Kommunista Pártja poli­tikai bizottságának döntése alapján. A Szovjetunió sokáig állította, hogy a lengyelek a Szovjetuniót megtámadó németeknek estek áldozatul. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke 1990-ben elismerte Moszkva felelőssé­gét a katinyi tömegmészárlásért, de a vonatkozó dokumentumok jelentős része ma is titkos, noha Varsó jó ideje követeli felszabadításukat. A hivatalos nyomozást az orosz ügyészség 2004-ben lezárta, az áldozatok rokonai eredmény nélkül kimerítettek minden jogi lehetőséget a nyomozás folytatásának kicsikarására. Mindazonáltal pénteken az orosz Kultúra tévécsatorna bemutatta Andrzej Wajda Katyn című filmjét. Wajda édes­apja a kivégzettek között volt. A katinyi ügy orosz megközelíté­sében bekövetkezett változást Putyin először tavaly szeptemberben, a Gazeta Wyborcza című lengyel lapban közölt írásában jelezte. Ekkor hoztak létre egy történészekből álló bizottságot a közös történelem bonyolult kérdése­inek feldolgozására. Putyin cikkében emlékeztetett arra, hogy Oroszor­szágban nem felejtették el az 1920-as orosz-lengyel háborúban elesett vörös katonákat, és az orosz fél folyamatosan emlékeztet arra is, hogy Katinyban nem csupán lengyel, hanem orosz áldozatok is nyugszanak. (MTI) A régi nacionalista ideológiák ellen Dmitrij Medvegyev pozsonyi látogatása közös nyilatkozatban méltatta a Szovjetunió népeinek döntő mértékű hozzájá­rulását a fasizmus felett áll. világháborúban aratott győzelemhez a szlovák és az orosz államfő. Ivan Gašparovič és Dmitrij Medvegyev a dokumentumot tegnapi pozsonyi tárgyalásaik után hozták nyilvánosságra. A Moszkva által vezetett Varsói Szerződés hadseregeinek 1968. augusztusi bevonulásáról Csehszlovákiába azonban a közös nyilatkozat nem tesz említést. „Szlovákiában nem felejtjük el azt a segítséget, amelyet a Vörös Hadsereg nyújtott a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, és a megszállók elleni közös harcot, amely megerő­sítette nemzeteink hagyományos barátságát” - olvasható a dokumentumban. „Másképpen nézett volna ki Európa, ha ez a győzelem nem következik be. Ezért nem szabad megengedni a múlt történelmének átértékelését” - jelentette ki sajtóértekezleten Medvegyev. A közös nyilatkozat szerint Pozsony és Moszkva ugyanakkor mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a régi nacionalista ideológiák és az ellensé­geskedés újjáéledésére, és hogy ne becsüljék le a nácik és híveik bűneit. Tegnap este Medvegyev Pozsonyból Prágába repült, ahol ma Barack Obama amerikai elnökkel aláírja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökken­téséről szóló új szerződést (START—III). (MTI) Az ENSZ-főtitkárt aggasztja Észak-Koszovó Ban Ki Mun aggodalmát fejezte ki Prishtina észak-koszovói politikája miatt, s arra szólította fel a koszovói kormányt, hogy óvatosan alkalmazza új stratégiáját a zömmel szerbek lakta területre vonat­kozóan. „Aggódom az észak-koszovói feszültség veszélye miatt, mely akkor nőhetne meg, ha Prishtina nem átlát­hatóan, az érintettek konzultálása nélkül alkalmazná új stratégiáját” - áll egye­bek között az ENSZ-főtitkár Biztonsági Tanácsnak beterjesztett jelentésében. Az EFE spanyol hírügynökség közlése szerint, a főtitkár minden féltől gyakorlati lépéseket követel, amelyek a koszovói albán és a szerb lakosság köze­ledését eredményeznék. Ban Ki Mun jelentésében gratulált Boris Tadic szerb államfőnek, amiért januári észak-koszo­vói látogatása alkalmával a megbékélést szorgalmazta. „Az észak-koszovói kényes kérdések csakis békés úton, párbe­széddel, az összes érintett féllel való koordinációval oldhatók meg” - áll az ENSZ-főtitkár jelentésében, mely azt is megemlíti, hogy a koszovói ENSZ-misszi­­ót (UNMIK) nem konzultálták­­ a szerb fél részéről provokációnak megélt­­ új észak-koszovói stratégia kidolgozásakor. (Beta) 2010. április 8., csütörtök gondolkodás a múlté” A hidegháborús gondolkodás a múlté - hangsúlyozta az új amerikai nukleáris stratégia kapcsán Joe Biden alelnök a Los Angeles Times tegnapi számában megjelent írásában, hangsúlyozva, a világra nézve ma az a legnagyobb veszély, hogy szélsőségesek atomtámadást hajt­hatnak végre. Biden leszögezte: a Barack Obama által meghirdetett új nukleáris stratégia - amelyet a nemzetbiztonsági kabinet egyhangúlag támogat - gyökeres váltást jelent az előző kettő, a 2001 -ben és 1994- ben készült stratégiához képest. A hidegháború elmúltával, az új amerikai-orosz viszony létrejöttével mára elavult a nukleáris egyensúly és elrettentés elmélete. A globális atom­háború fenyegetése mára szinte eltűnt - állapította meg, kiemelve: Amerika és a világ biztonságát már nem egy orszá­gok közötti atomháború, hanem a szél­sőséges erők nukleáris terrorizmusa és az atomfegyverek elterjedése fenyegeti leginkább. Az Egyesült Államok a fegyvereinek számával és telepítésével kapcsolatos döntéseknél számításba fogja venni az atomfegyverek lehetséges elterjedésének szempontjait és a terrorellenes megfon­tolásokat. Ezeket a döntéseket a jövőben már nem kizárólag a stabil elrettentés célja fogja vezérelni - mutatott rá. Biden felhívta a figyelmet: bár az Egyesült Államok nem fejleszt ki újabb atomfegyvereket, és tartja magát a nukleáris kísérletek csaknem két évtize­des moratóriumához, atomarzenáljának hatékonyságát fenntartja. (MTI) Forrongás Kirgizisztánban Folytatás az 1. oldalról Biskekben az ellenzéki tüntetők feldúlták a parlamentet. A tiltakozók egy része benyomult az épületbe, betörte az ablakokat és ajtókat, bútorokat és számí­tógépeket zúzott össze, s televíziókat, irodatechnikai berendezéseket próbált elvinni, amit más tüntetők megakadá­lyoztak, rákényszerítve a fosztogatókat a rablott holmi hátrahagyására. A törvény­­hozás tőszomszédságában, ugyancsak a főváros központi terén levő főügyészség épületét felgyújtották. Ellenzékiek elfog­lalták a televízió székházát, a televízió csatornái nem sugároznak műsort. A rendőrség csupán a kormány­épület közvetlen környékét ellenőrizte, ezért nem lehetett megállapítani, hogy ki szerez érvényt Bakijev elnök rende­letének, amely szerint este tíztől reggel nyolcig kijárási tilalom van a városban. A korábbi hírekkel ellentétben az ellenzéki tüntetők nem ölték meg, csupán foglyul ejtették és súlyosan bántalmazták Moldomusa Kongantijev kirgiz belügy­minisztert az ország északnyugati részén levő Talasz városában. A KABAR nemzeti hírügynökség jelentése szerint a politikus állapota súlyos. Egy ideig a tiltakozók fogságában volt Aku­bek Dzsaparov első miniszterelnök-helyettes is, akit azóta a helyi baleseti kórházba szállítottak. A tiltakozók vezetői szerint már az ellenzék ellenőrzi Karakol, Narin és Talasz tartományi központokat, vala­mint néhány körzeti központot. A kirgiz belügyminisztériumban nem kívánták értékelni a biskeki helyzetet, mondván, hogy az „folyamatosan változik”. Az ellenzék állítása szerint lemondott a kirgiz kormány, Kurmanbek Bakijev elnök pedig elhagyta a fővárost, Biskeket. A hírt a RIA orosz hírügynökség jelentette tegnap este. Temir Szárijev ellenzéki politikus közölte, hogy elfoglalták a kormányzat központját, és Danijar Uszenov minisz­terelnök aláírta lemondási nyilatkozatát. A kirgiz ellenzék előzőleg bejelentette, hogy megalakította kormányát. A beje­lentést az állami televízió egyik csatornája sugározta, amelyet megostromoltak, és hatalmukba kerítettek a tüntetők. A kirgizisztáni események miatt nyug­talanságát fejezte ki az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió, amelyek a vérontás beszüntetésére és párbeszédre szólították fel az ellenségeskedő feleket. A két napja tartó zavargások Oroszország­ban és az Egyesült Államokban is aggo­dalmat keltenek. Mindkét ország katonai támaszpontot működtet az Afganisztán­hoz közeli volt szovjetköztársaságban. (MTI/ITAR-TASZSZ/Reuters/AFP/AP) Beia/AP

Next