Magyar Szó, 2010. április (67. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-09 / 81. szám

14 SZABADIDŐ szabadklo@magy­arszo.comH imia MNMNM Műanyagbontó, környezetvédő baktériumokat találtak A Sheffieldi Egyetem és a brit Környezeti, Halászati és Akvakultúra Tudományok Központjának (CEFAS) kutatói olyan mikrobák nyomára bukkantak, amelyek elbontják a mérgező műanyagdarabkákat. Ez az első DNS-alapú kutatás, amely azzal foglalkozik, hogyan viselkednek a mikrobák a műanyagdarabkákkal. A Mark Osborn vezette kutatócsoport többek közt azt vizsgálta, hogyan rögzülnek a mikrobák polietilén­­töredékekhez. Felfedezték, hogy­­ bizonyos tengeri baktériumfajok igen hamar megtelepednek a műanyagon és egyfajta biofilmet alkotnak rajta - tudósít a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Osborn most azt készül megvizs­gálni, hogyan változik a mikrobák viselkedése a műanyaggal szemben különböző partközeli élőhelyeken. Ez­­ alapján meg lehetne állapítani, mely »Sí»!«****'**1 élőlények előnyösek a környezetre nézve, és melyek nem. A mikrobák, a tengeri élet kulcsszereplői lehetnek még leginkább képesek arra, hogy elbontsák a mérgező anyagokat, vagy akár magát a műanyagot - magyarázta Jeffe Harrison, a kutatásban résztvevő PhD-hallgató. Tavaly a csibai (Japán) Nihon Egyetem egyik kutatása kimutatta, hogy a műanyag­­hulladékok az óceánokban a környezeti hatások, így a napfény és az eső hatására igen gyorsan parányi darabkákra esnek szét stabil látszatuk ellenére. Azonban épp a fél centiméter alatti töredékekre való szétesés veszélyes, mivel mérgező anya­á­gokat szabadít fel. A tengerben úszó műanyaghulla­dékok immáron hatalmas problémát jelenteknek mind a környezetvédelem, mind a hajózás számára. Az Oceana tengervédelmi szervezet becslése szerint világszerte óránként mintegy 675 tonna szemét ömlik a tengerekbe, ennek fele műanyag. (hvg.hu) Salome gyolcsban Gustave Moreau viaszból készült szobrai Párizs egyik legkülönösebb hangu­latú múzeuma vitathatatlanul a Musée Gustave Moreau. Névadójá­nak, a ház és a benne lévő műterem egykori tulajdonosának, a különc 19. századi szimbolista mesternek szinte teljes, mintegy 20000 darabból álló életműve található itt. Az elképesz­tően sűrű állandó kiállításon 1200 festmény és 4000 rajz szerepel. A háromszintes épület 1852-ben került Gustave Moreau tulajdoná­ba. A tehetős építész apja szárnyai alatt polgári jómódban felnövő és alkotó művész sohasem kényszerült arra, hogy műveitől a megélhetés érdekében váljon meg. A hihetetlen mennyiségű és minőségű kép között most 16 kisméretű, viaszból készült szobor szolgál csemegeként a napi sok száz látogatónak. Moreau már egészen fiatal korától kezdve behatóan tanulmányozta a szob­­rászatot, főként Michelangelót és az olasz reneszánszot, gyűjtötte is a híres szobrok­ról készült gipszmásolatokat, de valószí­nűleg barátjának, a szintén festőművész Edgar Degas-nak a hatására kezdett csak el a plasztikával aktívan foglalkozni. Naplója tanúsága szerint a szobrászatot csak előtanulmánynak szánta mitológiai és bibliai tárgyú festményeihez. A kiállítás él is a felkínált lehetőséggel és a kisméretű szobrok mellett mindig láthatjuk Moreau­­nak azokat a vásznait is, amelyek - néha akár több változatban is - tanúskodnak a mintázás révén szerzett három dimenziós tapasztalatokról. Az Argonauták címen ismert képéhez készült szobor például a hajó árbocának függőlegesét használja fel statikai központként, és e köré helyezi el az alakok elnagyolt, de nagyon kifejező tömegét. Salome táncát is többször festette meg Moreau L'Apparition címen. Sajátos egyéni értelmezésében a csábító tánc hatá­sára Keresztelő Szent János feje mintegy vízióként visszaszáll a testére. Az ehhez készült viaszszobor kiválóan oldotta meg a tragikum és a látomásszerű könnyed­ség nehéz ellentmondását. A kiállítást megelőzően a kutatók röntgensugárral vizsgálták meg a szobrok belső szerkezetét, így láthatóvá vált, hogy Moreau többnyire fém- ritkábban favázra vitte fel a képlé­keny, saját maga által készített és színezett viaszt. Valamennyi kiállított szobra mellett láthatjuk ezeket a röntgenfelvételeket is, sokkal érthetőbbé téve a statikai és esztéti­kai elemeket. Prométheuszról és Herkules­ről készült allegorikus alakja, vagyy Jákob és az angyal című műve is ezzel a hármas összehasonlítási lehetőséggel nyűgözi le a látogatót, hiszen szinte egyszerre vizsgál­hatjuk meg az alkotásokat síkban, térben és belülről is. Hogy Salome szimboli­kus alakja egyébként is foglalkoztatta Moreau-t, arra bizonyíték egy különös, kivételesen fából készült vázra felvitt Salome-szobor-variáns. Maga Moreau is méltónak találta ezt a plasztikát arra, hogy időtállóbb formát kapjon - ezt bizonyítja naplójába írt feljegyzése: „szoborba önte­ni”. Sajnos ez a változat sohasem készült el, de a Salome így is a kiállítás vitán felüli legszebb, egyedülálló darabja. Moreau a még képlékeny állapotban lévő viaszalakot ritka szövésű vászonba csavarta, amitől a szobor különös, szinte ősi, primitív varázslásra használt woodoo-bábú benyomását kelti, magán viselve egyszerre a megejtő szépség és a gonosz rontás ambivalenciáját. (artportal) Shakespeare szemétdombján turkálnak William Shakespeare egykori házának szemétdombját is feltárják brit régészek, akik eddig egy cserépedényt és egy pipát találtak. Shakespeare 1597-ben tért vissza szülővárosába, Strat­­ford-upon-Avonba, ahol egy ingatlant vásárolt. A házat 250 éve, 1759-ben bontották le - írja a The Daily Telegraph. A Birminghami Egyetem régészei az egykori ingatlan területén három helyen folytatnak ásatásokat, ezek egyike a lakóépület háta mögött lévő valamikori fűszerkert. „A korabeli iratokból tudjuk, hogy itt élt Shake­speare, ám gyakorlatilag alig van valamilyen adatunk az épület elrendezéséről, s az akkori kertről” - hang­súlyozta Kevin Colls régész, aki szerint a feltárások során megtalálhatják az épület alapozásának maradványa­it, valamint tárgyi leletek is előkerülhetnek. A feltárások során eddig néhány cserép­edény-maradványt és egy eltört agyagpipát találtak. „A legkisebb edénytöredék is értékes adatokat szolgáltathat a drámaíró életéről, általuk esetleg megtudjuk, hogy mik voltak Shakespeare kedvenc ételes-italai” - véleke­dett Kevin Colls. A kutatók arra is remélnek bizonyítékokat szerezni, hogy Shakespeare itt írta híres drámái némelyikét. (Index) Stratford-upon-Avon 2010. át Először repült a világ legfurább repülőgépe Végrehajtotta első nagyobb tesztrepülé­sét a Solar Impulse elnevezésű, teljes egészében napenergi­ával hajtott repülőgép prototípusa. A Solar Impulse első guru­lópróbájáról részletesen beszá­moltunk rovatunkban 2009 novemberében. A 61 méter szárnyfesztávolságú - mely egy utasszállító repülőgépével vetekszik - gép tömege mindössze egy autóé (1500 kg), mert sárkányszerkezete kompozitanyagokból készült. Szárnyát napelemcellák borítják, ezek látják el energiával a négy villany­­motort (sötétben akkumulátorokat használ majd). A tesztrepülés során a szokatlan szerkezetű gép aerodinamikai tulajdonságait vizsgálták, és a szimulációk után most a valóságban is kiderült, hogy képes a repülésre. Simán zajlott a felszállás és a landolás is. Az éjjeli próbákat az év vége felé tervezik. Ezután egy új gépet építenek, és 2012-ben szeretnék vele átrepülni az Atlanti-óceánt. Az egyik pilóta a hőlégbal­­lonos repülésről híres Bertrand Piccard lesz. (origo) • • Ötvenéves a hollywoodi Hírességek Sétánya Russell Crowe amerikai színész április 12-én leplezheti le saját csillagát a hollywoodi Hírességek Sétányán. Az első csillagot kereken 50 évvel ezelőtt adták át. Bár Crowe már a 2404. csillagot mondhatja majd a magáénak, még mindig temérdek hely van a négy kilométer hosszú, csillagokkal tarkított Hollywood Boulevard-on. Legutóbb a súlyos beteg színész, Dennis Hopper, azt megelőzően pedig az Avatar rendezője, James Cameron kapott itt emléktáblát. Jelenleg több mint háromszáz csillag vár névtelenül gazdájára. Az első csillagot 1960-ban kapta Joanne Woodward, aki akkor forgatta férjével, Paul Newmannel a Hosszú, forró nyár című filmet. A Hírességek Sétányát idén négymillió dollárért fel is kell újítani és megtisztítani, hogy eltüntessék a sok millió járókelő nyomát. Ana Martinez, a hollywoodi kereskedelmi kamara tagja elmondta, minden év júniusában egy ötfős bizottság választja ki a mintegy háromszáz ajánlott közül azt a két tucat prominens személyt, aki csillagot kaphat az elkövetkezendő évben. Bárki megnevezheti jelöltjét, de többnyire rajongók és filmstúdiók javasolnak neveket. A kitüntetésben a színház, a film, a televízió, a rádió és a zene nagyjai részesülhet­nek. Fontos, hogy a kiválasztott maga is elfogadja a csillagot, illetve hogy a jelölők huszonötezer dollárt átutaljanak a kamara számlájára - sorolta a feltételeket Martinez. A cél érdekében gyakran a rajongók vetik be magukat, akik keményen megküz­­denek a pénz előteremtéséért. Az 1990-es években például Liza Minnelli rajon­gói klubja bolhapiacok és bulik rendezésével szedte össze a szükséges összeget. (Index) ! Hozzávalók: 1 jó maréknyi friss medvehagyma levél, 2 közepes méretű főznivaló burgonya, 1 nagyfej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 500 ml tejszín (20%), 1500 ml víz, só, bors, chili, koriander Elkészítése:a burgonyát, hagymát megtisztítjuk, felkockázzuk és a vízbe tesszük. A medvehagyma levelek 1/5 részét felaprítva ugyancsak a vízbe tesszük , és főzzük, amíg a burgonya meg nem puhul. Ha a burgony megfőtt, levesszük a levest tűzhelyről és hűlni hagyjuk. Közben megtisztítjuk a fokhagyma gerezde­.­ : két, összelapítjuk, felaprítjuk és állni hagyjuk, hogy a levegőn az alliinből allicin legyen, majd a burgonya, hagyma és medvehagyma levelek turmixolása előtt a levesbe tesszük a fokhagymát is. Ezután a zöldségeket összeturmixoljuk. A turmixolt, még 60-70 °C hőmérsékletű levesbe tesszük a maradék felap­rított medvehagymát, a tejszínt és összeturmixoljuk őket. A levesünket fűsze­rezzük sóval, frissen őrölt feketeborssal, mértékkel szórt chilivel, és csipetnyi őrölt korianderrel.

Next