Magyar Szó, 2010. április (67. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-01 / 75. szám

2010. április 1., csütörtök _______________________________Atarcfic______________________ kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A Fidesz küldetéssel jött a világra Most többet kér a haza egy forradalomnál - mondta Orbán Viktor a párt 22. születésnapján Sosem szabad elfelejteni, hol és milyen körülmények között születtünk. A Fidesz pedig forradalomban született, a magyar remény és szabadság forradalmában. Küldetéssel jött a világra a párt, eszményképpel, mely egy erős és szabad Magyarország, az, hogy jó magyarnak lenni - mondta Orbán Viktor pártelnök kedden este a Fidesz 22. születésnapjának ünnepségén. Minden ember és közösség számára meghatározó, hol, mikor és milyen kö­rülmények között születik. Ezt soha nem szabad elfelejteni, ha hű akar maradni magához - kezdte beszédét Orbán Viktor a Zeneakadémián tartott ünnepségen. Emlékeztetett: a Fidesz forradalomban született, egy forradalomban, amely a hazugság rendje ellen lázadt.- Egy olyan forradalomban, mely a lélek forradalma volt, a magyar léleké. A magyar szabad­ság forradalma, a magyarok reményé­nek forradalma. A Fidesz küldetéssel jött a világra. Amit képviselt és amit azóta is képvisel, az nem egy ideológia, hanem egy eszmény. „Az elmúlt 22 év során sohasem felejtettük el, honnan jöttünk és mi a célunk. Akkor, 22 évvel ezelőtt is a szabadság volt az eszményünk. Egy szabad és erős Magyarország képe lebe­gett a szemünk előtt, ahol az emberek úgy érzik, jó magyarnak lenni, ahol sza­badon dönthetnek a jövőjükről, és ahol van lehetőségük megvalósítani álmai­kat” - mondta Orbán. „A Fideszt 37 ember alapította, mégis milliónyian érzik magukénak” - fogal­mazott a párt elnöke. Megítélése szerint a Fidesz ma nagy lehetőség előtt áll, ugyanakkor nagy bajban van az ország, „soha nem volt akkora szükség a Fidesz­­re, mint most”. De - mint fogalmazott - ez egy életerős nép, a magyarokban ott van a szorgalom, a tehetség, amely - ha nagy célokért összefog - nagy dolgokat lesz képes véghezvinni. Eljött a pillanat, a Fidesz ma Közép-Európa legnagyobb politikai közössége. Ma csak a Fidesz ké­pes arra, hogy erős kormányt állítson. Húsz évvel ezelőtt a magyar forrada­lom nem a szokásos, elbukott forradalom volt. Győztes forradalomban született a magyar szabadság - jelentette ki. Or­bán Viktor szerint ma azonban többre van szükség, mint forradalomra, ezúttal többet kér a haza. Mert egy forradalom mindig áldozatokkal jár, most viszont mindenkinek jobb kell, hogy legyen. Ehhez erős hatalom kell a katasztrófa­sújtott országnak - fogalmazott. A miniszterelnök-jelölt szerint re­ményvesztettek, dühösek ma az embe­rek. A jövőben büszkék kell, hogy legye­nek, olyanok, akik nem tűrik el, hogy az előző nyolc évhez hasonló kormányuk legyen. Kijelentette: erős és bátor nem­zetet kell szervezni. Ezért az emberekért, az emberekről kell, hogy szóljon a kor­mányzás, amihez meg kell érteni őket. A Fidesz számára a kormányzás szolgálatot jelent, a felhatalmazás pedig nem cél, hanem csupán eszköz - tette hozzá. Minden szavazatra szükség van, mindenkitől mindkét szavazatra - hangsúlyozta Orbán. „Nagyon sokan kell lennünk.” Figyelmeztetett arra, hogy minden választást el lehet veszíte­ni, ezt is, ha nem mennek el az emberek voksolni. Ezért óvott az elbizakodott­ságtól. (MNO) Kisebbségi­­ önkormányzatokat akar a Híd Javasolja a parlamenti leszavazás betiltását is A Szlovákiában őshonos nemzeti kisebbségek önkormányzatainak létre­hozását, valamint a kisebbségeket érintő ügyekben a parlamenti leszavazás betiltá­sát javasolja a Híd nevű szlovákiai párt. „Az önkormányzat szlovákiai szin­ten működne, de megfelelő érdeklődés esetén létrejöhetnének a megyei önkor­mányzatok is” - jelentette ki tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén A. Nagy László, a Híd elnökségének tagja, par­lamenti képviselő. A Híd szerint önkormányzatokat az őshonos szlovákiai nemzeti kisebb­ségek hozhatnának létre, akik közé a magyarokat, a ruszinokat és a romá­kat sorolja. Az újonnan, a bevándorlás útján kialakult kisebbségeknek ilyen jogaik nem lennének. A kisebbségi önkormányzatokat azok választanák, akik az adott népcsoporthoz tartozó­nak vallják magukat. „Ez a modell Európa számos orszá­gában létezik és működik” - jegyezte meg A. Nagy László. „Célunk a nemzeti kisebbségek le­szavazásának a betiltását rögzítő álta­lános elv elfogadása is” - szögezte le. Kifejtette, hogy ezt az elvet 1969-től Csehszlovákiában is alkalmazták, s a Híd szerint olyan területeken kellene érvényesíteni, mint a nyelvhasználat, az oktatásügy vagy a kultúra. „A Szövetségi Gyűlésben kétkamarás rendszer volt, ahol Csehország és Szlo­vákia képviselői alapkérdésekben nem szavazhatták le a másik államot, tehát a csehek a szlovákokat illetve a szlovákok a cseheket” - jegyezte meg a politikus. Hégli Dusán, a Híd kulturális szak­mai műhelyének vezetője újságíróknak elmondta: a párt meggyőződése, hogy a kisebbségi kultúrával egy önálló állami hivatalnak kellene foglalkoznia; évente az állami költségvetés 12 százalékát kel­lene erre a célra fordítani. Mindezt a nemzeti kisebbségekről szó­ló törvény tartalmazná, amelyet választási siker esetén a következő megbízatási idő­szakban nyújtana be a párt. (MTI) Inkább a jobboldal módosított nézetein Fejlesztések, magyar-magyar szolidaritás, kettős állampolgárság - Ciklusvégi nemzetpolitikai mérleg Budapesti tudósítónktól „Egy-egy ciklus végén illik valamilyen mérleget csinálni, megnézni, hogy honnan indultunk és hová jutottunk az elmúlt időszakban” - emlékeztetett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebb­ség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelynek keretében bemutatta a Lebontott határok című kötetet, mely a szakállamtitkárság négyéves tevékenységét, a nemzetpoliti­ka megújítása terén elért eredményeket összegzi. „Szerettük volna megmutatni, hogy az a négy év, amit most zárunk, tartalmában, eredményeiben mit hozott, milyen hangu­latban telt el. Szerettük volna megmutatni, hogy a Sok nehézség, sok kihívás mellett azért fizikai és szellemi értelemben egyaránt építkező a Kárpát-medence magyarsága” - hangsúlyozta az államtitkár. A külho­ni közösségek lehetőségei egy-egy adott térségen belül behatároltak, de minden közösségre jellemző, hogy ötletei, in­novációs elképzelései vannak. „Mi azon­ voltunk, hogy felkaroljuk ezeket az ötlete­ket, s így eredményeket tudunk felmutatni” - tette hozzá Gémesi. Az államtitkár emlékeztetett, hogy amikor négy évvel ezelőtt a kormány megújította az addigi nemzetpolitikát, sokan kételkedtek annak megvalósít­hatóságában. Azonban úgy látja: azok a változások, azok az átalakítások, amelyek döntően szerkezetiek voltak, szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást. Az egyik nagy eredménye a négy évnek, hogy a nemzetpolitika területe nem lett a napi politikai viták foglya. „Viták ugyan voltak, s kellett is, hogy legyenek, de a politikai szereplők ezt a területet nem tették a szokásos heves ösz-­s­szecsapások színhelyévé. Ahogy sikerült ezt a tárgykört kivenni a napi politikai viták kereszttüzéből, kiderült, hogy mennyi min­dent meg lehet valósítani" - mutatott rá Gémesi Ferenc. Meglátása szerint komoly szemlélet­beli változást jelent, hogy egyre gyak­rabban használatos a „külhoni magyar­ság” kifejezés a „határon túli” helyett. Ez a szemléletváltás azt bizonyítja: ma már egyre kevésbé azt keressük, hogy melyek azok a dolgok, amelyek elvál­­asztanak bennünket, s egyre inkább azt igyekszünk megtalálni, hol vannak azok a kapcsolódási pontok, amelyek erősítik a magyar közösséget. Sokan kételkedtek abban, hogy a fejlesztéspolitikának, a térségfejlesz­tésnek lehet köze a nemzetpolitikához, de négy év alatt kiderült, hogy euró­­milliókat sikerült közös pályázatokon a magyarlakta térségek fejlesztésére fordítani. S nem mellékes az sem, hogy az ilyen projektekhez mindig sikerült megszerezni a szomszédos országok együttműködési készségét is. „Utak épültek, vállalkozások jöttek létre, megkez­dődött a határ menti régiók fejlődése, amit évtizedekig kénytelenek voltak nélkülözni" - hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy megváltozott a támogatáspoliti­ka teljes rendszere, annak érdekében, hogy a külhoni térségekbe juttatott pénzeket minél hatékonyabban lehes­sen felhasználni. „A súlypontok, melyeket a támogatáspolitikában kijelöltünk, ma már nem képezik vita tárgyát. Mindenki egyetért abban, hogy a szórvány ügye stra­tégiai kérdés. Kiemelt jelentőségű, hogy megteremthettük a kiszámítható támogatási rendszert a nemzeti jelentőségű intézmények és programok révén" - mondta, emlékez­tetve: iskolák, kulturális intézmények, szórványmegőrző programok kerül­tek be a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények körébe. Ismételten nagy jelentőségűnek nevezte a magyar-ma­gyar szolidaritás megjelenését, hiszen a támogatások elosztásában világosan látszik, hogy a nagy közösségek önként mondtak le forrásokról a nehezebb helyzetben lévő közösségek javára. „A Vajdaság és Kárpátalja kiemelt anyagi tá­mogatása ennek a szolidaritásnak az ered­ménye” - tette hozzá. Gémesi Ferenc a Magyar Szó azon kérdésére, hogy mit tekint az elmúlt négy év legnagyobb kudarcának, azt válaszolta: a legnagyobb kudarc nem a magyar-magyar viszonyokban tapasz­talható, hanem Magyarországon, ahol az elért eredményeket nem tudják az emberek a magukénak érezni és örülni annak, hogy közösen sikerült elérni dol­gokat. „Ha minden ügy átpolitizálódik ha minden csak aszerint ítéltetik, hogy ki me­lyik politikai közeghez tartozik, és eszerint jó vagy rossz egy fejlesztés, egy könyvtár-támo­gatási program, akkor az nagyon nagy baj. A magyarországi magyaroknak ezen túl kell lépni, hogy érdemben segíthessék a külhoni magyar közösségeket" - mondta. Emlékeztettük az államtitkárt, hogy a kettős állampolgárságról szóló nép­szavazás óta eltelt hat évben a magyar kormány álláspontja is megváltozott e kérdés kapcsán, hiszen ma már az MSZP is elképzelhetőnek tartja bizo­nyos feltételek mellett a letelepedés nélküli állampolgárság megadását a külhoni magyarok számára. Gémesi Fe­renc szerint a kormány álláspontja nem változott meg drámai módon, ugyanis az alapkérdésben nem az MSZP, ha­nem a többi párt álláspontja módosult. „Ma mindenki azt mondja, hogy egy olyan állampolgárságot adna meg a külhoni ma­gyaroknak, amelyben összhangban vannak a jogok és a kötelezettségek. Ez például azt jelenti, hogy a választójog nem járna au­tomatikusan, mint ahogyan nem lennének az állampolgárok automatikusan jogosultak bizonyos juttatásokra, ellátásokra. Persze, a népszavazási kampányban elhangzottakhoz képest nagyok a változások” - mondta az államtitkár. Hozzátette: felmérve azt a helyzetet, ami a referendum után ki­alakult, a kormányon belül elkezdődött egy bizonyos fajta átalakulás a kettős ál­lampolgárságot illetően. „Tanulási folya­matnak is tekinthető az eltelt néhány év, ez kétségtelen, de én úgy látom, inkább a jobb­oldal módosított nézetein, akár az automa­tikus, kollektív állampolgárság megadását illetően, akár abban, hogy ez az állampol­gárság milyen jogokkal és kötelezettségekkel járhat. Mintha egy kicsit ésszerűbb, lekere­­kítettebb, reálisabb szemlélettel tekintene ma már erre a kérdésre" - szögezte le Gémesi Ferenc. ■ MIHAJLOVITS Klára Gémesi Ferenc Pletykás Justitia Brassói tudósítónktól Felkapta a romániai és a külföldi sajtó a Mediafax hírügynökség hírét, hogy válókeresetet nyújtott be Tőkés László, romániai európai parlamenti képviselő felesége, aki hűtlenséggel vádolja férjét. Ennyi is elég lett volna, hogy a fórumozók, az egykori református püspök hívei és ellenségei csámcsogjanak a híren, helyzeten, azonban a hírügynökség részletekkel is szolgált. A Mediafax jelentésében olvasható, hogy Tőkés Edit szerint férje többször is megcsalta, azt állítja, hogy huszonöt éves házasságuk alatt terrorizálta őt, és lelki sérüléseket okozott neki. A válókeresetre hivatkozva azt írja a hírügynök­ség, hogy Tőkés Edit a házastársi viszonyuk megromlásáért kizárólag férjét hibáztatja. Nehezményezte, hogy a volt püspök hivatalos levelek útján kommu­nikált családjával, és naplót vezetett, amelybe feljegyezte a nejéhez és gyereke­ihez intézett kérdéseit. Tőkés Edit kudarcként élte meg, hogy férje soha nem hívta meg az általa vagy érette szervezett fogadásokra, a nyilvánosság előtt nem mutatkozott vele. Az, hogy a feleség férjét tartja felelősnek mindenért, egészen természetes, hiszen nincs az a válókeresetet benyújtó személy, aki magát okolná a házassága zátonyra futásáért. A bíróság dolga kideríteni, hogy kinek van igaza - ha ilyen esetben valakinek egyáltalán igaza lehet -, és eldöntenie, hogy kinek a hibájá­ból mondják ki a válást. Ami viszont nem természetes, hogy Tőkés Edit nagyváradi bírósághoz be­nyújtott keresetének tartalmához hozzájuthatott egy hírügynökség, majd azt megkaphatta a sajtó. A bulvárlapok azonnal ráharaptak, a román nyelvű ko­moly lapok is rögvest kikürtölték a volt püspök, európai parlamenti képviselő magánéletéről szóló hírt. Mivel az már nyilvánosságra került, a Magyar Távira­ti Iroda és az erdélyi magyar sajtó is foglalkozik az üggyel. Hiába próbálja meg Tőkés László védeni a saját és családja tagjai, felesége és gyerekei életének magánszféráját. A sajtóetika elszánt védelmezői is csak azon vitatkoznak, van-e magánélete egy közéleti személyiségnek, prédikálhat-e a csa­lád szentségéről, miközben azzal vádolható, hogy házasságtörést követhetett el. Ami az üggyel kapcsolatban a legsúlyosabb: az elmúlt években, és az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban került a sajtó kezébe bírósági perirat, amely a romániai törvények szerint szigorúan titkos, mert az ártatlanság védelme min­denkit megillet az ítélet megszületéséig. Románia főügyésze, Laura Codruta Kövesi beismerte, nem tudja megaka­dályozni, hogy az érintetteknek orvosolhatatlan erkölcsi károkat okozó ellen­őrizetlen és nem bizonyított információk ne szivárogjanak ki a bíróságokról, az ügyészségről. Politikai vagy üzleti érdekből a bírók, ügyészek megsértik a szak­mai titkot és a sajtó informátoraivá válnak. A média pedig nem finnyáskodik, holmi szakmai, erkölcsi alapon nem utasítja vissza a hírként tálalható pletykát. ■AMBRUS Attila

Next