Magyar Szó, 2010. április (67. évfolyam, 75-99. szám)
2010-04-01 / 75. szám
2010. április 1., csütörtök _______________________________Atarcfic______________________ kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A Fidesz küldetéssel jött a világra Most többet kér a haza egy forradalomnál - mondta Orbán Viktor a párt 22. születésnapján Sosem szabad elfelejteni, hol és milyen körülmények között születtünk. A Fidesz pedig forradalomban született, a magyar remény és szabadság forradalmában. Küldetéssel jött a világra a párt, eszményképpel, mely egy erős és szabad Magyarország, az, hogy jó magyarnak lenni - mondta Orbán Viktor pártelnök kedden este a Fidesz 22. születésnapjának ünnepségén. Minden ember és közösség számára meghatározó, hol, mikor és milyen körülmények között születik. Ezt soha nem szabad elfelejteni, ha hű akar maradni magához - kezdte beszédét Orbán Viktor a Zeneakadémián tartott ünnepségen. Emlékeztetett: a Fidesz forradalomban született, egy forradalomban, amely a hazugság rendje ellen lázadt.- Egy olyan forradalomban, mely a lélek forradalma volt, a magyar léleké. A magyar szabadság forradalma, a magyarok reményének forradalma. A Fidesz küldetéssel jött a világra. Amit képviselt és amit azóta is képvisel, az nem egy ideológia, hanem egy eszmény. „Az elmúlt 22 év során sohasem felejtettük el, honnan jöttünk és mi a célunk. Akkor, 22 évvel ezelőtt is a szabadság volt az eszményünk. Egy szabad és erős Magyarország képe lebegett a szemünk előtt, ahol az emberek úgy érzik, jó magyarnak lenni, ahol szabadon dönthetnek a jövőjükről, és ahol van lehetőségük megvalósítani álmaikat” - mondta Orbán. „A Fideszt 37 ember alapította, mégis milliónyian érzik magukénak” - fogalmazott a párt elnöke. Megítélése szerint a Fidesz ma nagy lehetőség előtt áll, ugyanakkor nagy bajban van az ország, „soha nem volt akkora szükség a Fideszre, mint most”. De - mint fogalmazott - ez egy életerős nép, a magyarokban ott van a szorgalom, a tehetség, amely - ha nagy célokért összefog - nagy dolgokat lesz képes véghezvinni. Eljött a pillanat, a Fidesz ma Közép-Európa legnagyobb politikai közössége. Ma csak a Fidesz képes arra, hogy erős kormányt állítson. Húsz évvel ezelőtt a magyar forradalom nem a szokásos, elbukott forradalom volt. Győztes forradalomban született a magyar szabadság - jelentette ki. Orbán Viktor szerint ma azonban többre van szükség, mint forradalomra, ezúttal többet kér a haza. Mert egy forradalom mindig áldozatokkal jár, most viszont mindenkinek jobb kell, hogy legyen. Ehhez erős hatalom kell a katasztrófasújtott országnak - fogalmazott. A miniszterelnök-jelölt szerint reményvesztettek, dühösek ma az emberek. A jövőben büszkék kell, hogy legyenek, olyanok, akik nem tűrik el, hogy az előző nyolc évhez hasonló kormányuk legyen. Kijelentette: erős és bátor nemzetet kell szervezni. Ezért az emberekért, az emberekről kell, hogy szóljon a kormányzás, amihez meg kell érteni őket. A Fidesz számára a kormányzás szolgálatot jelent, a felhatalmazás pedig nem cél, hanem csupán eszköz - tette hozzá. Minden szavazatra szükség van, mindenkitől mindkét szavazatra - hangsúlyozta Orbán. „Nagyon sokan kell lennünk.” Figyelmeztetett arra, hogy minden választást el lehet veszíteni, ezt is, ha nem mennek el az emberek voksolni. Ezért óvott az elbizakodottságtól. (MNO) Kisebbségi önkormányzatokat akar a Híd Javasolja a parlamenti leszavazás betiltását is A Szlovákiában őshonos nemzeti kisebbségek önkormányzatainak létrehozását, valamint a kisebbségeket érintő ügyekben a parlamenti leszavazás betiltását javasolja a Híd nevű szlovákiai párt. „Az önkormányzat szlovákiai szinten működne, de megfelelő érdeklődés esetén létrejöhetnének a megyei önkormányzatok is” - jelentette ki tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén A. Nagy László, a Híd elnökségének tagja, parlamenti képviselő. A Híd szerint önkormányzatokat az őshonos szlovákiai nemzeti kisebbségek hozhatnának létre, akik közé a magyarokat, a ruszinokat és a romákat sorolja. Az újonnan, a bevándorlás útján kialakult kisebbségeknek ilyen jogaik nem lennének. A kisebbségi önkormányzatokat azok választanák, akik az adott népcsoporthoz tartozónak vallják magukat. „Ez a modell Európa számos országában létezik és működik” - jegyezte meg A. Nagy László. „Célunk a nemzeti kisebbségek leszavazásának a betiltását rögzítő általános elv elfogadása is” - szögezte le. Kifejtette, hogy ezt az elvet 1969-től Csehszlovákiában is alkalmazták, s a Híd szerint olyan területeken kellene érvényesíteni, mint a nyelvhasználat, az oktatásügy vagy a kultúra. „A Szövetségi Gyűlésben kétkamarás rendszer volt, ahol Csehország és Szlovákia képviselői alapkérdésekben nem szavazhatták le a másik államot, tehát a csehek a szlovákokat illetve a szlovákok a cseheket” - jegyezte meg a politikus. Hégli Dusán, a Híd kulturális szakmai műhelyének vezetője újságíróknak elmondta: a párt meggyőződése, hogy a kisebbségi kultúrával egy önálló állami hivatalnak kellene foglalkoznia; évente az állami költségvetés 12 százalékát kellene erre a célra fordítani. Mindezt a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tartalmazná, amelyet választási siker esetén a következő megbízatási időszakban nyújtana be a párt. (MTI) Inkább a jobboldal módosított nézetein Fejlesztések, magyar-magyar szolidaritás, kettős állampolgárság - Ciklusvégi nemzetpolitikai mérleg Budapesti tudósítónktól „Egy-egy ciklus végén illik valamilyen mérleget csinálni, megnézni, hogy honnan indultunk és hová jutottunk az elmúlt időszakban” - emlékeztetett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára azon a sajtótájékoztatón, amelynek keretében bemutatta a Lebontott határok című kötetet, mely a szakállamtitkárság négyéves tevékenységét, a nemzetpolitika megújítása terén elért eredményeket összegzi. „Szerettük volna megmutatni, hogy az a négy év, amit most zárunk, tartalmában, eredményeiben mit hozott, milyen hangulatban telt el. Szerettük volna megmutatni, hogy a Sok nehézség, sok kihívás mellett azért fizikai és szellemi értelemben egyaránt építkező a Kárpát-medence magyarsága” - hangsúlyozta az államtitkár. A külhoni közösségek lehetőségei egy-egy adott térségen belül behatároltak, de minden közösségre jellemző, hogy ötletei, innovációs elképzelései vannak. „Mi azon voltunk, hogy felkaroljuk ezeket az ötleteket, s így eredményeket tudunk felmutatni” - tette hozzá Gémesi. Az államtitkár emlékeztetett, hogy amikor négy évvel ezelőtt a kormány megújította az addigi nemzetpolitikát, sokan kételkedtek annak megvalósíthatóságában. Azonban úgy látja: azok a változások, azok az átalakítások, amelyek döntően szerkezetiek voltak, szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást. Az egyik nagy eredménye a négy évnek, hogy a nemzetpolitika területe nem lett a napi politikai viták foglya. „Viták ugyan voltak, s kellett is, hogy legyenek, de a politikai szereplők ezt a területet nem tették a szokásos heves ösz-sszecsapások színhelyévé. Ahogy sikerült ezt a tárgykört kivenni a napi politikai viták kereszttüzéből, kiderült, hogy mennyi mindent meg lehet valósítani" - mutatott rá Gémesi Ferenc. Meglátása szerint komoly szemléletbeli változást jelent, hogy egyre gyakrabban használatos a „külhoni magyarság” kifejezés a „határon túli” helyett. Ez a szemléletváltás azt bizonyítja: ma már egyre kevésbé azt keressük, hogy melyek azok a dolgok, amelyek elválasztanak bennünket, s egyre inkább azt igyekszünk megtalálni, hol vannak azok a kapcsolódási pontok, amelyek erősítik a magyar közösséget. Sokan kételkedtek abban, hogy a fejlesztéspolitikának, a térségfejlesztésnek lehet köze a nemzetpolitikához, de négy év alatt kiderült, hogy eurómilliókat sikerült közös pályázatokon a magyarlakta térségek fejlesztésére fordítani. S nem mellékes az sem, hogy az ilyen projektekhez mindig sikerült megszerezni a szomszédos országok együttműködési készségét is. „Utak épültek, vállalkozások jöttek létre, megkezdődött a határ menti régiók fejlődése, amit évtizedekig kénytelenek voltak nélkülözni" - hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy megváltozott a támogatáspolitika teljes rendszere, annak érdekében, hogy a külhoni térségekbe juttatott pénzeket minél hatékonyabban lehessen felhasználni. „A súlypontok, melyeket a támogatáspolitikában kijelöltünk, ma már nem képezik vita tárgyát. Mindenki egyetért abban, hogy a szórvány ügye stratégiai kérdés. Kiemelt jelentőségű, hogy megteremthettük a kiszámítható támogatási rendszert a nemzeti jelentőségű intézmények és programok révén" - mondta, emlékeztetve: iskolák, kulturális intézmények, szórványmegőrző programok kerültek be a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények körébe. Ismételten nagy jelentőségűnek nevezte a magyar-magyar szolidaritás megjelenését, hiszen a támogatások elosztásában világosan látszik, hogy a nagy közösségek önként mondtak le forrásokról a nehezebb helyzetben lévő közösségek javára. „A Vajdaság és Kárpátalja kiemelt anyagi támogatása ennek a szolidaritásnak az eredménye” - tette hozzá. Gémesi Ferenc a Magyar Szó azon kérdésére, hogy mit tekint az elmúlt négy év legnagyobb kudarcának, azt válaszolta: a legnagyobb kudarc nem a magyar-magyar viszonyokban tapasztalható, hanem Magyarországon, ahol az elért eredményeket nem tudják az emberek a magukénak érezni és örülni annak, hogy közösen sikerült elérni dolgokat. „Ha minden ügy átpolitizálódik ha minden csak aszerint ítéltetik, hogy ki melyik politikai közeghez tartozik, és eszerint jó vagy rossz egy fejlesztés, egy könyvtár-támogatási program, akkor az nagyon nagy baj. A magyarországi magyaroknak ezen túl kell lépni, hogy érdemben segíthessék a külhoni magyar közösségeket" - mondta. Emlékeztettük az államtitkárt, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta eltelt hat évben a magyar kormány álláspontja is megváltozott e kérdés kapcsán, hiszen ma már az MSZP is elképzelhetőnek tartja bizonyos feltételek mellett a letelepedés nélküli állampolgárság megadását a külhoni magyarok számára. Gémesi Ferenc szerint a kormány álláspontja nem változott meg drámai módon, ugyanis az alapkérdésben nem az MSZP, hanem a többi párt álláspontja módosult. „Ma mindenki azt mondja, hogy egy olyan állampolgárságot adna meg a külhoni magyaroknak, amelyben összhangban vannak a jogok és a kötelezettségek. Ez például azt jelenti, hogy a választójog nem járna automatikusan, mint ahogyan nem lennének az állampolgárok automatikusan jogosultak bizonyos juttatásokra, ellátásokra. Persze, a népszavazási kampányban elhangzottakhoz képest nagyok a változások” - mondta az államtitkár. Hozzátette: felmérve azt a helyzetet, ami a referendum után kialakult, a kormányon belül elkezdődött egy bizonyos fajta átalakulás a kettős állampolgárságot illetően. „Tanulási folyamatnak is tekinthető az eltelt néhány év, ez kétségtelen, de én úgy látom, inkább a jobboldal módosított nézetein, akár az automatikus, kollektív állampolgárság megadását illetően, akár abban, hogy ez az állampolgárság milyen jogokkal és kötelezettségekkel járhat. Mintha egy kicsit ésszerűbb, lekerekítettebb, reálisabb szemlélettel tekintene ma már erre a kérdésre" - szögezte le Gémesi Ferenc. ■ MIHAJLOVITS Klára Gémesi Ferenc Pletykás Justitia Brassói tudósítónktól Felkapta a romániai és a külföldi sajtó a Mediafax hírügynökség hírét, hogy válókeresetet nyújtott be Tőkés László, romániai európai parlamenti képviselő felesége, aki hűtlenséggel vádolja férjét. Ennyi is elég lett volna, hogy a fórumozók, az egykori református püspök hívei és ellenségei csámcsogjanak a híren, helyzeten, azonban a hírügynökség részletekkel is szolgált. A Mediafax jelentésében olvasható, hogy Tőkés Edit szerint férje többször is megcsalta, azt állítja, hogy huszonöt éves házasságuk alatt terrorizálta őt, és lelki sérüléseket okozott neki. A válókeresetre hivatkozva azt írja a hírügynökség, hogy Tőkés Edit a házastársi viszonyuk megromlásáért kizárólag férjét hibáztatja. Nehezményezte, hogy a volt püspök hivatalos levelek útján kommunikált családjával, és naplót vezetett, amelybe feljegyezte a nejéhez és gyerekeihez intézett kérdéseit. Tőkés Edit kudarcként élte meg, hogy férje soha nem hívta meg az általa vagy érette szervezett fogadásokra, a nyilvánosság előtt nem mutatkozott vele. Az, hogy a feleség férjét tartja felelősnek mindenért, egészen természetes, hiszen nincs az a válókeresetet benyújtó személy, aki magát okolná a házassága zátonyra futásáért. A bíróság dolga kideríteni, hogy kinek van igaza - ha ilyen esetben valakinek egyáltalán igaza lehet -, és eldöntenie, hogy kinek a hibájából mondják ki a válást. Ami viszont nem természetes, hogy Tőkés Edit nagyváradi bírósághoz benyújtott keresetének tartalmához hozzájuthatott egy hírügynökség, majd azt megkaphatta a sajtó. A bulvárlapok azonnal ráharaptak, a román nyelvű komoly lapok is rögvest kikürtölték a volt püspök, európai parlamenti képviselő magánéletéről szóló hírt. Mivel az már nyilvánosságra került, a Magyar Távirati Iroda és az erdélyi magyar sajtó is foglalkozik az üggyel. Hiába próbálja meg Tőkés László védeni a saját és családja tagjai, felesége és gyerekei életének magánszféráját. A sajtóetika elszánt védelmezői is csak azon vitatkoznak, van-e magánélete egy közéleti személyiségnek, prédikálhat-e a család szentségéről, miközben azzal vádolható, hogy házasságtörést követhetett el. Ami az üggyel kapcsolatban a legsúlyosabb: az elmúlt években, és az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban került a sajtó kezébe bírósági perirat, amely a romániai törvények szerint szigorúan titkos, mert az ártatlanság védelme mindenkit megillet az ítélet megszületéséig. Románia főügyésze, Laura Codruta Kövesi beismerte, nem tudja megakadályozni, hogy az érintetteknek orvosolhatatlan erkölcsi károkat okozó ellenőrizetlen és nem bizonyított információk ne szivárogjanak ki a bíróságokról, az ügyészségről. Politikai vagy üzleti érdekből a bírók, ügyészek megsértik a szakmai titkot és a sajtó informátoraivá válnak. A média pedig nem finnyáskodik, holmi szakmai, erkölcsi alapon nem utasítja vissza a hírként tálalható pletykát. ■AMBRUS Attila