Magyar Szó, 2010. júniusr (67. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-01 / 124. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com RÖVIDEN ■ BERLIN Lemondott az államfő Horst Köhler német államfő tegnap bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről. A hír politikai bombaként robbant és álta­lános megdöbbenést okozott Berlin­ben. A váratlan lemondást az elnök egy Afganisztánnal kapcsolatos, vitatott nyilatkozattal hozta összefüggésbe. A szóban forgó nyilatkozatban az államfő részben Németország gazdasági érde­keivel indokolta, hogy a Bundeswehr részt vesz külföldi katonai missziókban. Állásfoglalását az ellenzék élesen bírál­ta. A 67 éves Kohlert, a Nemzetközi Valutaalap egykori vezetőjét tavaly választották újra a német államfői tisztségre. A politikus az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió tagja. ■ NANTES Családi tragédia Holtan találtak egy hattagú csalá­dot a nyugat-franciaországi Vendée megyében. A négy - 3 és 9 év közötti - gyermekkel szúró-, vágóeszközökkel, a 35 éves anyával lőfegyverrel végeztek. A 35 éves apát, egy orvost, felakasztva találták meg. A tetemek különböző helyiségekben voltak. A holttestekre vasárnap délután talált rá az anyai nagyapa, aki azért látogatott el az 5600 lélekszámú Pouzanges településen levő házba, mert már régóta nem kapott hírt hozzátartozóiról. ■ SZÖUL Hadgyakorlat Több ezer dél-koreai katona rész­vételével, harci helikopterek támogatá­sával nagyszabású hadgyakorlat kezdő­dött az észak-koreai határ térségében. Ez a legnagyobb méretű hadgyakor­lat március 26-a óta, amikor - Szöul szerint észak-koreai torpedótámadás következtében­­ elsüllyedt egy dél­koreai korvett, és ez jelentősen kiélezte a két Korea közötti feszültségeket. Az újabb déli erődemonstráció egy északi támadás elhárítását szimulálta. ■ YAOUNDÉ Buszkatasztrófa Legalább 45 ember meghalt tegnapra virradóra, miután egy nagy sebességgel haladó autóbusz felborult egy kanyarban. A járművön mintegy hatvanan utaztak, s az első hírek szerint valószínűleg az okozta a balesetet, hogy a sofőr menet közben elaludt. A busz a kameruni fővárosba tartott, s Yaoundé­­tól mintegy 130 kilométerre történt a szerencsétlenség. (MTI/AFP) OLAJ KATASZTRÓFA Jön a D-terv Ha az új elképzelés sikeres is lesz, az olaj még akár augusztusig ömölhet a tengerbe Jön a D-terv a Mexikói-öbölben: a BP ismét azzal próbálkozik, hogy felszínre vezesse a mélytengeri kútból kiömlő szennyező nyersolajat - adta hírül a CBS televízió, miután a hétvégén kudarcot vallott az a kísérlet, hogy nehéziszappal eltömítsék a kitörésgátló berendezést. A katasztrófa felelősének tartott brit olajcég azonnal hozzáfogott a szivárgás kezelésének következő lehetséges módszeréhez, e szerint a terv szerint a mélytengeri robotok levágják az eredeti, sérült felszállócsövet a kitörésgátló tetejéről, és arra egy fedőkupakot illesztenek. Az akció egy hétig is eltarthat. Az az elképzelés, hogy az eredeti, 53 centiméter átmérőjű felszállócső eltávolítása után a szorosan illeszkedő fedőkupolán át, egy 17 centiméter átmérőjű vezetéken keresztül feljuttatják az olaj döntő hányadát egy felszíni tartályhajóba. Az április 20-i platformrobbanás óta ez lesz a negyedik kísérlet a szivárgás kezelésére. Ha a mostani elképzelést megvalósítják is, az olaj augusztusig ömölhet a kútból. Kedvező esetben ugyanis még két hónapra van szükség ahhoz, hogy egy újabb fúrással, több ezer méterrel a tengerfenék alatt elérjék az eredeti olajkút csövét, amelyet végleg eltömítenének. A Fehér Ház közölte: a közvéleménynek tisztában kell lennie azzal, hogy esetleg még két hónapig nem lehet megszüntetni a szivárgást. A BP közölte: a fedőkupakos megoldás eredményessége esetén a feltörő olaj döntő hányadát el tudják majd vezetni, de a siker nem garantált, hiszen ilyen mélységben még ezt a módszert sem alkalmazták korábban. (MTI) A GÁZAI SEGÉLYFLOTTILLA ELLENI IZRAELI TÁMADÁS UTÁN Harag és döbbenet A Gázai övezetbe segélyrakományt szállító hajók elleni izraeli akcióban 19-en meghaltak és 36-an megsebesültek­­ Felháborodás és tiltakozáshullám az arab országokban, rendkívüli ülés az ENSZ BT-ben, az EU-ban, az Arab Ligában (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Folytatás az 1. oldalról A kanadai látogatáson tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli minisz­terelnök egy telefonbeszélgetés során több magas rangú izraeli diplomáciai és biztonsági tisztségviselőt is megnyugta­tott: a katonai művelet az ő teljes támo­gatását élvezi. Netanjahu egyébként lemondta washingtoni útját. Az Izraelben élő 1,3 milliós arabot általános sztrájkra és tüntetésekre szólí­tották fel. Sokukat azonban nem kellett biztatni, több százan a legnagyobb izra­eli arab város, Názáret utcáira vonultak, hogy a halálos áldozatokkal járó támadás ellen tiltakozzanak. Bejrút, Kairó, Karacsi, Ankara, Isztambul, Szaloniki, Szarajevó csak néhány a sok város közül, ahol szintén Izrael-ellenes tüntetéseket szerveztek. „Szíria és Libanon elítéli az Izrael által elkövetett borzalmas bűncselek­ményt, nevezetesen a békeflottilla fedél­zetén levő, fegyver nélküli civilek ellen intézett támadást” - áll Bassár el-Aszad szíriai elnök és Szaad Hariri libanoni miniszterelnök damaszkuszi találkozójuk után kiadott nyilatkozatában. Beirút és Damaszkusz szerint az alapvető huma­nitárius normák és a nemzetközi szabá­lyok megsértésével Izrael a Közel-Keletet olyan háborúba süllyesztheti, amely nem korlátozódna pusztán a régióra. Washington sajnálkozását fejezte ki az emberéletben történt veszteségek és sebesülések miatt. A Fehér Ház az eset körülményeinek megismerésén munkál­kodik - közölte William Burton szóvivő. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és az Európai Unió is vizsgálatot sürgetett. „Létfontos­ságú, hogy teljes vizsgálatot folytassa­nak le annak megállapítására, pontosan hogyan történt a vérontás. Úgy vélem, Izraelnek sürgősen teljes magyarázatot kell adnia” - szögezte le a világszervezet főtitkára az ugandai fővárosban, Kampa­lában tartott sajtóértekezletén. Tegnap délutánra összehívták az ENSZ Bizton­sági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvitassák az izraeli fellépést. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője telefonon beszélt Avigdor Liberman izra­eli külügyminiszterrel, és szintén vizsgála­tot követelt az incidens ügyében. Tegnap délután Brüsszelben a 27 EU-tagország nagykövetei rendkívüli tanácskozáson vitatták meg a hajnalban történteket. A Vatikán is „fájdalmát és aggodalmát” fejezte ki a felesleges emberveszteségek miatt. Nicolas Sarkozy francia elnök elítélte az aránytalan erőalkalmazást, és vizsgálatot követelt a támadás ügyében - tudatta az Elysée-palota. William Hague brit külügyminiszter sajnálkozását fejez­te ki az elveszett emberéletek miatt, és felszólította Izraelt, hogy nemzetközi kötelességeit tiszteletben tartva járjon el. Bernard Kouchner, a francia diplomá­cia vezetője megdöbbenését fejezte ki a támadás tragikus következményei miatt. Szerinte semmi sem indokolhat ilyen méretű erőszakos fellépést. Kouchner a tragédia okainak kivizsgálását sürgette, s tarthatatlannak nevezte a 2007 óta blokád alatt levő Gázai övezet helyzetét. Angela Merkel német kancellár mély­séges megdöbbenésének adott hangot, és annak szükségességét hangoztatta, hogy a vizsgálatba nemzetközi megfigyelőket is vonjanak be. A Hamászt felszólította Izrael létezési jogának elismerésére, Izraelt pedig minden „önvédelmi” lépése kapcsán az arányosság elvének tiszteletben tartásá­ra figyelmeztette. A kancellár szerint­ a történtek még inkább megerősítik, hogy elengedhetetlenül szükség van a közel­­keleti békefolyamat továbbvitelére. Előző­leg Guido Westerwelle külügyminiszter is aggodalmát fejezte ki a történtek miatt. Ankarában mintegy tízezer tüntető vonult az izraeli konzulátusról a város­­központ felé, Izrael-ellenes jelszavakat hangoztatva. A tiltakozók előzőleg meg akarták rohamozni a konzulátus épüle­tét, de ezt a rendőrség megakadályozta. A segélyszállítmány egyik szervezetője egy török civil szervezet volt, a hajókon is számos török állampolgár utazott. Török­ország korábban közölte: a támadásnak helyrehozhatatlan következményei lesz­nek a kétoldalú kapcsolatokban. A támadás miatt Görögország megsza­kította az izraeli és a görög légierő kedd óta tartó közös hadgyakorlatát. Evan­­gélosz Venizelosz görög nemzetvédelmi miniszter utasította a légierő vezérkarát a Krétán zajló hadgyakorlat megszün­tetésére. A svéd külügyminisztériumba kérették Izrael stockholmi nagykövetét, hogy közöljék vele: elfogadhatatlannak tartják a történteket. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök elítélte „a cionista rendszer embertelen fellépését”. Szerinte „a cionista rend­szernek a palesztin nép elleni emberte­len fellépése és a gázai lakosság számára küldött humanitárius segély eljuttatásá­nak megakadályozása nem a rendszer erejének, hanem gyengeségének a jele”. Hozzátette: „Mindez azt mutatja, hogy e gyászos bábkormány vége közelebb van, mint valaha.” (Forrás: Tanjug/Béta/MTI/ AFP/Reuters/AP/ITAR-TASZSZ) Beta/AP OWN Egy felvétel Karacsiból 2010. június 1., kedd A leghevesebb hurrikánszezontól tartanak A leghevesebb hurrikánszezontól tartanak 2005 óta az Atlanti-óceán térségében - közölte a Nemzeti Óceán- és Légkörügyi Hivatal (NOAA). A hivatalosan ma kezdődő idei ciklonidőszakban akár 14 hurrikán is keletkezhet. Korábbi előrejelzésében a NOAA azt jósolta, hogy 14-23 névvel ellátott vihar fog kialakulni, és közülük 8-14 fog hurrikánná fejlődni. A NOAA szerint 3-7 hurrikán fogja elérni a 3-as erősségi foko­zatot; ilyenkor a viharokban már 177 kilométeres óránkénti sebességűnél erősebb szelek kavarognak. Félő, hogy a hatalmas viharok károkat okoznak a Mexikói­öbölben az olaj- és gázkitermelő, illetve -feldolgozó szektorban. Az Egyesült Államok olajkitermelésének egynegyede, gázkiter­melésének egytizede az öbölben, a tengeri kutaknál zajlik. Az idei heves hurrikánperiódus különösen nagy gondokat okozhat a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa miatt, és megnehezítheti a kárelhárítást: előfordulhat, hogy a viharok a mélytengeri réte­gekből nyersolajat szállítanak majd a szárazföld belseje felé. Márciusi előrejelzésében az AccuWeather meteorológiai szolgálat Miamiból azt jósolta, hogy öt hurrikán, közülük két­­három különösen nagy erejű fog lecsapni az Egyesült Államok partjaira a szokásosnál keményebb idei szezonban. Tavaly összesen 9 trópusi vihar keletkezett az Atlanti-óceán felett és három erősödött hurrikánná. Ez elmaradt az átlagtól, évente ugyanis 11 trópusi vihar szokott kialakulni a térségben és 2-3 éri el az amerikai partokat. Az Atlanti-óceán térségében a hurrikánszezon hivatalosan november 30-áig tart. (MTI)

Next