Magyar Szó, 2010. júniusr (67. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-11 / 133. szám

2010. június 11., péntek Hazug humanizmus Az iskolai szakszolgálatok sem értenek egyet a csökkent értelmi képességű diákoknak a hagyományos oktatásba való integrálásával észreveszi, hogy a többiek másként dol­goznak. Integrálni ezeket a gyerekeket nem más, mint hazug humanizmus - hallottuk Siflis Mária iskolapedagó­gustól, amikor arról kérdeztük, vajon a szeptembertől előállt helyzetben mit te­hetnek majd az iskolai szakszolgálatok. - A speciális iskolában olyan szakembe­rek dolgoznak, akik az ilyen gyerekek képességeinek megfelelően tudnak foglalkozni velük. A nem gyógypeda­gógiai iskolában nem defektológusok dolgoznak, a szakszolgálatokban sem defektológus ül, hanem pedagógus és pszichológus, akiket arra képeztek ki, hogy hogyan segítsenek az átlagos ér­telmi képességű és a tehetséges diákok­nak, valamint a kisebb tanulási, maga­viseleti problémákkal küzdőknek. Most arra kényszerítenek rá, hogy az iskola­pedagógusi diplomámmal defektológus is legyek? Nehogy azt higgyék, hogy azért mondom ezt, mert nem érdekel a gyerekek sorsa. Épp ellenkezőleg! Én pancser defektológus nem akarok len­ni, nem akarok belekontárkodni mások munkájába.A gyógypedagógus olyan hivatás, amelyet egyetemen tanítanak, azt a szintet nem lehet elérni szeminá­riumokon, pár hónapos továbbképzése­ken. Persze a lehető legtöbbet meg fog­juk tenni, mindent, amit csak lehet, de attól tartok, hogy a szakszolgálatok nem tudnak majd olyan segítséget nyújtani, mint ahogy azt az erre hivatott gyógy­pedagógusok tehetnék. Beszélgetőtársunk is felhívta arra a figyelmet, amelyről már korábban is szóltunk, hogy csakis a szülő engedélyé­vel kerülhet a gyerek gyógypedagógiai iskolába, még akkor is, ha egyértelmű­en bebizonyosodik, hogy az adott gye­rek nem tud lépést tartani társaival a tömeges oktatásban. Sőt, még az indi­viduális fejlesztési terv elkészítéséhez is kell a szülő beleegyezése. I­­.r. Ahogy arról már olvashattunk la­punkban, a pedagógustársadalom is­mét feszülten várja a tanévkezdést. Most éppen amiatt is, mert a törvény előírja, hogy szeptembertől a nem gyógypeda­gógiai tagozatban, tehát a normál és átlagon felüli képességű tanulók mel­lett kapjanak helyet a gyógypedagógiai iskolába való gyerekek is.­­ Én több mint 20 éves tapasztala­tom alapján nyugodt lelkiismerettel állíthatom azt, hogy ezeknek a gyere­keknek sokat fogunk ártani, holott a gyerekek érdekeit kellene szem előtt tartani. Olyan gyermek érdeke, aki önhibáján kívül képtelen a törvény ál­tal előírtakat elsajátítani, azt kívánja meg, hogy ne kényszeresül arra, hogy napról napra szembesüljön azzal, hogy ő ezt képtelen teljesíteni, mert biztosan A fényhárfa virtuóza Jean Michel Jarre, az elektronikus hangszerek és a szinte­tizátorok francia mágusa budapesti koncertje kapcsán Jean Michel Jarre mindig is azok közé a zenészek közé tar­tozott, akiknek a felvételeit szerettem, de soha nem voltam a rajongója. Az elektronikus zene egyik úttörője, a popzene egyik fenegyereke, vagy mondjuk inkább úgy, hogy egyik legkreatívabb zeneszerzői egyénisége nagyjából akkor kezdte karrierjét, amikor én megszülettem. 1971-ben jelent meg az idén hatvankét éves művész első kislemeze. Gyermekkorom, tinédzseréveim egyik meghatározó élménye volt a találko­zás Jean Michel Jarre lemezeivel. Az elektronikus zene egyik úttörője, a műfaj lehetőségeinek feltárója, egyszersmind kiaknázója kísérletezései során szinte minden elképzelhető oldaláról körbejárta és alkalmazta életművében annak a végtelen tárháznak az elemeit, amit az akkor még újszerű technikai vívmányok kínáltak. Az elektronikus zene azonban időközben megszokottá, hétköznapi­vá vált, s mint olyan, vesztett is fényéből, szenzáció-jellegéből. A bulvármédia és a producerek tucat-sokszorosító üzemeiben futószalagon gyártott, könnyen felejthető kis sztárocskái, hullócsillagai pedig komolyan ártottak is műfajnak, jelentéktelenné tették azt. Időközben pedig az én érdeklődésem is másfelé for­dult, s habár a régi Jean Michel Jarre-lemezeimet továbbra is gondosan őrizget­tem - a zenész érdemeit és nagyságát egy pillanatig sem elvitatva -, már egyre ritkábban sercent a tű ezeken a régi bakeliteken, amikor pedig elérkezett az mp3-as letöltések korszaka, igazságtalanul ugyan, de teljesen mellőztem őt. Jók és fontosak az ilyen találkozások, mint a most hétfői is volt, május 24-én, a Papp László Budapest Sportarénában, amikor a magyar fővárosban koncertezett Jean Michel Jarre, az elektronikus zene, a billentyűs hangszerek és a szintetizáto­rok mágusa. Az örök kísérletező, akinek zenéjéhez kiválóan illenek a grandiózus látványelemek, kisebbfajta meglepetést okozott már azzal is, hogy show-jának felépítése mégis megkapóan szerény és visszafogott volt. Nem, természetesen szó sincs arról, hogy látványvilága ne lenne lenyűgöző, ez a visszafogottság egyfajta magabiztosságról is tanúskodik. Nagyon bölcs a döntés: nem használ fel minden kínálkozó lehetőséget, ami a fénytechnika mai fejlettségéből adódik. Koncertnyi­tó grandiózus háttérvetítése például a múlt század hatvanas és hetvenes éveinek szerkezeteit, zenegépeit, elektronikus berendezéseinek mai szemmel nézve már kifejezetten ósdinak tűnő gombjait, kezelőfelületét mintázza. Mindenből csak annyit vesz el, amennyi a zenéjét kellőképp kiegészítheti, illetve esetenként alátámaszthatja. Ennek legjobb példája éppen a fényhárfa, vagy fénylant (akárhogy nevezzük is...), amin egy kiváló ötlet nyomán, szinte már minimalista módon játszik, mégis nagyszerűen egyedi látvánnyal szóra­koztatva közönségét. Hogy szemléletes és érthető legyen: néhány, zöld színű­­ a páva dísztollazataként, vagy éppenséggel elegáns kis női legyezőként szét­nyitott­­ lézerfény húz csíkot az elsötétített teremben a színpad deszkáitól a mennyezetig; a művész fehér kesztyűt húz és a „húrok közé csap”. Maga elé nyújtott kezével mindig a megfelelő helyen „lefogja” a fényhárfa „húrjait”, és így, a lézer fénycsíkját megszakítva, olyan egyszerű, mégis grandiózus látványt ér el, amelyik tökéletes összhangban van a zenéjével. Koncertprogramjában pedig szerepelt minden, ami elvárható, az egészen slágeres kötelező daraboktól kezdve, a már-már szimfonikus hangzású szerze­ményeken át, a kísérletező jellegű, experimentális zeneszámokig. Mert Jean Michel Jarre immár négy évtizednyi alkotói opusában mindezekből megtalál­hatjuk a legjobbakat. Újabb lemezein egyre elmélyültebb, egyre kifinomultabb zenei anyaggal jelentkezik, de - amint azt budapesti koncertjén is láthattuk­­ kedvvel és élvezettel, mintegy őszinte örömmel játssza a régi, népszerű, slá­geres darabokat is. ■ SZABÓ PALÓCZ Attila 4 Havel Kafka-díjas Václav Havel, korábbi cseh elnök elnyerte a nagy presztízsű Franz Kaf­­ka-díjat. A díj odaítéléséről nemzetközi zsűri döntött, amelynek többek között Marcel Reich-Ranicki tekintélyes német irodalomkritikus és John Calder brit ki­adó is a tagja volt. Az évenként kiosztott díjjal 10 ezer eurós pénzjutalom is jár. A Kafka-díjat korábban olyan irodal­mi nagyságok kapták meg, mint Phi­lip Roth amerikai regényíró, illetve a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. Az elismerést a prágai székhelyű Franz Kafka Társaság adományozza olyan íróknak, akiknek munkái min­den olvasóhoz szólnak „származására, állampolgárságára, illetve kultúrájára való tekintet nélkül”. Az 1960-as évek óta Havel - aki ma már 73 esztendős - több tucatnyi színművet, könyvet és politikai esszét jelentetett meg, amelyek nemzetközi elismerést arattak. (MTI) Lengyel Gábor együttesének sikere Budvában a Pjesma Maditerana el­nevezésű dalfesztiválon 5. lett Lengyel Gábor zeneszerző, zenész Retro party elnevezésű együttese. 24 szerzemény hangzott el, a mezőny nagyon erős volt (Dado Topic, Slađana Milošević stb.), s ez az eddigi legmagasabb helyezés, amit valaha szabadkai együttes elért e versenyen. kult@magyarszo.com MŰVELŐDÉS 17 3. CINEMA CITY, ÚJVIDÉK Három vetítés sem elegendő Tegnap este tartották Srdan Koljevic: Zena sa slomljenim nesem, azaz A tö­rök­ orrú nő című filmjének premierjét Újvidéken a 3. Cinema City film-és média­fesztivál keretében a Szerb Nemzeti Színházban. A belépőjegyeket rég eladták, a közönség a filmre, de a filmstábra is kíváncsi volt, így nagy számban várta be a különleges szerelmi történeteket felvonultató film készítőit, szereplőit. A Katolikus portán két kitűnő filmet tűztek műsorra a tegnap esti órákban, előbb az Én, szintén címűt nézhette meg a közönség egy Down-kóros fiatalember történetét, majd az Adgami című izraeli filmet, melyről az idei Oscar-várományosok között hallottunk először. Ma, a fesztivál utolsó előtti napján mutatják be Srdan Spasojevic Szerb filmnél, melyet igazán nagy érdeklődés övez, a bemutató és két utólagos vetítésre rég el­keltek a jegyek, de így sem jutott mindenki jegyhez. A film első szerbiai vetítése pénteken 23.55-kor kezdődik a Szerb Nemzeti Színházban, repríz pedig egészen szokatlan időpontban: szombaton 2.30-kor, és vasárnap éjszaka 0.15-kor lesz.j ^­.a cinemacity.org SZOMBATON PÉTERRÉVÉN Gyermek Néptánc- és A Népművészeti Fesztivál Ezen a hétvégén negyedik alkalommal lesz házigazdája a péterrévei Tisza Men­te Közművelődési és Népművészeti Egyesület a Nemzetközi Gyermek Néptánc- és Népművészeti Fesztiválnak. Szombaton 9 és 13 óra között kézműves foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek a színház udvarában: lesz nemezelés, gyöngyfűzés, üvegfestés, sókerámiázás, kesz­kenőhímzés, mézeskalács díszítés, batikolás, fafaragás, papírvirágok, ceruzatartók, üdvözlőlapok, ajándéktárgyak, díszek készítése stb. 18 órakor az iskolától indulva egy rövid felvonulással mutatkoznak be a részt­vevők, majd 19:30 órakor a színházteremben megkezdődik a műsor. Este tízkor táncház lesz, amelyen a talpalávalót a Csalóka zenekar szolgáltatja. A fesztiválon szatmári, mórahalmi, péterrévei, óbecsei, topolyai, temerini, szenttamási és újvidéki csoportok lépnek fel. TÉVÉJEGYZET A mellékes dolgok fontossága­ ­" Ha a hétvégi választás nem is, de ígr a ma kezdődő foci-vb bizonyosan JL JL a képernyő elé fogja láncolni a tévézők millióit. Ráadásul csaknem egy hónapra. El tudom képzelni, mekkora munka előzte meg ezt a négyévenkénti ese­ményt a sportszerkesztőségekben, csakúgy a reklám-főhadiszállásokon. Az eredménnyel már ma szembesülni fogunk a megnyitón, melyet a johannesburgi Soccer City Stadionból a vi­lág szinte minden országa közvetíteni fog. Az előadók között lesznek benini, szudáni és amerikai előadóművészek, de érde­kes mód egy európai fellépő sem lesz közöttük a megny­itón, pedig hát a jó öreg kon­tinens nélkül Afrikában aligha szerveztek volna foci-vb-t. Reméljük, majd a folytatásban az európaiak is beleszólnak a dolgok foly­amába. A nyári sémát tehát észre sem vesszük a tévében, mert a labdarúgó-vb július derekáig mindent felkavar. A televízió­csatornák általában ilyenkor állítják le a saját gyártású produkcióikat, szabadság­ra mennek a népszerű sorozatok szereplői is. Nyaranta a humoré, a szórakozásé és a családé a főszerep, persze akkor, ha nincs ennél fontosabb dolog, mint most, amikor a legfontosabb mellékes dolog, a világ ne­gyedik legjobban jövedelmező „üzletága”, a foci veszi át a döntő szót. Tévés szempontból bizonyosan újdon­ságnak számít, hogy sok millió tévénéző immár digitálisan vételezheti majd a foci vb-t. Mi erről még csak álmodozhatunk, de mivel divattá vált új, jobb, korszerűbb tévékészüléket vásárolni egy-egy nagy sporteseményre, ez a lehetőség most sokak­ban felmerült. Mód mégsem igen lesz rá, mivel sem a készülékeink, sem a tévécsa­tornáink nem teszik lehetővé a mai kor „hordalékát”, a HD-minőséget. Gondolom, a focikedvelők mégsem fognak sírni. Aki viszont egyébként is egész jól elvan sport nélkül, an­nak orvosságként az ismeretterjesztő csatornákat ajánlom az elkövetkező egy hónapra. Garantált a kikapcsolódás. A Na­tional Geographic mellett élt a Spekt­rum, az Animal Planet, a Discovery, a History... Igaz, legjobb a kábeltévé ehhez, s az sincs mindenkinek. A tudományos föld­rajzi folyóiratból kinőtt, világszerte nép­szerű National Geographic tévécsatorna például a maga csendes módján naponta ontja a természet csodás világának képeit, így támogatva a környezetvédők egyre re­ménytelenebb harcát a modern világ összes piszkával szemben. Ez a fajta támogatás kivételesen fontos, különösen, ha tudjuk, hogy a tévécsatorna 26 nyelven a világ 147 országában, több mint 170 millió otthonba jut el. Ez még a foci-vb adatai mellett sem jelentéktelen. A NAGY Magdolna

Next