Magyar Szó, 2010. július (67. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-01 / 150. szám

2010. július 1., csütörtök Határtortúra Mint minden nyáron, a jelek szerint az idén is rájár a rúd azokra, akik nyári hétvégeken igyekeznek átlépni a szerb-magyar határt. Megkezdődtek ugyanis az évi szabadságok, és hazaindultak a vendégmunkások, de ilyenkor a turista­idény is belendül. Szombaton már másfél órát kellett várakozniuk azoknak, akik Röszkénél léptek ki Magyarországról, és csak vasárnap hajnalra fogyott el a sor. Vasárnap sem volt sokkal jobb a helyzet. Persze a rendőrség hivatalos jelentése mindig kedvezőbb a valóságnál, mert igaz lehet ugyan, hogy a magyar oldalon példá­ul másfél órát kell várakozni, viszont még egy határ vár az utasokra, meg ki tudja, hogy milyen hosszú autósor a senki földjén. És ez csak a kezdet, mert a tapasztalatok szerint júliusban és augusztusban rendszerint még nagyobb a forgalom, nem is szólva arról, hogy néhány hét múlva már visszafelé is töme­gesen indulnak az utazók, és akkor „kétoldalú” lesz a tumultus. Aki pedig már most bosszankodik, megtörténhet, hogy más alkalommal visszasírja a jelenlegi helyzetet, hiszen egy-két óra nem is tűnik majd nagyon hosszúnak a majdani akár ennek a többszöröséhez képest. A rendőrség nagy előszeretettel ajánlja, hogy az utasok válasszák inkább Tiszaszigetet vagy Tompát a határátlépésre. S az „amatőr” közlekedő számára úgy tűnhet, hogy máris megvan a megoldás. Pedig ebben kevés az igazság. A tiszaszigeti-gyálai átlépő ugyanis összehasonlíthatatlanul lassúbb a röszkei­­horgosinál, de Tompa irányába is csak akkor érdemes kerülni - aki nem tért le korábban az autópályáról, hanem Röszkétől utazna át -, ha emitt többórás a várakozás. Mert a kerülőút eleve elvesz egy órát, és azt sem lehet tudni, hogy a másik helyen mekkora sor fogadja a reménykedő utast, na meg persze némi költséggel is jár, de tömegnyomorban ezt már nem is számolja az ember. Most még akár örülhetünk is, hogy inkább őszies, mintsem nyárias az idő, mert elviselhetőbb a tortúra a határon, mint 35 fokos hőségben. Mert azoknak sem könnyű, akik csak szerb-magyar vonalon járnak, de milyen lehet azoknak, akik már néhány ezer kilométer után érkeznek ide, még korántsem úti céljuk­hoz, nemegyszer gyerekekkel. Biztosan igaz, hogy költséges egy-egy határátkelő megnyitása, de mégiscsak szolgálnia kellene az államnak az ország érdekei mellett a polgáraiét is. (Ha már a költségekről esik szó: ugyan hány milliót füstölnek el az autók fölöslege­sen várakozás közben? A környezetszennyezést ne is emlegessük!) Jó ötletnek tűnt, amikor Magyarország fölvetette Szerbiának (alighanem már egy évnél jóval régebben) a régi horgosi-röszkei határállomás újbóli megnyitását, de a megvalósulásnak mindmáig semmilyen jele sincs. Alighanem elegendő volna, ha csak időszakosan üzemelne, így is több százezer óra elpazarolásától kímél­nék meg az utasokat, akik emellett rengeteg gyötrelemtől mentesülnének. Azt már csak a rosszmájúság mondatja velem, hogy esetleg be kellene zár­ni a CD-sávokat, hogy az ott közlekedők is megtapasztalják, milyen az „igazi” határátlépés. a „ ROMÁNIA Anyanyelven a bíróságon A bukaresti parlament által elfoga­dott új büntetőeljárási törvénykönyv szerint a románul nem tudó vagy a román jogi nyelvezetet nem értő vád­lott igényelheti, hogy a peranyagot ingyenesen fordítsák le anyanyelvére. Romániában a bíróságnak eddig is in­gyenesen kellett tolmácsot biztosítania, ha ezt valaki igényelte. Az új büntetőeljárás szerint a per­ben részt vevő bírák­ és jegyzők is ellát­hatják a tolmács szerepét, ha mindenki beleegyezik. RMDSZ-es indítványra többé nem veszik nyilvántartásba, hogy a vádlott milyen nemzetiségű. - A vádlott, a gyanúsított az anya­nyelvét használhatja a bíróság min­den szintjén, és természetesen ennek megfelelően bevezettük azt is, hogy a vádiratot kötelesek lefordítani a nem­zeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az illető anyanyelvére - közölte Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő. " Az új polgári perrendtartást fél éven, az új büntetőeljárást pedig egy éven belül kell életbe léptetni Romániá­ban. (Duna Televízió) A Fidesz „aránytalanul” nagy győzelme? A Republikon Intézet elemzése sze­rint a Fideszt előnyösebb, a kisebb párto­kat és jelölőszervezeteket hátrányosabb helyzetbe hozza az új önkormányzati választási rendszer - olvasható az MTI- hez szerdán eljuttatott elemzésben. A kutatóintézet azon modellszámí­tás alapján jutott erre, amelynek ke­retében a 2006 októberi önkormány­zati választási eredményeket számolta újra a kormánytöbbség által elfogadott új szabályozás alapján. A Debrecen, Salgótarján, Sárbogárd, Budaörs és a budapesti XXII. kerület esetében elvégzett számítás azt mutatja, hogy a Fidesz mandátumaránya mind az öt település képviselő-testületében na­gyobb lett volna az új szisztéma alapján. A Republikon Intézet szerint az el­fogadott eljárási szabályokat és a bel­politikai erőviszonyokat is figyelembe véve ez azt jelentheti, hogy 2010 őszén a Fidesz egyébként is komoly támogatott­ságát „aránytalanul nagy győzelemre válthatja az önkormányzati választá­son”. (MTI) MícumSió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Csak átmeneti kisiklás Csáky Pál szerint nem igaz, hogy a többség elutasította az etnikai alapú politizálást A szavazati arányok sokaknak azt sugallják, hogy a magyarok elsősorban nyugalmat akarnak, másodsorban pe­dig elutasítják az etnikai alapú politizá­lást - szólt a 168 óra megállapítása Csá­ky Pálhoz, az MKP leköszönt elnökéhez a szlovákiai választási eredmények kap­csán. Az alábbiakban az interjú néhány részletét adjuk közre. - Én úgy gondolom, hogy ennek a fejtegetésnek csak az első része igaz - válaszolta Csá­ky. - Tény, hogy a magyarok nyugalmat akarnak, mint ahogy a szlovák nemzetiségű állampol­gárok is. Ezért szavaztak az új szerveződésekre és a jobbközép pártokra. Azt viszont durva be­­lemagyarázásnak tartom, hogy a választáson a szlovákiai ma­gyarok többsége elutasította vol­na az etnikai alapú politizálást. ■ De milyen más magya­rázatot tud arra, hogy a Híd- Most, egy kettős identitású párt ilyen sikert aratott, önök pedig kiestek?­­ Több olyan tényezőt hatá­roztunk meg, amely a mostani kisiklást okozhatta. Hiszen én azt gon­dolom, hogy nem többről van szó, mint átmeneti kisiklásról. Az első az, hogy az emberek új pártokra akartak szavazni. Kétségtelen, hogy a szlovákiai magya­rokban kialakult valamilyen fáradtság, kiábrándultak a kisebbségi egypárt­­rendszerből. Ennek bizonyára vannak vélt okai is a valósak mellett, de a tény ettől még tény marad. Második helyre tenném a már említett magyarországi hatást, az állampolgársági törvényt és annak szlovákiai ellenreakcióját, azt a suttogó propagandát, amely megfélem­lítette és elbizonytalanította a szlovákiai magyarokat. ■ Mit suttogtak? - Megjelent a szlovákiai magyar fal­vakban a hír, hogy elvehetik a magya­rok nyugdíját, sőt, kitelepítések lesznek. Sok idős ember kérdezett tőlünk ilyes­mit, ez nem lehet véletlen. Ezt mester­ségesen gerjesztették. Fico neobolsevis­­ta hatalomgyakorlásának vadhajtása ez. Persze tény, mi is követtünk el politikai hibákat, okosabb lett volna elhatárolód­ni Ficóéktól. ■ Hát igen. Az MKP volt az egyet­len olyan ellenzéki párt, amely kifejez­te, hogy adott esetben hajlandó lenne együttműködni Ficóékkal, s még a ko­alíciókötést sem zárták ki.­­ Mi nem mondtuk, hogy koalíciót kötnénk, azt mondtuk, hogy hajlandók lennénk tárgyalni. Tény, hogy úgy gon­doltuk, elhamarkodott a többiek merev elutasítása. Kérem, ne felejtse el, hogy a kudarcunk mindössze 0,7 százalékon múlott. Nem lehet mondanni, hogy a mi gondolatunknak nem volt realitása, hiszen Fico magasan megnyerte a vá­lasztásokat. Negyedik tényezőként em­lítem, de van, aki az első helyre teszi, hogy óriási pénzek jöttek velünk szem­ben. Valaki most már igazán megkér­dezhetné, hogy egy parlamenten kívüli pártnak, a Híd-Mostnak honnan volt hárommilliárd forintja a kampányra. A következő helyen említeném a szlovák mediális hatásokat: nagyon durván tá­madták a Magyar Koalíció Pártját. Ezek együttesen bizonytalanították el a szlo­vákiai magyar szavazókat. Volt még egy érdekes dolog: az emberek nem fogad­ták el azt a kommunikációnkat, hogy mi vagyunk az egyetlen igazi magyar párt. A Híd-Mostot is magyar pártnak tartották, és kompenzálni akartak. Vol­tak olyan családok, ahol az emberek leültek és megosztották a szavazatukat. Miután az tűnt biztosabbnak, hogy szokás szerint mi kerülünk be a parla­mentbe, túlkompenzáltak a másik olda­lon. Annyira be akarták juttatni őket is, hogy végül akaratlanul a miénket ejtet­ték ki. Az országos tanács ülésén több mint száz ember véleménye volt, hogy a valódi pártpreferenciák mások, mint azt a választási eredmény mutatja, an­nál sokkal kiegyensúlyozottabbak. ■ Mostanában sokan mondják, hogy mégis jobb lett volna szövetséget kötniük Bugár Bélával. A jövőben erre lehet számítani? - Nem hiszem. Itt visszatérünk a viszony alapkérdéséhez: abban a pil­lanatban, amikor szövetséget kötünk, olyan klubba lépünk be, ahol szlovákul kell beszélni. És ezzel megszűnik az au­tonóm magyar politikai döntéshozatal. Ennek pedig komoly hátrányai lenné­nek. Az ön kérdései - amelyeket nagy tisztelettel hallgatok - egy kimerevített állapot szempontjából próbálják ele­mezni a helyzetet. Úgy gondolom, hogy a történelem és az élet ennél sokkal gazdagabb. Kérem, hagyjunk egy kis kifutást ezeknek a dolgoknak. AMERIKAI MAGYAROK Ki merre ment, mit csinál? Martonyi János magyar külügyminiszter múlt heti washingtoni látogatása során találkozott amerikai magyarokkal is, akik sokat várnak az új kormánytól - mondta Tanka László, az Amerikai panoráma főszerkesztője, a Világklub elnöke a Duna Televízióban. Az Egyesült Államokban közel 800 magyar-amerikai szervezet működik, me­lyek közül a két legnagyobb az Amerikai Magyarok Szövetsége és az Amerikai Magyar Koalíció. Azok az amerikai magyarok, akik foglalkoznak a magyarországi eseményekkel, elsősorban jó híreket szeretnének hallani. Azt szeretnék, ha normalizáltan menné­nek a dolgok - jegyezte meg Tanka László. Hozzátette: csalódásként élték meg a népszavazással kapcsolatos fejleményeket, valamint a 2006-os randalírozást, ezért most sokat várnak az új kormánytól. Orbán Viktor októberre tervezett egyesült államokbeli látogatása is további lendületet adhat a kapcsolatoknak. Kérdésre válaszolva elmondta: az amerikai magyarok már várták a kettős ál­lampolgársággal kapcsolatos döntést. Úgy gondolták, hogy ez jár nekik. Tanka László jónak tartaná, ha a magyar kormány valami módon felmérné az amerikai magyarok igényeit. Elmondta: eddig még nem készült reprezentatív felmérés a külföldön élő magyarokról, így nem tudjuk pontosan, hogy kik hol tele­pedtek le, mennyire sikeresek és milyen kapcsolatokkal rendelkeznek az óhazával. Ez még a jövő feladata. (Duna TV) RÖVIDEN ! MAGYAR KÜLPOLITIKA Új dimenziók Martonyi János bukaresti látoga­tásáról közöl vezércikket szerdai szá­mában a Krónika. Az erdélyi napilap úgy látja: Ma­gyarország a kormányváltás után aktív külpolitikai tényezővé kíván válni, és játszmáihoz elsősorban a kelet-közép-európai térségben keresi a partnereket. Orbán Viktor minisz­terelnök beiktatása másnapján Len­gyelországba utazott, hogy e gesz­tussal is igazolja: nem üres beszéd a „lengyel-magyar két jó barát”, Mar­tonyi János pedig immár a második magyar miniszt­er, aki a kormány­­váltás óta Bukarestbe látogat. A sort másfél héttel ezelőtt Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes nyitotta meg. Martonyi János bukaresti látoga­tása azt jelzi - írja a kommentátor -, hogy a magyar kormány helyesen is­merte fel a jövő évi magyar, majd len­gyel EU-elnökségben rejlő lehetősé­geket, a magyar diplomácia helyzetet teremtett, máris jelentős mértékben megnövelte befolyását a térségben. A miniszter magabiztosan üzente: „ha valamit el akartok érni, jóban kell len­ni velünk”. Különös módon azonban Magyarországnak is szüksége van a jó román kapcsolatra, ennek megőr­zése, elmélyítése érdekében áll - álla­pítja meg az írás szerzője, aki szerint ez a biztosítéka annak, hogy Szlovákia elszigetelődik, amíg nacionalista, ma­gyarellenes politikát folytat. (MTI) A ROMÁN RÁDIÓ Magyar elnök az élén Számos vita után sikerült megvá­lasztania kedden este a parlamentnek - ezen belül a kormányoldalnak - De­meter András színművészt a Román Rádió elnök-vezérigazgatójává, így először került román közszolgálati médium élére magyar vezető. A Román Televízió vezérigazga­tója Alexandru Lazescu lesz, akit az elnöki hivatal javasolt a televízió igaz­gatótanácsába. (MNO) ■ BASESCUALÍRTA Kis bér, nagy áfa A román államfő aláírta a takaré­kossági törvénycsomagot. Ennek ér­telmében mától 25 százalékkal csök­kennek a közalkalmazotti bérek, és az áfa öt százalékkal emelkedik. A kormány az áfaemelés helyett korábban a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését javasolta, de azt az Al­kotmánybíróság elutasította. A román kormánynak azért kellett megszorító intézkedéseket hoznia, hogy megkap­ja a Valutaalap hitelének következő részét. (MTI) ■ BUDAPEST Tizenötödik alkalommal rendezik meg a fővárosban a Budapest Pride elnevezésű melegfesztivált július 4- től egy héten át. Az elmúlt két évben szélsőségesek által megzavart meleg méltóság menete jövő szombaton lesz az Andrássy úton. A szervező Szivárvány Misszió Alapítvány elnöke, Steigler Sándor tegnapi sajtótájékoztatóján elmond­ta: az elmúlt két évben tapasztalt atrocitások után „dőreség lenne” azt feltételezni, hogy az idén zavartalan lesz a felvonulás, ezért a rendőrséggel április óta egyeztetnek a résztvevők biztonságának szavatolásáról. Arra is kitért, hogy a rendőrség az egyhetes programsorozat minden helyszínét védeni fogja, ahogyan más, melegek által látogatott szóra­kozóhelyeket is. A jövő szombati felvonulásra mint­egy 2500 embert várnak. (MTI)

Next