Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-17 / 217. szám

2010. szeptember 17., péntek ­ A szerb államfővel Magyarország jelentő­ségéről is szót ejtettünk. Magyarország pozíci­ója és súlya rendkívül felértékelődött. Ez nemcsak Magyarország számára fontos, hanem számunkra is. Emellett számos más kérdést érintettünk, többek között a körzethatárok problematikáját. Abban állapodtunk meg, hogy még az idén módosítani fogjuk ezt a számunkra fájdalmas kormány­rendeletet. Ennek függvényében bizonyos Tisza menti községek visszakerülnek a sza­badkai közigazgatási körzetbe. Ez nemcsak a körzethatárok és az emberek mindennapjai miatt fontos, hanem többek között a statisztikai régiók és a jövőbeni euró­pai uniós fejlesztések szempontjából is jelentős. Ebben a témában, úgy tűnik, partnerei vagyunk egymásnak Tadictyal. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a körzet­határok módosítása része a két évvel ezelőtt megkötött koalíciós megállapodásnak. A VMSZ már az elkövet­ BORIS TADIC ÍGÉRETE PÁSZTOR ISTVÁNNAK Az idén módosul(hat) a körzethatárokra vonatkozó kormányrendelet Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerdán a kora esti órákban Boris Tadić szerb államfővel találkozott Belgrádban. A tárgyalásra Tadic kezdemé­nyezése nyomán került sor. Pásztor a tegnap Szabadkán megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a több mint egyórás egyeztetésen többek között a Koszovó-kérdés rendezéséről, illetve az ENSZ Közgyűlésén bemutatott és elfogadott Koszovó-határo­­zatról beszélgettek. Ebben a témában a VMSZ támogatja Tadic ambícióit és szándé­kait, hangsúlyozta Pásztor. kező napokban összegyűjti a körzethatárok módosí­tásához szükséges kormányrendelet szempontjából fontos dokumentumokat - összegezte Pásztor, vala­mint hozzátette, hogy a szerb államfővel az aktuális politikai mozgolódásokról is szót ejtettek. A VMSZ elnöke megerősítette Tadicnak, hogy a pártja nem kíván változtatni jelen­legi pozícióján, vagyis nem akarják elhagyni a parlamenti többséget.­­ A VMSZ nem fogja destabi­lizálni a kormányt. Elmondtam viszont, hogy vannak és lesznek is olyan kérdések, amelyeket ille­tően másképpen gondolkodunk, mint a parlamenti többség többi alkotója. Ezekről nem vagyunk hajlandóak lemondani, készek vagyunk azonban a tárgyalásra. Hamarosan ilyen kérdés lesz a költségvetés módosítása és a jövő évi állami költségvetés. Ennek kapcsán nem szeretnénk ugyan­abba a helyzetbe jutni, mint ami­lyenbe tavaly decemberben, illetve idén januárban kerültünk. Ezút­tal Vajdaságnak meg kell kapnia a szerb költségvetésből azt, ami az alkotmány értelmében megilleti - részletezte a VMSZ elnöke.­ ­ P.E. Pásztor István: Vajdaságnak meg kell kapnia a szerb költségvetésből azt, ami az alkotmány értelmében megilleti A VMSZ készül a választásokra Újságírói felvetésre Pásztor István cáfolta azt a hírt, miszerint Tadié felajánlotta, hogy a szabadkai önkormányzatban visszaállítják az év elején módosított hatalmi erőviszonyokat. , - Ez a történet befejeződött. Emelt fővel léptünk túl a szabadkai történeten. Időközben mindenki meggyőződhetett arról, hogy nem a VMSZ akadályozta a város fejlődését. A közigazgatás egyre lassabb és egyre kevésbé hatékony. Lesznek még választások, és akkor a VMSZ ismét hatalomra kerül Szabadkán - emelte ki Pásztor, aki az előreho­zott választásokkal kapcsolatban annyit mondott, hogy pillanatnyilag nem lát esélyt a rendkívüli parlamenti választásokra.­­ Ez nem azt jelenti, hogy jövő tavasszal vagy a következő év folya­mán ez nem alakul másképpen. A VMSZ az elkövetkezendő 1-2 hó­napban olyan helyzetbe hozza magát, hogy bármikor is lesznek előre­hozott választások, mi készen fogunk állni rájuk - részletezte Pásztor. A VMSZ és a Demokrata Párt kapcsolatát Pásztor kielégítőnek nevezte, hozzátéve, hogy nincs sok esély arra, hogy ez a kapcsolat je­lentősen javuljon. A jó viszonyok ellenére nem változtak az ambíciók, továbbra is aktuális a szándék a VMSZ legyűrésére, közölte Pásztor, majd hozzátette, hogy készen áll arra is, hogy a jövőben esetleg leváltják valamelyik szabadkai közvállalat VMSZ-es igazgatóját. MÁK FERENC Nem ezen a néven szerepel az útiköny­vekben a Fiume fölötti erőd, de a bejáratánál a levendulabokrok között álló, hófehér velencei szárnyas oroszlán még erre a névre kapja föl a fejét. Most éppen béke ho­nol a vár körül, ezért nyitott könyvre támasztja elülső mancsát, ám ha komorra fordulna a csillagok já­rása - mondják -, kardot ragad a karmai közé. Szép legenda, mely magával ragadja a képzeletet, megidézve azon idők emlékét, amikor még Velence volt úr a Quramerói öbölnek ezen a vidékén is. A krónikák sze­rint éppen az Anjouk verekedtek az Árpád­­házi magyar királyok vitéz seregeivel, s a Frangepánok erős elhatározása nyomán a horvát főurak éppen a liliomra tettek esküt, amikor 1291. május 10-ének titokzatos éjje­lén az angyalok egy közeli sziklán elhelyez­ték Szűz Mária szülőházát - a Boldogságos Szent Szűz názáreti otthonát. Kegyelem ■ Gyűrődések ■ Tersattói emlékek szállta meg a vidéket, s a környék lelkes la­kói f­ölöttébb örültek az ajándéknak, egészen 1294. december 10-éig, amikor a házikó váratlanul eltűnt, hogy idővel az itáliai Loretóban leljenek a nyomára. A máig ta­lányos történet titkához az az éppen 1294- ben keletkezett Anjou-okmány vihet kicsivel közelebb, mely II. Anjou Fülöp márkájának, az epeirosi uralkodó lányának, Margerita­ Angelinek a hozománylistáját is megőrizte, s amelyen a felsorolt kincsek között szerepel a „Boldogasszonyunk házának szent kövei" bejegyzés is. A szentföldi keresztes lovagok - a feltételezések szerint - éppen akkor szál­lították a történelmi emléket a megrendelő udvarába, így eshetett meg, hogy Tersat­o várának lakói néhány évig a magukénak vallhatták a csodát. A levendulaillatú várfalak tövében azonban az ember menekülne a vaskos reali­tástól, jó hinni, frigy Mária egykori virágos­kertjének ösvényén lépeget. Ami persze a for­ró nyári délutánon nem is áll olyan messze a vándorok - az Országos Széchenyi Könyvtár kirándulóinak - lelkétől, miután az egykori csoda helyén álló ferences rendház szerzetesei elbeszéléseikkel (és a kapros pálinkájukkal) kellő módon nyitottá tették őket a misztikum és a misztériumok előtt. Tagadhatatlanul a csodák világa ez a kék tenger feletti vidék, magasan az angyalok ösvényein időtlenné válnak a történetek. Szemben Veglia szigeté­nek borókás lankái láthatók, melyek titokzatos templomokat rejtenek, sötét szerzetesi másoló­műhelyekkel, ahol valamikor a glagolita írás horvát változata is megszi­derelt. Hogyan is ne szárnyalna hát a képzelet ?! S ha már kolostorokról és rendházakról esett szó, érdemes felidézni történelmünk­nek még egy szomorú fejezetét. Miután az osztrák császár 1671. április 30-án Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen lefejeztette, a két horvát és magyar nemesi család eltűnt a történelem porondjáról. A Frangepán-vagyon elkobzását követően a Fiume fölött magasodó Tersat­o is a császári kincstár tulajdonába került. Az erődre törő katonák elől menekülnie kellett Frangepán (Ozolyi) Flórának is, Frange­pán Ferenc árván maradt leányának, aki­nek történetét Garády Viktor, az elfeledett fiumei író oly megindítóan örökítette meg. „Végső pillantást vetett a tengerre, aztán hátat fordított neki, kétségbeejtő sejtelmével annak, hogy soha többé nem látja viszont. És megeredt, gyors szapora lépésekkel törve előre, mintha valami szörnyű látomány elől menekülne. Gyönge, fiatal leányka volt, bájos és szép. Sudár és karcsú a termete, s az arca olyan, mint a bíboros hajnalban nyíló liliom virága. A vonásai azonban ko­molyak, kemények voltak, valami nagy és mélységes búnak, gyötrelemnek a kifejezői.” De mert a Frangepán nevet akkoriban csá­szári átok sújtotta, Flóra leány egyedül a pozsonyi Szent Klára rendi apácáknál lelt befogadó szereidre, ahol hátralévő életét vallásos művek fordításával töltötte. Az ő tolmácsolásában jelent meg Budán 1743- ban a Jó reménységnek bújócskája című példagyűjtemény - amelynek címében talán éppen a saját sorsát foglalta bele. És peregnek, peregnek sorra a történe­tek, szentek, papok, szerzetesek, királyok, hadvezérek és menekülő árvák szelleme lebeg a táj felett, Tersat­o, Fiume, Buccari, Porto-Ré és Veglia megdicsőült alakjainak emléke belengi a magyar történelmet is. belfold@magyarszo.com BELFÖLD 5 KÖZÉPPONTBAN A magyar-szerb kapcsolatok megerősítése Bálla Mihály: Magyarország számára nemzeti érdek Szerbia európai uniós csatlakozása Tegnap Belgrádban kezdte meg kétnapos szerbiai látogatását a Magyar Or­szággyűlés Külügyi Bizottságának delegációja. Bálla Mihály, a bizottság és a küldöttség elnöke lapunknak nyilatkozva tartalmasnak értékelte a tegnapi na­pot és a szerb fővárosban folytatott tárgyalásokat. Az európai integrációt illető­en Balla Mihály a Magyar Köztársaság támogatásáról biztosította Szerbiát. A Magyar Országgyűlés Külügyi Bizott­ságának küldöttsége tegnap többek között a Szerbiai Képviselőház külügyi, európai integ­rációért felelős és magyar-szerb baráti bizott­ságainak képviselőivel, valamint Svetozar Čip­­lić kisebbségügyi és emberi jogi miniszterrel találkozott. Balla Mihály lapunknak elmondta, hogy Gordana Čomićot, a szerb parlament al­­elnökét, az európai integrációért felelős bizottság tagját Ma­gyarország támoga­tásáról biztosította az európai integrációt illetően. Amennyiben Szerbia teljesíti a csat­lakozási tárgyalások elindításához szüksé­ges feltételeket, Ma­gyarország támogatni fogja. Magyarország számára nemzeti ér­dek Szerbia európai uniós csatlakozása. Ez­zel a vajdasági magya­rokat is támogatjuk. Azt szeretnénk, ha Szerbia mielőbb meg­kezdhetné a csatlako­zási tárgyalásokat, bár ez egy nagyon nehéz és hosszú folyamat lesz - összegezte a Magyar Országgyűlés küldött­ségének vezetője, aki a stabilizációs és társulá­si megállapodás ratifikációjával kapcsolatban elmondta, hogy reményei szerint ez mielőbb megtörténik. A magyar parlamentben a közeljövőben kell lezajlania a ratifikációnak, hangsúlyozta Balla, majd hozzátette: reméli, hogy az euró­pai közösségen belül is kialakul hamarosan az az egységes álláspont, amely alapján mielőbb meghozhatják ezt a döntést. A magyarországi küldöttség Cipkié minisz­terrel többek között a nemzeti tanácsokról szó­ló törvényről tárgyalt.­­ Üdvözöltük, hogy megalakulhatott a Magyar Nemzeti Tanács. Reméljük, hogy az MNT munkájához a jövőben is adottak lesz­nek a jogi és az anyagi feltételek. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az MNT az oktatás és a kultúra területén be tudja tölteni a ráruhá­zott hatásköröket - részletezte Bálla Mihály. 2011 első felében Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöklője. Ebben az idő­szakban a Duna-stratégiát illetően is jelentős előrelépések várhatók, tudtuk meg Bálla Mi­­hálytól, aki a következőket mondta el a téma kapcsán.­­ A Duna-straté­­gia Szerbia számára is fontos kérdés. 2011. február 26-án Magyarországon tervezzük megszer­vezni a Duna-straté­­gia csúcstalálkozóját. Ezen a találkozón sok kérdést illetően előreléphetünk, kü­lönösen akkor, ha minden érintett érzi a Duna-stratégia ösz­­szetettségét. A szóban forgó stratégia a kör­nyezetvédelmet és a gazdaságot illetően is kiemelt fontossá­gú. A stratégiában a civil szervezetek,­­ a parlamentek és a­­ kormányok is fontos szerephez jutnak. Balla Mihály szerint a szerb fél nagyon nyitott volt a tárgya­lások során. A Szerbia és Magyarország közötti politikai kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, remélhetőleg gazdasági téren is hasonló irá­nyú előrelépés alakul majd ki a jövőben, emel­te ki Balla Mihály.­­Jó volt érezni a beszélgetések során a nyi­tottságot. A két ország között egyre gyakorib­bak a kormányzati és a parlamenti találkozók - nyilatkozta a Magyar Országgyűlés küldött­ségének vezetője. A delegáció ma Vajdaságba látogat, ahol többek között Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és dr. Korhecz Tamással, az MNT elnökével ülnek tárgyaló­­asztalhoz. Balla Mihály elmondta: a mai talál­kozókon arról is szó esik majd, hogy hogyan tudná az anyaország támogatni a vajdasági magyarságot, illetve segíteni az MNT műkö­­ dését. ■ PELEVSZKI Evelyn

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék