Magyar Szó, 2011. április (68. évfolyam, 75-98. szám)
2011-04-08 / 81. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN ■ BAGDAD Maradhatnak az amerikai erők, ha az irakiak akarják Az Obama-kormányzat az amerikai csapatok visszavonásának kijelölt határidején túl, december 31. után is Irakban állomásoztathat bizonyos számú katonát, ha az iraki kormány erre igényt tart - mondta Robert Gates amerikai védelmi miniszter tegnapi bagdadi látogatásán. Hozzátette, az irakiaknak mihamarabb dönteniük kell róla, hogy a Pentagon fel tudjon készülni a küldetés meghosszabbítására. Az Egyesült Államok jelenleg 47 ezer katonát állomásoztat Irakban, és a kétoldalú megállapodás értelmében a csapatvisszavonás a nyár végén vagy kora ősszel kezdődik, és december 31 -ével ér véget. (MTI/AP/Reuters/AFP) A MINSZK Őrizetbe vették egy lengyel lap tudósítóját Őrizetbe vették szerdán Fehéroroszországban Andrzej Poczobutot, a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap minszki tudósítóját, aki közel áll Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök ellenzékéhez - közölte tegnap a lengyel újság. „Börtönben tarthatják mindaddig, amíg per nem indul ellene cikkei miatt, amelyeket a rezsim a diktátort sértőknek minősít. E címen két év munkatábor fenyegeti” - írta a Gazeta Wyborcza. A lap szerint lengyel származású újságírót (fehérorosz neve Andrej Pocsobut) akkor fogták le az ország nyugati részén fekvő Grodnóban, amikor épp a fővárosba, Minszkbe indult egy európai parlamenti képviselőkkel tartandó telekonferenciára a fehérorosz ellenzék üldözéséről. (MTI/AFP) ■ RIO DE JANEIRO Iskolai vérengzés Lövöldözni kezdett egy férfi egy Rio de Janeiró-i általános iskolában tegnap tizenkét embert megölt, majd magával is végzett - közölte a TV Globo brazil tévécsatorna rendőrségi forrásokra hivatkozva. Huszonketten - köztük tanulók és az oktatási intézmény személyzete - megsebesültek, őket jelenleg az iskola körzetében, Realengóban található Albert Schweitzer kórházban ápolják. Többeket fejbe lőtt, az ő állapotuk életveszélyes. A 23 éves ámokfutó, Wellington Menezes Oliveira egykor az iskola tanulója volt. A fiatal hátrahagyott egy zavaros búcsúlevelet, amelyben azt magyarázta, hogy öngyilkos akar lenni. Ha a rendőrség nem érkezett volna ki ilyen gyorsan, sokkal komolyabb baj is történhetett volna, mert a fiatalnak még bőven volt muníciója - vélte a biztonsági erők egyik tisztségviselője. (MTI/AFP/Reuters) ■ BÉCS Lobbibotrány Egy újabb osztrák politikust ért tegnap az a vád, hogy képviselői hivatásával összeegyeztethetetlen módon lobbitevékenységet folytatott. A szociáldemokrata Hannes Jarolim abba a gyanúba keveredett, hogy ügyvédi irodáján keresztül felajánlotta egy német cégnek, segít megtörni azt a monopóliumot, amelyet az Osztrák Állami Nyomda élvez egyes okiratfajták legyártásában. A politikai korrupció és a képviselői tisztséggel összeférhetetlen tevékenységek különösen érzékeny témának számítanak Ausztriában az elmúlt hetekben, mióta Jarolim pártjának koalíciós partnere, az Osztrák Néppárt (ÖVP) rövid idő alatt két európai parlamenti képviselőjétől is kénytelen volt megválni két különböző korrupciós botrány miatt. (MTI) // Patthelyzet Líbiában Clinton elutasította Kadhafi tűzszüneti kérelmét - Washington és Európa támogatást ígér a felkelőknek A líbiai polgárháborúban patthelyzet alakult ki -jelentette ki tegnap washingtoni szenátusi meghallgatásán Carter Ham tábornok, az amerikai erők afrikai parancsnokságának vezetője. „Egyetértenék ezzel a megállapítással, a jelenleg a terepen kialakult helyzettel kapcsolatban” - jelentette ki Ham arra a kérdésre, hogy holtpontra jutott-e a líbiai belharc. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter elutasította szerdán Moammer Kadhafinak a Barack Obama elnökhöz intézett tűzszüneti kérelmét, és felszólította a líbiai vezetőt, hogy vonja vissza csapatait, valamint vonuljon emigrációba. Az Egyesült Államok és Európa támogatni fogja a líbiai felkelőket, mert meggyőződtek az utóbbiak demokratikus szándékairól - közölték tegnap a felkelőkkel tárgyaló források. Egyúttal hozzátették: a nyugati szövetségesek nem szállítanak fegyvereket a Kadhafi-rezsim ellen küzdő csoportoknak, tiszteletben tartva az ENSZ Biztonsági Tanácsának megfelelő határozatát. Utóbbi szankciókkal sújtotta Líbiát, és lehetővé tette, hogy a nemzetközi közösség országai fegyveres erőt alkalmazzanak a polgári lakosság megvédése érdekében. A nyugati államok megkezdték annak a távközlési rendszernek a kiépítését, amely a líbiai felkelők katonai parancsnokságát és a NATO-központot kapcsolná össze. Utóbbi hangolja össze a Kadhafi csapatai ellen irányuló légi csapásokat. Törökország tárgyalásokat folytat a líbiai válságban szemben álló mindkét féllel, és megpróbálja megtalálni az utat a valódi tűzszünethez - jelentette be tegnap Ankarában Erdogan török miniszterelnök. A Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők tegnap már a kelet-líbiai Adzsdábíja előtti állásokat lőtték. A helyszíni jelentések szerint a városból délután ezrével menekült a polgári lakosság északra, Bengázi irányába, amely a felkelés központja, az Átmeneti Nemzeti Tanács székhelye. A felkelők, akik szerdán még a 80 kilométerre nyugatra lévő Brega kőolajkikötőt akarták visszafoglalni, visszahúzódtak Adzsdábíja nyugati pereméről, ahol korábban ellenőrző pontot állítottak fel. Adzsdábíja Bengázi kapujának számít. Az egyetlen, még a felkelők kezén lévő nyugat-líbiai város, Miszráta megmentésére tegnap is drámai segélyhívások hangzottak el. A több mint 40 napja ostromgyűrűbe fogott Miszrátában a még ott rekedt pár ezres civil lakosság nélkülöz mindenféle orvosi ellátást. Megszűnt a víz- és az áramszolgáltatás is. A városban eddig már több mint négyszázan haltak meg, és több mint ezren sebesültek meg. A felkelők egyik szóvivője katasztrófának nevezte, ami ott történik. Az ENSZ azzal a kéréssel fordult szerda este Moammer Kadhafi líbiai vezető Miszrátát ostromló erőihez és a várost védő felkelőkhöz, hogy tartsanak tűzszünetet, amely alatt ki tudnák menekíteni onnét a sebesülteket, illetve a lakosság elhagyhatná a várost. A Moammer Kadhafi líbiai vezető ellen harcoló felkelők szerint „baráti tűzben”, NATO-légicsapásban halt meg legkevesebb két emberük tegnap Líbia földközi-tengeri partvidékén, Brega kikötővárosnál. A lázadók elpanaszolták, hogy az ő állásaikra hullottak bombák, miközben visszavonultak az olajterminálja miatt stratégiai fontosságú kikötővárosból Adzsdábíja felé. Azt mondták, több harckocsijuk megsemmisült a bombázásban. Ha bebizonyosodik, amit a felkelők állítanak, az azt jelentené, hogy a NATO immár másodszor támadta tévedésből a Kadhafi ellen harcoló erőket azóta, hogy a múlt héten átvette a líbiai hadműveletek irányítását. (MTI/Reuters/AP/AFP/DPA) Beta/AP Működésbe lépett az izraeli Acélkupola Először lépett működésbe, s fogott el egy palesztin rakétát tegnap az izraeli hadsereg új elhárító eszköze, az Acélkupola nevű fegyverrendszer. Nyugati fotóriporterek szemtanúi voltak, amint az elhárító rakéta eltalált egy, a Gázai övezetből izraeli terület irányába kilőtt rakétát. Utóbbi feltehetőleg a palesztinok lakta földsávtól északra fekvő Askelón város felé tartott. Az Acélkupolát nemrég állították rendszerbe, éppen a palesztin területekről - elsősorban a Gázai övezetből - Izrael irányába indított rakéták megsemmisítésének a szándékával. Korábban két embert megsebesített tegnap egy Izrael déli részén becsapódott lövedék - közölte az izraeli biztonsági szolgálat. A lövedék egy iskolabuszt talált el, a sebesültek egyike, akinek az állapota válságos, egy serdülőkorú fiú. A másik sebesült a busz sofőrje. Az izraeli rendőrség megállapítása szerint a buszt egy harckocsi-elhárító lövedék találta el, amelyet a Gázai övezetből lőttek ki. Izraeli páncélosok ezt követően tüzet nyitottak a gázai határon át. Palesztin források szerint a támadásban egy 50 éves férfi meghalt, heten megsebesültek. A brit hírügynökség szerint izraeli helikopterek is lövéseket adtak le gázai célpontokra. (MTI/AFP/Reuters) ELEFÁNTCSONTPART Nem adja meg magát a leváltott elnök Nem adja meg magát Elefántcsontpart leváltott elnöke, akit tegnap ismét a hatalomról való lemondásra szólított fel az ENSZ főtitkára. Laurent Gbagbo európai képviselője tegnap elmondta, hogy aznap délután beszélt a politikussal, és az megerősítette, hogy nem változtat a meggyőződésén, miszerint ő Elefántcsontpart törvényesen megválasztott elnöke. „Nem adja fel. Ezt elvi kérdésnek tekinti” - tette hozzá Toussaint Alain. Ban Ki Mun főtitkár szerint „feltétlenül szükséges, hogy Gbagbo átadja a hatalmat a demokratikusan megválasztott vezetőnek, Alassane Ouattarának, még mielőtt túl késő lenne... Ez az utolsó esélye arra, hogy elegánsan kikerüljön ebből a helyzetből”. Gérard Longuet francia védelmi miniszter közben bejelentette, hogy Gbagbo utolsó katonai erőit körülzárták, és egy szűk helyre szorították be az ENSZ békefenntartó katonái. Ellenőrzik azt a Cocody negyedet is, ahol Gbagbo állítólag elbarikádozta magát, de nem akarnak fegyverrel beavatkozni. (MTI/ Reuters/AFP/AP) Mim Sk) 2011. április 8., péntek EU Macedónia érett a csatlakozási tárgyalásokra Az EU-csatlakozási tárgyalások Macedóniával való azonnali megkezdését követelte tegnap Strasbourgban az Európai Parlament (EP). A nagy többséggel megszavazott állásfoglalásban a testület sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Görögországgal való rendezetlen bévvita továbbra is akadályozza a csatlakozási folyamatot. A dokumentum utalt arra, hogy nem csupán az Európai Parlament, hanem az unió fő végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság is a tárgyalások megkezdését tartaná kívánatosnak, egyedül a tagállami kormányokat képviselő tanáccsal nem sikerült még elfogadtatni a javaslatot a görög vétó miatt. A történelmi múlt eltérő értelmezésében gyökerező névvita lényege, hogy Görögország - ahol szintén van egy Macedónia nevű tartomány - nem hajlandó tudomásul venni a volt jugoszláv tagköztársaságot Macedóniaként. Az Európai Parlament tegnap arról is állásfoglalást fogadott el, hogy a demokratikus reformokért cserébe „európai távlatot” kell ajánlani az unió keleti szomszédainak. Azt a módosító javaslatot nem szavazták meg, amely az uniós tagság lehetőségét megfogalmazva konkretizálta volna az „európai távlat” mibenlétét. (MTI) Először választottak Koszovóban nőt államfőnek Atifete Jahjaga személyében először választott nőt államfőnek a koszovói parlament tegnap. A tisztség betöltéséhez előírt legalább 35 éves kort éppen csak betöltő Atifete Jahjaga fiatal jogászként a rendőrségnél futott be karriert, a politikai életben nincs tapasztalata. Koszovó első női elnöke maximum valamivel több mint egy évig maradhat hivatalban. A talán legnagyobb parlamenti párt ugyanis megegyezett, hogy nem több, mint kilenc hónap múlva elfogadják Koszovó módosított alkotmányát. Az új szabályozás szerint az államfőt a parlament helyett közvetlenül a nép választja majd, a tervek szerint az alkotmánymódosítás hatályba lépése után legfeljebb fél évvel. (MTI/Reuters) Ismét rengett a föld Japánban Folytatás az 1. oldalról Az NHK japán televízió szerint a csütörtöki földmozgás nem rongálta tovább a fukusimai atomerőművet, nem észleltek újabb üzemzavart. Közben jelentősen csökkent a radioaktív jód szintje a tenger vizében a megsérült japán atomerőmű kettes számú reaktoránál, de még így is 140 ezerszer meghaladja a határértéket. Ezt a létesítményt üzemeltető vállalat, a Tepco közölte tegnap. A hét elején a radioaktív jód mennyisége még 7,5 milliószorosa volt határértéknek a tengervízben azon a helyen, ahol szennyezett víz szivárgott a tengerbe a kettes reaktornál. A jelentős csökkenés annak tudható be, hogy szerda reggel sikerült megállítani az erősen radioaktív víz tengerbe szivárgását a második reaktor kábelalagútjából. (MTI/AP/AFP/Reuters/Kyodo/AFP/ITARTASZSZ) Litvenkilenc holttestre bukkantak több veremben, egy birtokon az észak- - mexikói Tamaulipas szövetségi államban - közölték szerda este hatósági kár tisztségviselők. A vermek közel vannak ahhoz a helyhez, ahol egy drogkartell emberei tavaly nyáron lemészároltak 72 átutazóban lévő dél-amerikai bevándorlót. A biztonsági erők úgy bukkantak a tömegsírokra, hogy nyomoztak egy ügyben, amelyben egy banda tagjai megtámadtak egy autóbuszt március végén, és túszul ejtették annak utasait. Elfogtak 11 emberrablót, és ki tudtak szabadítani a fogságukból öt embert. Elképzelhető, hogy a tömegsírokba a busz többi utasát temették. A mexikóiak egyre hevesebben tiltakoznak az elmúlt négy év alatt csaknem 34 ezer halálos áldozatot követelő drogháború miatt. Szerdán tüntetés volt mintegy negyven városban a kábítószerbandák és a droggal összefüggő bűncselekmények miatt. A tiltakozók közül sokan a kormányt hibáztatják a fokozódó erőszakért. (MTI/AP/AFP/EFE) A képen: „Nem akarunk több vért!” - skandálta a többezres tömeg a Mexikóváros központjában zajló megmozduláson. (MTI/AP/AFP/EFE)