Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)

2011-07-22 / 168. szám

2011. július 22., péntek A nándorfehérvári diadal A Magyar Országgyűlés július 22-ét, az 1456-os nándorfehérvári ütközet napját kiemelkedő fontosságú emléknappá nyilvánította. A javaslat előterjesz­tői szerint ez a nap a hazafiság, az önfeláldozás, az emberi helytállás, az európai­ság és a kereszténység mindmáig élő példaképe. A világraszóló győzelemre min­den keresztény templomban - III. Kallixtusz pápa 1457-ben keltezett rendelete­i alapján - a déli harangszóval emlékeznek. A korabeli magyarországi állapotokra jellemző, hogy V. László magyar ki­rály hatalomra kerülése után több főúr is nagy területeket hasított ki magának az akkori országból. Ellenük az Országgyűlés Hunyadi Jánost főkapitánnyá vá­lasztotta. Mégis, a belső viszályok ellenére, az új főkapitányt legfőképp az egyre gyakrabban ismétlődő és egyre sikeresebb török támadások kötötték le. Hunyadi úgy gondolta, hogy a törököt Magyarország egyedül aligha győzheti­­ le. Szövetségesként a szomszéd szerbeket akarta megnyerni. Uralkodójuk nem bí­zott Hunyadiban, de a török szultántól is félt. A főkapitány ezután az albánok vité­zségét hívta segítségül: szövetséget kötött a legendás Szkander béggel (egyébként róla nevezték el a világhírnévnek örvendő albán konyakot). A két sereg egyesülé­se azonban nem sikerült, mert a szerb uralkodó, Brankovics György, aki egyéb­ként Magyarországon több kiváltságban is részesült, elárulta a tervet a szultánnak. A török az egyedül maradt Hunyadi seregét 1448-ban Rigómezőn (Koszovó) le tudta győzni. Érdekes módon erről a tényről sem a szerb történészek, sem a po­litikusok nem szoktak említést tenni, amikor a törökök elleni ellenállásról beszél­nek. Ennek kapcsán megjegyezném: a több évszázados magyar-szerb közös múlt értékelésénél is számos kérdést megkerülnek, vagy tévesen interpretálnak. Szán­dékosan vagy csupán érdektelenségből teszik ezt, szinte mindegy... Rigómező után a török sereg már Magyarországot fenyegette. A támadás út­vonala a Duna mellett vezetett. Az ország fővárosa, Buda felé vezető úton azon­ban több vár állta el az utat, melyek közül a legfontosabb Nándorfehérvár (a mai Belgrád) volt. 1453-ban a török sereg elfoglalta Európa kapuját, Konstantinápolyt (a mai Isztambult), az akkori világ legnagyobb városát. Európában a rémület lett úrrá. Sokan úgy gondolták, hogy a törököket nem lehet legyőzni. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Igyekezett a többi keresztény uralkodót is rábírni a segít­ségre, de nem sok sikerrel. A katolikus egyház feje minden napra imát rendelt el Nándorfehérvár és a keresztesek megmeneküléséért. A pápa saját költségén nagy flottát szerelt fel, amely a tenger felől támadta volna meg a Török Birodal­mat. Magyarországra küldte Kapisztrán Szent János itáliai ferences szerzetest. Kapisztrán a ferencesek szigorú, a szegénységet komolyan vevő ágának volt tag­ja. A nép által barátoknak nevezett szerzetesek egyszerű szavakkal beszéltek, és a főpapokkal szemben életük olyan egyszerű volt, mint a népé. Kapisztrán Já­nos a kor egyik kiváló szónoka is lehetett, ugyanis a magyarul nem tudó szerze­tes beszédei fordításban mégis fel tudták lelkesíteni az embereket. 1456. június elején Nándorfehérvár falai alatt megjelent a hatalmas török sereg. 150 000 török és 300 ágyú nézett szembe a védő magyarokkal. A Duna felől pedig 200 tengeri gálya támadta a várat, ahol mindössze 10 000 védő állta az ostromot. A török tüzérek, akik között több keresztény zsoldos is volt, gyor­san szétlőtték a falakat. A védők reménytelen helyzetbe kerültek, de mégis utol­só leheletükig harcoltak. Jó példa erre Dugovics Titusz hőstette, aki a döntő ro­hamban úgy akadályozta meg a török lobogó kitűzését, hogy a török zászlóst átölelve a mélybe vetette magát. Közben Hunyadi és Kapisztrán közeledett a felmentő sereggel, viszont a tö­rök hajók miatt az sem volt biztos, hogy be tudnak majd jutni az erődbe. Az első reménysugarat a keresztény seregek számára a Dunán vívott harc sikere jelen­tette. Noha a magyar és részben szerb naszádok sokkal kisebbek voltak, mint a törökök hajói, ez most kivételesen előnyükre vált. Az ellenfél nehéz, tengeri (!) gályáit fürgén vették körül, s csaknem ötórás harc után legyőzték őket, s a ke­resztesek bejutottak a várba. Másnap a törökök rohamot indítottak, sikerült fel­jutniuk a falak romjaira, de éjjelre Hunyadiék kiszorították őket. Másnap, 1456. július 22-én Kapisztrán parancsára ellentámadásba lendültek a keresztesek (el­sősorban magyarok), s ez annyira meglepte a törököket, hogy azok menekülés­re kényszerültek, így Nándorfehérvár felszabadult, s több évtizedre sikerült el­venni a törökök kedvét az újabb európai előrenyomulástól... A világraszóló győzelem után két héttel a két hős törökverő, Hunyadi János és Kapisztrán Szent János járványban meghalt. A nándorfehérvári győzelem kapcsán meg kell említeni még egy tényt. A tö­rök támadás előestéjén ugyanis egy máig tisztázatlan incidens történt: Hunya­di János sógora, Szilágyi Mihály, akkor Nándorfehérvár kapitánya, véres össze­tűzésbe keveredett Brankovics György szerb despota embereivel, miután az a szerb uralkodót foglyul ejtette, s csak súlyos váltságdíj ellenében engedte sza­­­­badon. Ezután Brankovics György megújította szerződését a szultánnal, s Nán­dorfehérvár védelmében nem vett részt. Jellemző módon az a történet sem él a szerb köztudatban... ■ HEGEDŰS Attila Ateut&a kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Drámai mértékben fogy a magyarság Lesújtó adatok: tíz százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban Az év első öt hónapjában Magyaror­szágon csaknem tíz százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző eszten­dő hasonló időszakában, a halálozások száma pedig mintegy három százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH). Az adatok szerint idén má­jus végén már csak 9 millió 969 ezer volt az ország becsült lélekszáma, míg 2010 májusában 10 millió 7 ezer. Az év első öt hónapjában 34 328 gyermek született, vagyis 9,7 százalékkal kevesebb, mint ta­valy. A halálozások száma 56 206 volt, ami 2,6 százalékos emelkedést jelent a 2010. január-májusi időszakhoz képest. A természetes fogyás 21 878 fő volt, 5112-vel több az egy évvel korábbinál. Ezer élve születésre 5,8 csecsemőhalá­lozás jutott - írja a jelentés, amely sze­rint megtorpant a korábban emelkedő házasságkötési hajlandóság is: az első öt hónapban regisztrált 10 530 házasság­­kötés három százalékkal maradt el az egy évvel korábbi adatoktól. Az emberek a Bokros-csomag óta elvesztették a hitüket a családtámoga­tási rendszer stabilitásában - indokol­ta a gyermekvállalási kedv csökkenését a Magyar Hírlap által megkérdezett de­mográfus. Pongrácz Tiborné hangsú­lyozta, a Fidesz-KDNP-kormány által meghirdetett családbarát intézkedések - például az adórendszerben megjelenő családi kedvezmény jelentős kibővítése, a kisgyermekes nők foglalkoztatási járu­lékkedvezménye vagy a gyed maximális összegének felemelése - elviekben meg­teremtik a lehetőséget, hogy a magyarok merjenek családot alapítani és gyereke­ket vállalni. „Mindehhez stabilitás szük­séges, vagyis az, hogy ne változzon ciklu­sonként a támogatási rendszer. A lesújtó tendencia megfordítása a gyakorlatban attól függ, vissza tudják-e adni az embe­rek hitét abban, hogy biztonságosan fel tudják nevelni a gyermekeiket” - fűzte hozzá a szakember. A Fidesz-frakció közleménye szerint a demográfiai gondokért nem a jelen­legi kormány a felelős, sokkal inkább az előtte regnáló kabinet és annak téves politikája. (Magyar Hírlap) Rövidesen visszajutunk a fél évszázaddal ezelőtti szintre? Csíkszereda jár az élen Legtöbben a 31 és 35 év közöttiek kérik a magyar állampolgárságot Eddig Csíkszeredában nyújtották be a legtöbb magyar állampolgári kérelmet - derült ki a székelyföldi Tusnádfürdőn zaj­ló 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor állampolgársággal foglalkozó ta­nácskozásán. Wetzel Tamás miniszteri biztos hang­súlyozta, hogy az államigazgatás gyorsan dolgozza fel a beérkező állampolgársági kérelmeket. Elmondta, hogy az erdélyi ma­gyarságot és azon belül is a székelyföldieket érdekli a leginkább a magyar állampolgár­ság megszerzése. Jelenleg az április végén benyújtott állampolgári kérelmeket vizsgál­ják és készítik elő a magyar hatóságok. A Magyar állampolgárnak lenni - fél­évi helyzetkép címmel megtartott tanácsko­záson a miniszteri biztos mellett Répás Zsu­zsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Nagyhajú Béla, a Bevándor­lási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) ho­nosítási igazgatója is beszélt. Méltatták az ál­lampolgári kérelmek beadását segítő erdélyi demokrácia-központok, valamint a magyar államigazgatás munkatársainak megfeszített munkáját, a gyors állampolgársági ügyinté­zést. Répás Zsuzsanna szerint a magyar ál­lamapparátus eddigi legnagyobb sikere az új állampolgári kérelmek kezelése. Nagyhajú Béla azt kérte, hogy minél többen kérvényezzék az állampolgársá­got Erdélyben. Elmondta, hogy az eddi­gi állampolgársági kérelmek 40 százalékát Csíkszeredában nyújtották be, Kolozsvá­rott pedig 20 százalékát. A harmadik leg­több kérelmet Budapesten, az Üllői úti BÁH-irodában fogadták, és sokan éltek an­nak lehetőségével, hogy a határ menti, ma­gyarországi polgármesteri hivatalokban is beadható a kérelem. A legtöbben a 31 és 35 év közöttiek közül kérik a magyar állampol­gárságot - tette hozzá. (MTI) Tilos a magyar himnusz Ukrajnában ismét alkotmány- és törvényellenesnek nyilvánították a beregszászi döntést Az Ukrán Legfelső Ügyészség (GPU) szerint sérti az ukrán alkotmányt és törvé­nyeket a beregszászi járási tanács döntése, amelynek alapján a testület ülései az ukrán mellett a magyar himnusz lejátszásával kez­dődnek. A GPU kedden válaszolt Borisz Tarasz­­juknak, az Ukrán Népi Mozgalom (NRU) elnökének, a párt parlamenti képviselőjé­nek Viktor Psonka legfőbb ügyészhez be­nyújtott interpellációjára, amely szerint „a Magyar Köztársaság nemzeti himnuszá­nak” ukrajnai hivatalos rendezvényeken való használata sérti az ukrán alkotmányt és törvényeket, valamint provokációs tar­talmat hordoz. A GPU a kárpátaljai megyei ügyészség által lefolytatott vizsgálatra hivatkozva azt közölte, hogy a beregszászi járási képvise­lő-testület egy hónappal ezelőtt elfogadott döntése ellentmond az ukrán alkotmány 20. cikkének és az önkormányzatokról szó­ló törvény 43. cikkelyének - olvasható az NRU honlapján. A nacionalista irányvonalú ukrán párt közleménye szerint a beregszászi járási képviselő-testület döntése nem az első pro­vokációs jellegű cselekedet Kárpátalján a helyi önkormányzatok részéről, hiszen a megyei tanács hasonló szellemű határoza­tot hozott a „mesterségesen kreált ruszin ügy támogatásáról”. Az NRU szerint a beregszászihoz ha­sonló folyamatok konfrontációkat idézhet­nek elő mind a történelmileg többnemze­tiségű Kárpátalján, ahol évszázadok óta békében élnek egymás mellett a különböző nemzetiségi közösségek, mind más ukraj­nai megyékben. Taraszjuk ennek kapcsán kérte az ukrán legfőbb ügyészt, hogy óvja meg a beregszászi járási­ tanács döntését - olvasható a párt internetes oldalán. A beregszászi járási képviselő-testület magyar himnusszal kapcsolatos határoza­tát 2011. június 20-án már törvénytelen­nek nyilvánította a beregszászi járásközi ügyészség. A beregszászi járási tanácsnak a soron következő ülésén kell döntenie arról, hogy visszavonja-e az Ukrajnában szokatlanul nagy visszhangot keltett hatá­rozatát, vagy bíróság előtt védi meg dön­tésének jogosságát. (MTI) Magyarországon tegnap még tartott országszerte a viharkárok felszámolása. A vi­haros időjárás a napokban elsősorban Pest, Bács-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun- Szolnok megyét sújtotta, ebben a négy megyében a vihar következtében összesen 69 ezer fogyasztó maradt áram nélkül, és számos ház lakhatatlanná vált. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tegnap az MTI-vel azt közölte: az országon hétfő estétől átvonult vihar miatt főként leszakadt faágakat és kidőlt fókát kellett a tűzoltóknak eltávolítaniuk, de volt, ahol esővizet szivattyúztak és épületekben keletkezett károkhoz vonultak ki. Csak szerdán a tűzoltóknak országszerte 1247 eset­nél kellett beavatkozniuk. Három embert például egy olyan gépjárműből kellett ki­menteniük, amelyre rádőlt egy fe, mindhárman könnyebb sérüléseket szenvedtek. Időkép

Next