Magyar Szó, 2011. szeptember (68. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-01 / 203. szám

4 BELFÖLD belfold@magy­arszo.com Ata Szó RÖVIDEN ■ SZEMÉLYI DOKUMENTÁCIÓ/ Állandó lakhely nélkül is Sasa Jankovic ombudsman és Ivica Dacic belügyminiszter teg­nap a lakóhelyről és tartózkodási helyről szóló törvény módosítási tervezetéről tárgyalt. A törvénymó­dosítások által az állandó lakhellyel nem rendelkező polgárok számára is lehetővé válna személyi igazolvá­nyok, illetve más dokumentumok igénylése, közölték tegnap az om­budsman irodájából. A meghozott döntés után Slobodan Jovanovic szerbiai lakos megszakította éhség­­sztrájkját, melyet a múlt hét folya­mán kezdett el, mivel nem kaphat személyi igazolványt. Jovanovic azonban a polgári jogvédő jóváha­gyásával folytatja majd a tiltakozást az ombudsman irodájában egészen addig, amíg a törvénymódosítási javaslatot el nem fogadják a parla­mentben.­­ Jovanovic egyike azon szerbiai polgároknak, akik nem rendelkeznek személyi okmányok­kal s emiatt számos biztosított jogtól megfosztják őket - nem állhatnak munkába, nem gyógyíttathatják magukat, illetve nem szavazhatnak - áll az ombudsman által kiadott közleményben. (Beta) I VÁLASZTÁSOK Tadic magabiztos Boris Tadic szerb államfő teg­nap kijelentette, hogy nagy öröm­mel vesz részt a következő válasz­tásokon is, mivel ő és pártja sokat tettek az elmúlt időszakban. Tadic elmondta, hogy ő és a Demokrata Párt - a konkurens pártoknak te­kinthetőkkel ellentétben - sok ered­ményt tud felmutatni. Az államfő hangsúlyozta, hogy a DP konku­rensei mögött nemcsak hogy nem állnak komolyabb tettek, de nem is hagytak maguk után sokat ott, ahol hatalmon voltak. (Beta) I KRALJEVÓI FÖLDRENGÉS 56,4 millió dináros­­ kár Cacakon A tavalyi kraljevói földrengés miatt Cacakon és környékén kelet­kezett kárt 54,6 millió dinárra be­csülik, tette közzé tegnap a városi képviselő-testület. A földrengésből eredő károkat felbecsülő városi bi­zottság jelentésében megjegyzik, hogy 395 épület sérült meg Caca­kon és 24 környező faluban. A jelen­tésből továbbá kiderül, hogy a helyi önkormányzatokkal foglalkozó mi­nisztérium 20 millió dinárt fordí­tott a javításokra, illetve szeptem­berre további 10 millió dinárt ígért. A városi képviselő-testület úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló eszközökből 14 millió dinárt fordít nyolc montázsház felépítésére azon polgárok számára, akiknek a házait le kell bontani, a maradék 16 millió dinárt pedig a többi objektum fel­újítására fordítja. Azok az épületek, melyeken a keletkezett kár kisebb 50 ezer dinárnál, pénzhiány mi­att most nem kapnak támogatást, illetve ezek esetében többnyire a házcserepek sérültek meg, melyek javítására a cacaki önkormányzat már biztosított eszközöket a városi költségvetésből. (Beta) Az EULEX és a koszovói rendőrség munkatársai a KFOR erőinek felügye­lete mellett tegnap reggel négy házat kutattak át az észak-koszovói Zupcéban. A nemzetközi és a koszovói hatóságok annak a koszovói albán rendőrnek a meggyilkolása kapcsán nyomoznak,­ akit akkor lőttek le, amikor la­ korszog és ROSU különleges rendőrségi alakulat július végén a jarinjei és a brnjaki ha­tárátkelőhely elfoglalásának megkísér­lése után visszavonulóban volt Prishtina felé. A rendőrség a tegnapi akció során több bizonyítékot, többek között egy lő­fegyvert foglalt le.­­ Az EULEX megerősítheti, hogy eddig hat letartóztatási parancs került kiállításra a szóban forgó ügyben. A jövőben is számítani lehet hasonló ak­ciókra, nemcsak a ROSU különleges alakulat tagjának a meggyilkolásával, hanem az utóbbi hetekben az észak­koszovói szerb falvakban történt erő­szakos cselekményekkel kapcsolatban is - nyilatkozta Irina Gudeljevic, az EU­LEX sajtófelelőse. Gudeljevic felkérte az északi régióban élő szerbeket, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiság elveit és ne akadályozzák a nyomozást. A RÉSZREHAJLÁS ELLEN Az akció híre megosztotta a szerbiai politikumot. Ivica Dacic szerb belügy­miniszter szerint a KFOR és az EULEX erői szükségtelen erőszakot alkalmaz­tak az akció során, míg Boris Tadic ál­lamfő részben üdvözölte az eseményt. Dacic felszólította a nemzetközi erő­ket, hogy a szerbek meggyilkolásával kapcsolatban is hasonló erélyességgel járjanak el.­­ Senki sem kérdőjelezi meg az EULEX jogosultságát hasonló akciók végrehajtására. Mi csak azt szeretnénk, hogy a KFOR és az EUI­AK hasonló ha­tározottsággal kezdje meg letartóztatni a szerbek, mondjuk a gorazdevaci szerb gyermekek meggyilkolásával gyanúsí­tott személyeket. Felszólítom az EULEX és a KFOR erőit, hogy ne legyenek rész­­rehajlóak. Ellenkező esetben, illetve eb­ben a pillanatban úgy tűnik, hogy az EULEX és a KFOR egyoldalú akciókat­­hajt végre, ami nem járul hozzá a szerb nemű­zetiségű polgárok bizalmnásnak a felépítéséhez. Fontos, hogy a nemzet­közi erőkben mindenki megbízzon, a koszovói albánok, de a szerbek is. A szerb állam kész a nemzetközi erőknek segíteni mindenféle erőszak elleni küzde­lemben - magyarázta Dacic. A belügyminiszter szerint fontos ponto­sítani azzal kapcsolat­ban, hogy ki mit ért a bűnözés fogalma alatt. Dacic úgy véli, hogy a prishtinai központi ha­talom megkérdőjelez­hető módon értelmezi a bűnözés fogalmát. Ha azokkal bánnak bűnö­zőként, akik a prishtinai hatalomtól eltérő politi­kai nézeteket képvisel­nek, akkor az csak alibi keresése Észak-Koszovó megtámadásához, szö­gezte le Dacic. Tadic támogatóbb hangnemben nyilat­kozott az EULEX és a KFOR akciójáról, de azt azért hozzátet­te, hogy az akció csak abban az esetben elfogadható, ha annak a bűnözés elleni küzdelem a célja. Az is fontos, hogy a nemzetközi erők mindig státusfügget­lenek maradjanak, hangsúlyozta Tadic, valamint hozzátette, hogy a nemzetkö­zi erők már biztosították arról, hogy a tegnapi akció egyedül a bűnözés elleni küzdelem céljából történt. „THAqi NYILATKOZATAI ERŐSZAKOT SZÍTANAK” A szerb államfőt sokkal inkább ag­gasztják Hashim Thac­i koszovói kor­mányfő nyilatkozatai, hogy az észak­koszovói szerb intézmények terrorista szervezetekkel vannak kapcsolatban. Tadic úgy véli, hogy az ehhez hasonló kijelentések csak erőszakot szítanak. Ennek ellenére a szerb államhatalom nem reagál erőszakkal vagy válságot eredményező lépésekkel ezekre a sajtó­­nyilatkozatokra, tette hozzá Tadic.­­ A prishtinai hatalom nem im­múnis a bűnszervezetekkel szemben és képtelen kiterjeszteni hatalmát Észak-Koszovóra. Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ugyanakkor hajlandó egy olyan kompromisszumos megoldásra, amely mindkét fél számára elfogadható. A Koszovó vagy Európai Unió dilemmát illetően Szerbiának j­övőbe kell néznie. Mert mi van akkor, ha az EU olyan feltétele­ket határoz meg Szerbi­ával szemben, amelyek elfogadhatatlanok, és amelyek miatt az ország­nak le kellene mondania identitásáról és kulturá­lis örökségéről - fogal­mazott Tadic. Goran Bogdanovic Koszovó-ügyi miniszter nem volt elragadtatva a tegnapi­ rendőrségi akció hírétől, mert úgy véli, hogy az akcióval az észak-koszovói szerbeket akarták megrémiszteni. Szerbia támogat minden olyan akciót, amelynek célja a bűnözés felszá­molása, ugyanakkor ellenzi, hogy a tegnapi­hoz hasonló határozott rendőrségi erőszak csak a szerbek ellen irányul­jon, hangsúlyozta Bog­danovic.­­ Szerbia támogatja, hogy az EULEX kivizs­gálja a ROSU különleges alakulat munkatársának a meggyilkolá­sát, mint ahogyan a jarinjei határátke­lőhely felgyújtásáért felelős személyek kézre kerítését is szorgalmazza, ugyan­akkor ki kell mondani, hogy a koszovói szerbek elleni bűncselekményeket ed­dig senki sem vizsgálta ki - tette hozzá Bogdanovic. g­p­g Beta 7 Házkutatások Észak-Koszovóban Az EULEX és a koszovói rendőrség az elkövetkezőkben egyre több akciót tervez végrehajtani Koszovó Szerbiával határos régiójában Tegnap lezajlott az első komolyabb nyomozási akció annak az albán rendőrnek a meggyilkolása kapcsán, akit július végén lőttek le Észak-Koszovóban. Az EULEX bejelentette, hogy a jövőben több hasonló akcióra kell számítani Észak-Koszovóban. A szerb állam­­hatalom vegyes érzelmekkel fogadta a fejleményeket. Ivica Dacic belügyminiszter és Goran Bogdanovic koszovó-ügyi miniszter nehezményezik, hogy a szerbek elleni bűncselekményeket nem vizsgálják ki a nemzetközi közösség Koszovóban állomásozó erői, Boris Tadic államfő pedig megállapította, hogy Hashim Thaqi koszovói kormányfő erőszakot szít sajtónyilatkozataival. Inkább metrót kellett volna építeni Az infrastrukturális miniszter szerint felesleges az Ada Ciganlija híd­­ Mrkonjic és Dacic autópálya-körúton Az új ada ciganlijai híd szép, de cél­szerűtlen és felesleges, vélekedett tegna­pi autópálya-körútján Milutin Mrkon­jic infrastrukturális miniszter. Szavai szerint az Ada Ciganliján megépült híd helyett metróhidat kellett volna építeni, amely 50 millió euróba került volna. Mint megjegyezte, a belgrádi metró kiépítése a Gazela híd tehermentesíté­se miatt is fontos lenne, hiszen a hídon naponta 160 ezer gépjármű kel át.­­ A forgalom legnagyobb része pedig sze­mélyforgalom és nem teherforgalom - érvelt a miniszter. A 10-es közlekedési folyosó munká­latait megtekintő autóbuszos körúton részt vett Ivica Dacic kormányalelnök, belügyminiszter, valamint több újságíró is. Dacic kiemelte, nem miniszteri vagy kormányalelnöki tisztségben érkezett, hanem pártelnökként. A horgosi határ­átkelőnél a Szerbiai Szocialista Párt elnö­ke megjegyezte, hogy az autópálya-kör­út nem a választási kampányt szolgálja, hanem figyelembe véve az újságírókat is, csupán „eljött megtekinteni, hogy mi készült el eddig”. Megelégedve nyugtáz­ta, hogy az autópálya legnagyobb része elkészült és bárki is volt hatalmon, törté­nelmi munkának kell tekinteni.­­ Szerbiában nagyon kevés nagy be­fektetési terv valósult meg. Amennyiben a 10-es közlekedési folyosó szeptember, a szabadkai Y-elágazás pedig az év vé­géig elkészül, akkor Szerbia olyan autó­úttal fog rendelkezni, amely összeköti az országot Horvátországgal, Magyar­­országgal és Dél-Szerbiában Vranje, valamint Leskovac környékén ér véget - mondta az SZSZP elnöke. Leszögezte, hogy az autóút nemcsak jobb közleke­dési feltételeket fog biztosítani, hanem bevételt is jelent majd az országnak, és személyesen fog azon dolgozni, hogy az országon áthaladó forgalom gyorsabb és egyszerűbb legyen. (Beta) Buszoznak a miniszterek - Ivica Dacic és Milutin Mrkonjic Tanju­g 2011. szeptember 1., csütörtök PROKUPLJE Szobrot emelnek Milosevicnek? Slobodan Milosevic-szobor felál­lításáról szóló kezdeményezést adott át a prokupljei önkormányzatnak Slavoljub Dordevic, a Szerbiai Szo­cialista Párt prokupljei testületének képviselője. Szavai szerint erre azért van szükség, mert a városban több személy azon a véleményen van, hogy így róhatják le hálájukat a volt elnök iránt. - Azért adtam át a kezdeményezést, mert egyre több az olyan vállalkozó és egyszerű ember, aki tiszteli Milosevic személyét, vala­mint tetteit és úgy gondolják, hogy így tudnák leróni a volt elnök iránt érzett hálájukat - nyilatkozta a váro­si képviselő-testület tagja. Kiemelte, hogy csupán építési engedélyt kért a várostól. Ljubisa Durkovic, a vá­rosi képviselő-testület elnöke meg­jegyezte, hogy a beadványról még nem tárgyalt a városi képviselő-tes­tület, hanem először továbbította az illetékes bizottságnak. Prokupljéban a Demokrata Párt és az SZSZP alkot hatalmi koalíciót. Ugyanakkor ez a város az első - és eddig egyetlen - Szerbiában, ahol Zoran Hindiének szobrot emeltek. (Beta)

Next