Magyar Szó, 2011. október (68. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-06 / 233. szám
2011. október 6., csütörtök Az aradi vértanúk Az orosz cár, I. Miklós jórészt kozákokból álló serege, ha nem is megtorpanás nélkül, de fölényesen tört előre 1849 nyarán a némikor nagyszerűen küzdő, hol pedig demoralizálódott magyar szabadságharcosokkal szemben. Ekkor már hiába volt minden, hiába volt többek között az akkori kor legdemokratikusabb nemzetiségi törvénye, I. Ferenc József osztrák császár eldöntötte: Kossuth Lajosnak és a magyar szabadságharcnak vesznie kell. A bécsi udvar részéről segítségül hívott orosz seregek egyre nagyobb sikerei hallatára Kossuth kormányzó lemond, s elmenekül az országból. A teljhatalommal felruházott Görgey Artúr hadsereg-főparancsnok pedig augusztus 13-án az Arad megyei Világosnál (ma Siria Romániában) seregével leteszi a fegyvert az orosz csapatok előtt. Könyvtárnyi irodalom, tucatnyi irodalmi dráma szól arról a kérdésről, hogy eme tette miatt áruló volt-e Görgey Artúr. A válasz megtétele előtt azonban rögzíteni kell néhány tényt és érvet: a magyar sereg akkorra már egyre fogyott, gyöngült, erkölcsileg és felszerelésében egyaránt, emellett a kolerajárvány is egyre pusztított. A magyar hadseregparancsnok bízott az oroszok amnesztiaígéretében, ezt azonban a fegyverletétel után az osztrákok fölrúgták. Emlékeztetőül: Klapka György tábornok, aki a maga várőrségével Komárom sáncai közé húzódott, és ott tartotta magát Világos után is, minden emberére kiterjedő, teljes amnesztiát kapott, amikor végül kapitulált. Tragikus az a tény, hogy miközben Görgey már augusztus 13-án kapitulált, három nappal később az osztrák minisztertanács a magyarok számára ugyan igen kedvező tárgyalási feltételek megkötésére utasította a kormányzatot, de miután a bécsi udvarba ért a világosi fegyverletétel híre, ezt a határozatot új váltotta fel: a megtorlás legyen szigorú! Ennek jegyében, miután a cári seregek kivonultak az országból, Magyarországon Haynau osztrák táborszernagy lett élet-halál ura. Az a Haynau, akit ezelőtt már az itáliai rémtettei miatt bresciai hiénaként emlegettek. 1849. október 6-án Aradon az ő parancsára 13 tábornokon hajtották végre a halálos ítéletet kötél által vagy - kegyelemből - golyóval. Mártírhaláluk azóta gyásznap. Rajtuk kívül még százak haltak meg Haynau intézkedéseinek következtében, ezrek kerültek börtönökbe, tízezreknek pedig közlegényként hosszú évekig kellett szolgálniuk a Habsburg Birodalom legtávolabbi pontjain. Ezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is, annak ellenére, hogy a forradalom és szabadságharc idején mindvégig mérséklő tényezőnek számított. Érdekes, de mindenképpen hátborzongató tény, hogy I. Ferenc József osztrák császár Burg-beli lakosztályának falára Batthyány kivégzéséről szóló festmény évekig ki volt téve. Később Haynau a megtorlásokkal olyan légkört teremtett, amit már Bécs is megelégelt. A császár leváltotta, de az utolsó napon - sértett dühében, skizofrén módon - egyszerre rendelt el gyors kivégzéseket és osztott váratlan kegyelmet. Neve és arcképe egész Európában ismert volt: leváltása után, amikor magánemberként Angliában járt, az ottani kikötőmunkások megverték. Furcsa módon élete végén Magyarországon vásárolt birtokot, s ott élt földbirtokosként... Néhány évtizeddel ezelőtt egy néprajzkutató azon a környéken róla szóló mondákat gyűjtött össze, melyekben Haynau Drakula-szerű vámpírként szerepel. . HEGEDŰS Attila Az aradi tizenhárom: Knezic Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos Barabás Miklós litográfiája Atatsto kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 A népességcsökkenés megállíthatatlan Élettársi kapcsolat, asszimiláció, elvándorlás - mind-mind sújtja a népességet A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese szerint a magyar népesség csökkenése feltartóztathatatlan, optimális esetben mérsékelni lehet, de megállítani majdnem kizárt. Pongrácz Tiborné az Országgyűlés nemzeti öszszetartozásának bizottsága tegnapi ülésén úgy fogalmazott, hogy a határon túli magyar területeken az elvándorlás és az asszimiláció a népességfogyás elsődleges oka. Az igazgatóhelyettes kifejtette: Romániában a legutóbbi népszámláláson 1,5 millióan vallották magukat magyarnak, ami 180 ezres csökkenést jelentett a korábbi adatokhoz képest. A csökkenés 33 százaléka a Magyarországra történő végleges, 23 százaléka az ideiglenes elvándorlásból fakadt, és itt az asszimiláció csupán 5 százalék volt. Reménykeltőnek tartotta ugyanakkor, hogy az itt élő magyarság természetes szaporulata jobb, mint a románságé. Szlovákiában a rendkívül erős aszszimilációra hívta fel a figyelmet, és azt mondta, hogy a mostani népszámláláson a pesszimista verzió szerint 60 ezerrel, az optimista szerint 34-35 ezerrel csökkenhet a magyarság száma. Ukrajnában, ahol 156 ezer magyar él, túlnyomó többségük Kárpátalján, az asszimiláció mellett a fő veszélyt az jelenti, hogy szórványosodik a magyarság. Pongrácz Tiborné Magyarországról szólva elmondta: 1981 óta csökken a népesség száma, Európában Magyarországon indult meg elsőként ez a folyamat, és évente egy kisvárosnyi lakosság tűnik el. Ennek okát egyrészt abban jelölte meg, hogy nagyon rossz a halálozási és születési mutató, a férfiak születéskor várható élettartama 70 év, aminél csak Oroszországban és Romániában roszszabb a helyzet, míg Svédországban közel 80 év. A nőknél 77-78 év, amivel Romániát, Bulgáriát és Oroszországot sikerül csak megelőzni. Kardinális kérdésnek nevezte még a születésszámot, és ezzel összefüggésben azon félelmének adott hangot, hogy az jövőre 90 ezer alá fog csökkenni. A csökkenés oka szerinte, hogy egyre kevesebben kötnek házasságot, jelenleg 40 százalék a valószínűsége annak, hogy egy nő élete során házasságra lép. Ugyanakkor a házasságokból több gyermek születik, mint az élettársi kapcsolatokból -jegyezte meg. Kitért arra is, hogy napjainkban egyre elfogadottabbá válik az élettársi kapcsolat, ami demográfiai szempontból nagyon negatív tendencia. Míg 1991-ben az emberek mintegy negyede értett azzal egyet, hogy a társadalom szempontjából mindegy, hogy valaki házasságban vagy élettársi kapcsolatban él, mostanra ez az arány 71 százalékra nőtt. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatok sokkal labilisabbak, mint a házasságok, a felbomlásuk aránya 60-70 százalék, és az ilyen kapcsolatban élők életkilátásai sokkal rosszabbak, mint a házasságban élőké. Pongrácz Tiborné beszélt arról is, hogy egyre későbbre tolódik a házasságkötések és az első gyermek vállalásának ideje. A nők későn szülnek és kevesebb gyermeket - összegezte, hozzátéve: a 30 évesek 48 százaléka, míg a 30-34 évesek 35 százaléka gyermektelen. Ilyen magas arány még soha nem volt. Az igazgatóhelyettes attól tart, hogy egyre elfogadottabbá válik, ha valakinek nincs gyermeke, és szerinte ezt az értékváltozást mindenképpen meg kell akadályozni. Kopp Mária, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese azt mondta, hogy Európában Magyarországon szeretnének a fiatalok legtöbb gyermeket, de mégis itt születik meg a legkevesebb. Mint megjegyezte, nagyon alacsony, mindössze 3 százalék azoknak az aránya, akik nem szeretnének gyermeket. Hozzátette: azokban az országokban jó a népesedési helyzet, mint például a skandináv államok, ahol a hivatást és a gyermekvállalást össze lehet hangolni. (MTI) Élveszületések és halálozások száma Magyarországon 1960*2011. január-április Az sswr teifusra jutó elvesztetések és halálozások száma: Megkezdődött a Mikó-per Tőkés László szerint a per visszaállamosításra tett kísérlet Romániában megkezdődött a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása nyomán indított per, amelyben a restitúcióról döntő bizottság tagjai a vádlottak. Az Új Magyar Szó és a Háromszék tegnapi tudósítása szerint a pert a román korrupcióellenes ügyészek kérésére áthelyezték Sepsiszentgyörgyről a dél-romániai buzaui törvényszékre. Ott a kedden megtartott első tárgyaláson döntés született arról, hogy a korábbi román kormány két minisztériumát, valamint a református egyházat is bevonják a perbe. A tárgyaláson először jelent meg ügyvédeivel együtt a per három vádlottja: Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület jogi tanácsadója, valamint Silviu Clim volt igazságügyi minisztériumi jogi tanácsadó. Ellenük nagy értékű hivatali visszaélés címén emeltek vádat a korrupcióellenes ügyészek, akik azt állítják, hogy a restitúciós bizottság tagjaiként érvénytelen dokumentumok alapján szolgáltatták vissza az ingatlant a református egyháznak, s ezáltal 1,3 millió lej (300 ezer euró) kárt okoztak az államnak. Ezért az ügyészek kérésére zárolták a vádlottak vagyonát. A három vádlott tagja volt annak a bizottságnak, amely 2002-ben a Sepsiszentgyörgy leghíresebb iskolájának otthont adó ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött. Az egyházkerület nemcsak az iskolára, hanem a többi épületre, így a tanári lakásokra is igényt tartott. A tanári lakások egy részét azonban időközben megvásárolta Benedek Levente és Fejér Zoltán, akik 2007-ben mindenkit feljelentettek az ügyészségen, akiknek közük volt a visszaszolgáltatáshoz. E feljelentés nyomán indult az ügyészségi eljárás, amelynek vádemelés lett az eredménye. A három vádlottat védelmébe vette a református egyház és az RMDSZ is. Tőkés László pedig Viviane Reding, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztosnak a figyelmét is felhívta korábban a Mikó-kollégium kapcsán kialakult helyzetre. Tőkés szerint a Mikó-per az egyházi ingatlanok visszaállamosítására tett kísérlet. Az ügy felkeltette az amerikai törvényhozás figyelmét is: a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány megkeresésére Jean Schmidt Ohio állambeli republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy kísérje figyelemmel a pert. (MTI) Autonómiával a szeparatizmus ellen Szerbia és a kollektív bűnösség az Európa Tanácsban is szóba került Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán. A keddi strasbourgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiindulópont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról vagy éppen Koszovóról -, ami veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve. A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását. Az eredeti határozati javaslat azt szorgalmazta, hogy az ilyen jellegű problémák kezelésére az Európa Tanács korábbi, kisebbségvédelmi keretegyezményében foglalt - meglehetősen erőtlen - előírások alapján törekedjenek. A KDNP-s Kalmár Ferenc András, valamint a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azonban kellő számú támogatást szerzett ahhoz a módosító indítványhoz, amely a keretegyezmény előírásaira való utaláson túlmegy, és a különböző autonómiaformákat támogató, a területi autonómia gondolatát sem elvető, 2003-ból származó 1334-es számú Európa tanácsi határozatra hivatkozik. A vitában egyébként Kalmár Ferenc András felhívta a figyelmet arra, hogy Európa keleti felében sokkal több megoldatlan probléma jelentkezik, mint nyugaton. Rendezési mintamódszerként megemlítette a dél-tiroli modellt, az orvosolandó gondok között pedig felhívta a figyelmet a határon túli magyarság nehézségeire. Szintén felszólalt a vitában Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő, aki a határon túli magyarok helyzetét illetően felhívta a figyelmet az anyanyelv használatának biztosításával összefüggő gondokra, az önigazgatási formák, az autonómia létesítésének akadályozására, illetve a kárpótlások megoldatlanságára. Megjegyezte, hogy „a kollektív bűnösség elve sem tűnt még el”, és ezzel összefüggésben kitért a Szerbiában éppen most elfogadott kárpótlási törvényre, amely - mint fogalmazott - „kifejezetten diszkriminatív”, a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a magyar kisebbséggel szemben. (MTI) JOBBIK A romastratégia kidobott pénz Ha a kormány nem fogadja meg az „építő jellegű és jogos kritikáikat” a 2020-ig tartó romastratégiával kapcsolatban, akkor ez a program „nem lesz más kidobott pénznél, időhúzásnál és egy merényletnél a magyar társadalom ellen - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a Jobbik szóvivője. Mirkóczki Ádám szerint a romastratégia jelenlegi formájában csak a meglévő feszültségeket növeli a pozitív diszkriminációval, és „ha nem a Jobbik programja valósul meg minél hamarabb a cigánysággal kapcsolatban, akkor hamarosan eljut az ország a polgárháborúig”. A szóvivő pártja javaslatai között említette az önfenntartó börtönök és a bentlakásos iskolák felállítását, a cigány politikai elit átvilágítását és a bűnözésben a zéró tolerancia bevezetését. (MTI)