Magyar Szó, 2011. október (68. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-01 / 229. szám
4 KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.com Mm ft) 2011. október 1., 2., szombat-vasárnap No, ki a... következő? A nyugati cégek még keletebbre mennek Bezár a Kolozs megyei Nokia Brassói tudósítónktól Kétezer-kétszáz alkalmazottjával közölte váratlanul a Kolozs megyei nemeszsuki Nokia-gyár vezetősége, hogy az üzemet bezárják, őket pedig elbocsátják. A gyár finn vezérigazgatója, Stephen Elop azzal magyarázta a döntést, hogy a romániai gyárakban előállított termékeket jelentősen olcsóbban össze tudják szerelni kínai és indiai leányvállalataiknál. Ráadásul az infrastruktúra korszerűtlen - állítják a szakszervezeti vezetők nem épült meg az ígérgetések ellenére sem a kolozsvári repülőtér áruszállítási terminálja, az észak-erdélyi autópálya pedig valószínűleg meg sem épül ebben az évtizedben. A munkaadói szövetségek szerint a bérköltségek is rendkívül magasak Romániában: az alkalmazott tiszta jövedelmével egyenlő adó- és illetékbevételre tesz szert az állam is. A vezérigazgató a sajtónak tartott távértekezleten beismerte, azért volt szükség a zsuki gyár bezárására, mert itt régebbi modelleket gyártottak, az európai piacon pedig az okostelefonok és érintőképernyők tarolnak. „A low-end telefonok nagyon keresettek Indiában és Kínában, de problémás Romániában gyártani, majd Ázsiába exportálni ezeket. Ezért inkább ottani gyárainkba helyezzük át a Nemeszsákon előállított telefonok gyártását” - fogalmazott Stephen Elop. A Nokia vezetősége azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy a gyár decemberig működni fog, az alkalmazottak pedig 2012 márciusáig fizetést fognak kapni. A bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint Romániában a Nokia a 2010-es évet még 43 millió eurós jövedelemmel zárta, ez 14 százalékkal volt nagyobb a 2009- es nyereségnél. A Nokia a 17. helyen szerepelt a legnyereségesebb romániai vállalatok listáján. A finn csoport 2008 februárjában nyitotta meg Kolozs megyei leányvállalatát, amelyet a németországi Bochumból költöztetett át Nemeszsukra az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt. Most a még olcsóbb Indiát választotta... A Nolaa-gyár bezárása érzékenyen érinti Kolozs megye gazdaságát. 2200 alkalmazott marad egyik napról a másikra munka nélkül, s ez a családtagokkal együtt közel 7000 Kolozs megyei lakost érint kedvezőtlenül. De Románia gazdaságát is visszaveti a Nokia bezárása. Egyrészt presztízsveszteséget, bizalomdeficitet okoz, amely amúgy is alacsony szintű a schengeni csatlakozás ellehetetlenülése miatt. Másrészt a gyár tavalyi termelése a bruttó nemzet össztermék 1,3%-át jelentette. Románia 22 milliárd eurós kivitelének 5%-a Nokia telefon volt. A gazdasági válságot szakszerűtlenül kezelő kormányzás most nyugtatgatja az ország lakóit. Felröppent, hogy a kínai Huawei vagy éppen a Sony Ericsson jön a Nokia helyére. Félő azonban, hogy az fog történni, amit Traian Basescu államfő vizionál. Várható, hogy a jövőben más ágazatban is romániai kirendeltségük felszámolásáról döntenek multinacionális cégek.” Hogy miért juthatott Románia ide? Talán azért is, mert az államelnök nem megoldást keres (maga jelentette ki, hogy a válság vagy megoldódik magától, vagy nem, hanem próféciákat mond. ■ AMBRUS Attila Történjék bármi is a parlamentben, tartalmazzon akármit a Balsai-jelentés, kerüljenek mindenfélék a jövő évi költségvetés tervezetébe, az MSZP nagyjából egyetlen dologgal foglalatoskodik. Az expártelnökével. Nevezetesen azzal a kérdéssel, hogy akkor most Gyurcsány Ferenc megy, kizárják vagy kiszorítják a pártból. Mert ezt még nem tudni. Az Origó internetes portál úgy értesült egyes szocialista forrásokból: mivel a kizárás túl drasztikus lépés lenne, ezért a párt vezetése inkább kiszorítaná a pártból a valamikori elnököt. Ez azt jelentené, hogy szeretnék rábírni: szépen, magától vegye a kalapját és távozzon. Konkrét, kőkemény kizárás csak akkor következne, ha Gyurcsány, illetve az általa vezetett platform tagjai nem lépnek ki az MSZP-ből maguktól. Novemberben lesz pártkongresszus, akkor majd eldől a kérdés, vagy nem, de legalább érdekes figyelni, mi mindent vágnak egymás fejéhez az MSZP prominensei. Betyárkodások Budapesti tudósítónktól Közben már vannak újságírók, elemzők, akik egészen különálló pártként tekintenek ama bizonyos platformra, a Demokratikus Koalícióra. Mindez igazán akkor válik érdekessé, ha netalán a közvéleménykutatók is elkezdik mérni a DK-t. Már ha lesz önálló DK... Mindeközben Gyurcsány és hívei készülnek az exminiszterelnök hétfői meghallgatására. Gyurcsány az érintettség okán, rajongói pedig tüntetni terveznek az ügyészség épülete előtt. Afféle demonstráció, ami ha másra nem, hát az erőviszonyok felmérésére jó lesz... A hét híre mégiscsak, minden szocialista belharc ellenére, a Jobbikból érkezett. Amely közzétette: a párt minden kapcsolatot megszakít a Betyársereggel, tagjait pedig az említett csoportosulásból való kilépésre szólítja fel. A történet előzménye, hogy egy héttel ezelőtt, egy gyulai rendezvényen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője megütötte Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselőt. Pedig a betyárok korábban meglehetősen rendszeres vendégei voltak a Jobbik rendezvényeinek. Novák nem tartja elfogadhatónak, hogy a Betyárseregben divattá vált a börtönviseltség, és ezt az értékrendet a nemzeti oldalon is széles körben propagálják. Novák azt mondta, hogy a betyárokkal eddig a békés egymás mellett élés politikáját folytatták, de a Magyar Szigeten történt események óta a háttérben megpróbálták konszolidáltabb fellépésre bírni a társaságot. Sajtóbeszámolók szerint a gyulai rendezvényen Tyirityán kérdőre vonta a képviselőt, hogy miért is nevezte őt korábban börtöntölteléknek, majd váratlanul arcon ütötte a politikust. Novák nem tett feljelentést, mert nem szeretné, ha a főbetyár büszke lenne egy esetleges újabb büntetésre. De következett az elhatárolódás, amelyet Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke azzal indokolt, hogy „a Betyársereg tevékenysége nem illik bele a Jobbik gondolataiba”, illetve a Jobbik „ilyen afférokat nem engedhet meg magának". Eközben Nagy Imre unokái Kerényi Imrétől próbálják megvédeni nagyapjuk emlékét. A színházi rendező találta ki ugyanis az új alkotmány népszerűsítését célzó kampányt, amelynek első lépése, az Alaptörvény Asztalának minden önkormányzatban való felállítása immár teljes egészében megvalósult. A második lépésben képzőművészeknek kellene megfesteni az alaptörvény dicséretét. Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc, a két unoka szerint a terv erősen hajaz a személyi kultuszra, és tiltakoznak, hogy alkotmányillusztráció legyen az egykori miniszterelnök újratemetése. „Értesüléseink szerint Kerényi Imre rendező (egykori lelkes MSZMP-tag, ma lelkes miniszterelnöki megbízott) festőművészeket kért fel, hogy az új Alaptörvény illusztrálására készítsenek festményeket a nemzet sorsfordító eseményeiről” - írta közleményében Nagy Imre két unokája, akik úgy tudják, adott témaként szerepelne a mártír miniszterelnök és társai 1989-es újratemetése. „Ez az abszurd terv a Rákosi-érát idézi, amelynek a képzőművészetet is átható zsarnokságát, undok politikai önreklámját reméltük, hogy végleg magunk mögött hagyhatjuk. Megdöbbentő, hogy a kulturális államtitkár is pozitívan, támogatandó, művészeti tervként beszél erről az átlátszó politikai projektről” - olvasható közleményükben. Úgy tűnik hát, hogy amit Kerényi egy nagyon komoly vállalkozásként, vagyis színházi nyelven szólva, mélylélektani drámaként tervezett el, az lassan-lassan bohózattá, vagy legalábbis tragikomédiává alakul át. Valahol hiba csúszott a rendezésbe... Harcedzett színikritikusok máris fenhetik a pennájukat... ■ MIHAJLOVITS Klára Hetek „Magyar” körzetben ukrán diadal? Parlamenti mandátumlatolgatás Ukrajnában egy év múlva parlamenti választásokat tartanak. A magyarság szempontjából a fő kérdés: sikerül-e visszaszerezni a törvényhozói mandátumot? Ha jósolni kellene, sajnos több a negatív tényező, semmint a biztatót. A kárpátaljai magyar közösség 2006-ban veszítette el a mandátumát, amit a 2007- ben rendezett előrehozott választáson sem sikerült visszanyernie. Akkor mindkétszer kizárólag pártlistán lehetett bekerülni a 450 fős kijevi törvényhozásba. Öt éve Kovács Miklós elnök személyében csak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltje indult, éspedig az akkori államfő nevével fémjelzett Mi Ukrajnánk pártszövetség listáján, ám a neki felajánlott pozíció kevés volt a bejutáshoz. Miután rá egy évre a belpolitikai patthelyzet hatására feloszlott a parlament, újra esély nyílt a helyi magyar közösség számára. Ám mindhiába, a két mérvadó magyar szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képtelen volt egyezésre jutni egy esetleges közös jelöltről, aki a kárpátaljai magyarság voksainak hála bejutó helyet kaphatott volna valamelyik ukrán párt listáján. Ezek után Kovács Miklós ugyanazon erő soraiban szerepelt, mint azt megelőzően, s ugyanúgy eredménytelenül, a neki felajánlott 99. hely nem bizonyult nyerőnek a mandátumosztáskor. Az UMDSZ tagsága a szervezet tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály mögött sorakozott fel. A jogász végzettségű jelölt, aki Kovácshoz hasonlóan korábban már volt parlamenti képviselő, a szocialista párt listáján az előkelő 14. helyet kapta, csakhogy a levitézlett párt nem tudta meghaladni a bejutáshoz szükséges háromszázalékos küszöböt. Végeredményben ismét kijevi képviselet nélkül maradt a valamivel több, mint 150 ezres kárpátaljai magyar közösség. A legszomorúbb, hogy a pillanatnyi állapotok szerint ez a 2012-es választás Ungvári tudósítónktól sok után is így maradhat. Nagy valószínűség szerint hamarosan átírhatják a választási törvényt Ukrajnában, ami elviekben még talán kedvezhet is a magyarságnak, de csak elviekben. Elképzelhető ugyanis, hogy eltörlik a listás lebonyolítást, s kizárólag egyéni választókerületekben szerzett mandátumokkal lehet majd parlamenti helyhez jutni. Kárpátalján hat ilyen kerület lesz, az egyik a Beregszászi és a Nagyszőlői járást tömörítheti, azaz olyan vidékeket, ahol számottevő magyar kisebbség él, s ez akár esélyt is teremthetne arra, hogy egy közös magyar jelölt befutó legyen itt. Azonban a minimálisnál is kevesebb a sansz arra, hogy a KMKSZ és az UMDSZ megállapodásra juthatna. Bizonyára egymást fogják gyengíteni jövőre is, ezt pedig remekül kihasználhatja, s minden bizonynyal ki is fogja az ukrán hatalom két kárpátaljai kiszolgálója, a Régiók Pártja és az Egységes Centrum. Az egyik hírportál, a Zakarpattya.net értesülései szerint már fel is osztották egymás között a megye hat választókerületét. Mi több, meghatározták, saját embereik közül ki melyikben indul a jövő évi parlamenti választásokon. Eszerint a „magyar” körzetnek is nevezhető Beregszászi és Nagyszőlősi járásban a Régiók Pártja egyik meghatározó alakja, Ivan Busko indulhat. A hír hallatán a Kárpáti Igaz Szó megkereste az érintettet, aki elmondta a lapnak, a felosztás csak mint lehetőség merült fel, de nem zárható ki ez a koreográfia sem. Amennyiben ez valóban így történne, akkor a hatalompárt jelöltjét csakis magyar összefogással lehetne megelőzni, de legalábbis alternatívát teremteni. Az elmúlt húsz évben egyetlen alkalommal sem tudott megállapodni a KMKSZ és az UMDSZ. Valami azt mondatja velem, ezúttal sem fognak, még akkor sem, ha a helyi magyarság parlamenti képviseletének a visszaszerzése a cél. ■ DUNDA György ■l— form. u n Pártot alapítottak volt jobbikosok Magyar Főnix Mozgalom (MFM) néven pártot alapítottak volt jobbikos politikusok. A párt célja a nemzeti radikális oldal teljes lefedése - közölte Biber József Tibor, az MFM elnöke tegnap Budapesten. Az áprilisban alakult pártot szeptember 15-én jegyezte be a bíróság - mondta a sajtótájékoztatón az új szervezet vezetője, aki 2008-ig a Jobbik alelnöke volt. Véleménye szerint a Jobbik „belső erodálódásnak indult", és a csalódott jobbikosoknak kívánnak alternatívát nyújtani. Biber József Tibor azt mondta, „a rendszerváltás óta senki nem talált üdvözítő megoldást arra az óriási problémára, amely főként a vidék lakosságát sújtja: az etnikai bűnözés, nevezzük nevén, a cigánybűnözés kérdésére”. A roma integráció kapcsána párt elnöke arról beszélt, hogy ameddig nem ismert a hazai cigányság pontos létszáma, addig nem lehet orvosolni a cigányság problémáját. Ezzel kapcsolatban az MFM alelnöke, Szöőr Anna azt mondta, a cigány lakosság érdeke is, hogy a népszámláláskor bevallják származásukat, mert „máskülönben megint hamis statisztikai adatokkal” fognak dolgozni a kutatások során. (MTI) HONOSÍTÁS Százötvenezer kérelem Már több mint 150 ezer honosítási kérelem érkezett, és eddig több mint 55 ezren tettek esküt - tájékoztatta a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-t. Közlésük szerint a legfiatalabb kérelmező háromhetes, a legidősebb 104 éves volt. Az államtitkárság Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos adatai alapján arról tájékoztatott, hogy hetente közel négyezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak. A beadványok körülbelül 40-40 százaléka külképviseletekhez és az anyakönyvvezetőkhöz érkezett, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. Péntekig 150 107 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett meg Budapestre. A kérelmek 70 százalékát már elbírálták. Az államtitkárság tájékoztatójában kitér arra is, hogy az utóbbi kilenc hónapban a nagyon komoly szervezésnek köszönhetően az eljárás zökkenőmentes, mind a kérelmek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági eskütételek fennakadás nélkül mennek.