Magyar Szó, 2011. október (68. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-01 / 229. szám

4 KITEKINTŐ kitekinto@magy­arszo.com Mm ft) 2011. október 1., 2., szombat-vasárnap No, ki a... következő? A nyugati cégek még keletebbre mennek­­ Bezár a Kolozs megyei Nokia Brassói tudósítónktól Kétezer-kétszáz alkalmazottjával közölte váratlanul a Kolozs megyei nemeszsuki Nokia-gyár vezetősége, hogy az üzemet bezárják, őket pedig elbocsátják. A gyár finn vezérigazgatója, Stephen Elop azzal magyarázta a döntést, hogy a romániai gyárak­ban előállított termékeket jelentősen olcsóbban össze tudják szerelni kínai és indiai leányvállalataiknál. Ráadásul az infrastruktúra korszerűtlen - állítják a szakszervezeti vezetők nem épült meg az ígérgetések ellenére sem a kolozsvári repülőtér áruszál­lítási terminálja, az észak-erdélyi autópálya pedig valószínűleg meg sem épül ebben az évtizedben. A munkaadói szövetségek szerint a bérköltségek is rendkívül magasak Romániában: az alkalmazott tiszta jövedelmével egyenlő adó- és illetékbevételre tesz szert az állam is. A vezérigazgató a sajtónak tartott távértekezleten beismerte, azért volt szükség a zsuki gyár bezárására, mert itt régebbi modelleket gyártottak, az európai piacon pedig az okostelefonok és érintőképernyők tarolnak. „A low-end telefonok nagyon keresettek Indiában és Kínában, de problémás Romániában gyártani, majd Ázsiába exportálni ezeket. Ezért inkább ottani gy­árainkba helyezzük át a Nemeszsákon előállított telefonok gyártását” - fogalmazott Stephen Elop. A Nokia vezetősége azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy a gyár decem­berig működni fog, az alkalmazottak pedig 2012 márciusáig fizetést fognak kapni. A bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint Romániában a Nokia a 2010-es évet még 43 millió eurós jövedelemmel zárta, ez 14 százalékkal volt nagyobb a 2009- es nyereségnél. A Nokia a 17. helyen szerepelt a legnyereségesebb romániai vállala­tok listáján. A finn csoport 2008 februárjában nyitotta meg Kolozs megyei leányvállalatát, amelyet a németországi Bochumból költöztetett át Nemeszsukra az alacsonyabb mun­kaerőköltségek miatt. Most a még olcsóbb Indiát választotta... A Nolaa-gyár bezárása érzékenyen érinti Kolozs megye gazdaságát. 2200 alkalma­zott marad egy­ik napról a másikra munka nélkül, s ez a családtagokkal együtt közel 7000 Kolozs megyei lakost érint kedvezőtlenül. De Románia gazdaságát is visszaveti a Nokia bezárása. Egyrészt presztízsveszte­séget, bizalomdeficitet okoz, amely amúgy is alacsony szintű a schengeni csatlakozás ellehetetlenülése miatt. Másrészt a gyár tavalyi termelése a bruttó nemzet össztermék 1,3%-át jelentette. Románia 22 milliárd eurós kivitelének 5%-a Nokia telefon volt. A gazdasági válságot szakszerűtlenül kezelő kormányzás most nyugtatgatja az ország lakóit. Felröppent, hogy a kínai Huawei vagy éppen a Sony Ericsson jön a No­kia helyére. Félő azonban, hogy az fog történni, amit Traian Basescu államfő vizionál. Várható, hogy a jövőben más ágazatban is romániai kirendeltségük felszámolásáról döntenek multinacionális cégek.” Hogy­ miért juthatott Románia ide? Talán azért is, mert az államelnök nem meg­oldást keres (maga jelentette ki, hogy a válság vagy megoldódik magától, vagy nem­, hanem próféciákat mond. ■ AMBRUS Attila Történjék bármi is a parlamentben, tartalmazzon akármit a Balsai-jelentés, kerüljenek mindenfélék a jövő évi költ­ségvetés tervezetébe, az MSZP nagyjá­ból egyetlen dologgal foglalatoskodik. Az expártelnökével. Nevezetesen azzal a kér­déssel, hogy akkor most Gyurcsány Ferenc megy, kizárják vagy kiszorítják a pártból. Mert ezt még nem tudni. Az Origó inter­netes portál úgy értesült egyes szocialista forrásokból: mivel a kizárás túl drasztikus lépés lenne, ezért a párt vezetése inkább kiszorítaná a pártból a valamikori elnököt. Ez azt jelentené, hogy szeretnék rábírni: szépen, magától vegye a kalapját és távoz­zon. Konkrét, kőkemény kizárás csak akkor következne, ha Gyurcsány, illetve az általa vezetett platform tagjai nem lépnek ki az MSZP-ből maguktól. Novemberben lesz pártkongresszus, akkor majd eldől a kérdés, vagy nem, de legalább érdekes figyelni, mi mindent vágnak egymás fejé­hez az MSZP prominensei. Betyárkodások Budapesti tudósítónktól Közben már vannak újságírók, elem­zők, akik egészen különálló pártként tekin­tenek ama bizonyos platformra, a Demok­ratikus Koalícióra. Mindez igazán akkor válik érdekessé, ha netalán a közvélemény­kutatók is elkezdik mérni a DK-t. Már ha lesz önálló DK... Mindeközben Gyurcsány és hívei készülnek az exminiszterelnök hétfői meg­hallgatására. Gyurcsány az érintettség okán, rajongói pedig tüntetni terveznek az ügyészség épülete előtt. Afféle demonstrá­ció, ami ha másra nem, hát az erőviszonyok felmérésére jó lesz... A hét híre mégiscsak, minden szoci­alista belharc ellenére, a Jobbikból érke­zett. Amely közzétette: a párt minden kapcsolatot megszakít a Betyársereggel, tagjait pedig az említett csoportosulásból való kilépésre szólítja fel. A történet előz­ménye, hogy egy héttel ezelőtt, egy gyulai rendezvényen Tyirityán Zsolt, a Betyárse­reg vezetője megütötte Novák Előd jobbi­­kos országgyűlési képviselőt. Pedig a be­tyárok korábban meglehetősen rendszeres vendégei voltak a Jobbik rendezvényei­nek. Novák nem tartja elfogadhatónak, hogy a Betyárseregben divattá vált a bör­­tönviseltség, és ezt az értékrendet a nem­zeti oldalon is széles körben propagálják. Novák azt mondta, hogy a betyárokkal eddig a békés egymás mellett élés politiká­ját folytatták, de a Magyar Szigeten történt események óta a háttérben megpróbálták konszolidáltabb fellépésre bírni a társasá­got. Sajtóbeszámolók szerint a gyulai ren­dezvényen Tyirityán kérdőre vonta a kép­viselőt, hogy miért is nevezte őt korábban börtöntölteléknek, majd váratlanul arcon ütötte a politikust. Novák nem tett felje­lentést, mert nem szeretné, ha a főbetyár büszke lenne egy esetleges újabb bünte­tésre. De következett az elhatárolódás, amelyet Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke azzal indokolt, hogy „a Betyársereg tevé­kenysége nem illik bele a Jobbik gondola­taiba”, illetve a Jobbik „ilyen afférokat nem engedhet meg magának". Eközben Nagy Imre unokái Keré­­nyi Imrétől próbálják megvédeni nagy­apjuk emlékét. A színházi rendező találta ki ugyanis az új alkotmány népszerűsíté­sét célzó kampányt, amelynek első lépése, az Alaptörvény Asztalának minden önkor­mányzatban való felállítása immár teljes egészében megvalósult. A második lépés­ben képzőművészeknek kellene megfesteni az alaptörvény dicséretét. Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc, a két unoka szerint a terv erősen hajaz a személyi kultuszra, és tilta­koznak, hogy alkotmányillusztráció legyen az egykori miniszterelnök újratemetése. „Értesüléseink szerint Kerényi Imre ren­dező (egykori lelkes MSZMP-tag, ma lelkes miniszterelnöki megbízott) festőművésze­ket kért fel, hogy az új Alaptörvény illuszt­rálására készítsenek festményeket a nemzet sorsfordító eseményeiről” - írta közlemé­nyében Nagy Imre két unokája, akik úgy tudják, adott témaként szerepelne a mártír miniszterelnök és társai 1989-es újrateme­tése. „Ez az abszurd terv a Rákosi-érát idézi, amelynek a képzőművészetet is átható zsar­nokságát, undok politikai önreklámját reméltük, hogy végleg magunk mögött hagyhatjuk. Megdöbbentő, hogy a kultu­rális államtitkár is pozitívan, támogatandó, művészeti tervként beszél erről az átlátszó politikai projektről” - olvasható közlemé­nyükben. Úgy tűnik hát, hogy amit Kerényi egy nagyon komoly vállalkozásként, vagyis szín­házi nyelven szólva, mélylélektani­ dráma­ként tervezett el, az lassan-lassan bohózattá, vagy legalábbis tragikomédiává alakul át. Valahol hiba csúszott a rendezésbe... Harcedzett színikritikusok máris fenhe­tik a pennájukat... ■ MIHAJLOVITS Klára Hetek „Magyar” körzetben ukrán diadal? Parlamenti mandátumlatolgatás Ukrajnában egy év múlva parlamenti választásokat tartanak. A magyarság szem­pontjából a fő kérdés: sikerül-e vissza­szerezni a törvényhozói mandátumot? Ha jósolni kellene, sajnos több a negatív tényező, semmint a biztatót. A kárpátaljai magyar közösség 2006-ban veszítette el a mandátumát, amit a 2007- ben rendezett előrehozott választáson sem sikerült visszanyernie. Akkor mindkétszer kizárólag pártlistán lehetett bekerülni a 450 fős kijevi törvényhozásba. Öt éve Kovács Miklós elnök személyében csak a Kárpátal­jai­ Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltje indult, éspedig az akkori államfő nevével fémjelzett Mi Ukrajnánk pártszö­vetség listáján, ám a neki felajánlott pozí­ció kevés volt a bejutáshoz. Miután rá egy évre a belpolitikai patthelyzet hatására fel­oszlott a parlament, újra esély nyílt a helyi magyar közösség számára. Ám mindhiába, a két mérvadó magyar szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövet­ség (UMDSZ) képtelen volt egyezésre jutni egy esetleges közös jelöltről, aki a kárpátal­jai magyarság voksainak hála bejutó helyet kaphatott volna valamelyik ukrán párt lis­táján. Ezek után Kovács Miklós ugyanazon erő soraiban szerepelt, mint azt megelő­zően, s ugyanúgy eredménytelenül, a neki felajánlott 99. hely nem bizonyult nyerőnek a mandátumosztáskor. Az UMDSZ tagsága a szervezet tiszteletbeli elnöke, Tóth Mihály mögött sorakozott fel. A jogász végzettségű jelölt, aki Kovácshoz hasonlóan korábban már volt parlamenti képviselő, a szocialista párt listáján az előkelő 14. helyet kapta, csakhogy a levitézlett párt nem tudta meg­haladni a bejutáshoz szükséges háromszá­zalékos küszöböt. Végeredményben ismét kijevi képviselet nélkül maradt a valami­vel több, mint 150 ezres kárpátaljai magyar közösség. A legszomorúbb, hogy a pillanatnyi állapotok szerint ez a 2012-es választás Ungvári tudósítónktól sok után is így maradhat. Nagy valószínű­ség szerint hamarosan átírhatják a válasz­tási törvényt Ukrajnában, ami elviekben még talán kedvezhet is a magyarságnak, de csak elviekben. Elképzelhető ugyanis, hogy­ eltörlik a listás lebonyolítást, s kizá­rólag egyéni választókerületekben szerzett mandátumokkal lehet majd parlamenti helyhez jutni. Kárpátalján hat ilyen kerü­let lesz, az egyik a Beregszászi és a Nagy­szőlői járást tömörítheti, azaz olyan vidéke­ket, ahol számottevő magyar kisebbség él, s ez akár esélyt is teremthetne arra, hogy egy közös magyar jelölt befutó legyen itt. Azonban a minimálisnál is kevesebb a sansz arra, hogy a KMKSZ és az UMDSZ megállapodásra juthatna. Bizonyára egy­mást fogják gyengíteni jövőre is, ezt pedig remekül kihasználhatja, s minden bizony­nyal ki is fogja az ukrán hatalom két kár­pátaljai kiszolgálója, a Régiók Pártja és az Egységes Centrum. Az egyik hírpor­tál, a Zakarpattya.net értesülései szerint már fel is osztották egymás között a me­gye hat választókerületét. Mi több, megha­tározták, saját embereik közül ki melyikben indul a jövő évi parlamenti választásokon. Eszerint a „magyar” körzetnek is nevez­hető Beregszászi és Nagyszőlősi járásban a Régiók Pártja egyik meghatározó alakja, Ivan Busko indulhat. A hír hallatán a Kár­páti Igaz Szó megkereste az érintettet, aki elmondta a lapnak, a felosztás csak mint lehetőség merült fel, de nem zárható ki ez a koreográfia sem. Amennyiben ez valóban így történne, akkor a hatalompárt jelöltjét csakis magyar összefogással lehetne megelőzni, de leg­alábbis alternatívát teremteni. Az elmúlt húsz évben egyetlen alkalommal sem tudott megállapodni a KMKSZ és az UMDSZ. Valami azt mondatja velem, ezúttal sem fognak, még akkor sem, ha a helyi magyar­ság parlamenti képviseletének a visszaszer­zése a cél. ■ DUNDA György ■l— form. u n Pártot alapítottak volt jobbikosok Magyar Főnix Mozgalom (MFM) néven pártot alapítottak volt jobbikos politiku­sok. A párt célja a nemzeti radikális oldal teljes lefedése - közölte Biber József Tibor, az MFM elnöke tegnap Budapesten. Az áprilisban alakult pártot szeptember 15-én jegyezte be a bíróság - mondta a saj­tótájékoztatón az új szervezet vezetője, aki 2008-ig a Jobbik alelnöke volt. Véleménye szerint a Jobbik „belső erodálódásnak indult", és a csalódott jobbikosoknak kívánnak alternatívát nyújtani. Biber József Tibor azt mondta, „a rendszerváltás óta senki nem talált üdvözítő megoldást arra az óriási problémára, amely főként a vidék lakosságát sújtja: az etnikai bűnözés, nevezzük nevén, a cigánybűnözés kérdésére”. A roma integráció kapcsána párt elnöke arról beszélt, hogy ameddig nem ismert a hazai cigányság pontos létszáma, addig nem lehet orvosolni a cigányság problémá­ját. Ezzel kapcsolatban az MFM alelnöke, Szöőr Anna azt mondta, a cigány lakos­ság érdeke is, hogy a népszámláláskor bevallják származásukat, mert „máskülönben megint hamis statisztikai adatokkal” fognak dolgozni a kutatások során. (MTI) HONOSÍTÁS Százötvenezer kérelem Már több mint 150 ezer honosítási kérelem érkezett, és eddig több mint 55 ezren tettek esküt - tájékoztatta a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-t. Közlésük szerint a legfiatalabb kérelmező háromhetes, a legidősebb 104 éves volt. Az államtitkárság Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biz­tos adatai alapján arról tájékoztatott, hogy hetente közel négyezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosz­tizált adatoknak. A beadványok körülbelül 40-40 százaléka külképviseletekhez és az anyakönyv­vezetőkhöz érkezett, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. Péntekig 150 107 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett meg Budapestre. A kérelmek 70 százalékát már elbírálták. Az államtitkárság tájékoztatójában kitér arra is, hogy az utóbbi kilenc hónapban a nagyon komoly szervezésnek köszönhetően az eljárás zökkenőmentes, mind a kérel­mek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági eskütételek fennaka­dás nélkül mennek.

Next