Magyar Szó, 2012. február (69. évfolyam, 24-47. szám)

2012-02-01 / 24. szám

2012. február 1., szerda Kényszerhelyzet vagy cserbenhagyás!? A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöksége testületi lemondásával cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket - véli a magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság Szerkesztőségi összefoglaló Testületileg lemondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöksége azok után, hogy nem kapták meg az évi támogatást a magyar kormány részéről a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül - adtuk hírül lapunk keddi számában. A távozó el­nökség közleményben tudatta: azért voltak kénytelenek lemondani, mert az idei működésük a támogatás hiányában ellehetetlenült. Azóta újabb fejlemények láttak napvilágot az üggyel kapcsolatban. A magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság közleményt adott ki, amelyben közölték, az MCSMSZ cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket. „A Moldvai Csángó Oktatási Progra­mot az MCSMSZ alapította, bővítette és működtette az elmúlt tizenegy évben oly módon, hogy nulláról huszonöt falura növekedett a helyszínek száma, nulláról kétezer-kétszázra növekedett az oktatott diákok száma, közben működtettük a ma­gyarul továbbtanuló diákokat befogadó Csíkszeredai Csángó Bentlakást, illetve si­került hét településen saját Magyar Házat építeni, vásárolni. Mindezt nagyon nehéz körülmények közt értük el. Idáig hatvan­egy alkalmazottal működünk, kb. 140 mil­lió forintos éves költségvetéssel, amelynek felét biztosította a magyar állam, a másik felét kis támogatóktól gyűjtjük össze” - olvasható az MCSMSZ közleményében. „2012-es működésünk ellehetetlenült, mert két magyarországi alapítvány Ro­mániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett ez az új szervezet kapja a továbbiakban" - fogalmaztak a lemondó vezetők, hozzátéve, a két alapítvány, amely át szeretné venni a programot, a Diósze­gi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány és a Petrás Róbert által alapí­tott szintén budapesti A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány - AMMOA. „A magyar kormány átfogó ellenőrzés­nek vetette alá az MCSMSZ-t a közelmúlt­ban. A vizsgálat kimutatta, hogy az elmúlt években az MCSMSZ-nél nem volt vissza­élés, nem számoltunk el bizonyos tételeket több helyre, a kapott támogatásokat ren­deltetésszerűen használtuk fel. Ugyanak­kor több formai hiba is a felszínre került, ezeknek helyrehozatalát haladéktalanul elkezdtük, és néhány hónap leforgása alatt teljesen kiküszöböltük” - folytatódik a közlemény, amely kitér arra is, hogy ha igent mondtak volna a kezdeményezésre, akkor az MCSMSZ oktatási programját és szellemi, valamint anyagi tőkéjét át kellett volna adni egy olyan szervezetnek, amelyben többségben vannak azok a ma­gyarországi személyek, akik nem ismerik Csángóföldet, a moldvai helyzetet. Ha nemet mondtak volna, akkor az MCSMSZ nem kapta volna meg sem a magyar kor­mánytól, sem az AMMOA-tól a támoga­tást. A közleményben foglaltak szerint a vezetőség tagjai ezért döntöttek úgy, hogy tisztségükről le-, munkaviszonyukból pe­dig felmondanak. A nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült az MCSMSZ közleményéről, illetve a szervezet vezető­ségének lemondásáról. Az államtitkárság szerint az MCSMSZ vezetősége cserben­hagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő taná­rokat és gyermekeket. Az államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében rá­mutatott: az MCSMSZ tizenegy éve jelen­tős magyarországi forrásokból tartja fenn a moldvai magyar oktatási programot. „A kormány 2002 óta mintegy 360 millió forinttal, az AMMOA 2006 óta pedig 320 millió forinttal támogatta az MCSMSZ által működtetett oktatási programot. Ezenfelül az MCSMSZ jelentős romániai és nyugat-európai támogatásokat, tárgyi adományokat is kapott az oktatási prog­ram céljára” - közölték. Az államtitkárság szerint éppen ezért volt megdöbbentő Solomon Adriánnak, az MCSMSZ elnö­kének bejelentése. 2011 áprilisában arról tájékoztatta a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságot, hogy az MCSMSZ mint­egy 35-40 millió forintos adósságot hal­mozott fel az elmúlt években. „Az MCS­MSZ erre való hivatkozással a 2011. évre a korábbi éveknek megfelelő mértékű, 70 millió forintos támogatáson felül az em­lített adósság kiegyenlítéséhez többlettá­mogatást igényelt a kormánytól. A fentiek miatt 2011 nyarán átfogó gazdasági átvi­lágításról döntöttek a program fő támo­gatói” - olvasható a közleményben, amely rámutat, hogy az ellenőrzés több súlyos hiányosságot tárt fel. Mint kiemelték, a feltárt hiányosságok azt mutatták meg, hogy a nehezen áttekinthető, alulszabá­lyozott, illetve több tekintetben hiányos könyvelés, a kiforratlan szervezeti kultú­ra súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat. A jelentés arra is kitért, hogy a jelenlegi szerkezetben aggályos a támogatásokból megvásárolt, illetve felépített, az MCS­MSZ tulajdonában lévő ingatlanok sorsa. „Az ellenőrzés után a támogatók átlátható nyilvántartási rendszert, a naprakész köny­velést, könyvelőváltást és létszámcsökken­tést kértek az MCSMSZ-től. A kéréseknek az MCSMSZ vezetősége többszöri felszólításra és csak részlegesen kívánt eleget tenni, erre tekintettel nyilvánvalóvá vált, hogy a veze­tőség akadályozza a támogatók által is át­látható gazdálkodási rendszer kialakítását. Ezért a magyar kormány 2012 januárjában arról döntött, hogy felkéri az MCSMSZ-t mint az oktatási program lebonyolítóját, az AMMOA-t mint az oktatási program civil támogatásainak összegyűjtőjét és továb­bítóját, továbbá a TLA-t mint a moldvai magyar közösségekkel kapcsolatos kutatá­sok, konferenciák, moldvai magyar nyelvű misék szervezőjét, levéltári dokumentumok publikálóját, hogy közösen hozzanak létre egy Romániában bejegyzett új alapítványt a moldvai magyar oktatási program támo­gatására. A javaslatról a nemzetpolitikai államtitkárság január 19-én tájékoztatta az MCSMSZ vezetőségét” - olvasható a közle­ményben. A csángó szövetség ügyvezetője, Hegyeli Attila, az MTI-nek adott szűkszavú nyilatkozatában elmondta, forrófejű lépésnek tűnhet a lemondá­suk, de nem az. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaikon minden más lehetőséget kimerítettek a probléma rendezésére, magyarázta, majd hozzá­tette: „Nem azért mondtunk le, hogy ezzel valamilyen döntést kikényszerít­­sünk. Azért mondtunk le, mert nem volt más választásunk.” DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG Az év praxisa a Kárpát-medencében Tegnap adták át Budapesten Az év praxisa a Kárpát-medencében elnevezésű díjakat. Az elismerést tíz határon túli és tíz magyarországi háziorvos vehette át. Csáki Mária székelyudvarhelyi és Son­koly Iván békéscsabai háziorvos kapta a legtöbb szavazatot, második helyen végzett a zentai Jung Németh Erzsébet és Soós Lajos Pápakovácsiból, harmadik lett a székesfehérvári Patik Ferenc és a székelyudvarhelyi Veres Rózsa. A ne­gyedik helyen végzett a marosvásárhelyi Finna Judit és Dóczi Ildikó Mendéről, ötödik lett Raffai Györög Rózsa Sza­badkáról és Sárkány Csaba Debrecen­ből. Nagy Gizella Bögözről és Sivadó Mária Bátorligetről a hatodik, a széke­lyudvarhelyi Orbán Sándor és a sükösdi Mik­ás László hetedik, Szőcs Kölcze Erzsébet Szent Katolnáról és Király Ottó Budapestről a nyolcadik, Székely Éva Nyárádgálfalváról és Mitrán Ildikó Mónika Berettyóújfaluról a kilencedik, Szentmártoni Kálmán Bálin­tésfalvá­­ról és Spankovics Károly Budapestről a tizedik helyen végzett a jelöltek listáján. A díjazottak orvosi eszközöket, kész­pénzt vagy konferencia-részvételt nyer­tek. Az első helyezettek Buczkó Imre festőművész egy-egy alkotását és EKG készüléket is átvehettek. (MTI) Mimiid kitekinto@maagyarszo.com KITEKINTŐ 3 Szibériai hidegre készül az ország Budapesti tudósítónktól Az időjárás-előrejelzés szerint az el­múlt évek legkeményebb téli hete elé néz Magyarország: a szibériai hideg miatt éj­szakánként sok helyen -15, fagyzugos he­lyeken akár -20 fokig is hűlhet a levegő. Mindez természetesen a rendezett körül­mények között élőknek is okoz bosszúsá­got, de az elesettek számára akár végzetes is lehet egy-egy fagyos hajnal. A Blikk bulvárlaphoz méltóan harsogó címben hirdeti, hogy negyedszázada nem lá­tott havazás várható, az ismert meteorológus, Pártai Lucia, az eumet.hu vezetője azt taná­csolja az újság olvasóinak, hogy aki teheti, vá­sároljon be néhány napra előre élelmiszert, különösen a Tiszántúlon, ahol erős havazás várható. A lap egy amatőr meteorológust is idéz, aki szerint most ugyanazok a ciklonok és anticiklonok alakítják Magyarország idő­járását, mint 25 éve, majd emlékeztet, hogy 1987. január 12-én reggelre Budapest meg­bénult, a legtöbb megyében járhatatlanok voltak az utak, leállt a tömegközlekedés, és az autókkal sem lehetett haladni a néhol 77 centiméteres hóban. Az emberek órákig bo­lyongtak kenyérért, a Bakonyban a honvédek helikopterről dobtak le élelmiszert. S ha a bulvárlap némileg el is túlozza az aggodalmaskodást, azért a hajléktalan­­szállók üzemeltetői országszerte fokozot­tabb figyelmet fordítanak azokra, akik az utcákon élnek. Melegedőket nyitnak a ha­tóságok olyan helyeken is, ahol egyébként nincs ilyen jellegű helyiség. A Fővárosi Önkormányzat közzétette: a fenntartásá­ban működő hajléktalan menhelyek eset­leges férőhelyhiány miatt sem küldhetnek el senkit, mindenkit be kell fogadni, akik a hideg elől próbál meg védettebb helyre húzódni. A rendkívüli és várhatóan tartós hideg miatt tegnap Pintér Sándor belügy­miniszter is intézkedett a hajléktalanok, az idősek és az egyedül élők védelme ér­dekében. A tárcavezető utasítására össze kell írni azokat az épületeket, amelyek a kormányzat tulajdonában vannak, s ahol nappali melegedők alakíthatók ki. Pintér utasította az országos rendőrfőkapitányt, hogy a rendőrök ellenőrizzék a hajlékta­lanok által lakott helyeket, s keressék fel az általuk ismert, egyedül élőket is. Persze, nemcsak azokat veszélyezteti a hideg, akik az utcán élnek: az egyedül élő, idős, esetenként magatehetetlen emberek ugyancsak rászorulnak a fokozott figye­lemre. Sok településen a polgármester figyeli, hogy füstöl-e minden ház kéménye - ha nem, fát osztanak a rászorulóknak. Hegedűs Zsuzsa szociológus, miniszter­­elnöki főtanácsadó felhívta a szervezetek, egyházak figyelmét, hogy most lenne szükség minden olyan fűthető helyiséget megnyitni, ahol a rászorulók biztonság­ban lehetnek a hidegben. Hozzátette: ha nem sikerül társadalmi megmozdulással elindítani a segítséget, akkor ő szerdán arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy rendeljen el rendkívüli, illetve „ka­tasztrófahelyzetnek megfelelő készenléti állapotot”. Í­ség Mihajlovits Klára ROM DEN­I EURÓPA TANÁCS Délvidéki népirtás A Jobbik kezdeményezésére az Európa Tanács múlt heti menet­rend szerinti ülésszakán téma volt az 1944—1945-ös délvidéki mészárlások ügye, mondta el keddi budapesti saj­tótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás, az Európa Tanács jobbikos tagja, aki ismertette, hogy módosító indítványt nyújtott be a délvidéki mészárlások áldozatainak kártérítésével kapcso­latban, amelyet ugyanakkor nem tá­mogatott a testület. Az ügyben Apáti István és Szilágyi György jobbikos képviselők tettek feljelentést január 10-én, a magyar Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott, az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvény alapján. (MTI) ■ BUKAREST Tőkés pert nyert Jogerősen pert nyert Tőkés Lász­ló azzal a nagyváradi román lappal szemben, amely a kommunista titkos­­rendőrség, a Securitate alkalmazott­jának nevezte. Kincses Előd ügyvéd szerint a rágalmazó kijelentést arra alapozták, hogy a Securitate 1986- ban állítólag közbenjárt Papp László református püspöknél, hogy a dési parókiáról politikai okokból eltávo­lított Tőkés Lászlónak állást adjon Temesváron. Kincses Előd elmondta: az értesülés forrásaként megnevezett tiszt a bíróságon tett tanúvallomásá­ban tagadta, hogy erről nyilatkozott volna az újságírónak. Az ítélet szerint az EP-képviselő kártérítésre jogosult, ennek összegét még nem hozták nyil­vánosságra. (Híradó) ■ SÁTORALJAÚJHELY Szabadult a whiskys Szabadlábra került Ambrus Atti­la, a whiskys néven elhíresült rabló, aki keddre virradóra távozott a Sá­toraljaújhelyi Fegyház és Börtönből. A 46 rendbeli rablás, közte számos pénzintézet elleni fegyveres táma­dás miatt elítélt férfi távozását a der­mesztő hidegben több tévéstáb, fotós várta a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön kapujánál. Az akkori Legfel­sőbb Bíróság (LB) 2002. szeptember 26-án másodfokú, jogerős ítéletében tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte Ambrus Attilát, az ítélettel az LB két évvel súlyosbította a Fővárosi Bíróság első fokon kiszabott 15 éves szabad­ságvesztés büntetését, valamint a jogi minősítést is több ponton megváltoz­tatta. Ambrus hét év alatt összesen mintegy 200 millió forintot rabolt. Az elmúlt tíz évet fegyházban töltött férfi érettségit szerzett, és több szak­mát is kitanult. Jó magaviselete miatt szabadulhatott idő előtt. (MTI) I POZSONY Bocsánatkérés? A szlovák kormány szerdai ülésén Lucia Zitnanská igazságügyi minisz­ter terjeszti elő azt a határozatot, amely alapján a kormány sajnálatát fejezi ki a Matina Hedvig-ügy miatt. Amint a kormány kiadja az erről szóló hivatalos sajtónyilatkozatot, az ügy hivatalosan befejeződik, sem Hedvig, sem a szlovák hatóságok nem kezdeményezhetnek újabb eljá­rást. A bocsánatkérés azonban a jelek szerint semmilyen hatással nem lesz a főügyészségre, amely folytatja a ha­mis tanúzás ügyében négy éve tartó vizsgálatot. Matina Hedvig ügyvédje a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság Miniszteri Bizottságához fordulhat, amiért a legfelsőbb vádhatóság nem tartja tiszteletben az ügy békés rende­zéséről szóló határozatot. (Új Szó)

Next