Magyar Szó, 2012. június (69. évfolyam, 124-149. szám)

2012-06-29 / 148. szám

20 PANORAMA panorama@magyarszo.com Június 29. Péter és Pál napja A Péter héber, görög, latin eredetű név. Jelentése: kőszikla. Ezen a napon, ■ 1456-ban a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként III. Callixtus pápa elrendelte a déli harangozást. ■ 1520-ban II. Montecuma Hokojocin azték uralkodó meghalt Tenocsditlanban, a spanyol hódítók fogságában. Az utolsó azték uralkodót saját népe ölte meg, mert megpróbálta leverni a spanyolok elleni lázadást. ■ 1879-ben született Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő. ■ 1900-ban született Antoine de Saint- Exupéry francia regényíró, esszéista. ■ 1900-ban a svéd királyi tanács jóváhagyta a Nobel Alapítvány alapszabályát. ■ 1930-ban Firenzében megszületett Oriana Fallad író, újságíró. ■ 1935-ben született Montágh Imre nyelvész, színészpedagógus. ■ 2000-ben meghalt Vittorio Gassman olasz színész, rendező. Újrajátsszák az egri vár ostromát Újrajátsszák az egri vár ostromát az 1552. évi sikeres várvédelem 460. évfordulója alkalmából a július 27-e és 29-e között tartandó Végvári vigasságok elnevezésű történelmi fesztivál keretében. A várjátékok előtt castingot tartanak, és kiválasztják például a Jumurdzsákot, Bornemissza Gergelyt, Vicát és Sárközit megszemélyesítőket. Csillag Tamás, az Egri Vitézlő Oskola haditorna egyesület képviselője szerint a közönség nemcsak kézitusát láthat majd, korabeli fegyvereket, például keréklakatos pisztolyt, kanócos muskétát és ágyúkat is használnak a mintegy 100 szereplő közreműködésével megelevenedő csatában. Ezenkívül felvillantják az Egri csillagok című regény emlékezetes jeleneteit is. A közönség például Dobó Istvánnal együtt teheti majd le a várvédők legendás esküjét. A Végvári vigasságok lesz az első olyan nagy rendezvény, ahol a város új logójával és egységes arculati jegyeivel mutatkozik be. A márkaépítés jegyében ajándékboltot nyitnak a Dobó téren, a városháza épületében. Szintén az évforduló alkalmából a várban három alkalommal - augusztus 3-án, 4-én és 11-én - előadják az Egri csillagok című musicalt. (MTI) MúmIA KÖZÉLETI NAPILAP Szépen fejlődnek az újvidéki Duna parkban a kis hattyúk, Isa és Bisa, a hattyúszülők gondos figyelme mellett. Az újvidékiek kedvencei legszívesebben a csaknem 120 éves park tavában hűsítik magukat, és ha melegük van, egykettőre a tó egyik szegletében levő szigetre szökkennek, a méretes szomorúfűz árnyékába. Ezt a szigetet 1898- ban Erzsébet osztrák-magyar királynéról, Sissiről nevezték el, majd meggyilkolása után emlékére szomorúfűzet ültettek. Most is szomorúfűz áll ezen a helyen, aminek persze nem csupán a hattyúk örülnek (Na) Dávid Csilla Ókori római utakat is beépítenek a szaloniki metróba Egy rómaiak által épített, csaknem kétezer éves főútvonal és egy alatta futó, nagyjából ötszáz évvel idősebb görög út maradványait tárták fel az új szaloniki metróvonal építésekor. A márvánnyal kikövezett hetven méteres római útszakaszt a tervek szerint „integrálják” a 2016-ra elkészülő metróhálózatba, így az utasok állandó kiállítás formájában nézhetik meg az értékes leletet. Az építkezési területen kialakított ásatási helyszínt hétfőn vehette szemügyre a nagyközönség. Az észak-görögországi város kétezer évvel ezelőtti főutcáját alkotó, hatalmas márvány útburkoló kövek egy részét vésett táblajátékok és ló húzta szekerek nyomai tarkítják. A területen különböző eszközök, fáklyák és márványoszlop-talapzatok maradványaira is bukkantak. A régészeti programban részt vevő Viki Tzanakouli szerint a most feltárt római útszakasz nagyjából 1800 éves, míg az alatta felfedezett utat 500 évvel korábban építették az ókori görögök. Két egymáson futó utat találtunk, amely rengeteget elárul a város történetéről - mondta a szakember. Úgy tűnik, hogy az ókori főútvonal és a rá merőleges bekötőút szorosan követik a város modern úthálózatát - tette hozzá. A római útszakasz nagyjából hét méterrel a város mostani főutcája, az Egnatia alatt húzódik. A 2006-ban kezdődött metróépítés egyedülálló lehetőséget nyújt a régészek számára, hogy ásatásokat folytassanak a sűrűn lakott városban, habár ezzel jelentősen hátráltatják az építkezési munkálatokat. A régészeti feltárások és a görög pénzügyi válság miatt az új szaloniki metró már így is négyéves csúszásban van. 2008-ban az építkezésen dolgozó munkások több mint ezer sírboltot fedeztek fel. A különböző formájú és méretű sírhalmok némelyike ékszereket, érméket és egyéb műtárgyakat is rejtett. Hasonló nagy volumenű ásatási munkálatokat folytattak az 1990- es években, Athénban, mielőtt 2000-ben megnyílt volna a görög főváros új metróhálózata. A tervek szerint az új szaloniki metró kezdetben 13 állomással üzemel, majd további tíz megállóhellyel bővítik a hálózatot. (MTI) WWWMAGYARSZO.COM WWW.MAGYARSZO.RS WWW.MAGYARSZO.INFO E-mail: DESZK@MAGYARSZO.COM Alapító: Magyar Nemzeti Tanács ■ Kiadja a Magyar Szó Lapkiadó Kft. ■ Megbízott igazgató: Bordás Győző ■ Megbízott főszerkesztő: Varjú Márta ■ Főszerkesztő-helyettes: Németh Zoltán ■ Deszk: Vígi Zoltán, Bajtai Kornél ■ Rovatvezetők: Sándor Zoltán (Belföld), Vadócz Károly (Külföld), Máriás Endre (Kitekintő), Sáfrány Attila (Gazdaság), Mihályi Katalin (Művelődés), Tőke János (Sport), Erdősi Leó Valéria (Gyógykalauz), Szeli Miklós (Közelkép), Szerencsés Anna (Panoráma), Kovács János (Mozaik) ■ A regionális oldalak szerkesztői: Tóma Margaréta (Szabadka), Halász Gyula (Újvidék), Fodor István (Tiszavidék), Herceg Elizabetta (Topolya-Kishegyes) ■ A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 21000 Novi Sad, Vojvode MiSica 1. ■ Telefonok: központ (021) 457-244, titkárság (021) 456-066, (021) 557-232; Rovatok: belföld (024) 555-530, külföld (021) 456-693, kitekintő (024) 814-550, gazdaság (021) 457-097, művelődés (024) 555-530, sport (024) 814-550; Újvidéki szerkesztőség: (021) 456-624, fax: (021) 557-031; Szabadkai szerkesztőség: (024) 555-530, fax: (024) 553-851; Zentai szerkesztőség: (024) 814-550, fax: (024) 812-347; Topolyai szerkesztőség: (024) 711-336; Hirdetőosztály: Újvidék (021) 457-633, (021) 457-505, fax: (021) 456-832; Szabadka (024) 552-458 (tel/fax) ■ Folyószámla: Erste Bank: 340-15329-18 ■ Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ■ Belföldi előfizetés egy hónapra: 1050 dinár, negyedévre 3090, fél évre 5810, egy évre 10 620 dinár ■ Külföldre (Európa országaiba) egy hónapra 4430 dinár, negyedévre 14 600 dinár, fél évre 26 650 dinár, egész évre 51 180 dinár ■ Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék, Tel/fax: (021) 557-304. Folyószámla: Intesa Bank 160-920019-57 ■ Készül a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájában, Újvidéken. ISSN 0350-4182 CORISS.SR-ID 33966599 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az »OBSERVER« BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ 1084 Budapest, Auróra u 11., tel.: 303-4738, fax: 303-4744 e-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu Erzsébet-torony lesz a Big Ben? A brit uralkodó tiszteletére Erzsébet-toronynak keresztelik át London egyik legismertebb nevezetességét, a Big Bennek helyet adó tornyot. Tobias Ellwood, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi képviselője javasolta, hogy a gyémántjubileum, vagyis II. Erzsébet királynő trónra lépésének idei 60. évfordulója alkalmából a torony ezentúl viselte a 86 esztendős uralkodó nevét. A londoni parlament 1858-ban épült, 97 méter magas világhírű óratornyát mindenki Big Benként emlegeti, jóllehet először csak a benne található óraharangot hívták így, de a becenév átragadt a toronyra is. Az épület hivatalos neve egyébként - kevésbé fantáziadús módon - egyszerűen Óratorony. Ez azonban a brit parlament képviselőinek kezdeményezésére most megváltozik. A kezdeményezést a törvényhozók több mint a fele aláírta, köztük David Cameron miniszterelnök is. Hasonló névváltoztatásra már volt példa a brit parlamentek esetében, amikor a Temze partján emelkedő törvényhozási komplexumot 1860-ban újjáépítették, a nyugati toronynak, amely addig a King’s Tower nevet viselte, a Viktória-torony nevet adták, Viktória királynő tiszteletére. II. Erzsébet királynő előtt Viktória volt az egyetlen olyan uralkodó az angol-brit monarchia történetében, aki 60 évnél többet töltött a trónon. (MTI) rt Több jele lehet egy ország, egy közösség elszegényedésének. Azt, hogy egyre több embernek egyre kevesebb a pénze, először talán azok veszik észre, akik szellemi terméket gyártanak. Mert ugye, a legtöbben úgy vannak vele, hogy ha bármiről is le kell mondani, akkor az először is legyen a könyv, az újság, a színház és a mozi... Ezt követi a rekreáció. Egyre többet panaszkodnak az uszodák, a fizetett sportpályák tulajdonosai, majd az utazási irodák kezdik szolgáltatásuk árát elképesztően alacsony szintre csökkenteni. A fokozódó szegénységet megérzik a dohánygyárak és az italgyárak is. Lehet, hogy a pénzszűke nem sok embert kényszerít arra, hogy lemondjon a napi dohány vagy szeszes ital adagjáról, arra viszont igen, hogy a minőségibb és a drágább terméket rosszabbra és olcsóbbra váltsa. Elképzelhető, hogy sokan autójukat is gyakrabban pihentetik. Az országot nyitott szemmel járó ember ilyenkor azt látja, hogy egyre több gyárcsarnokon, üzleten, vendéglőn a „Kiadó!’’ vagy „Eladó!” felirat díszeleg. Egymás után adják be az ipart a kisvállalkozók, és mindenki jajgat. Kivéve a bankosokat - hallottam a minap egy bennfentes ismerősömtől. Meg a henteseket - mondta volt ugyanő. Minél szegényebbek az emberek, annál többször lépik át a bankajtó küszöbét hitelért esdekelve. És ez a bankosoknak jó. A mészárszékek is elszaporodnak ilyenkoromért ott grammra is lehet húst venni. És sok kicsi grammból lesz majd a tonna. Most a bankosok és a mészárosok korát éljük. Kíváncsi vagyok, mi lesz velünk, ha már nekik sem lesz jó? Vagy inkább ne kíváncsiskodjak? Ha békésen kivárom, úgyis megtudom. ■ (néz) 2012. június 29., péntek Virtuális történelemórák a haláltáborokról Virtuális történelemórákon mutatják be az auschwitz-birkenaui múzeum honlapján a volt német haláltábor történetét. A történelmi feldolgozást elsősorban azok figyelmébe ajánlják a szerzők, akiket érdekel a haláltábor története, de nem tudják személyesen meglátogatni az emlékhelyet. Az alkotók elképzelése szerint egy olyan eszközt adnak át az érdeklődőknek, amely a legfontosabb tények és dátumok mellett gazdag képanyaggal, hangfelvételekkel és rövidfilmekkel hozza közelebb a náci megsemmisítő tábor hátborzongató múltját. A történelmi anyagokon kívül kortárs fényképek, multimédiás térképek böngészésével, majd a rendelkezésre álló feladatlapok megoldásával bővíthetik tudásukat az internetfelhasználók. A http://pl.auschwitz.org/lekcja/l/ címen egyelőre csak az Auschwitz - koncentrációs és megsemmisítő tábor című lengyel nyelvű feldolgozás érhető el, amelyet hamarosan angolul is meg lehet nyitni. A múzeum bejelentése szerint várhatóan más nyelvekre is lefordítatják az anyagot. Az első lecke két részből áll. Az első bemutatja a koncentrációs tábor működését, a fogolycsoportokat és mindennapjaikat, a munkát, büntetéseket, kivégzéseket és a rajtuk végzett kísérleteket. A második rész a zsidók auschwitzi megsemmisítését ábrázolja, részletezve a gázkamrák és krematóriumok működését, az áldozatok számát, illetve a bűntények eltussolását. Külön alfejezetet szenteltek a táborban meggyilkolt több mint félmillió magyarországi zsidónak. Auschwitz-Birkenauban a becslések szerint 1,1 millió ember, nagyrészt különböző országokból deportált zsidó pusztult el 1940 és 1945 között. A náci Németország által létrehozott legnagyobb haláltábor magyar áldozatait 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportálták. Auschwitzban gyilkolták meg a lengyel politikai és szellemi elit 85 ezer nem zsidó képviselőjét, 20 ezer romát, 15 ezer szovjet hadifoglyot és 12 ezer különböző országokból származó nem zsidó foglyot is. A volt haláltábor területén 1947-ben létrehozott állami múzeumot évente milliók látogatják. (múlt-kor)