Magyar Szó, 2013. június (70. évfolyam, 124-148. szám)
2013-06-22 / 142. szám
14 HÉTVÉGE Atafit) Magyarságunk őrzői a déli végeken Petőfi-díjban részesült a versed Petőn Sándor Kultúregyesület, amely magyar iskola híján az anyanyelvápolást is felvállalja A versed Petőfi Sándor Kultúregyesület Petőfi-díjban részesült Budapesten. A Gubcsi Lajos által alapított Magyar Művészetért Díjak átadásakor a laudációban azt az áldozatos munkát emelték ki, amelyet az egyesület végez a szórványmagyarság érdekében. Azt, hogy erősítik az összetartozás érzését, foglalkoznak a gyerekekkel, fiatalokkal ott, ahol már több mint 20 éve magyar tannyelvű oktatás sincs. A Petőfi Sándor Kultúregyesület szervezi meg immár 16. éve a Herczeg Ferenc-napokat is. Az 1946-ban alakult kultúregyesület aktív tagságához jelenleg 40-50 felnőtt és mintegy 30 gyermek tartozik. Ők azok, akik a vegyes kórusban énekelnek, népi táncolnak, verset mondanak, szervezőmunkát végeznek, egyszóval tevékenyen kiveszik a részüket az egyesület hétköznapjaiból. A tagsági díjat fizetők száma ennél lényegesen magasabb: 150. Ez igen népes aktív és pártoló tagságot jelent, ha azt vesszük tekintetbe, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Versecen 3000-en vallották magukat magyarnak, ám Vitt Sándor, a Petőfi Sándor Kultúregyesület elnökének szavai szerint ennél jóval kevesebben vannak, akik beszélik a magyar nyelvet, ténylegesen magyarnak érzik magukat, járatosak a magyar kultúrában. Már több mint 20 éve megszűnt Versecen a magyar oktatás, az elvándorlás, a vegyes házasságok, a gyermekvállalási kedv lecsökkenése, egyszóval a diákok számának megfogyatkozása miatt. Nem volt ez mindig így, épp a kultúregyesület honlapján olvasható az 1954-ben végzett általános iskolások tablóképe fölött a megjegyzés, hogy abban az évben 840 magyar ajkú diák volt a helyi általános iskolában. A gyermekeink szerb osztályba járnak, a legnagyobb baj az, hogy néha azt tapasztaljuk, egymás közt is szerbül beszélnek. Ennek ellensúlyozására megszerveztük számukra az anyanyelvápolást. Gond, hogy a pedagógus, aki foglakozik velük, csak az alsósokkal való foglalkozást tudja felvállalni. Hogy az anyanyelv gyakorlása, a kultúránkkal való ismerkedés folyamatos legyen, rendszeresen küldjük az egyesületben énekelő, táncoló, verset mondó fiatalokat anyanyelvápoló nyári táborba, amely idén júliusban a felvidéki Zétényben kerül megszervezésre anyaországi, felvidéki, erdélyi és délvidéki gyermekek részvételével. A próbák, a fellépések is jó alkalmat nyújtanak a gyermekeinknek, fiataljainknak az anyanyelv gyakorlására. Rendszeresen részt veszünk a verseci szemlén, a dél-bánáti szemlén, és más meghívásoknak is eleget teszünk, alkalmi műsorokat szervezünk minden jeles ünnepünk alkalmából. Például március 15-én a Kecskemét melletti Helvécián - amely testvértelepülése Versecnek - mi is fellépünk az ottani rendezvényen, de természetesen egy-két nappal előtte vagy utána mi is megtartjuk a kultúregyesületünk székházában az ünnepi rendezvényünket. A gyerekeket is igyekszünk minden rendezvénybe, minden vendégszereplésbe bevonni, különösen, ha Versecről és környékéről van szó - hallottuk az elnöktől. Igen tevékeny időszak elé néz az egyesület: a gyerekek hamarosan utaznak a már említett felvidéki anyanyelvápoló táborba, majd július közepén a Petőfi kultúregyesület is fellép a Verseci koszorú elnevezésű nemzetközi fesztiválon. Őszre immár 16. alkalommal szervezik meg a Herczeg Ferenc-napokat, amely jubileumi lesz, hisz a magyar író 150 évvel ezelőtt született. A Magyar Nemzeti Tanács révén sikerült eszközöket szerezni a rendezvény megtartására. Vajdaságból, az anyaországból és máshonnan is várnak rangos irodalmár vendégeket. Az elnök szavai szerint nagyon fontos az, hogy mind szorosabb kapcsolat alakuljon ki a környékbeli magyar művelődési egyesületekkel, például a fehértelepiekkel, a pancsovaiakkal, udvarszállásiakkal. A Gyöngyösbokrétán is néhány magyar művelődési egyesület táncosai együtt léptek fel, ez jól szimbolizálta a dél-bánáti egységet, összefogást. A gondokról és örömökről szólva Vitt Sándor megjegyezte, az általános pénztelenség közepette természetesen a szűkös anyagiak jelentik a legnagyobb problémát. - A legnagyobb öröm, amikor azt látom, hogy gyermekeink, fiataljaink ott vannak a próbán, illetve örömteli percek, pillanatok azok, amikor a színpadon látom őket, és a produkciójuk után a nézőtéren felzúg a taps - hallottuk az elnöktől. Virág Bene Klára, a kultúregyesület titkára a következőket mondta a díj kapcsán: - Ez a megtisztelő elismerés a jövőbeni munkánkat erősíti, ehhez szolgál motiváció gyanánt. Továbbra is igyekszünk helytállni itt a szórványban, hogy megtartsuk magyarságunkat, igyekszünk foglalkozni a magyar gyerekekkel. Ehhez kívánunk az egyesületnek további eredményes munkát, hisz a szórványban, magyar óvoda és iskola nélkül hatványozottan nehéz küldetést vállaltak fel. MIHÁLYI Katalin BEEHESSE KORHECZ Tamás NAPRÓL NAPRA AZ MNT-VEL ■ :S KgättKOSt v v> HKHKHSSÍ WKgHKBHHgKgSgBttgUtgKKHggMSBm ifl-yt-'-J'- V * ■ : . ■ ■■■'■■ ■ 88888888888888 . \ f, ■ Pénz, tudás és becsület JÚNIUS 19., SZERDA Újvidéken megbeszélést folytattam Sinisa Levictyel, az újvidéki városi képviselő-testület elnökével. Találkozásunk közvetlen apropóját az képezte, hogy Újvidék városa százmilliós nagyságrendben osztott ki támogatásokat a médiának és a kulturális szervezeteknek, eközben nagy ívben mellőzte (hogy ne mondjak csúnyát) az MNT javaslatait, véleményét. Egyes döntések komoly felháborodást váltottak ki, különösen a teljesen ismeretlen, frissen bejegyzett IRAK Magyar Művelődési Egyesület esete, amelynek a városi hatalom a Magyar Szónak és az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központnak juttatott támogatások sokszorosát ítélte meg. A képviselő-testület elnöke - megjegyzem jogosan - elmondta, hogy az ügyben nem ő, hanem a polgármester és a különböző bizottságok az illetékesek, de a problémát meg fogják vitatni a városi koalíció szintjén. Igyekszem nem elkaparni magam, igyekszem reálisnak és kiegyensúlyozottnak mutatkozni, de az újvidéki városi hatalom esetében most már sokadszor próbáljuk, több-kevesebb sikerrel utólag elsimítani a város elfogadhatatlan döntéseit. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK Az MNT hivatalában fogadtam Dakic Kudjlik Éva professzor asszonyt, volt osztálytársamat, a melbourne-i egyetem oktatóját. Tizenkét-ti-zenhárom éve nem találkoztunk, akár estig is | beszélgethettünk volna, de csak címszavakban | kommunikáltunk, ugrottunk témáról témára, | kérdésről kérdésre. Ma is, mint ahogy évtize-dekkel ezelőtt, félszavakból is megértjük egymást. Éva mintatanuló volt, amibe belekezdett, azt kitüntetéssel fejezte be, így járt a messzi I idegenben is, ahol a gyökereiket felszaggató be- s vándorlók védtelensége közepette kellett helyte állnia. Rengeteg fontos dologról mondott le, s talán visszafordíthatatlanul, de ott is helytállt, s ma a kutatásirányítás, az oktatásmódszertan, az oktatásfejlesztés világviszonylatban is jegyzett szakembere, egyetemi tanár, kutató. Nos, mindez inkább magánügy mint közügy lenne, de mégsem az, hiszen Évával azért (is) találkoz- tunk, mert miután távolból követte az MNT erő- s feszítéseit, most önzetlenül felajánlotta tudását, tudományos kapcsolatrendszerét, oktatásfejlesz- t tési ismereteit a felsőoktatási fejlesztési prog- ramjaink számára. Dakic Kudlik Éva másoktól eltérően nemcsak tudja, hanem önmagának is bevallja, hogy ide tartozik, ehhez a közösséghez, a Szabadkához, és tenni akar ezért a közösségért. Ma már tudom, hogy a közösségi szolidaritást, az összefogást semmi sem helyettesítheti, és azt is tudom, hogy Éva nem véletlenül kopogott be az MNT ajtaján... JÚNIUS 21., PÉNTEK A Magyar Szó újvidéki székházában ültek össze a szerbiai nemzeti tanácsok elnökei, meg- bízott képviselői, hogy közös álláspontot fogal- l mazzanak meg, amelyben kifejtik véleményüket a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmán nyosságát vizsgáló alkotmánybírósági eljárásról. Bízunk az alkotmánybíróság pártatlanságában és szakmai felkészültségében, mert bíznunk kell, de egyúttal kötelességünk rámutatni arra, hogy a nemzeti tanácsok hatásköreinek az esetleges megcsonkítása rendkívül veszélyes folyamat Iok gyújtózsinórja lehetne. A nemzeti tanácsok megalakítása és működése nem volt zökkenetmentes az elmúlt három évben, de a törvény megcsonkítása, a nemzeti tanácsok autonóm ha tásköreinek a megvonása kerékbe törhetné azt a bizalomerősítési folyamatot, amely a nemzeti tanácsok megalakításával és a kulturális autonó- miaépítéssel kezdődött Szerbiában. Jelesül, ma a nemzetiségek gondjait a szerbiai államszer-vezeten belül kezeljük, a nemzetiségek legitim képviselőinek hatékony, intézményes részvételével. Mindez megtorpanhatna, és a hatáskörök megcsonkításával a nemzetiségi problémák az intézményekből újra kikerülnének, és ebből senkinek sem származna haszna. Erre kívántunk rámutatni, közösen, magyarok és romá- nők, albánok és szlovákok, horvátok és romák... Az alkotmánybírósági eljárásnak, amelynek keretében július 2-án tartanak nyilvános tár-gyalást, különös, bizarr hangulatot kölcsönöz a tény, hogy a törvény megcsonkítását egyrészt a szerb nemzeti keményvonalat képviselő Nova srpska politicka misao folyóirat köré tömörülök, valamint Bozóki Antal újvidéki kisebbségvéde- lemmel foglalkozó ügyvéd kezdeményezték. No comment! !A szerző az MNT elnöke II 2013. június 22., 23., szombat-vasárnap