Magyar Szó, 2013. augusztus (70. évfolyam, 176-202. szám)
2013-08-01 / 176. szám
2013. augusztus 1., csütörtök Mintíó Ma kezdődik a határon túli magyarok választási regisztrációja Pálffy Ilona budapesti sajtótájékoztatója Folytatás az 1. oldalról Elmondta: a kiküldött 233 ezres körben nincsenek benne azok, akik olyan országban - Szlovákiában, Ausztriában vagy Ukrajnában - élnek, ahol tiltják a kettős állampolgárságot. Nekik nem küldtek levelet, őket egyéb módon, például a médiában tájékoztatják. A kiküldött levelek számára utalva jelezte azt is, hogy az állampolgárságot kérőknek csak egy része tette le eddig az esküt. Azoknak, akik július 31-éig állampolgársági esküt tesznek, később küldik ki a regisztrációs nyomtatványokat. Kitért arra is, hogy 40 ezren vannak, akiknek korábban volt már magyarországi állandó lakóhelyük, így ők majd ugyanúgy szavazhatnak, mint bármely más Magyarországon élő választópolgár, tehát nemcsak pártlistára, hanem egyéni jelöltre is, ezért nem kaptak levelet. A regisztrációs kérelmeket november 1 -jétől elektronikus úton ügyfélkapun vagy a választási iroda hivatalos honlapján, a www.nvi.hu-n is el lehet juttatni az NVI-nek - mondta Pálffy Ilona. A most kiküldött levélcsomag a tájékoztató mellett tartalmazza a névjegyzékbe vételi kérelemről szóló nyomtatványt, amelyet az NVI-nek kell visszaküldeni a mellékelt borítékban a választás napját megelőző 15. napig. Az NVI vezetője azt kérte, a választópolgárok ne hagyják az utolsó napokra a regisztrációt, mert az nagyon megnehezíti az iroda munkáját. Arra számítanak - mondta -, hogy sokan élnek majd az online regisztrálás lehetőségével, szerinte azért, mert nem bíznak a postában vagy az adott ország titkosszolgálatában. A levélben szavazás módját ismertetve elmondta, a szavazási levélcsomagot az NVI küldi majd meg azoknak a választópolgároknak, akik már regisztráltak, ám az személyesen is átvehető, ha a határon túli választópolgár azt kéri. A szavazási levélcsomag tartalmazza a szavazólapot, a szavazópolgár azonosítását szolgáló nyomtatványt, a szükséges borítékokat és a tájékoztatót. Tájékoztatása szerint a szavazólapot a belső borítékba kell tenni, azt le kell zárni, míg a külsőbe az azonosító nyilatkozatot kell helyezni. A belső borítékot csak az NVI bonthatja fel, és a folyamatot a Nemzeti Választási Bizottság (amelynek tagjai az országos listát állító pártok delegáltjai), a sajtó képviselői, a listát állító pártok öt-öt megfigyelője, továbbá nemzetközi megfigyelők ellenőrizhetik. A szavazatot tartalmazó levélcsomagot a nem magyarországi lakcímű választópolgár az NVI-hez eljuttathatja postán, vagy leadhatja Magyarország külképviseletein, illetve bármely magyarországi egyéni választókerületi választási irodában. Elmondta, a levélben szavazás intézménye nem ismeretlen a világban, így például az Európai Unió 18 országában, vagy az Egyesült Államokban és Kanadában alkalmazzák. Pálffy Ilona újságírói kérdésekre arról beszélt, ahogy eddig sem, most sem lehet teljes, 100 százalékos garanciát teremteni a választási visszaélések kiszűrésére, még akkor sem, ha a szabályozással megpróbáltak minél nagyobb biztonságot teremteni. Arra a kérdésre, mikorra várható a választás eredménye, azt mondta, várhatóan a választás napját követő hatodik napon tudnak „végleges előzetes” választási eredményt hirdetni. Ennek okai között említette, hogy még meg kell várni a külképviseleteken leadott szavazatokat is; ezeknek négy napon belül kell Budapestre érkezniük. (MTI) Listár Dániel, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) sajtófőnöke, Pálffy Ilona, az NVI elnöke és Danku Csaba, az NVI általános elnökhelyettese sajtótájékoztatót tartanak a Nemzeti Választási Iroda fővárosi Arany János utcai irodájában A nemzetiségek nem tudnak élni nyelvi jogaikkal Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint a magyarországi nemzetiségekhez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem tudnak élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal, ezért kormányzati intézkedéseket kezdeményezett - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tegnap az MTI-vel. A közlemény szerint az alapjogi biztos hivatalból indított vizsgálatában megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzatok túlnyomórészt magyar nyelven működnek, annak ellenére, hogy az alkotmány és számos jogszabály biztosítja a nemzetiséghez tartozók anyanyelvhasználatát hivatalos ügyeik intézésekor. • Ebben nemcsak a nyelvismeret hiányának van szerepe, hanem annak is, hogy a velük kapcsolatban álló állami szervek, bíróságok és helyi önkormányzatok nem készültek fel a nemzetiségi nyelvű kommunikációra, nincsenek nemzetiségi nyelvű formanyomtatványok sem - írták. A jelentés kivonatában emlékeztettek arra, hogy 2014-től a népszámlálási adatokat alapul véve számos helyi önkormányzat köteles lesz nemzetiségi nyelven is kihirdetni rendeleteit, közzétenni közleményeit, illetve gondoskodnia kell jegyzőkönyveinek fordításáról is. Az alapjogi biztos emellett felhívta a ügyeimet arra, hogy a nyelvi jogok gyakorlásának igényét várhatóan erősíteni fogja a nemzetiségi törvény hatályának kiterjesztése a külföldi állampolgárokra. Mivel ezekre a változásokra eddig anyagi források hiányában sem a közigazgatási hatóságok, sem a helyi önkormányzatok nem készültek fel, Szabó Máté kormányzati intézkedéseket kezdeményezett. Emlékeztettek arra, hogy a jövő évi választások után nemzetiségi képviselők és szószólók is részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy egészítsék ki a házszabályt a nemzetiségi nyelvhasználatot garantáló rendelkezésekkel. A vizsgálati jelentés teljes szövege a http://www.ajbh.hu/documents/10180/ 111959/201205577.pdf oldalon olvasható. (MTI) A védhatalmi státus nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését Magyarország védhatalmi státusa Erdély felett nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését - mutatott rá Tőkés László európai parlamenti képviselő az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatában, amellyel Victor Ponta román kormányfő bírálatára reagált. A román miniszterelnök kedden büntetendőknek nevezte az EP-képviselőnek Tusnádfürdőn, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tett kijelentéseit és sajnálkozását fejezte ki, hogy az ország elnöke nem foglal állást, amikor „Románia területi épségét és függetlenségét éri támadás”. „A dél-tiroli példánál maradva, amikor Ausztria védhatalmi státusáról Olaszországgal megegyezést kötött, akkor egyben elismerte ez utóbbi államhatárait. Következésképpen szó sincs arról, hogy valaki is megkérdőjelezné Románia területi épségét és államhatárait” - áll Tőkés László válaszában. Hozzátette: a függetlenség vonatkozásában a román kormányfőnek azon kellene elgondolkodnia, mennyi szuverenitása maradt az általa vezetett országnak azok után, hogy a Nemzetközi Valutaalapnál „gyakorlatilag az egészet elzálogosította”. „Nekünk, erdélyieknek, elegünk van abból, hogy Bukarest tulajdonképpen egyfajta gyarmataként kezeli Erdélyt (...) Európai polgárként és erdélyi magyarként azt kérem: hagyják, hogy a mi dolgainkat mi intézzük - ez mind az erdélyi románságnak, mind az erdélyi magyarságnak, de az egész országnak is hasznára fog válni” - írta nyilatkozatában Tőkés László EP-képviselő. (MTI) Román külügy: Elfogadhatatlan Tőkés nyilatkozata Radu Podgorean román külügyi államtitkár tegnapi nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy Romániában rendezett politikai esemény - a tusnádfürdői szabadegyetem - olyan „revizionista” célkitűzések szószékévé váljon, amelyek megkérdőjelezik az állam egységét, épségét és szuverenitását. A közlemény szerint Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról, amely protektorátus formájában valósulna meg, irredenta nézetekről tanúskodik, és a két világháború közötti időszakot idézi. „Az a tény, hogy ilyen múltba forduló politikai nézetek a magyar kormány első számú képviselőinek a jelenlétében hangzottak el, megingathatja a román állampolgárok bizalmát a magyar-román stratégiai partnerség szilárdságában és aláássa a kétoldalú együttműködést” - olvasható a román külügyi közleményben. (MTI) kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány és a Bosch-csoport Stratégiai megállapodást kötött a magyar kormány és a magyarországi Bosch-csoport tegnap a nemzetközi cég magyarországi új központja első épületének átadási ünnepségén Budapesten. A dokumentumot a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Bosch 10 magyarországi leányvállalatának képviseletében Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója írta alá. Az ünnepségen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a kormány számára a legfontosabb cél a foglalkoztatás, a beruházások növelése, a magyar gazdaság versenyképességének javítása, és a Bosch-csoport hosszú távú tervei mindhárom területen hozzájárulnak Magyarország megújításához. Uwe Raschke, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsi tagja hangsúlyozta, hogy a nemzetközi cégcsoport termelő és fejlesztő tevékenységében stratégiai jelentőséget tulajdonítanak magyarországi jelenlétüknek. Varga Mihály kiemelte, hogy a cégcsoport beruházási programja a magyar munkavállalók magas szintű szaktudására kereső vállalkozások számára - emelte ki Varga Mihály. Hozzátette: Magyarországon a külföldi működőtőke nagysága meghaladja a 100 milliárd dollárt és az elmúlt másfél évtized átlagosan 2,5 százalékos magyarországi gazdasági növekedésének mintegy kétötöde a külföldi befektetők magyarországi leányvállalatainak tudható be. A Bosch 1899-ben jelent meg Magyarországon és jelenleg a második legnagyobb külföldi munkaadó. A magyar gazdaságban a járműipar húzóágazat, amelyben a Bosch kiemelkedő szerepet vállal - mondta a miniszter. .Az ünnepségen Uwe Raschke kiemelte, hogy az Bosch-csoport 150 országban van jelen, tavaly 52,2 milliárd euró bevételt ért el, 306 ezer munkavállalót foglalkoztat, és a múlt évben 4,8 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre. Javier González Pareja elmondta, hogy a Bosch-csoportnak Németországon kívül Európában Magyarországon van a legnagyobb kutató-fejlesztő bázisa, a cégcsoport magyarországi forgalma meghaladja az ország GDP-jének 2 százalékát, és jelen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (középen) a Bosch magyarországi új központja újonnan átadott első épületében. Varga Mihály mellett balról Klaus Huttelmaier, a Robert Bosch AG elnöke, jobbról Uwe Raschke, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsi tagja. MNI alapot és pozitív üzenetet közvetít Magyarországról. A nemzetgazdasági miniszter rámutatott arra, hogy a kormány olyan partnerekkel köt stratégiai megállapodást, amelyek hozzájárulnak Magyarország versenyképességének javításához, az új munkahelyek létrehozásához, a magyar export bővítéséhez. A kormány aktív befektetésbarát politikával arra törekszik, hogy minél kedvezőbb, kiszámítható gazdasági környezetet biztosítson a már letelepedett, illetve új helyszíntős szerepet tölt be a foglalkoztatásban. A magyar mérnöki tudás versenyképes az egész világon, és erre kívánnak alapozni. A magyarországi Bosch-csoport új budapesti központja 30 milliárd forintért 2015-re készül el. A kormány eddig több mint két tucat, Magyarországon működő, kiterjedt nemzetközi hátterű nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást. A tervek szerint összesen 40 céggel írnak alá hasonló dokumentumot. (MTI) A felvidéki magyarságnak nem szabad hátrálnia a jogérvényesítés útján Az „eltökélt küzdelemben való türelemre” van szüksége a felvidéki magyarságnak, amelynek egy tapodtat sem szabad hátrálnia a jogérvényesítés útján, hanem meg kell próbálnia előre lépnie és küzdenie a neki járó jogokért - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Szabad Újságnak adott, tegnap megjelent interjújában. A szlovákiai magyar független közéleti hetilapban Elszántság és türelem címmel megjelent írásban Kövér László a nemzetpolitika jelenlegi mozgásteréről, a magyar-szlovák viszony mozgatórugóiról és alakulásáról, valamint arról beszélt, hogy elsősorban a felvidéki magyaroknak kell küzdeniük a nemzeti önazonossághoz való jogaiért. Ma szűkebb a nemzetpolitika mozgástere, mint amilyen lehetne - szögezte le Kövér László, aki szerint a fennálló helyzet hátterében részint a magyar gazdaság teljesítőképességének 2002 után bekövetkezett gyengülése, részben pedig a nemzetközi feltételek romlása áll. Ezzel összefüggésben rámutatott: a 2010-es kormányváltásra már csőd közelbe került Magyarország, a nemzetközi feltételek pedig a gazdasági válság miatt romlottak, valamint azért is, mert a magyar kormányzat markánsabban érvényesítette a nemzeti érdekeket „a külső porondokon”. Hozzátette, az eddigi munkát folytatni kell, és bízik benne, hogy az említett külső körülmények, mindenekelőtt a gazdaság helyzete 2014 után, már nem lesznek olyan rosszak, mint az utóbbi három évben. Az Országgyűlés elnöke a magyarszlovák viszony alakulása, valamint annak kapcsán, hogy a legutóbbi magyar-szlovák miniszterelnöki találkozót követően Orbán Viktor kormányfő azt mondta „új fejezet kezdődött a két ország közös történetében”, elmondta: reméli, megalapozottak a várakozások, és új lesz a helyzet abból a szempontból is, hogy „ebben a fejezetben már a felvidéki magyarokat érintő érzékeny kérdések megoldása is szerepel majd”. Az eredményeket illetően közölte: a magyar és a szlovák kormány között nagyon sok pragmatikus kérdésben folyik tárgyalás a közös érdekek mentén, a minél több közös szál pedig csökkentheti a feszültségeket. „Amikor nincs mód mindent elérni, azt kell elérni, amit lehet” - fogalmazott. (MTI)