Magyar Szó, 2013. szeptember (70. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-02 / 203. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com ________________________Human Obama jóváhagyást kér Szíria lövetéséhez A kongresszuson múlik az Aszad-rezsim megtámadása - A lakosság tömegesen menekül A damaszkuszi rezsim hadseregének tulajdonított minapi gáztá­madás büntetéseként Barack Obama korlátozott katonai csapást mérne Szíriára. Az amerikai elnök erről elvi döntést hozott. A katonai akciót előrevetítő hét végi nyilatkozatában a Nobel-béke­­díjas jelezte: csapatai készen állnak, de a közel-keleti országba nem hatolnak be. Sőt a támadásra Obama (szombaton) még a kongresszustól is felhatalmazást kért, amely leghamarabb valószínűleg szeptember 9-én ül össze, s csak utána várható döntés. Az ENSZ Biztonsági Taná­csát viszont meg sem kérdezi a Fehér Ház, mert a testületben - Szíria fő támogatója­ként - Oroszország és Kína megvétózná az amerikai tervet. Moszkva a hét végén megismételte: ellenzi a katonai akciót, és a nemzetközi jog megsértésének tartja, ha Washington az ENSZ felhatalmazása nélkül mér csapást Szíriára. Obama szerint az USA-nak bizonyítékai vannak arról, hogy az 1429 polgári áldoza­tot szedő ominózus gáztámadást (augusztus 21-én) Bassár el-Aszad szíriai elnök kato­nái hajtották végre. Damaszkusz mindezt tagadja. Washington ezt az akciót akarja megtorolni, a fő célja a damaszkuszi rezsim oly mértékű megroppantása, hogy ezentúl ne legyen képes vegyi fegyvert alkalmaz­ni, esetleg továbbadni, amit az USA már nemzetbiztonsági kockázatnak tart. Az ENSZ szakértői a helyszínen igyekez­tek kideríteni, használt-e valaki Damaszkusz­­ban vegyi fegyvert. A csoport a hét végén elutazott Szíriából, de a vizsgálatok eredmé­nye csak két-három hét múlva készül el. A polgárháborúban - a legutóbbi ENSZ- adatok szerint - már több mint százezren vesztették életüket (főként civilek). A konfliktus halálos áldozatai közül hétezer gyerek. Obama hétvégi bejelentése óta egyre nagyobb a nyugtalanság és zűrzavar Szíri­ában. Aszad hadserege menti a menthe­tőt, fegyveres ellenzéke támadásra készül (amelyet az amerikai csapással egy időbe­n indítana), a lakosság pedig tömegesen menekül. A Szíriában bő két és fél éve dúló belhá­­ború borzalmainak sokasodásával már eddig is arányosan emelkedett a menekül­tek száma. Ez különösen érvényes az utóbbi napokra, amikor mindenki azt latolgatta, melyik percben indulhat az USA-nak és szövetségeseinek a támadása. A külső katonai csapástól tartva (tíz)ezrek menekülnek Szíriából, főként a szomszédos országokba, ahol a befogadó­központokban már jó ideje többen vannak, mint ahányan elférnek. Bár a menekült­­táborok túlzsúfoltak, az ENSZ továbbra is a környező országok segítségét kéri. A Nemzetközi Vöröskereszt pedig arra figyelmeztet, hogy Szíriának és a mene­külteknek egyre nagyobb szükségük van a segélyszállítmányokra. A háború kezdete óta (Szíriából) csak­nem kétmillióan menekültek el, akiknek legalább a fele gyerek, nagy többségük 11 évesnél fiatalabb. Mindegyik mene­kült gyermek traumatizált és depressziós. Közülük összesen száztizennyolcezren részesülnek valamilyen oktatásban, és csak húsz százalékuk kap segítséget ahhoz, hogy feldolgozza az őt ért szörnyűségeket. Szírián belül további mintegy négymil­­lióan (közöttük kétmillió gyerek) kénysze­rültek máshová költözni lakóhelyükről a vérengzések elől. Nagy részük bolyong és megpróbál nyugalmas helyet találni, ami egyre nehezebb. A külföldre menekült szíriaiak közül legtöbben Libanonban, Jordániában és Törökországban húzták meg magukat, többnyire - a részükre kialakított - tábo­rokban és sátorvárosokban, amelyekben sok helyütt borzalmas körülmények ural­kodnak. A három ország közül alighanem Liba­non helyzete a legnehezebb. A libanoni belügyminisztérium szerint az alig négymil­lió lakosú országban a szíriai menekültek száma már elérheti az egymilliót. Jordá­niában felennyien lehetnek, Törökország pedig legalább 450 ezer Szíriait fogadott be, de már ez a tömeg is hatalmas gondot okoz Ankarának, a török hatóságok ugyanis már a teljesítőképességük határán járnak a szíri­ai menekültek ellátásában. Libanonnak és - a hatmillió lakosú - Jordániának is egyre nagyobb gondot okoz a szíriaiak elhelyezé­se, ellátása, továbbá a rend és a biztonság szavatolása a menekülttáborokban. A kedvezőtlen életkörülmények és a (túl)zsúfoltság miatt több táborban voltak már tiltakozások, rendbontások és zavargások mindhárom országban. Sok szakmai szervezet attól tart, hogy a szíriai menekültáradat humanitárius katasztrófát okozhat az egész Közel-Keleten. Az­ ENSZ szerint a jelenlegi helyzet is borzalmas, hisz ilyen mértékű humanitárius válságra a húsz évvel ezelőtti ruandai népirtás óta nem volt példa. A világszervezet szerint Szíriában már jelenleg is legalább kétmillió embert fenyeget az éhínség. Az ENSZ élelmiszer­segélyezési szervezete, a Világélelme­zési Program (WFP) már több mint 1,5 millió Szíriáit támogat. Munkája azonban, ahogyan a Nemzetközi Vöröskereszté is, egyre nehezebb, mert az élelmiszert - a harcok miatt - csak nehezen tudja eljut­tatni Szíriába. Az országban vannak olyan területek, ahová hónapok óta nem engedik be a segélyszervezeteket. A Vöröskereszt szerint ezekben az országrészekben nincs orvosi ellátás, víz, sem élelmiszer. ■ SZABÓ József Béla/AP Jeruzsálem csalódott... Jeruzsálemben csalódást keltett, hogy Barack Obama amerikai elnök a kongresz­­szus felhatalmazását kérte a Szíria elleni katonai fellépéshez. Benjámin Netanjahu miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izrael felkészült minden lehetséges forgatókönyvre. Az izraeli kormány vasárnapi ülését megnyitva Netanjahu azt hangoztatta, hogy országa nyugodt és bízik önmagában. „Izrael ellenségeinek jó okuk van arra, hogy ne tegyék próbára erejét” - tette hozzá a miniszterelnök, aki konkrétan nem utalt az előző napi amerikai elnöki döntésre. Netanjahu a katonai rádió értesülése szerint állítólag megtiltotta minisztereinek, hogy nyilatkozzanak Szíriai ügyében. Úri Ariel, a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt lakásügyi minisztere mégis kijelentette, hogy „Teheránban pezsgőt bontottak” Obama szombat esti bejelentése után. Izraelben elsősorban az iráni atomprogram miatt látják aggasztónak az amerikai katonai csapás elhalasztását, esetleg elmaradá­sát. Obama döntése ugyanis Jeruzsálemből nézve megkérdőjelezi az Irán ügyében tett amerikai ígéretek komolyságát is. ...és a szíriai ellenzék is A szíriai ellenzék is csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Obama a kong­resszus felhatalmazását kéri a szíriai kormányerők ellen tervezett katonai csapáshoz. Szamír Nasar, a Szíriai Nemzeti Koalíció egyik vezetője az AFP francia hírügynökség­nek vasárnap nyilatkozva elmondta: „Azonnali és határozott csapásra számítottunk (...), de úgy gondoljuk, hogy a kongresszus jóváhagyja a katonai beavatkozást”. Nasar ugy­anakkor üdvözölte azt, hogy Obama elnök a katonai beavatkozás mellett tette le a voksát, bár a csapásmérést „kilenc nappal elhalasztotta”. (Forrás: MTI/AFP) Meghalt David Frost, a híres Watergate-interjúk készítője Hetvennégy éves korában meghalt David Frost brit újságíró, illetve televíziós műsor­vezető, aki a hírhedt Watergate-ügyben az akkor már lemondott Richard Nixon amerikai elnökkel 1977-ben emlékezetes interjúkat készített. A BBC tegnapi bejelentése szerint Frost előző nap a Queen Elisabeth hajó fedélzetén előző este szívroham következtében hunyt el. A hajón beszédet készült mondani. A brit újságíró a Nixonnal készített interjúival tett szert világhírnévre. Az interjúso­rozatban a volt elnök bocsánatot kért a lehallgatási Watergate-botrány miatt. A Nixonnal 1977-ben készített beszélgetésekből 2008-ban Frost/Nixon címmel film készült. A film hatalmas nézettséget ért el. (Forrás: MTI/Reuters) A pápa imanapot hirdetett meg a szíriai békéért Szeptember 7-ére nemzetközi böjt- és imanapot hirdetett meg Ferenc pápa vasárnap a szíriai béke érdekében. „Ne legyen többé háború! Szíriában a párbe­széd a béke egyetlen útja, minden fél tegye le a fegyvert!” - hangoztatta a Szent Péter téren vasárnap mondott beszédében. (Forrás: MTI/ANSA) 2013. szeptember 2., hétfő Beta/AP/RIA Novosti Vlagyimir Putyin delfinekkel játszik a Vlagyivosztok mellett fekvő Ruszki­­szigeten található óceanáriumban TITKOS ADATGYŰJTÉS Az NSA a francia diplomáciát és az Al-Dzsazírát is megfigyelte A francia diplomácia és az Al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió belső kommunikáci­óját is megfigyelte az elektronikus hírszer­zésre szakosodott amerikai Nemzetbiz­tonsági Ügynökség (NSA) - írja a Der Spiegel. A német hírmagazin ma utcára kerülő számában az NSA korábbi munka­társától, Edward Snowdentől származó ügynökségi dokumentumokra hivatkoz­va azt írta, hogy az NSA támadásokat intézett a francia diplomácia úgynevezett virtuális magánhálózata (VPN) ellen. A párizsi külügyminisztériumot, a külkép­viseleteket és konzulátusokat összekötő hálózat elleni támadásokat a „sikertörté­netek” között említi egy szigorúan titkos minősítésű, 2010-es dokumentum, amely szerint az amerikai szolgálat a műveletek révén hozzáfért a francia külügy számos „érzékeny” adatához. Egy másik, ugyancsak 2010-es doku­mentum a megfigyelési célpontok között említi a washingtoni francia nagykövet­séget és a New York-i francia ENSZ- képviseletet. A lap szerint a Snowden-féle iratokból kitűnik, hogy az NSA szakem­berei lehallgatókészülékeket rejtettek el mindkét diplomáciai képviseleten. Az NSA-tól kiszivárogtatott anyagok szerint az Egyesült Államok csak négy országban - Kanadában, Nagy-Britan­­niában, Ausztráliában és Új-Zélandban - bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközök­kel. Washington további, nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Köztük van Franciaország is. Egy úgynevezett fontossági lista szerint az NSA-t elsősorban a francia külpoli­tikára, a hadiiparra és a francia gazda­ság állapotára vonatkozó információk érdeklik. Az NSA tevékenysége körül június­ban kitört botrány megterheli a francia­amerikai viszonyt. Francois Hollande francia államfő júliusban közölte: addig nem folytatódhatnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi egyezmény megkötését célzó tárgyalások, amíg Washington nem ad garanciát arra, hogy befejezi a Franciaország utáni kémkedést. A Der Spiegel egy másik beszámo­lója szerint az NSA a katari székhelyű Al-Dzsazíra hírtelevízió belső kommuni­kációja iránt is érdeklődik. Egy 2006-os jelentés szerint az ügynökség úgyneve­zett hálózatelemzési központja „figye­lemre méltó sikereket” ért a tévétársaság vállalati kommunikációs rendszerének megfigyelésében. Sikerült számos „érdekes célpont” adataihoz hozzáférni. Ezeket további elemzés céljából átadták az NSA illetékes ügyosztályainak - áll a jelentésben. Egy korábban keletkezett dokumen­tum alapján az NSA szakemberei úgy vélték, hogy a hírtelevíziónál megfigye­lésre kijelölt célpontok „hírszerzési szem­pontból releváns információk komoly lehetőségeket rejtő forrásai” lehetnek. (Forrás: MTI) Mandelát hazaengedték Bár állapota továbbra is válságos, tegnap hazaengedték a kórházból a 95 éves Nelson Mandelát, Dél-Afrika koráb­bi elnökét, hogy johannesburgi otthoná­ban kezeljék, ahol felkészültek intenzív ápolására. Mandelát június elején tüdő­fertőzéssel szállították kórházba, és az utóbbi hetekben néhányszor arról tettek közzé jelentést, hogy kritikus, de stabil állapotban van. A politikus otthonát úgy alakították át, hogy ott intenzív kezelést kaphasson, ugyanolyat, mint azon a magánklinikán, ahol eddig kezelték. Ha egészségi állapota igényli, hogy ismét kórházba szállítsák, akkor azt megteszik. (Forrás: MTI/AP) A franciák is parlamenti jóváhagyást akarnak Több francia politikus is állást foglalt tegnap amellett, hogy a Szíria elleni katonai fellépést érintő bármilyen döntésről is szavazzon a parlament... amely szerdán készül megvitatni a kérdést, de nincs tervbe véve szavazás. „A mostani körülmények között Franciaország nem vehet részt háborúban a parlament egyértelmű támogatása nélkül” - vélekedett Francois Fillon volt kormányfő. A centrista Francois Bayrou nyílt levél­ben fejtette ki: szerinte elképzelhetetlen, hogy Francois Hollande elnök a parlament megkerülésével cselekedjék. Az államfő pártján belül is van, aki osztja ezt a nézetet. Patricia Adams, a parlament védelmi bizottságának elnöke szerint „semmi sem indokolja, hogy a parlamentnek ne legyen szava (ebben az ügyben), ha másoknak viszont lehet”. (Forrás: MTI/AP/AFP) Aranyat érő fogyókúra Több százan diétáztak az elmúlt hetekben az Egyesült Arab Emírsé- I­gekben abban a fogyókúrakampány-­­ ban, amelynek résztvevőit arannyal I jutalmazták minden egyes leadott I kilóért. Az öt héten át tartó fogyó- I kúra alatt legalább két kilót kellett I leadni ahhoz, hogy a hatóságok által ígért aranyhoz hozzájuthassanak. A legeredményesebb 22 kilót adott le, ezért 66 gramm arany ütötte a s markát. A tíz kilogrammnál tete­mesebb súlyfeleslegtől megszabadu­lók kilónként 3 grammnyi aranyat kaptak, a kettő és tíz kiló közöttiek valamennyivel kevesebbet. Az öböl menti arab országban is­ egyre nagyobb gondot jelent az elhí­zás, ezért akartak minél több embert fogyókúrára fogni a hatóságok, szép jutalmat ígérve. (MTI/AP)

Next