Magyar Szó, 2014. június (71. évfolyam, 124-148. szám)
2014-06-02 / 124. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com .........Itaifiö.......................................... ^ Elegük van a briteknek a magyar bevándorlókból A tömeges kelet-európai bevándorlás tanulságai miatt a brit Munkáspártnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy kormányra kerülése esetén korlátozza a külföldi EU-munkavállalók betelepülését Nagy-Britanniába - írták a párt vezetőjének, Ed Milibandnek címzett, tegnap közölt nyílt levelükben a legnagyobb baloldali brit parlamenti erő alsóházi képviselőcsoportjának vezetői. A The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapban közzétett levél szerzői szerint az Európai Unió 2004-es keleti bővítése előtt 167 ezer magyar, lengyel, szlovák, szlovén, cseh, észt, lett és litván élt Nagy-Britanniában, számuk azonban 2012-re meghaladta az egymilliót. A munkáspárti képviselők szerint e közép- és kelet-európai EU-bevándorlók készek „nyomorszintű fizetésekért” alacsony képesítést igénylő munkakörök betöltésére, és nagy számuk miatt ezzel „lefelé ható nyomást” gyakorolnak a nagy-britanniai bérekre. Az unión belüli munkaerőmozgás pontosan ilyen jellegű korlátozását követeli a kormányzó brit Konzervatív Párt is. (MTI) Hagel: Nyitány lehet az Afganisztánban foglyul ejtett katona elengedése Bowe Bergdahl amerikai őrmester afganisztáni szabadon bocsátása az amerikaiak és a tálibok tárgyalásainak nyitánya lehet - jelentette ki tegnap az afganisztáni bagrami támaszponton az NBC televíziónak nyilatkozva Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter. Bergdahlt az elfogása után öt évvel, szombaton engedték szabadon a tálibok öt, a guantánamói táborban őrzött tálib parancsnokért cserébe. Hagel emlékeztetett arra, hogy az amerikai kormány 2012- ben lépett kapcsolatba a tálibokkal, akik azonban megszakították a tárgyalásokat, és azóta nincs hivatalos kapcsolat a két fél között. Bowe Bergdahl amerikai őrmesterrel a tálibok jól bántak a fogságban töltött öt év alatt: rengeteg zöld teát ivott, emellett tollaslabdázott és még a karácsonyt is megünnepelhette az őrzőivel - közölte tegnap a lázadók egyik vezetője. Név nélkül nyilatkozó felkelők arról számoltak be, hogy az őrmestert a 2009 június végi elfogását követően különböző helyeken őrizték a tálibok fellegvárának számító térségben, az afgán-pakisztáni határ közelében. (MTI/AFP) Beismerték az indiai rendőrök az erőszakot és a gyilkosságot Beismerte két tizenéves lány csoportos megerőszakolását és meggyilkolását három gyanúsított Indiában. Őket még szerdán vették őrizetbe az északi Uttar Prades szövetségi államban - közölte a helyi rendőrség tegnap. A három férfi - köztük két rendőr - a gyanú szerint csoportosan megerőszakolta és megölte a 14 és 15 éves lányokat, majd holttestüket felakasztotta egy fára. Atul Szakszena rendőrtiszt közölte tegnap, hogy két gyanúsítottat még keresnek. A három őrizetben lévő gyanúsított húszas éveiben jár, unokatestvérek, kiterjedt család tagjai. Ha elítélik őket gyilkosságért és nemi erőszakért, a büntetésük halál lehet. Indiában régi „hagyománya” van a nemi erőszak elnéző kezelésének, de most a 14 és 15 éves áldozatok ügye ismét óriási felháborodást keltett országszerte. Akhiles Jadav, Uttar Prades főminisztere elrendelte: az ügyet gyorsított bírósági eljárásban tárgyalják, „hogy a bűnösök a szokásos eljárási késedelmek nélkül elnyerjék büntetésüket”. (MTI/AP/AFP/Reuters) Kivégeztek egy iráni ellenzékit Iránban kivégeztek tegnap egy férfit a Mudzsahiddín-i-Halk nevű ellenzéki szervezethez való tartozás vádjával - jelentette a helyi média. Gholamreza Hoszrávit 2007-ben tartóztatták le és 2010-ben ítélték halálra, mert a vád szerint az ország katonai létesítményeiről készített fényképeket adott át a külföldön működő szervezetnek, amely szinte az iszlám forradalom óta harcol a teheráni hatalom megdöntéséért. Emellett azzal is vádolták, hogy pénzzel támogatta az iráni ellenzéki szervezetet, valamint hogy segített neki tagokat toborozni. A vádlottat a Teherán északi részén található Évin börtönben tartották fogva, magánzárkában. Hoszrávi ügyvédje a 2010-ben meghozott halálos ítélet után fellebbezett, de a legfelsőbb bíróság nemrég elutasította a kérelmet - jelentette az IRNA hírügynökség, de azt nem közölte, hogy az ítéletet milyen módszerrel hajtották végre. Iránban általában felakasztják a halálraítélteket. A Mudzsahiddín-i Halk székhelye Szaddám Huszein diktatúrája idején Irakban volt. Szaddám vezetésével Irak 1980- tól 1988-ig háborút vívott Irán ellen. (MTI/AP/AFP) 2014. június 2. hétfő Ukrán főügyészség: Zsoldosokat verbuválnak az oroszok Kelletlenül fogadták Klicskót a Majdánon Mégsem tudnak semmit sem az eltűnt EBSZ-megfigyelőkről Eddig már 122-en haltak meg és mintegy 200-an szenvedtek sérüléseket Kelet-Ukrajnában orosz állampolgárok által elkövetett, bűncselekménynek minősülő esetekben - közölte tegnap az ukrán főügyészség. A közlemény szerint a főügyészség előzetes nyomozást indított zsoldosok verbuválásának és kiképzésének ügyében. „Katonai konfliktus kirobbantása, terrorcselekmények végrehajtása Donyeck és Luhanszk megyékben, az ukrán államhatalom megbuktatása és Ukrajna területi épségének megsértése céljából orosz állampolgárok az Oroszországi Föderáció területén törvénytelen fegyveres alakulatokat hoztak létre, továbbá központokat, ahol zsoldosokat verbuválnak, finanszíroznak és képeznek ki” - összegezte a főügyészség. A kijevi hivatal információi szerint a fizetett, felfegyverzett zsoldosokat az orosz határőrök gond nélkül átengedik hadfelszereléssel együtt Ukrajnába, ahol ezek a fegyveresek tevőlegesen részt vesznek terrorcselekmények végrehajtásában. Az ukrán ügyészség leszögezte: megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra, hogy orosz állampolgárok megsértik az ukrán büntetőtörvénykönyv több passzusát az ország területén, elkövetve a fegyveres konfliktus kitervelésének és előkészítésének, továbbá illegális fegyveres csoportok létrehozásának, zsoldosok verbuválásának, valamint terrorcselekmények végrehajtásának bűntettét. Ismét nagygyűlést tartottak a Majdannak nevezett kijevi Függetlenség téren nap. A becslések szerint összegyűlt néhány tízezer résztvevő közül többen „szégyent” kiabálva fogadták a leendő főpolgármestert, Vitalij Klicskót, az Ütés (UDAR) párt vezetőjét. A mostani nagygyűlésen, amely az első volt a május 25-én megtartott elnökválasztás, illetve kijevi önkormányzati választás óta, kiáltványt fogadtak el, amelyben a Janukovics-rendszer elleni Majdan-tüntetéseken létrejött civil szervezetek azt javasolták, hogy dolgozzák ki a köztük és a jelenlegi ukrán vezetés közötti párbeszéd jövőbeli rendszerét. A manifesztumban leszögezték, hogy a „Majdan politikai szubjektum, amely őrködik az ukrán alkotmány betartása fölött és ellenőrzi a hatalmi ágak működését”. Javasolták továbbá, hogy a Majdan önvédelmi egységeiből hozzanak létre városi rendőrséget. A Majdan-megmozdulások további szerepéről és céljáról szóló állásfoglalás mellett elsősorban azért hívtak össze újabb nagygyűlést, hogy eldöntsék, mi legyen a főtéren álló sátorváros sorsa. Előző nap a közterület-fenntartó vállalat megkísérelte elbontani a központi téren álló sátrakat, amire válaszul néhány tucat ott élő tüntető gumiabroncsokat gyújtott meg és Molotov-koktélokat hajigált, ismét fekete füstbe burkolva a belvárost. Ellenállásukkal megakadályozták, hogy nekiláthassanak a közterület-fenntartók a terület rendbetételéhez. A tegnap elfogadott kiáltvány szerzői leszögezték, hogy addig nem hagyják el a teret, amíg nem teljesülnek követeléseik, azaz nem vonják felelősségre az erőszakos oszlatások, kínzások és gyilkosságok felelőseit. Emellett átvilágítást követelnek, valamint olyan jogszabályokat, amelyek teljesebb önkormányzatot biztosítanak a kijevi lakosságnak. Vitalij Klicsko, aki az előzetes eredmények szerint megszerezte a főpolgármesteri tisztséget, a színpadról az egybegyűltekhez szólva azt ígérte, hogy következő vasárnap a főtéren nyilvánosan hűségesküt tesz a kijevieknek. Hozzátette azonban, hogy ezt csak akkor teszi meg, ha addigra kihirdetik a választás hivatalos végeredményét. A politikust nem fogadták lelkesen a megmozdulás résztvevői. Többen „szégyent” kiabáltak felé, amikor megjelent a színpadon. A megmozdulás résztvevői közül, helyszíni jelentések szerint, sokan úgy gondolják, hogy Klicsko elárulta a Majdan érdekeit, amikor a sátrak elbontása mellett foglalt állást. A politikus nemrég jelentette ki, hogy ,a Majdan teljesítette küldetését”, és június 7-éig, Petro Porosenko elnöki beiktatásáig a teret rendbe kell hozni, a főváros központi utcáját, a Hrescsatikot pedig meg kell nyitni a forgalom előtt. (MTI) MTI A kijevi nagygyűlés résztvevői egyperces csenddel adóznak a februári összetűzések során életüket vesztették emlékének Elfogták a brüsszeli lövöldözőt Negyven másodperces videofelvételt találtak a francia nyomozók a brüsszeli zsidó múzeumnál elkövetett merénylet francia gyanúsítottjánál, amelyen a férfi a lövöldözésről beszél, és az ahhoz használt fegyvereket mutatja be - mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón a párizsi főügyész. Francois Molins tájékoztatása szerint a gyanúsítottnak nem sikerült rögzítenie a támadást a GoPro típusú kiskamerával. Ezzel egyidejűleg Brüsszelben, Frederic Van Leeuwen belga főügyész is megerősítette, hogy a gyanúsított megpróbálta filmre venni a merényletet, de a kamera nem működött. A megtalált videofelvételen viszont magára vállalta a támadást - tette hozzá a belga főügyész. A párizsi ügyész eközben elmondta: a pénteken Marseille-ben őrizetbe vett 29 éves férfi több mint egy évet töltött 2012 vége, 2013 eleje óta Szíriában, és a csomagjában egy zászlót találtak, amelyen egy Szíriában aktívan harcoló, elsősorban külföldi dzsihádistákból álló szélsőséges fegyveres csoport, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) neve olvasható. A belga határnál, az északfranciaországi Roubaix-ban lakó Mehdi Nemmouche-nál találtak egy kalasnyikov gépfegyvert és egy töltényekkel teli revolvert is. Ilyen fegyvereket használt a tettes a brüsszeli támadásban, amely során meghalt egy izraeli házaspár, valamint a múzeum egy belga férfi alkalmazottja és egy önkéntes dolgozója, egy francia nő. A feltételezett merénylő az elmúlt években öt alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt rablás miatt francia börtönökben, ahol radikalizálódott. Az ügyész szerint a börtönben a szélsőséges igehirdetésével és azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kollektív iszlám imára hívta a többieket. Nemmouche-t akkor vették őrizetbe pénteken, amikor autóbuszon megérkezett Belgiumból Amszterdamon át Marseille-be. Azóta Párizsba szállították, ahol a francia belbiztonsági szolgálat (DGSI) nyomozói hallgatják ki. Emberölés, emberölési kísérlet, valamint terrorcselekménnyel kapcsolatos fegyverszállítás és birtoklás a gyanú ellene. A férfi már szerepelt a DGSZ nyilvántartásában a szíriai felkelőknél tett látogatása miatt. A francia hatóságok becslése szerint mintegy hétszáz francia állampolgár harcol jelenleg Szíriában. A kormány áprilisban intézkedéssorozatot vezetett be, hogy megakadályozza a franciaországi fiatalok toborzását dzsihádista harcokra Szíriába, mert a terrorelhárítási szervek már korábban akkor attól tartottak, hogy miután hazatérnek, terrorcselekményeket hajthatnak végre Franciaországban. (MTI) Skócia: Mindenki kampányol SZABÓ József Lelkesek és optimisták a Skócia függetlenségét támogatók, mivel egyre közelebb az időpont, amikor a lakosság eldöntheti, továbbra is Nagy-Britanniához tartozik-e, vagy a terület váljon ki a királyságból, s kezdjen önálló életet. A függetlenségéről korábban meghirdetett referendum hivatalos kampánya a hétvégén kezdődött, s a voksolás napjáig, szeptember 18-áig tart. Skóciában tehát mindenki kampányol, sokan az önállóság mellett, mások viszont ellene. Az elszakadáspártiak a Blair Jenkins vezette Yes Scotland (Igenis Skócia) szervezetbe tömörültek, az Egyesült Királyság fenntartását pártolók pedig a London támogatását szorgalmazó Better Together (Jobb Együtt) szövetségbe, amelyet Alistair Darling veterán skót politikus, brit expénzügyminiszter vezet. A referendumot a széleskörű autonómiával rendelkező Skócia kormánya írta ki. A testület vezető ereje a függetlenség fő szószólója, a Skót Nemzeti Párt (SNP). London beleegyezett a referendumba, abban bízva, hogy az úgyis elbukik. Az Alex Salmond SNP-elnök, skót „első miniszter” (miniszterelnök) vezette kormány azonban bízik a sikerben. Ezért már tavaly novemberben bemutatta a függetlenségi tervezetet is. A dokumentumból kiderül: az önállóságot - a referendum sikere esetén - 2016. március 24-én kiáltanák ki. Skócia esetleges elszakadásával - jelenlegi formájában megszűnne a bő háromszáz éve fennálló Egyesült Királyság. A brit uniót Anglia, Skócia és Wales alkotja. Skócia 1707-ben egyesült Angliával. A skót függetlenségpártiak főként gazdasági, pénzügyi és társadalmi okokkal indokolják elszakadási vágyaikat. Az SNP gyakran hangoztatja, hogy az Egyesült Királyságban nincs elég beleszólása az országrészt érintő ügyekbe. London eltúlzottnak tartja a panaszokat. Azzal védekezik, hogy Skócia az 1990-es évek vége óta jelentős autonómiával bír. Ennek köszönhetően van saját törvényhozása is. A királyság egészét érintő fő kérdésekben - például külügy, védelmi és energiapolitika - azonban London szava a döntő. Az SNP hisz a referendum sikerében, és abban, hogy az önállóság elérése esetén megállnák a helyüket az Európai Unióban is. A skótok többsége azonban kételkedik ebben. Minden felmérés azt mutatja, hogy a függetlenséget ellenzők meggyőző fölényben vannak; az elszakadás gazdasági következményeitől tartva ők inkább maradnának a királyságban. Igaz, szakértők arra is figyelmeztették Londont, hogy a közvélemény-kutatások tévedhetnek, s számára akár kellemetlen meglepetés is születhet a referendumon. A népszavazás időpontjának jelképes a jelentősége: az idén lesz ugyanis a hétszázadik évfordulója a Bannockburn mezején 1314- ben megvívott csatának, melyben a skótok megsemmisítő vereséget mértek a többszörös túlerőben levő angolokra, s ezzel a legnagyobb győzelmüket aratták felettük.