Magyar Szó, 2014. június (71. évfolyam, 124-148. szám)

2014-06-02 / 124. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com .........Itaifiö.......................................... ^ Elegük van a briteknek a magyar bevándorlókból A tömeges kelet-európai bevándorlás tanulságai miatt a brit Munkáspártnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy kormányra kerülése esetén korlátozza a külföldi EU-munka­­vállalók betelepülését Nagy-Britanniába - írták a párt veze­tőjének, Ed Milibandnek címzett, tegnap közölt nyílt leve­lükben a legnagyobb baloldali brit parlamenti erő alsóházi képviselőcsoportjának vezetői. A The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapban közzétett levél szerzői szerint az Európai Unió 2004-es keleti bővítése előtt 167 ezer magyar, lengyel, szlovák, szlovén, cseh, észt, lett és litván élt Nagy-Britanniában, számuk azon­ban 2012-re meghaladta az egymilliót. A munkáspárti képviselők szerint e közép- és kelet-euró­pai EU-bevándorlók készek „nyomorszintű fizetésekért” alacsony képesítést igénylő munkakörök betöltésére, és nagy számuk miatt ezzel „lefelé ható nyomást” gyakorolnak a nagy-britanniai bérekre. Az unión belüli munkaerőmozgás pontosan ilyen jellegű korlá­tozását követeli a kormányzó brit Konzervatív Párt is. (MTI) Hagel: Nyitány lehet az Afganisztánban foglyul ejtett katona elengedése Bowe Bergdahl amerikai őrmester afganisztáni szabadon bocsátása az amerikaiak és a tálibok tárgyalásainak nyitánya lehet - jelentette ki tegnap az afganisztáni bagrami támasz­ponton az NBC televíziónak nyilatkozva Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter. Bergdahlt az elfogása után öt évvel, szombaton engedték szabadon a tálibok öt, a guantánamói táborban őrzött tálib­­ parancsnokért cserébe. Hagel emlékeztetett arra, hogy az amerikai kormány 2012- ben lépett kapcsolatba a tálibokkal, akik azonban megsza­kították a tárgyalásokat, és azóta nincs hivatalos kapcsolat a két fél között. Bowe Bergdahl amerikai őrmesterrel a tálibok jól bántak a fogságban töltött öt év alatt: rengeteg zöld teát ivott, emellett tollaslabdázott és még a karácsonyt is megünnepelhette az őrzőivel - közölte tegnap a lázadók egyik vezetője. Név nélkül nyilatkozó felkelők arról számoltak be, hogy az őrmestert a 2009 június végi elfogását követően különböző helyeken őrizték a tálibok fellegvárának számító térségben, az afgán-pakisztáni határ közelében. (MTI/AFP) Beismerték az indiai rendőrök az erőszakot és a gyilkosságot Beismerte két tizenéves lány csoportos megerőszakolását és meggyilkolását három gyanúsított Indiában. Őket még szerdán vették őrizetbe az északi Uttar Prades szövetségi államban - közölte a helyi rendőrség tegnap. A három férfi - köztük két rendőr - a gyanú szerint csoportosan megerő­szakolta és megölte a 14 és 15 éves lányokat, majd holttestü­ket felakasztotta egy fára. Atul Szakszena rendőrtiszt közölte tegnap, hogy két gyanú­sítottat még keresnek. A három őrizetben lévő gyanúsított húszas éveiben jár, unokatestvérek, kiterjedt család tagjai. Ha elítélik őket gyilkosságért és nemi erőszakért, a bünteté­sük halál lehet. Indiában régi „hagyománya” van a nemi erőszak elnéző kezelésének, de most a 14 és 15 éves áldozatok ügye ismét óriási felháborodást keltett országszerte. Akhiles Jadav, Uttar Prades főminisztere elrendelte: az ügyet gyorsított bírósági eljárásban tárgyalják, „hogy a bűnösök a szoká­sos eljárási késedelmek nélkül elnyerjék büntetésüket”. (MTI/AP/AFP/Reuters) Kivégeztek egy iráni ellenzékit Iránban kivégeztek tegnap egy férfit a Mudzsahiddín-i-Halk nevű ellenzéki szervezethez való tartozás vádjával - jelentet­te a helyi média. Gholamreza Hoszrávit 2007-ben tartóz­tatták le és 2010-ben ítélték halálra, mert a vád szerint az ország katonai létesítményeiről készített fényképeket adott át a külföldön működő szervezetnek, amely szinte az iszlám forradalom óta harcol a teheráni hatalom megdöntéséért. Emellett azzal is vádolták, hogy pénzzel támogatta az iráni ellenzéki szervezetet, valamint hogy segített neki tagokat toborozni. A vádlottat a Teherán északi részén található Évin börtönben tartották fogva, magánzárkában. Hoszrávi ügyvédje a 2010-ben meghozott halálos ítélet után fellebbezett, de a legfelsőbb bíróság nemrég elutasította a kérelmet - jelentette az IRNA hírügynökség, de azt nem közölte, hogy az ítéletet milyen módszerrel hajtották végre. Iránban általában felakasztják a halálraítélteket.­­ A Mudzsahiddín-i­ Halk székhelye Szaddám Huszein dikta­túrája idején Irakban volt. Szaddám vezetésével Irak 1980- tól 1988-ig háborút vívott Irán ellen. (MTI/AP/AFP) 2014. június 2. hétfő Ukrán főügyészség: Zsoldosokat verbuválnak az oroszok Kelletlenül fogadták Klicskót a Majdánon­­ Mégsem tudnak semmit sem az eltűnt EBSZ-megfigyelőkről Eddig már 122-en haltak meg és mintegy 200-an szenved­tek sérüléseket Kelet-Ukraj­­nában orosz állampolgárok által elkövetett, bűncselek­ménynek minősülő esetek­ben - közölte tegnap az ukrán főügyészség. A közle­mény szerint a főügyészség előzetes nyomozást indított zsoldosok verbuválásának és kiképzésének ügyében. „Katonai konfliktus kirobban­tása, terrorcselekmények végre­hajtása Donyeck és Luhanszk megyékben, az ukrán államhata­lom megbuktatása és Ukrajna terü­leti épségének megsértése céljából orosz állampolgárok az Oroszor­szági Föderáció területén törvény­telen fegyveres alakulatokat hoztak létre, továbbá központokat, ahol zsoldosokat verbuválnak, finanszí­roznak és képeznek ki” - összegez­te a főügyészség. A kijevi hivatal információi szerint a fizetett, felfegyverzett zsoldosokat az orosz határőrök gond nélkül átengedik hadfelsze­reléssel együtt Ukrajnába, ahol ezek a fegyveresek tevőlegesen részt vesznek terrorcselekmények végrehajtásában. Az ukrán ügyészség leszögez­te: megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra, hogy orosz állampol­gárok megsértik az ukrán bünte­tőtörvénykönyv több passzusát az ország területén, elkövetve a fegy­veres konfliktus kitervelésének­ és előkészítésének, továbbá illegális fegyveres csoportok létrehozásá­nak, zsoldosok verbuválásának, valamint terrorcselekmények végrehajtásának bűntettét. Ismét nagygyűlést tartottak a Majdannak nevezett kijevi Függet­lenség téren nap. A becslések szerint összegyűlt néhány tízezer résztvevő közül többen „szégyent” kiabálva fogadták a leendő főpol­gármestert, Vitalij Klicskót, az Ütés (UDAR) párt vezetőjét. A mostani nagygyűlésen, amely az első volt a május 25-én megtartott elnökválasztás, illetve kijevi önkormányzati választás óta, kiáltványt fogadtak el, amely­ben a Janukovics-rendszer elleni Majdan-tüntetéseken létrejött civil szervezetek azt javasolták, hogy dolgozzák ki a köztük és a jelenle­gi ukrán vezetés közötti párbeszéd jövőbeli rendszerét. A manifesztumban leszögezték, hogy a „Majdan politikai szubjek­tum, amely őrködik az ukrán alkot­mány betartása fölött és ellenőrzi a hatalmi ágak működését”. Javasol­ták továbbá, hogy a Majdan önvé­delmi egységeiből hozzanak létre városi rendőrséget. A Majdan-megmozdulások további szerepéről és céljáról szóló állásfoglalás mellett elsősorban azért hívtak össze újabb nagygyű­lést, hogy eldöntsék, mi legyen a főtéren álló sátorváros sorsa. Előző nap a közterület-fenntartó vállalat megkísérelte elbontani a közpon­ti téren álló sátrakat, amire vála­szul néhány tucat ott élő tüntető gumiabroncsokat gyújtott meg és Molotov-koktélokat hajigált, ismét fekete füstbe burkolva a belvá­rost. Ellenállásukkal megakadá­lyozták, hogy nekiláthassanak a közterület-fenntartók a terület rendbetételéhez. A tegnap elfogadott kiáltvány szerzői leszögezték, hogy addig nem hagyják el a teret, amíg nem teljesülnek követeléseik, azaz nem vonják felelősségre az erőszakos oszlatások, kínzások és gyilkos­ságok felelőseit. Emellett átvilá­gítást követelnek, valamint olyan jogszabályokat, amelyek teljesebb önkormányzatot biztosítanak a kijevi lakosságnak. Vitalij Klicsko, aki az előzetes eredmények szerint megszerezte a főpolgármesteri tisztséget, a szín­padról az egybegyűltekhez szólva azt ígérte, hogy következő vasárnap a főtéren nyilvánosan hűségesküt tesz a kijevieknek. Hozzátette azon­ban, hogy ezt csak akkor teszi meg, ha addigra kihirdetik a választás hivatalos végeredményét. A politikust nem fogadták lelkesen a megmozdulás résztve­vői. Többen „szégyent” kiabáltak felé, amikor megjelent a színpadon. A megmozdulás résztvevői közül, helyszíni jelentések szerint, sokan úgy gondolják, hogy Klicsko elárulta a Majdan érdekeit, amikor a sátrak elbontása mellett foglalt állást. A politikus nemrég jelentette ki, hogy ,a Majdan teljesítette küldetését”, és június 7-éig, Petro Porosenko elnöki beiktatásáig a teret rendbe kell hozni, a főváros központi utcáját, a Hrescsa­­tikot pedig meg kell nyitni a forga­lom előtt. (MTI) MTI A kijevi nagygyűlés résztvevői egyperces csenddel adóznak a februári összetűzések során életüket vesztették emlékének Elfogták a brüsszeli lövöldözőt Negyven másodperces video­felvételt találtak a francia nyomo­zók a brüsszeli zsidó múzeum­nál elkövetett merénylet francia gyanúsítottjánál, amelyen a férfi a lövöldözésről beszél, és az ahhoz használt fegyvereket mutatja be - mondta egy tegnapi sajtótájé­koztatón a párizsi főügyész. Fran­cois Molins tájékoztatása szerint a gyanúsítottnak nem sikerült rögzí­tenie a támadást a GoPro típusú kiskamerával. Ezzel egyidejűleg Brüsszel­ben, Frederic Van Leeuwen belga főügyész is megerősítette, hogy a gyanúsított megpróbálta filmre venni a merényletet, de a kamera nem működött. A megtalált video­felvételen viszont magára vállalta a támadást - tette hozzá a belga főügyész. A párizsi ügyész eközben elmondta: a pénteken Marseil­­le-ben őrizetbe vett 29 éves férfi több mint egy évet töltött 2012 vége, 2013 eleje óta Szíriában, és a csomagjában egy zászlót talál­tak, amelyen egy Szíriában aktívan harcoló, elsősorban külföldi dzsihá­­distákból álló szélsőséges fegyveres csoport, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) neve olvasható. A belga határnál, az észak­franciaországi Roubaix-ban lakó Mehdi Nemmouche-nál találtak egy kalasnyikov gépfegyvert és egy töltényekkel teli revolvert is. Ilyen fegyvereket használt a tettes a brüsszeli támadásban, amely során meghalt egy izraeli házas­pár, valamint a múzeum egy belga férfi alkalmazottja és egy önkéntes dolgozója, egy francia nő. A feltételezett merénylő az elmúlt években öt alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt rablás miatt francia börtönökben, ahol radikalizálódott. Az ügyész szerint a börtönben a szélsőséges igehirdetésével és azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kollektív iszlám imára hívta a többieket. Nemmouche-t akkor vették őrizetbe pénteken, amikor autó­buszon megérkezett Belgiumból Amszterdamon át Marseille-be. Azóta Párizsba szállították, ahol a francia belbiztonsági szolgálat (DGSI) nyomozói hallgatják ki. Emberölés, emberölési kísérlet, valamint terrorcselekménnyel kapcsolatos fegyverszállítás és­­ birtoklás a gyanú ellene. A férfi már szerepelt a DGSZ nyilvántar­tásában a szíriai felkelőknél tett látogatása miatt. A francia hatóságok becslése szerint mintegy hétszáz francia állampolgár harcol jelenleg Szíri­ában. A kormány áprilisban intéz­kedéssorozatot vezetett be, hogy megakadályozza a franciaorszá­gi fiatalok toborzását dzsihádista harcokra Szíriába, mert a terror­elhárítási szervek már korábban akkor attól tartottak, hogy miután hazatérnek, terrorcselekményeket hajthatnak végre Franciaország­ban. (MTI) Skócia: Mindenki kampányol SZABÓ József Lelkesek és optimisták a Skócia függetlenségét támo­gatók, mivel egyre közelebb az időpont, amikor a lakos­ság eldöntheti, továbbra is Nagy-Britanniához tarto­zik-e, vagy a terület váljon ki a királyságból, s kezdjen önálló életet. A függetlenségé­ről korábban meghirdetett referendum hivatalos kampá­nya a hétvégén kezdődött, s a voksolás napjáig, szeptember 18-áig tart. Skóciában tehát mindenki kampányol, sokan az önállóság mellett, mások viszont ellene. Az elszakadáspártiak a Blair Jenkins vezette Yes Scotland (Igenis Skócia) szervezetbe tömö­rültek, az Egyesült Királyság fenn­tartását pártolók pedig a London támogatását szorgalmazó Better Together (Jobb Együtt) szövetség­be, amelyet Alistair Darling vete­rán skót politikus, brit expénzügy­­miniszter vezet. A referendumot a széleskörű autonómiával rendel­kező Skócia kormánya írta ki. A testület vezető ereje a független­ség fő szószólója, a Skót Nemzeti Párt (SNP). London beleegyezett a referendumba, abban bízva, hogy az úgyis elbukik. Az Alex Salmond SNP-elnök, skót „első miniszter” (miniszter­­elnök) vezette kormány azonban bízik a sikerben. Ezért már tavaly novemberben bemutatta a függet­lenségi tervezetet is. A dokumen­tumból kiderül: az önállóságot - a referendum sikere esetén - 2016. március 24-én kiáltanák ki. Skócia esetleges elszakadá­sával - jelenlegi formájában­­ megszűnne a bő háromszáz éve fennálló Egyesült Királyság. A brit uniót Anglia, Skócia és Wales alkotja. Skócia 1707-ben egyesült Angliával. A skót függetlenségpártiak főként gazdasági, pénzügyi és társadalmi okokkal indokolják elszakadási vágyaikat. Az SNP gyakran hangoztatja, hogy az Egyesült Királyságban nincs elég beleszólása az országrészt érintő ügyekbe. London eltúlzottnak tartja a panaszokat. Azzal védekezik, hogy Skócia az 1990-es évek vége óta jelentős autonómiával bír. Ennek köszönhetően van saját törvényho­zása is. A királyság egészét érintő fő kérdésekben - például külügy, védelmi és energiapolitika - azon­ban London szava a döntő. Az SNP hisz a referendum sikerében, és abban, hogy az önál­lóság elérése esetén megállnák a helyüket az Európai Unióban is. A skótok többsége azonban kétel­kedik ebben. Minden felmérés azt mutatja, hogy a függetlensé­get ellenzők meggyőző fölényben vannak; az elszakadás gazdasá­gi következményeitől tartva ők inkább maradnának a királyság­ban. Igaz, szakértők arra is figyel­meztették Londont, hogy a közvé­lemény-kutatások tévedhetnek, s számára akár kellemetlen meglepe­tés is születhet a referendumon. A népszavazás időpontjának jelképes a jelentősége: az idén lesz ugyanis a hétszázadik évforduló­ja a Bannockburn mezején 1314- ben megvívott csatának, melyben a skótok megsemmisítő vereséget mértek a többszörös túlerőben levő angolokra, s ezzel a legnagyobb győzelmüket aratták felettük.

Next