Magyar Szó, 2014. július (71. évfolyam, 149-175. szám)

2014-07-23 / 168. szám

2014. július 23., szerda Európa leggyengébben fizető országa A minimálbér Szerbiában nemcsak az uniós országok, hanem a világ rendezett országai között is szinte a legalacsonyabb Szerbiában az adók és járu­lékok nélkül kifizetett minimá­lis és törvénnyel szavatolt órabér marad 115 dinár, és ez az összeg lesz érvényben egészen decem­berig - döntött pénteken a szerb kormány. Az országban immár több mint két éve nem növelték a minimál­bért, vagyis a legalacsonyabb kifi­zethető nettó órabér 115 dinár. Szerbiában legutóbb 2012. április 1-jén növelték 102 dinárról 115 dinárra az órabért. Ha egy munkás egy óra munkáért 115 dinárt kap, akkor havonta 176 munkaóráért kb. 20 ezer dinár jár, vagyis az átla­gos nettó keresetnek hozzávetőleg a fele. A minimálbér szintjének meghatározása a köztársasági szociális-gazdasági tanács hatás­körébe tartozik, de tekintettel a testület munkájának zárolására, ezt a feladatot a szerb kormány vette át. Egyébként a minimálbér magas­ságát a szociális-gazdasági tanács keretében működő szakszerveze­tek, a munkáltatók és maga a szerb kormány képviselői döntik el. A minimálbér Szerbiában nemcsak az európai uniós orszá­gok, hanem a világ rendezett orszá­gai között is majdnem a legalacso­nyabb. Európai viszonylatban az ország közel áll Bulgáriához, ahol 1,04 euró (117 dinár) a minimál­bér. Romániában 1,14 euró, Brazí­liában 1,15 euró, Litvániában 1,76 euró, Lettországban 1,93 euró, Csehországban 1,95 euró a mini­málbér. Ausztráliában (11,88 euró) és Luxemburgban (11,1 euró) legmagasabb az államilag szava­tolt minimálbér. A németországi parlament alsó­háza e hónap elején megszavazta az egységes, államilag garantált mini­málbér (8,5 euró) bevezetését. A 2015. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint egyhavi minimál­bér 1496 euró lesz. Tavaly az első negyedévben Németországban az egyhavi bruttó átlagkereset 3398 eurót tett ki, tehát a minimálbér az átlagkeresetnek kevesebb mint a fele lesz. Svédországban, Finnország­ban és Dániában nincs államilag meghatározott minimálbér. Az Amerikai Egyesült Államokban a közelmúltban növelték 10,1 dollár­ra az államilag szavatolt minimál­bért. Szerbiában a szakszerveze­tek azt állítják, hogy a minimálbér túl alacsony, a munkaadók szerint viszont az átlagkeresethez viszo­nyítva így is megengedhetetle­nül magas. A kormány osztja a munkaadók véleményét. A pénz­ügyminisztérium a szerb kormány nevében - amely a legnagyobb munkaadó az országban - eluta­sította, hogy a minimálbért 130 dinárra növeljék. A szociális-gazda­sági tanács szakszervezeti képvi­selői azt követelik, hogy a mini­málbér meghatározásakor vegyék figyelembe a fogyasztói árakat, az átlagkeresetek magasságát, a mini­mális fogyasztói kosár értékét és a dinár árfolyamát. ■ VaM A legújabb kimutatás szerint csökkent a munkanélküliek száma Közép-Bánátban. A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat nagybecs­­kereki hivatalának legújabb, júniusi kimutatása szerint az öt közép-bánáti községben 17 505-en várnak munkára. A kimutatás akár derűlátás­ra is okot adhat, hiszen a márciusi adatokhoz viszonyítva a régióban a munkanélküliek száma 2,48 százalékkal csökkent. Ez a kimutatás még kedvezőbb Nagybecske­­reken, ahol a munkanélküliek száma 4,64 száza­lékkal (425 személlyel) alacsonyabb. A török­becsei községben 2,45 százalékkal csökkent a munkanélküliség, míg a bégaszentgyörgyi (zitis­­tei) községben mindössze három névvel rövidült a munkanélküliek névsora (ugyanakkor ebben a községben az Agroziv baromfivágóhíd csődje után több százan kerülnek majd a munkanél­küliek listájára). Viszont a munkanélküliség emelkedett a magyarcsernyei (1,96 százalékkal) és a szécsányi (1,35) községekben. A biztató adatok azonban nem mindig felelnek meg a valóságnak, mivel a munka­nélküliek listájáról nemcsak akkor törlik vala­kinek a nevét, ha munkát talál, hanem akkor is, ha például nem jelentkezik rendszeresen a munkaközvetítő szolgálatban, hiszen vannak közöttük olyanok is, akik egyáltalán nem jelentkeznek. Az a tény is gondbaejtő, hogy a munkára várók körében a közép-bánáti körzetben 1126 egyetemi vagy főiskolai végzettségű személy van, és ez arról is tanúskodik, hogy alacsony szintű a régió műszaki-technológiai fejlettsége. Komoly teher, hogy a munkát keresők között 4517 személy ötven évnél idősebb. Az pedig már szinte rémisztő adat, hogy 1779-en már több mint öt éve, 992-en pedig több mint tíz éve siker­telenül próbálkoznak munkahelyet találni. Nem titok, hogy a munkát keresők közül egyre többen kerülnek idegorvoshoz, hiszen a helybeli kórház orvosai sokszor találkoz­nak depressziós betegekkel, akiket megviselt az, hogy idősebb korukban maradtak munka nélkül. Egyes kimutatások szerint a bánáti orvo­si rendelőkben várakozóknak a 20-30 százaléka küzd ilyen problémával. ■ K. I. KÖZÉP-BÁNÁT Csökkent a munkanélküliség, de... Lépten-nyomon tönkrement gyárat látni Nagybecskereken A környezeti hatások felméréséről szóló törvény (SZHK 2004/135., 2009/36. sz.) 10. és 29. szakasza alapján a szabadkai városi közigaz­gatás kommunálisügyi, vállalkozási és környezetvédelmi szolgálata (Szabadka, Szabadság tér 1.) ÉRTESÍTI A KÖZVÉLEMÉNYT arról, hogy a GeoEXPERT Kft. (Szabadka, Jugovic fivérek 9/1.), a beruházó, az Univerexport-Trgopromet Csoport Rt. (Szabadka, Szegedi út 80.) nevében kérelmezte a Védőtetővel ellátott üzleti létesítmény gázpalackok elhelyezésére elnevezésű projektum környezeti hatásának megítélését. A projektumot a szabadkai óvárosi kataszteri község 24519/2. sz. kataszteri parcelláján tervezik létrehozni. A projektum beterjesztőjének kérelmébe foglalt adatok, értesítések és dokumentáció a környezetvédelmi és fenntartható fejlesztési szol­gálat helyiségében (régi városháza II. emelet 226. sz. szoba) tekinthető meg 2014. VII. 25-étől Vili. 4-éig, 10-12 óráig. Felkérjük az érdekelteket, hogy a fenti határidőben a hatástanul­mány kidolgozása szükségességének eldöntésére benyújtott kérelem­mel kapcsolatos véleményüket küldjék el az illetékes szerv címére. Az újvidéki Városi Környezetvédelmi Hivatal A környezeti ártalmak felméréséről szóló törvény (Szerbia Hivatalos Közlönye 2004/135. és 2009/36. sz.), 20. szakasza alapján ÉRTESÍTI A NYILVÁNOSSÁGOT a projektum környezeti ártalmát felmérő tanulmány nyilvános bemutatásáról és megvitatásáról. A projektum beterjesztője, a TELEKOM SRBIJA Rt. (Belgrád,Takovszka u. 2.) kérelmezte a projektum környezeti ártalmát felmérő tanulmány jóváha­gyását. Az NS - 5ANTIO-NS70, NSU70 mobiltelefon-hálózati bázisállomás elnevezésű projektum az Újvidék II. kataszteri község 3926/10. számú kataszteri parcelláján és a Lázár cár sugárút 73. alatt valósul meg. A projektum beterjesztőjének kérelmébe foglalt adatok és dokumen­táció az újvidéki városi környezetvédelmi hivatal helyiségeiben (Újvidék, Pirosi u. 110.) tekinthető meg 2014. augusztus 25-éig, munkanapokon 10-15 óráig. A környezeti ártalmat felmérő tanulmány nyilvános bemutatásának és megvitatásának eljárásáról szóló szabályzat (Szerbia Hivatalos Közlönye 2005/69. sz.) 6. szakaszával összhangban az érdekelt szervek és szervezetek a nyilvános bemutatás ideje alatt írásban eljuttathatják véleményüket és észrevételeiket a városi környezetvédelmi hivatal címére. A tanulmányt 2014. augusztus 26-án 12 órakor mutatják be, az újvidéki Városi Környezetvédelmi Hivatal helyiségeiben (Pirosi u. 110.). M­KK Utfó gazdasag@magyarszo.com GAZDASÁG RÖVIDEN KOLUBARA Versenypályázat a szénfejtő kiszárítására Valószínűleg ma írják ki a versenypályázatot a koluba­­rai Nyugat-Tamnava szénfejtő kiszárítására - jelentette ki tegnap Aleksandar Obradovic, a Szerbiai Villanygazdaság megbízott igazgatója, és hozzátette, hogy a pályázat 15 nap múlva zárul. Obradovic szerint az említett szénbányában a májusi áradások során „világméretű kár” keletkezett, és a több mint 200 köbméter vízzel elöntött Nyugat-Tamnava szénfejtő jelenleg Szerbia negyedik legnagyobb tava.­­ A szénbánya kiszárítására szóló versenypályázatot a Világ­bank támogatásával írták ki, és azt szeretnék, ha a világ legnagyobb cégei is jelentkeznének, mivel a helyzet komoly munkát és szakértelmet igényel. Reményeink szerint a Nyugat-Tamnava szénfejtőben legkésőbb augusztus végéig ismét beindul a munka, és 25 ezer tonna szénnel emelkedik a napi termelés - mondta a Szerbiai Villanygazdaság megbí­zott igazgatója. A kolubarai szénbánya átlagos napi termelése kb. 90 ezer tonna szén volt, de jelenleg mindössze 45 ezer tonnát sikerül kitermelni. - Szerbia elektromos energiaszükségleteinek 70 százalé­kát szénből nyerjük ki, ezért rendkívül fontos mihamarabb beindítani a termelést a kolubarai szénfejtőben. Az árvíz miatt az energiaellátásban keletkezett problémát a villany­áram árának megemelésével nem tudnánk megoldani, de a hónap végéig eldől, lesz-e díjszabásmódosítás - fejtette ki Obradovic. (Beta) VÁMHATÓSÁG Másfél millió zárjegy nélküli cigaretta Az országos határőrszolgálat Versec környékén mintegy 2 millió cigaretta csempészését akadályozta meg - közölte tegnap a vámigazgatóság. A dohányárut a rendkívüli vizs­gálatok során hétfőn, a késő esti órákban az OMV verseci üzemanyagtöltő állomás közelében egy Iveco Eurostar típu­sú kamionban találták meg, a sofőr a vizsgálódó határőrök­nek azt mondta, hogy Velika Planából linóleumot szállít Fehéroroszországba. Ezt követően 1 864 800 darab cigarettát találtak a kamionban, mintegy 1 500 000-et zárjegy nélkül, 150 ezer darab Monte Carlót montenegrói zárjeggyel, 140 ezer darab City és 95 ezer darab Pali Mailt pedig macedóniai zárjeggyel ellátva. Az 52 éves szerbiai állampolgárságú sofőr ellen szabálysértési eljárást indítottak, a cigarettát és a kami­ont a Vámigazgatóság ideiglenesen lefoglalta. (Beta) BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOK Átláthatatlan díjszabás A Szerbiai Fogyasztók Asszociációja felmérést végzett annak érdekében, hogy megállapítsa, a hazai biztosítóházak közül hányan teszik közzé kötelező gépkocsibiztosítási díjaikat. Mint kiderült, a 12 biztosítótársaság közül csak egynek van nyilvánosan hozzáférhető, prémiumszolgáltatásokat tartal­mazó árlistája. A szervezet közleménye szerint a drasztikus drágulások mellett a fogyasztóknak kizárólag az átláthatóan működő biztosítókhoz kell fordulniuk. A szerbiai biztosító­­társaságok közül csak a Takovónak van nyilvános árlistája internetes honlapján. Mindez azért fontos, mert köztudo­mású, hogy a gépjárművek biztosítási díja július 1-jétől 45 százalékkal drágább. A kutatásból kiderül az is, hogyha az ügyfél jobban odafigyel, a 110 kilowattos járművek kötelező biztosításakor átlagosan 492 dinárt takaríthat meg. A 110 kilowattnál nagyobb teljesítményű gépjárművek biztosítása esetén pedig akár 1193 dinár is megspórolható. A Szerbiai Fogyasztók Asszociációja arra is rámutat, hogy a szerbi­ai biztosítótársaságok többsége nem tett könnyen eleget a felszólításoknak, és nagyon sok halasztgatás után tette közzé árlistáit, pedig a pontos és könnyen hozzáférhető információ az egyik alapvető fogyasztói jog. A legaggasztóbb - állapít­ják meg a közleményben -, hogy még a Szerb Nemzeti Bank biztosításokat felügyelő részlege is figyelmen kívül hagyta a díjszabások közzétételére vonatkozó felkéréseket. (Beta)

Next