Magyar Szó, 2014. július (71. évfolyam, 149-175. szám)
2014-07-21 / 166. szám
2014. július 21., hétfő kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ: istafia Verekedés és tojásdobálás a vitatott emlékműnél Tiltakozók megpróbálták megbontani tegnap az emlékművet körülvevő kordont, kisebb verekedés is kitört a Szabadság téren, egy férfi tojással is megdobálta az angyal szobrát. A demonstrálók közöl több ellenzéki politikus - a többi közt Tóbiás József MSZP-elnök, Lendvai Ildikó szocialista politikus, Karácsony Gergely, az Együtt-PM szövetség társelnöke és Gulyás Márton, a Krétakör Alapítvány ügyvezetője is megjelent. Az Együtt-PM azt közölte, hogy az önkormányzati választás után, ha új balközép városvezetés jön létre, el fogja távolítani a szobrot. Az Együtt-PM közleményében azt írta, azért tiltakoznak az emlékmű felállítása ellen, „mert annak célja nem a múltra való tárgyszerű és békés emlékezés, hanem a magyar állam felelősségének tagadása, és a történelem meghamisítása”. Emlékeztettek arra: a szövetség az emlékmű terveinek nyilvánosságra kerülése óta többször, több fórumon bírálta a szerintük „a magyar államnak a holokausztban viselt felelősségét eltagadó, annak kizárólag áldozati szerepét hangsúlyozó koncepcióját”. Felidézték, hogy a helyszínen az elmúlt hónapokban számos más szervezet, párt is demonstrált. „Az Együtt- PM tűrhetetlennek tartja, hogy az Orbán-kormány nem csupán figyelmen kívül hagyta a széleskörű társadalmi felháborodást és tiltakozást, de az éj leple alatt állította föl a történelemhamisító emlékművet. Az önkormányzati választás után, az új balközép városvezetés el fogja távolítani azt”. A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint a német megszállási emlékmű ahelyett, hogy a II. világháború borzalmaira emlékeztetne, „a magyar kormány arroganciájának emlékhelye lett”. Szerintük „a Fidesz-KDNP nem akar valódi nemzeti megbékélést és közös történelmi szembenézést. Helyette egy olyan szobrot állítottak fel az éj leple alatt gyáván, amelyik sosem fogja betölteni igazi funkcióját, mert hamis üzenete sohasem válhat közös történelmi emlékezetünk részévé”. Tegnap a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc is közleményben tiltakozott az emlékmű felállítása ellen. A kormány a múlt év végén döntött arról, hogy Magyarország német megszállása áldozatainak emlékére a 70. évfordulóra emlékművet állítanak Budapesten, a Szabadság téren. Az emlékmű részeit vasárnap hajnalban az éj leple alatt, erős rendőri felügyelet mellett emelték a helyére. Az emlékmű elkészítésére kiírt pályázatot Párkányi Raab Péter szobrászművész nyerte. A kompozíció két fő eleme Gábriel arkangyal és a rá lecsapó német birodalmi sas, az alakok egy 13 oszlopból álló, hét méter magas timpanonos kapuzatban állnak. Az emlékműállítás tervét több szervezet és ellenzéki párt is élesen bírálta, kifogásolták a koncepciót, azzal érvelve, hogy a magyar állam felelősségéről kívánja elterelni a figyelmet, valamint összemossa az áldozatokat és az elkövetőket. A kormányzat úgy reagált: az emlékmű a náci megszállás minden áldozatáról megemlékezik. Tiltakozott az emlékműállítás ellen a Mazsihisz és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is, a Mazsihisz rendkívüli közgyűlése pedig február 9-én úgy döntött: egyelőre nem vesznek részt a holokausztemlékév kormányzati programjain, mert „a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott”. A Mazsihisz egyebek mellett azt kérte, a kormányfő állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű elhelyezésének folyamatát. Az emlékmű kivitelezőjének kérésére a VIII. kerület jegyzője április 28-án birtokvédelmet rendelt el az építési területre. A birtokvédelmi határozat hírére április 29-én hajnalban gyülekezni kezdtek a szoborállítás ellenzői a munkaterületen; a rendőrök délután egyenként eltávolították őket a helyszínről. Közben Steiner Pál, a kerület korábbi szocialista polgármestere április 9-én helyi népszavazást kezdeményezett, hogy az önkormányzat vonja vissza az emlékmű felállításához adott tulajdonosi hozzájárulást. A helyi választási iroda vezetője a kezdeményezést alaki hibák miatt elutasította, ezt követően Steiner újra benyújtotta népszavazási kérdését, aminek hitelesítését a helyi választási bizottság május 27-én megtagadta... (MTI/ MNO/valasz.hu) MTI-fotó Tüntetés a német megszállás áldozatainak emlékművénél. A földön több transzparenst is elhelyeztek, melyeken többi között az volt olvasható:„Orbán, hagyd békén a Szabadság teret",„Merjünk szembenézni a múltunkkal", „Történelemhamisítás, szellemi kútmérgezés". A felvételen Tóbiás József, az MSZP új elnöke nyilatkozik GOMBASZÖGI TÁBOR: Több mint ezer felvidéki magyar fiatal találkozóhelye A Gombaszögi Nyári Tábor, a felvidéki magyar fiatalok komoly hagyományokra visszatekintő nyári rendezvénye, amelyet a Rozsnyóhoz közeli Krasznahorkaváralján tartanak. A Trianon után Prágában élő fiatalok, a Szent-György Kör tagjai alapították. A tábort a történelem viharai sem kímélték, a II. világháború idején nem rendezték meg. A rendezvény programjának évek óta szerves részét képezik a politikai, a közéleti, valamint az irodalmi, művészeti témájú előadások és beszélgetések. A kilencven esztendős hagyományokkal rendelkező táborba több mint ezer felvidéki magyar fiatal érkezett az ország minden részéről. A Várölelés elnevezésű élőlánc Krasznahorkaváralján. A Gombaszögi nyári tábor résztvevői és a település lakói az összefogás és összetartozás jegyében, valamint a vár újjáépítéséért élőlánccal vették körül a várat Orosz Örs, a tábor vezetője, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta: az elmúlt 20 évben a közösség mérete szinte a felére esett, 108 ezerrel csökkent a szlovákiai magyarok száma, s mindössze valamivel több mint ötezer felvidéki magyar egyetemista van. Egy ilyen környezetben igyekeznek megőrizni a tábort nagyrendezvénynek. A korcsoportot is megpróbálják felfelé kitolni, a kisgyermekes családoknak is kínálnak programokat, így tavaly a 26 év felettiek aránya elérte a 35 százalékot. Orosz Örs úgy fogalmazott: a tábor célja a közösségi élmény biztosítása a felvidéki fiataloknak. Szeretnék a teljes régióból összegyűjteni a fiatal értelmiséget, lehetőséget teremteni számukra, hogy kapcsolatokat építsenek, barátságok, szerelmek születhessenek. (Forrás: Kossuth rádió) MTI-fotó Tóbiás a szocialisták új elnöke Tóbiás Józsefet választották az MSZP elnökének a párt rendkívüli tisztújító ülésén. Az egyedüli jelöltként induló politikus beszédében erős baloldali pártot ígért. Azt mondta: nem lesznek szivárványkoalíciók, és távol akarja magát tartani a szélkakas politikától, amely csak rombol és a híveit is felemészti. Hiller István arról beszélt, hogy a tisztújítás az első lépés a párt megújulásában. Lendvai Ildikó szerint nem szabad azt hinni, hogy ez az önkormányzati választásig sikerülhet. „Azt nem gondolom, hogy őszre csoda történik, de bízom benne, hogy a választók észreveszik, hogy abba az irányba indultunk el, ahol talán ők is látni szeretnének egy baloldali pártot” - mondta. Mesterházy Attila vezetésével az MSZP az áprilisi országgyűlési és a májusi európai parlamenti választáson is súlyos vereséget szenvedett, amelyek után a szocialista párt elnöke és a teljes vezetés is lemondott - ezért volt szükség a vasárnapi rendkívüli tisztújító kongresszusra. A párt elnöke az egyedüli jelöltként induló Tóbiás Józsefiért, aki a szavazatok 92 százalékát kapta meg. A szocialisták új elnöke erős baloldali pártot ígért. Leszögezte: ehhez „hirtelen kanyarok és ötletparádék nélküli építkezés kell”. Nem fogom méricskélni még, hogy egy kis szabadelvű, netán mérsékeltnek mondott jobboldali vagy éppen rendpárti összetevők kellenek még egyesek szerint a sikerhez. Mi egy baloldali pártot építünk, nem szivárványkoalíciót. A szélkakas politikájától, amely csak rombol és a híveit is felemészti, távol kívánjuk tartani magunkat - hangsúlyozta az új elnök. A kongresszus Gőgös Zoltánt választotta elnökhelyettesnek, Botka László pedig a régi-új országos választmányi elnök lett. A három új alelnök Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, Márton Roland, székesfehérvári MSZP-elnök és Újhelyi István európai parlamenti képviselő lett. (Forrás: M1 Híradó) RÖVIDEN Orbánra vár a Vár A Karmelita kolostor helyén átépülő irodákba, illetve az egykori tábori püspökséggel szomszédos területre költözik a Miniszterelnökség Központi Hivatala. Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint az ingatlant 2016. március 15-éig kell felújítani. A kormány ehhez felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztost, hogy tegyenek meg mindent a beruházás megvalósításáért. Kurucz Éva kormányszóvivő a harmadik Orbán-kormány első ülése után jelentette be, hogy a budai Várba, a Sándorpalota mellé, a Karmelita kolostor egykori épületébe költözik majd a miniszterelnök és hivatala. Ott egyébként egyelőre a Nemzeti Táncszínház működik. Korábbi sajtóhírek szerint a táncosok is csak a sajtóból értesültek róla, hogy költözniük kell, de remélik, hogy a költözés büdzséjébe belefér az is, hogy egy megfelelően felszerelt játszóhelyet alakítsanak ki nekik. Amiért a harang szól - Nándorfehérvár 1456 Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes koszorúz az Amiért a harang szól - Nándorfehérvár 1456 elnevezésű rendezvényen, a Hősök terén Megsértették Áder jó hírnevét Megsértette Áder János köztársasági elnök jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát Kerék-Bárczy Szabolcs - mondta ki a Székesfehérvári Törvényszék, amelynek határozatáról a Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatott tegnap. A közlemény szerint a Székesfehérvári Törvényszék július 16-án született elsőfokú ítéletében megállapította: Kerék-Bárczy Szabolcs megsértette Áder János jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az Index portálon 2014. március 21-én megjelent interjúban valótlan állításokat közölt. A bírósági eljárás során Kerék-Bárczy Szabolcs nem tudta bizonyítani állítását, ezért a bíróság őt sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Kerék-Bárczy, a Demokratikus Koalíció politikusa a per tárgyát jelentő interjúban az első Orbán-kormány működéséről és azzal összefüggésben vezető fideszes politikusok állítólagos megjegyzéseire hivatkozva, az egyéni meggazdagodásról beszélt. Átgyalogolták a Balatont Átgyalogolta búvárruhában a Balatont az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred, valamint a II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred egy-egy alakulata Révfülöp és Balatonboglár között szombaton. A sajátos erőpróbát a Balatonátúszással egy időben, az úszók mellett és alatt tartották. A 4 párból álló csapat a tó fenekén, nehézbúvárruhában gyalogolta át a Balatont egy hajó és egy ponton kíséretében, egy-egy pár 1300 métert tett meg, majd váltották egymást. Résztvevők tempóznak a 32. Balaton-átúszás révfülöpi rajtján A kommunikációs altiszt elmondása szerint a búvárok 70-80 centimétert láttak előre és lábszárközépig érő iszapban gyalogoltak. Az 5,2 kilométeres távot 3 óra 10 perc alatt teljesítették, a búvárok 7.20-kor indultak el Révfülöpről és 11:30-kor érkeztek meg. A sorrendben 32. Balaton-átúszáson több mint hétezren vettek részt A szervezőbizottság elnöke, Szántó László a nevezések zárása után bejelentette: 7258-an vállalkoztak arra, hogy teljesítsék a Révfülöp és Balatonboglár közötti 5200 méteres távot. A szervezők tájékoztatása szerint a kellemes, 26 fokos vízben délelőtt 10 órakor már háromezren úsztak, dél körül pedig átlépték a hatezres létszámot is. (Forrás: MTI/Hír24) MTI-fotó MTI-fotó