Magyar Szó, 2014. október (71. évfolyam, 228-254. szám)
2014-10-01 / 228. szám
Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Tüntettek Barcelonában a referendum felfüggesztése miatt Több száz tiltakozó vonult tegnap az utcára Barcelonában azután, hogy a spanyol alkotmánybíróság előző este felfüggesztette a november 9-ére tervezett népszavazást. A tüntetők a katalán főváros különböző kerületeiben gyülekeztek, végül a spanyol kormány barcelonai kirendeltségének, épületénél találkoztak. Az épület előtt a földre helyeztek egy transzparenst, amelyen ez állt: „Engedetlenség a népszavazásért, a függetlenségért”. A tüntetők polgári engedetlenséget hirdettek, elutasítják a spanyol alkotmánybíróság eljárását, és továbbra is a népszavazás megtartását követelik. A demonstráción felszólalt David Fernandez katalán parlamenti képviselő, aki azt mondta: a Franco-diktatúra óta eltelt időszakban ez volt a legsúlyosabb támadás a demokrácia ellen. A megmozdulások ezzel nem értek véget, a függetlenségért küzdő ANC Katalónia-szerte tüntetéseket hívott össze... Cameron: A brit unió ezerszer fontosabb, mint az európai Ezerszer fontosabbnak tartja a brit kormányfő a brit uniót, mint az Európai Uniót. David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusán nyilatkozott a BBC rádiónak. A riporter felidézte, hogy Cameron a skót népszavazás előtt azt mondta: megszakadna a szíve, ha Skócia távozna a brit unióból. Arra a kérdésre, hogy milyen kifejezést használna, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból. Cameron kijelentette: „hozzávetőleg ezerszer” erősebb érzelmek fűzik az Egyesült Királysághoz, mint az EU-hoz. „Az Egyesült Királyság megőrzése szívügy, az EU- hoz fűződő viszonyban a pragmatizmus érvényesül” - fogalmazott, hozzátéve: ha nem érzi úgy, hogy az EU-tagság Nagy-Britannia érdekében áll, akkor nem fog az uniós tagság fenntartása mellett érvelni. Már korábban is jelezte, hogy a brit EU-tagságról 2017-ben esedékes népszavazás kampányában csak a London által követelt uniós reformok megvalósulása esetén fogja támogatni Nagy-Britannia további uniós tagságát. Kim Dzsong Unt bokatöréssel műtötték Bokatöréssel műtötték Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt szeptember közepén Phenjanban - írta kedden egy dél-koreai újság, amelynek értesülése szerint Kim mindkét bokáját megműtötték, és kórházban ápolják. A lap idézett egy forrást, aki nemrégiben Észak-Koreában járt, és azt mondta: „Kim Dzsong Un júniusban megsérült a jobb bokáján, ami azzal végződött, hogy mindkét bokája eltört, mert ellátatlanul hagyta a sérülést”. E szerint a forrás szerint Kimet szeptember közepén megműtötték, a Bonghva Klinikán, ahol azóta is lábadozik. Kórtermét testőrök vigyázzák, és szigorú a biztonsági felügyelet. Rendkívüli állapot hatvan dél-francia településen A hirtelen lezúduló eső és azt követő áradások által érintett hatvan települést a dél-franciaországi Montpellier környékén természeti katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította a belügyminisztérium. Hérault megyében előző este több mint 300 milliméternyi csapadék esett, amely az átlagos éves mennyiségnek csaknem a fele. Montpellier belvárosában egy óra alatt 91 milliméternyi eső esett, a város köztereit teljesen elárasztotta a medréből kilépett Lez folyó, többen kajakkal közlekedtek az utcákon... Aláírták az amerikai-afgán biztonsági szerződést Tegnap aláírták az amerikai-afgán biztonsági szerződést, amelynek értelmében az év vége után is maradhatnak amerikai katonák Afganisztánban. A kétoldalú megállapodást Hanif Atmar afgán nemzetbiztonsági tanácsadó és James Cunningham, az Egyesült Államok kabuli nagykövete írta alá a dél-ázsiai ország fővárosában, egy nappal Asraf Gáni, új afgán elnök beiktatása után. Gáni elődje, Hamid Karzai nem volt hajlandó aláírni ezt a szerződést, amely pedig azért fontos, mert decemberben lejár az amerikai és a szövetséges csapatok afganisztáni mandátuma, és a NATO harci küldetésének lejárta után az erősen lecsökkentett létszámú amerikai és más erőknek az országban maradásához új jogi felhatalmazásra van szükségük. (Forrás: MTI/Reuters/Kyodo Beta/AP Mim Sió Egymilliárddal legyőzhető az ebola? Szabó József Rohamosan nő az ebolajárvány áldozatainak a száma, és félő, hogy a legveszélyeztetettebb területeken, vagyis Nyugat-Afrikában több állam is belerokkan a vírus okozta gyógyíthatatlan betegségbe. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a térségben a járvány sújtotta, koldusszegény országok még mélyebbre sül lyedhetnek. Az ebolavírus 1976-ban jelent meg először. Akkor is Afrikában. A betegség az idén (februárban) a nyugat-afrikai Guineában ütötte fel a fejét. Azóta átterjedt Libériára, Sierra Leonéra, Szenegálra, Nigériára, a Kongói Demokratikus Köztársaságra és más országokra. Több afrikai kormány már a nyáron egészségügyi vészhelyzetet hirdetett meg, a járványt mégsem sikerült megfékezni. Az eddigi ebolajárványok közül az idei a legsúlyosabb. A lázzal, fejfájással, hasmenéssel, hányással, valamint belső és külső vérzéssel járó gyógyíthatatlan betegség már csaknem 3100 ember halálát okozta, az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) ugyanakkor közel hétezer fertőzöttről is tud. Az áldozatok és betegek száma azonban sokkal nagyobb lehet, mert némelyik afrikai országban a hatóságok eltitkolják az adatokat. Nyugat-Afrika a legveszélyeztetettebb, közülük pedig Libériát érte a legnagyobb csapás. A legtöbben ebben az országban haltak meg (eddig 1830-an), és itt a legmagasabb a fertőzöttek száma, amely megközelíti a 3500-at. A WHO attól tart, hogy a járvány még kilenc hónapig is tombolhat. Az amerikai hatóságok pedig úgy vélik: az év végéig akár 1,4 millió ember is megfertőződhet a leginkább veszélyeztetett Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. A három országban összesen mintegy húszmillióan élnek. A legveszélyeztetettebb sok okozta járványok ellen. Európai egészségországban, Libériában, ám a 4,5 millió lakosügyi szakértők ugyancsak a globális ebolajárra csupán negyvenöt (más forrás szerint szár) vány veszélyét vizionálják, amely szerintük azért orvos és alig ezer ápoló jut. Másutt sem sokkal fenyeget, mert a nemzetközi közösség hónapok jobb a helyzet. Sőt, az egészségügy mellett óta tétlenül szemléli a betegség nyugat-afrikai haldoklik a gazdaság, az oktatás és sok más is pusztítását. Nyílt levelükben felszólították az A bajt tetézi, hogy a külföld fokozatosan elfor európai kormányokat, hogy mielőbb nyújtsanak túl ezektől az afrikai országoktól hatékony segítséget Afrikának. Az ebola-fenyegetésről a múlt héten az A Nemzetközi Valutaalap a minap 130 millió ENSZ-ben külön tanácskozást szerveztek, dollár azonnali segélyt hagyott jóvá Guineának. A résztvevők közül Barack Obama amerikai Libériának és Sierra Leonénak. A Világbank elnök arra figyelmeztetett, hogy Afrikában már is jelezte: 400 millió dollárra emeli a járvány nem egészségügyi válság tapasztalható, ennél sújtotta országoknak nyújtott támogatását. Az sokkal komolyabb a helyzet. Szerinte az ebola Európai Unió eddig 150 millió dollárt adom,„egyre nagyobb fenyegetést jelent a regionális nyozott. Az ENSZ azonban úgy számol, hogy és a globális biztonságra”. Obama világméretű fél év alatt egymilliárd dollár kellene a gyilkos összefogást sürgetett az ebolához hasonló vírus kór megfékezéséhez. Az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières - MSF) független segélyszervezet tagjai egy fertőzöttet helyeznek a libériai fővárosban, Monroviában hevenyészve kialakított karantén egyik ágyára. A halálos kór eddig Libériában szedte a legtöbb áldozatot; hivatalos adatok szerint 1830-an haltak meg, a fertőzöttek száma pedig 3500-ra tehető Beta/AP A szakadár délkelet-ukrajnai régiók legfeljebb a jövő tavaszig tarthatnak ki - vélekedett a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapnak nyilatkozó ukrán politológus. Ugyanebben az újságban az úgynevezett Új-Oroszország (Novorosszija) egyik vezetője viszont Ukrajna szétesését jósolta arra az időszakra. Ihor Szemirolosz kijevi politológus azt nyilatkozta a független orosz napilapnak, hogy még az úgynevezett „zöld emberkék” sem tudják megingatni a helyzetet Harkiv megyében. A Krím félsziget március 21-ei Oroszországhoz csatolása előtt a területen jelzés nélküli, terepszínű egyenruhába öltözött fegyveresek jelentek meg. Vlagyimir Putyin orosz államfő a krími népszavazást követően közölte, hogy orosz fegyveresek „biztosították” a referendum lebonyolításához szükséges rendet és nyugalmat a területen. A kijevi szakértő a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva azt mondta, hogy Harkiv megyében, valamint a Donyeck és Luhanszk megyékkel szomszédos többi ukrán régióban is erősödik Ukrajna egységének a támogatása. Az ottani lakosok szerinte nem akarják, hogy náluk megismétlődjön mindaz, ami az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki és luhanszki népköztársaságokban” történik. Szemirolosz szerint a donyecki és luhanszki szakadár régiók legfeljebb a jövő tavaszig tarthatnak ki, mert azokban „marginális, egymással harcoló csoportok uralkodnak, amelyek a lakosság kevesebb mint felére támaszkodnak”. Példaként említette, hogy a Donyeck megye különböző területein élők - képzettségük és társadalmi öntudatuktól függően - egymástól eltérően vélekednek a régió Ukrajnától való elszakításáról. Szerinte ezt nem vették számításba az „Új-Oroszország projektum” ideológusai, és a harkivi események bebizonyították, hogy „semmiféle Új-Oroszország nem jön létre”. Az ukrán politológus egyúttal elismerte, hogy a nyugalom és béke nem áll egyhamar helyre Délkelet-Ukrajnában. Ezzel ellentétben Oleh Carjov, az úgynevezett Novorosszija parlamenti elnöke ugyancsak a Gazetának kifejtette, hogy a jövő tavaszra „Ukrajna darabjaira hullik”. A február végi hatalomváltásig Ukrajnában kormányzó Régiók Pártja volt parlamenti frakcióvezetője Moszkvában nyilatkozott az orosz lapnak. Szerinte a szeptember 5-én kötött minszki tűszüneti megállapodás valójában a délkelet-ukrajnai felkelők teljes győzelme, minthogy a jelenlegi kijevi hatalom nem képes létezni háborúskodás nélkül. Carjov elmondta, hogy stratégiai céljuk Oroszország részévé tenni Délkelet-Ukrajnát, de tudják, hogy ez a Kreml számára több okból sem lehetséges. Azt sem zárta ki, hogy hamarosan egész Ukrajnából Új- Oroszország lesz. Közölte, hogy már nem akarják a föderalizációt, hanem le akarják győzni a kijevi hatalmat, és fel akarják szabadítani Ukrajnát a fasizmus alól. A szakadár ukrán politikus szerint Moszkvának a délkelet-ukrajnai térségben zajló folyamatok iránti megértését bizonyítja, hogy oroszok, beleértve a titkosszolgálati embereket is, közvetlenül részt vettek a Donyec-medencei katonai műveletek irányításában. Carjov azt állította, hogy a felkelők a fegyvereket ukrán egységektől zsákmányolták, és a harcosaikat humanitárius segélyekből és „más forrásokból” fizetik. (Forrás: MTI) UKRÁN VÁLSÁG A szakadárok jövő tavaszig tarthatnak ki?! Novorosszija parlamenti elnöke szerint már nem akarják a föderalizációt, hanem fel akarják szabadítani Ukrajnát a fasizmus alól Kurd ellenoffenzíva Észak-Irakban Ellenoffenzívát indítottak a kurd erők tegnap a kora hajnali órákban Észak-Irakban a terület számos települését megszálló szélsőséges Iszlám Állammal (IÁ) szemben - közölték pesmerga (kurd harcos) tisztek. A hadműveletek három fronton zajlanak, a dzsihadisták kezén lévő Moszultól északra, Kirkuk olajvárostól délre és a szíriai határnál. Egy magas rangú kurd tiszt elmondása szerint a pesmergák bevonultak Rabijába, a Moszultól északra fekvő város központjában harcok folynak. Előzőleg bevettek két falut, Asz-Szaúdíját és Mahmúdíját. Légicsapásoktól támogatva a kurdok támadást intéztek a Moszultól mintegy 60 kilométerre fekvő Zumar város ellen is. A légi támogatásról annyi tudható, hogy az iraki légierő naponta hajt végre küldetéseket, míg a dzsihadisták ellen alakult koalíció - elsősorban amerikai és francia - gépei célzott csapásokat mérnek az LÁ állásaira. • A koalíció kedden hajnalban Szíriában is folytatta támadásait, két újabb csapást intézve Ain-el-Arab (kurd nevén Kobáni) környékén, miközben az LÁ erői a török határnál fekvő városnak, Szíria harmadik legnagyobb kurd városának a „kapujában” állnak - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű szíriai emigráns szervezet. Rami Abdel, az OSDH igazgatója, kedden arról tájékoztatott, hogy Szíriában több mint 223 halálos áldozata van az egy hete tartó bombázásoknak. A legfrissebb adatok szerint az áldozatok közül 211-en voltak a szélsőséges dzsihadista szervezet tagjai. Rajtuk kívül 22 civil esett áldozatul az Egyesült Államok és szövetségesei által indított légi támadásoknak. Egy magas rangú iráni tisztségviselő tegnap Bejrútban azt nyilatkozta, hogy országa katonai felszerelést fog szállítani a libanoni hadseregnek a szélsőséges muzulmán erők elleni harcra. Ali Sámháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács igazgatója közölte, ennek részleteit a libanoni védelmi miniszter közelgő teheráni látogatása során jelentik majd be. A libanoni hadsereg két hónapja vív harcot muzulmán fegyveresekkel a Szíriával közös határ térségében. (Forrás: MTI/AFP/dpa/AP/Reuters) 2014. október 1., szerda