Magyar Szó, 2014. október (71. évfolyam, 228-254. szám)

2014-10-01 / 228. szám

Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Tüntettek Barcelonában a referendum felfüggesztése miatt Több száz tiltakozó vonult tegnap az utcára Barceloná­ban azután, hogy a spanyol alkotmánybíróság előző este felfüggesztette a november 9-ére tervezett népszavazást. A tüntetők a katalán főváros különböző kerületeiben gyülekez­tek, végül a spanyol kormány barcelonai kirendeltségének, épületénél találkoztak. Az épület előtt a földre helyeztek egy transzparenst, amelyen ez állt: „Engedetlenség a népszavazá­sért, a függetlenségért”. A tüntetők polgári engedetlenséget hirdettek, elutasítják a spanyol alkotmánybíróság eljárását, és továbbra is a népszavazás megtartását követelik. A demonst­ráción felszólalt David Fernandez katalán parlamenti képvi­selő, aki azt mondta: a Franco-diktatúra óta eltelt időszak­ban ez volt a legsúlyosabb támadás a demokrácia ellen. A megmozdulások ezzel nem értek véget, a függetlenségért küzdő ANC Katalónia-szerte tüntetéseket hívott össze... Cameron: A brit unió ezerszer fontosabb, mint az európai Ezerszer fontosabbnak tartja a brit kormányfő a brit uniót, mint az Európai Uniót. David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszu­sán nyilatkozott a BBC rádiónak. A riporter felidézte, hogy Cameron a skót népszavazás előtt azt mondta: megszakadna a szíve, ha Skócia távozna a brit unióból. Arra a kérdésre, hogy milyen kifejezést használna, ha Nagy-Britannia távoz­na az EU-ból. Cameron kijelentette: „hozzávetőleg ezerszer” erősebb érzelmek fűzik az Egyesült Királysághoz, mint az EU-hoz. „Az Egyesült Királyság megőrzése szívügy, az EU- hoz fűződő viszonyban a pragmatizmus érvényesül” - fogal­mazott, hozzátéve: ha nem érzi úgy, hogy az EU-tagság Nagy-Britannia érdekében áll, akkor nem fog az uniós tagság fenntartása mellett érvelni. Már korábban is jelezte, hogy a brit EU-tagságról 2017-ben esedékes népszavazás kampányában csak a London által követelt uniós refor­mok megvalósulása esetén fogja támogatni Nagy-Britannia további uniós tagságát. Kim Dzsong Unt bokatöréssel műtötték Bokatöréssel műtötték Kim Dzsong Un észak-koreai veze­tőt szeptember közepén Phenjanban - írta kedden egy dél-koreai újság, amelynek értesülése szerint Kim mindkét bokáját megműtötték, és kórházban ápolják. A lap idézett egy forrást, aki nemrégiben Észak-Koreában járt, és azt mondta: „Kim Dzsong Un júniusban megsérült a jobb bokáján, ami azzal végződött, hogy mindkét bokája eltört, mert ellátatlanul hagyta a sérülést”. E szerint a forrás szerint Kimet szeptember közepén megműtötték, a Bonghva Klini­kán, ahol azóta is lábadozik. Kórtermét testőrök vigyázzák, és szigorú a biztonsági felügyelet. Rendkívüli állapot hatvan dél-francia településen A hirtelen lezúduló eső és azt követő áradások által érintett hatvan települést a dél-franciaországi Montpellier környé­kén természeti katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította a belügyminisztérium. Hérault megyében előző este több mint 300 milliméternyi csapadék esett, amely az átlagos éves mennyiségnek csaknem a fele. Montpellier belvárosában egy óra alatt 91 milliméternyi eső esett, a város köztereit teljesen elárasztotta a medréből kilépett Lez folyó, többen kajakkal közlekedtek az utcákon... Aláírták az amerikai-afgán biztonsági szerződést Tegnap aláírták az amerikai-afgán biztonsági szerződést, amelynek értelmében az év vége után is maradhatnak ameri­kai katonák Afganisztánban. A kétoldalú megállapodást Hanif Atmar afgán nemzetbiztonsági tanácsadó és James Cunningham, az Egyesült Államok kabuli nagykövete írta alá a dél-ázsiai ország fővárosában, egy nappal Asraf Gáni, új afgán elnök beiktatása után. Gáni elődje, Hamid Karzai nem volt hajlandó aláírni ezt a szerződést, amely pedig azért fontos, mert decemberben lejár az amerikai és a szövetséges csapatok afganisztáni mandátuma, és a NATO harci küldeté­sének lejárta után az erősen lecsökkentett létszámú amerikai és más erőknek az országban maradásához új jogi felhatal­mazásra van szükségük. (Forrás: MTI/Reuters/Kyodo­ Beta/AP Mim Sió Egymilliárddal legyőzhető az eb­ola? Szabó József Rohamosan nő az ebolajárvány áldoza­tainak a száma, és félő, hogy a legveszé­lyeztetettebb területeken, vagyis Nyu­gat-Afrikában több állam is belerokkan a vírus okozta gyógyíthatatlan betegség­be. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a térségben a járvány sújtotta, koldus­szegény országok még mélyebbre sül­­ lyedhetnek. Az ebolavírus 1976-ban jelent meg először. Akkor is Afrikában. A betegség az idén (febru­árban) a nyugat-afrikai Guineában ütötte fel a fejét. Azóta átterjedt Libériára, Sierra Leoné­ra, Szenegálra, Nigériára, a Kongói Demokra­tikus Köztársaságra és más országokra. Több afrikai kormány már a nyáron egészségügyi vészhelyzetet hirdetett meg, a járványt mégsem sikerült megfékezni. Az eddigi ebolajárványok közül az idei a legsúlyosabb. A lázzal, fejfájás­sal, hasmenéssel, hányással, valamint belső és külső vérzéssel járó gyógyíthatatlan betegség már csaknem 3100 ember halálát okozta, az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) ugyan­akkor közel hétezer fertőzöttről is tud. Az áldo­zatok és betegek száma azonban sokkal nagyobb lehet, mert némelyik afrikai országban a ható­ságok eltitkolják az adatokat. Nyugat-Afrika a legveszélyeztetettebb, közülük pedig Libériát érte a legnagyobb csapás. A legtöbben ebben az országban haltak meg (eddig 1830-an), és itt a legmagasabb a fertőzöttek száma, amely megközelíti a 3500-at. A WHO attól tart, hogy a járvány még kilenc hónapig is tombolhat. Az amerikai hatóságok pedig úgy vélik: az év végéig akár 1,4 millió ember is megfertőződhet a leginkább veszé­lyeztetett Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. A három országban összesen mint­egy húszmillióan élnek. A legveszélyeztetettebb sok okozta járványok ellen. Európai egészség­országban, Libériában, ám a 4,5 millió lakos­­ügyi szakértők ugyancsak a globális ebolajár­ra csupán negyvenöt (más forrás szerint szár) vány veszélyét vizionálják, amely szerintük azért orvos és alig ezer ápoló jut. Másutt sem sokkal fenyeget, mert a nemzetközi közösség hónapok jobb a helyzet. Sőt, az egészségügy mellett óta tétlenül szemléli a betegség nyugat-afrikai haldoklik a gazdaság, az oktatás és sok más is­ pusztítását. Nyílt levelükben felszólították az A bajt tetézi, hogy a külföld fokozatosan elfor­ európai kormányokat, hogy mielőbb nyújtsanak túl ezektől az afrikai országoktól­ hatékony segítséget Afrikának. Az ebola-fenyegetésről a múlt héten az A Nemzetközi Valutaalap a minap 130 millió ENSZ-ben külön tanácskozást szerveztek, dollár azonnali segélyt hagyott jóvá Guineának. A résztvevők közül Barack Obama amerikai Libériának és Sierra Leonénak. A Világbank elnök arra figyelmeztetett, hogy Afrikában már is jelezte: 400 millió dollárra emeli a járvány nem egészségügyi válság tapasztalható, ennél sújtotta országoknak nyújtott támogatását. Az sokkal komolyabb a helyzet. Szerinte az ebola Európai Unió eddig 150 millió dollárt adom,­­„egyre nagyobb fenyegetést jelent a regionális nyozott. Az ENSZ azonban úgy számol, hogy és a globális biztonságra”. Obama világméretű fél év alatt egymilliárd dollár kellene a gyilkos összefogást sürgetett az ebolához hasonló vírus kór megfékezéséhez. Az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières - MSF) független segélyszervezet tagjai egy fertőzöttet helyeznek a libériai fővárosban, Monroviában hevenyészve kialakított karantén egyik ágyára. A halálos kór eddig Libériában szedte a legtöbb áldozatot; hivatalos adatok szerint 1830-an haltak meg, a fertőzöttek száma pedig 3500-ra tehető Beta/AP A szakadár délkelet-ukrajnai régiók legfeljebb a jövő tava­szig tarthatnak ki - véleke­dett a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lapnak nyilatko­zó ukrán politológus. Ugyan­ebben az újságban az úgyne­vezett Új-Oroszország (Novo­rosszija) egyik vezetője vi­szont Ukrajna szétesését jó­solta arra az időszakra. Ihor Szemirolosz kijevi poli­tológus azt nyilatkozta a függet­len orosz napilapnak, hogy még az úgynevezett „zöld emberkék” sem tudják megingatni a hely­zetet Harkiv megyében. A Krím félsziget március 21-ei Oroszor­szághoz csatolása előtt a területen jelzés nélküli, terepszínű egyen­ruhába öltözött fegyveresek jelen­tek meg. Vlagyimir Putyin orosz államfő a krími népszavazást köve­tően közölte, hogy orosz fegyvere­sek „biztosították” a referendum lebonyolításához szükséges rendet és nyugalmat a területen. A kijevi szakértő a Nyezaviszi­maja Gazetának nyilatkozva azt mondta, hogy Harkiv megyében, valamint a Donyeck és Luhanszk megyékkel szomszédos többi ukrán régióban is erősödik Ukraj­na egységének a támogatása. Az ottani lakosok szerinte nem akar­ják, hogy náluk megismétlődjön mindaz, ami az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki és luhanszki népköztársaságokban” történik. Szemirolosz szerint a donyec­ki és luhanszki szakadár régiók legfeljebb a jövő tavaszig tarthat­nak ki, mert azokban „marginá­lis, egymással harcoló csoportok uralkodnak, amelyek a lakosság kevesebb mint felére támaszkod­nak”. Példaként említette, hogy a Donyeck megye különböző területein élők - képzettségük és társadalmi öntudatuktól függően - egymástól eltérően vélekednek a régió Ukrajnától való elszakításá­­ról. Szerinte ezt nem vették számí­tásba az „Új-Oroszország projek­tum” ideológusai, és a harkivi események bebizonyították, hogy „semmiféle Új-Oroszország nem jön létre”. Az ukrán politológus egyúttal elismerte, hogy a nyuga­lom és béke nem áll egyhamar helyre Délkelet-Ukrajnában. Ezzel ellentétben Oleh Carjov, az úgynevezett Novorosszija parla­menti elnöke ugyancsak a Gazetá­nak kifejtette, hogy a jövő tavaszra „Ukrajna darabjaira hullik”. A feb­ruár végi hatalomváltásig Ukrajná­ban kormányzó Régiók Pártja volt parlamenti frakcióvezetője Moszk­vában nyilatkozott az orosz lapnak. Szerinte a szeptember 5-én kötött minszki tűszüneti megállapodás valójában a délkelet-ukrajnai felke­lők teljes győzelme, minthogy a jelenlegi kijevi hatalom nem képes létezni háborúskodás nélkül. Carjov elmondta, hogy stratégiai céljuk Oroszország részévé tenni Délkelet-Ukrajnát, de tudják, hogy ez a Kreml számára több okból sem lehetséges. Azt sem zárta ki, hogy hamarosan egész Ukrajnából Új- Oroszország lesz. Közölte, hogy már nem akarják a föderalizációt, hanem le akarják győzni a kijevi hatalmat, és fel akarják szabadítani Ukrajnát a fasizmus alól. A szakadár ukrán politikus sze­rint Moszkvának a délkelet-ukraj­nai térségben zajló folyamatok iránti megértését bizonyítja, hogy oroszok, beleértve a titkosszolgá­lati embereket is, közvetlenül részt vettek a Donyec-medencei katonai műveletek irányításában. Carjov azt állította, hogy a felkelők a fegyvere­ket ukrán egységektől zsákmányol­ták, és a harcosaikat humanitárius segélyekből és „más forrásokból” fizetik. (Forrás: MTI) UKRÁN VÁLSÁG A szakadárok jövő tavaszig tarthatnak ki?! Novorosszija parlamenti elnöke szerint már nem akarják a föderalizációt, hanem fel akarják szabadítani Ukrajnát a fasizmus alól Kurd ellenoffenzíva Észak-Irakban Ellenoffenzívát indítottak a kurd erők tegnap a kora hajnali órákban Észak-Irakban a terület számos tele­pülését megszálló szélsőséges Iszlám Állammal (IÁ) szemben - közölték pesmerga (kurd harcos) tisztek. A hadműveletek három fronton zajlanak, a dzsihadis­­ták kezén lévő Moszultól északra, Kirkuk olajvárostól délre és a szíriai határnál. Egy magas rangú kurd tiszt elmondása szerint a pesmergák bevonultak Rabijába, a Moszultól északra fekvő város központjában harcok folynak. Előzőleg bevettek két falut, Asz-Szaúdíját és Mahmúdíját. Légicsapásoktól támogatva a kurdok támadást intéztek a Moszultól mintegy 60 kilométerre fekvő Zumar város ellen is. A légi támogatásról annyi tudha­tó, hogy az iraki légierő naponta hajt végre küldetése­ket, míg a dzsihadisták ellen alakult koalíció - első­sorban amerikai és francia - gépei célzott csapásokat mérnek az LÁ állásaira. • A koalíció kedden hajnalban Szíriában is folytat­ta támadásait, két újabb csapást intézve Ain-el-Arab (kurd nevén Kobáni) környékén, miközben az LÁ erői a török határnál fekvő városnak, Szíria harma­dik legnagyobb kurd városának a „kapujában” állnak - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központ­ja (OSDH) nevű szíriai emigráns szervezet. Rami Abdel, az OSDH igazgatója, kedden arról tájékoztatott, hogy Szíriában több mint 223 halálos áldozata van az egy hete tartó bombázásoknak. A legfrissebb adatok szerint az áldozatok közül 211-en voltak a szélsőséges dzsihadista szervezet tagjai. Rajtuk kívül 22 civil esett áldozatul az Egyesült Államok és szövetségesei által indított légi támadásoknak. Egy magas rangú iráni tisztségviselő tegnap Bejrút­ban azt nyilatkozta, hogy országa katonai felszere­lést fog szállítani a libanoni hadseregnek a szélső­séges muzulmán erők elleni harcra. Ali Sámháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács igazgatója közölte, ennek részleteit a libanoni védelmi miniszter közelgő teheráni látogatása során jelentik majd be. A libanoni hadsereg két hónapja vív harcot muzulmán fegyveresekkel a Szíriával közös határ térségében. (Forrás: MTI/AFP/dpa/AP/Reuters) 2014. október 1., szerda

Next