Magyar Szó, 2014. december (71. évfolyam, 280-303. szám)

2014-12-02 / 281. szám

MŰVELŐDÉS kult@magyarszo.com ............... ...........Minttó.................... ui köütve« Harry Hole helyett A fiú Nem fejezte be Jo Nesbo a tizedik kötet után Harry Hole nyomozó történeteit, csupán pihentetni, nyilatkozta egy interjúban. Addig pedig, amíg az önpusztító rendőr pihenőn van, megkaptuk Nesbotől A fiút Sonny egy fiatal kábítószer­­függő, aki börtönben ül. Drogért cserébe magára vállal olyan bűncselekményeket, amelyeket nem ő követett el. Van azon­ban egy sajátos kisugárzása, a rabok hozzá járnak meggyón­ni bűneiket. Sonny évekkel korábban elveszítette az édesap­ját, aki öngyilkos lett. Rendőrként egy búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben beismeri, hogy az alvilág besúgója volt. Egy napon aztán az egyik rab elmondja Sonnynak, hogy az apja nem volt besúgó, csak bemártották. Ekkor Sonny kiszökik a börtönből, és elkezdi az igazságosztást... Tarjányi Péter - Dosek Rita: Forradalmár A Tarjányi-Dosek szerzőpáros korábban a balkáni hábo­rúkkal és a Vatikánhoz köthető titkosszolgálati ügyekkel foglalkozó regényekkel mutatkozott be, ezúttal egy történel­mi kémregényt, pontosabban trilógiát alkottak. Ennek első darabja a Forradalmár, amely az első világháború eseményei mögé enged bepillantást, tények és megtörtént események alapján. Gróf Eszterházy Richárdnak, az Osztrák-Magyar Monarchia kémjének azt kell kiderítenie, milyen hadititko­kat adott el a birodalom legveszedelmesebb ellenségének a császári és királyi hírszerzés vezetője. A bűnügy felderítésé­be Ritter István budapesti detektívet is bevonják, akire egye­di nyomozási módszerei miatt figyelt fel a császári titkos­­szolgálat. A kémpáros ott van a szarajevói merényletnél, egyes csatatereken, illetve az októberi forradalom kirobban­tása körül is akad némi szerepük. Yrsa Sigurcardóttir: Emlékszem rád Három reykjavíki fiatal érkezik a világvégi, lakatlan Hesteyri faluba, hogy felújítsanak és vendégházzá alakítsanak egy régi épületet. Az új lakók már kezdettől fogva úgy érzik, mintha nem lennének egyedül: különös hangokat hallanak, ráadásul egy-két nap után olyan dolgok jelennek meg a ház körül, amelyeket nem ők vittek oda, beleértve két keresztet is a helyi temetőből. Eközben a fjord túlpartján lévő városká­ban meglepő esethez riasztják a rendőrséget: valaki minden látható ok nélkül betört a helyi óvodába, és teljesen feldúl­ta azt. Megtudják, hogy ugyanez ugyanitt megesett már egyszer, valamikor az ötvenes években. Az esethez kikül­dött rendőrnő a frissen a városba érkezett pszichiáter, Freyr segítségét kéri, aki válását és fia eltűnését próbálja kiheverni a nyugalmasnak tűnő környéken. ■ bajk DESIRÉ NEMZETKÖZI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL Akrobatikus mozdulatsorok, lírai pillanatok A halandóság feltételei - A budapesti Hodworks előadása a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színpadán A színpadon két férfi és két nő - a budapesti Hodworks táncosai -, akik kíváncsian vizsgálják a kapcsolatokat ember és ember közt, a testiség és nemiség módozatait, határait. A halandóság feltételei című előadást a Desiré nemzetközi színházi fesztiválon láthattuk. Egy férfi és egy nő, két férfi és két nő, két férfi néhány percre létrejövő teljesen egymás felé fordu­ló figyelme, testi kontaktusa, egymásra találása, miközben a fantasztikus akrobatikus mozdulat­sorok és a lírai pillanatok váltják egymást. Mintha a reális téren és időn kívüli birodalomban, egy gátak nélküli világban, az érzékek paradicsomában léteznének, mozognának abban az egy óra tizenöt percben a táncosok, amíg tart az előadás. Erre az időre megnyílik az ösztönök világa, a tudatalatti birodalma. Valószínűleg nem véletlen, hogy az előadásban nem hangzanak el értelmes körmon­datok, csak halandzsaszöveg, illetve olyan artiku­­látlan hangok, amelyek a táncos érzéseinek a kife­jezésére az adott pillanatban a legalkalmasabbak. A finom, ironikus humort sem nélkülözi ez az előadás, amely szembesíti a nézőt a másik iránti feltétlen bizalomhoz, testiséghez, nemiséghez való viszonyulásával. Fantasztikusan egymásra rétegezett ruhadara­bokban kezdik a Hodworks táncosai a produkci­ójukat, előadás közben le- és felkerülnek, külön­böző funkciót kapnak ezek a textíliák, az előadás végére a táncosok teljesen összevissza cserélik egymás közt ezeket az öltözködési darabokat. Még csak annyit az előadásról, amely kore­ográfusa Hód Adrienn volt: A halandóság felté­telei című produkciót az idei évad 20 legkiemel­kedőbb kortárs táncelőadása közé válogatta az Aerowaves londoni székhelyű nemzetközi szer­vezet. ■ m.k. Megjelent Gyarmati Fanni naplója A Radnóti-házaspár életét és környezetét bemutató két kötet hétfőn került a boltokba. Az 1200 oldalas napló 1935-től 1946-ig követi Radnóti Miklós feleségének és múzsájának életét, valamint a házasság mindennapjait. A napló bejegyzéseinek 1946 szeptemberénél szakad vége, pár héttel azután, hogy az 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten eltemették. A tegnap megjelent kötetekben bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet mindennapjaiba egy egyre jobban fasizá­­lódó országban, feltárulnak a baráti összejövetelek, a párizsi utazások, a mindennapi apró-cseprő ügyek, és betekintést nyerhetünk egy fiatal felnőtt, dolgozó nő életébe, aki legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből, ahogy csak lehet, segítse férje költői kibontakozását. Megismerhetjük, hogy a házaspár életét hogyan teszi egyre nehezebbé a mindennapi erőszak, a nélkülözés, a kiszolgáltatottság és az ember­telen törvények tucatjai. Azután, hogy Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdos­nia, hazatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel próbálta megmenteni családját - derül ki a műből. (kultúrpart.hu) „Fontos, hogy ne felejtsünk” „Laborfalvi Rózától Törőcsik Mariig...” címmel indít vetélkedőt a teátrum történeté­ről a Nemzeti Színház. Vidnyánszky Attila igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a felejtés ellen szeretnének tenni. A versenyre 10. és 11. osztályos tanulók négyfős csapatainak és felkészítő tanárainak jelentkezését várják. A feladatok színháztör­téneti kutatást, kreativitást és informatikai eszközök használatát igénylik. A vetélkedő négyfordulós, az első három forduló feladatait az interneten keresztül kell beadni, a negyedik a legjobb négy csapat részvételével a Nemzeti Színházban zajlik 2015 májusában. „Fontos, hogy ne felejtsünk” - hangoztatta Vidnyánszky Attila, hozzátéve: a vetélkedő az alapelképzelé­seikből fakadó ötlet. „Gyorsan elfelejtett világ a miénk, zseniális színészek tűnnek el egyik pillanatról a másikra, és jönnek generációk, akik már nem is isme­rik őket” - mondta, hozzátéve, hogy amikor a kaposvári egyetemen felvételiztetett, megdöb­bent azon, hogy már Ruttkai Éváról sem tudják a fiatalok, hogy kicsoda. Az igazgató elmondta: saját eszközeikkel próbálnak tenni ez ellen a vetélkedő megrende­zésével. „Úgy gondolom, hogy ez is egy fontos ügy lehet, főleg ha sok gyereket mozgat meg” - jegyezte meg. „Ez is egy kísérlet, hogy hogyan fog működ­ni, az menet közben kiderül” - mondta a direk­tor, kiemelve, hogy a szintén középiskolák számára szervezett Ádámok és Évák ünnepe jól működött a Nemzeti Színházban is, és remé­li, hogy az új program hasonlóan sikeres lesz. Hozzátette: a vetélkedőt folyamatos programnak tervezik, amely szélesedne, csiszolódna. „Az a baj, hogy az új színészvilág is felejtés, gyorsan pörgő életünk radíroz, töröl, és ezáltal eltűnik a lényeg is” - jegyezte meg. Ezt szeretnék megakadályozni azzal is, hogy - egy egységes nagy gondolat mentén - a páholyaikat, a kister­met is elnevezik a színházművészet nagyjairól. A még névtelen páholyaikat két színésznőről fogják elnevezni, ahogy az előző névadásokat, ezt is megszavaztatják majd a nézőkkel - fűzte hozzá. Beszélt arról, hogy előadásaikhoz beava­tó, ráhangoló programokat is szerveznek, és a társulat színészei ellátogatnak az iskolákba. Ezek a programok folytatódnak, és szélesíteni is fogják a diákoknak szóló kínálatot. Az új, színháztörténeti vetélkedő győztes csapatai táblagépeket, könyvutalványokat, színházje­gyeket nyernek, az első helyezett csapat isko­lájába pedig egy tanítási napra „kitelepül” a Nemzeti Színház. „Úgy képzeljük el, hogy ha az iskolában van fogadókészség, az egész napot ott töltjük, minden osztályban rendhagyó irodalomórákat tartunk színészek, dramaturgok részvételével, majd egy előadásba csúcsosodik az ottlétünk” - fogalmazott. Vidnyánszky Attila elmondta: az iskolában valamelyik saját vagy beregszászi befogadott produkciót adnák elő, akár egy alternatív szín­házi produkcióban megszületett osztályszínhá­zi előadást is elvihetnek. Földes László Hobo vagy Udvaros Dorottya önálló estje is eljátszha­tó, továbbá több ehhez hasonló, erre alkalmas produkció is készül már. „A bőség zavarában vagyunk ilyen szempontból” - mondta az igaz­gató, hozzátéve, hogy a kelléktárból érdekes tárgyakat, jelmezeket is be fognak mutatni a diákoknak. A versenyre a csapatok jelentkezését január 4-ig várják, az első forduló feladatait január 5-én publikálják. A zsűrit Udvaros Dorottya, Rubold Ödön és Mátyássy Bence színművész, valamint Ablonczy László újságíró, kritikus, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója alkotja. 2014. december 2., kedd

Next