Magyar Szó, 2014. december (71. évfolyam, 280-303. szám)

2014-12-02 / 281. szám

2014. december 2., kedd Diósi Árpád Az advent az V. században, a gallikán liturgia területén alakult ki. Ekkor még vízkeresztkor kereszteltek, és az advent a keresztelésre szóló háromhetes előké­születi időt jelentette. Az V. századra a karácsony ünnepe elterjedt és előtérbe került, az advent pedig átkerült karácsony elé, és hathetesre nyúlt, Szent Márton napjától december 24-ig tartott. Róma az V. században, valószínűleg Szent Simp­licius pápa­ idejében fogadta be négyva­­sárnapos változatában. Alapgondolata a megtestesülésben közénk érkező Krisztus városa volt. Az írországi ktori liturgiában az advent az ítéletre érkező Krisztus vám­jával gazdagodott, ezt később az ír misszi­onáriusok terjesztették el Európában. A középkorban a négy vasárnap további jelentéssel bővült, ami után az advent az Úr négy eljövetelét állítja szemünk elé: először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor jön el, és készülni kell az eljövetelére. A katolikus egyházban advent liturgi­kus színe a lila (viola), mely a bűnbána­tot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnap­ján, örömvasárnap (gaudete vasárnap - Örvendjetek az Úrban) az Úr eljövete­lének közelségét ünnepük; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az advent kiemelkedő napjai az örömvasárnap és a december 17. és 24. közötti hét. Az adventben a Mária-tisztelet is megnyilvánult hajna­li miséken és az Ó-antifónákon (nevük onnan ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek) keresztül. Régebben az advent Advent böjti idő volt, mivel a keresztények az Úr eljövetelét bűnbánó lélekkel várták. Kele­ten december 15-től, a gallikán liturgia területén december 11-től (Márton-napi lúd) böjtöltek. A latin egyház egyéb terü­letein csak hús- és tejterméktilalom volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia területé­re XIV. Kelemen 1774-ben csak szerdai, pénteki és szombati szigorú böjtöt írt elő, ami 1918-ig volt érvényben, karácsony vigíliája, vagyis december 24-e pedig 1956-ig volt szigorú böjti nap. Az adventi időszak kezdetét soká­ig harangszóval jelezték. A korábban heti három-, majd kétnapos (szerdai és pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás hagyomány­­őrzőbb vidékeken még a XX. század közepén is szokásban volt az idősebbek körében. A legutóbbi évtizedekig kerül­ték az adventi időszak alatt a zajos mulat­ságokat, táncot, lakodalmat sem tartot­tak, számos kocsmában csak utasokat szolgáltak ki. Az advent hagyományos vallásos alaphangulatát Közép-Európa­­szerte a hajnali mise, a roráte jelentette. Ez jellegzetesen közép-európai hagyo­mány, angyali vagy aranyos misének is nevezték, amelyhez azonban pogányos varázscselekedetek, különösen szerelmi varázslások sokasága fűződött. Roráte előtt minden ótat, istállót be kellett zárni, harangozás előtt jártak ugyanis a boszor­kányok. Ha az eladósorban lévő leány hajnalban három kis darabot letépett a harangkötélből, és azt hajfonó pántliká­jában viselte, farsang idején sok kérőre számíthatott. Főképp katolikus vidéke­ken a gyermekek kántálása jelezte az advent kezdetét. Karácsonyi énekeket, jókívánságokat tolmácsolva járták a falut, némi adomány reményében. Sok helyütt szokás volt, hogy a gyermekek énekszó­val, csengetéssel keltegették a híveket, hogy a szentmisére odaérjenek. Az adventi időszak jellegzetes hagyomá­nyai közé tartozik az adventelés (kántálás) és a szálláskeresés is. Karácsony vigíliáján vagy az előtte levő adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók. A kántá­­lók a házaknál engedélyt kértek az éneklésre, azt az ablak alatt vagy a házban adták elő. Ezután valamilyen ajándékot kaptak, majd megköszönték, és mentek tovább. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódtak köszön­tők, jókívánságok, rigmusok, prózai szöve­gek is. A karácsonyi kántáló énekek közül a legrégebbi réteghez tartozik a „Csordapász­torok...” kezdetű, melynek első ismert alakja a Cantus Catholici 1651-es egyházi énekgyűjteményben is szerepel. Kedvel­tek a „Mennyből az angyal...” és a „Pász­torok keljünk fel” kezdősorú karácsonyi énekek, melyek már a 18. századi énekes­könyvekben is szerepelnek, a betlehemes játékaink azon jelenete, amely Szűz Mária és Szent József betlehemi szálláskeresését jeleníti meg. A szálláskeresést karácsony előtt kilenc este kilenc családnál végezték, miközben a Mária és József szálláskeresé­séről és a vak és kéz nélküli lány csodás gyógyulásáról szóló verses legenda valame­lyik változatát is elénekelték. Az Alpokban, Salzburg tartományban például még ma is szokás, hogy az adventi hetekben a váran­dós Máriát ábrázoló szobrot vagy Mária és József betlehemi szálláskeresését ábrázoló képet adnak tovább házról házra, énekszó és imádság kíséretében. Ugyancsak erre az időszakra esik számos jeles nap, amelyeknek népi hagyo­mányköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz (András, Borbála, Miklós, Luca - disznóölő Szent András napjától kezdődnek meg a disz­nóölések és disznótorok). Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely a téli időszak vallásos mágikus népi szokáshagyomá­nyának nagy részén érezteti hatását. Horváth Zsolt Világszerte újabb amerikai őrület hódít, amelyet nemes egyszerűséggel fekete pénteknek neveznek. Mielőtt az elnevezés kapcsán a kedves olvasó egy zs-kate­­góriás horrorfilmre gondolna, nézzük csak meg, hogy konkré­tan miről is van szó. A fekete péntek (Black Friday) elnevezést 1966-ban Philadelphiában kezdték el használni a hálaadást követő pénteki napra, utalván a nagyszámú vásárló miatt hirtelen megnövekedett közlekedésre. Ugyanis ezzel a nappal kezdődik meg Amerikában a karácsonyi bevásárlóidény, ami hatalmas dugókkal és a belvárosi boltokhoz siető bevásárlók miatt tömött járdákkal érdemelte ki a cseppet sem hízelgő nevet. A későbbiek­ben maguk a kereskedők is átvették a kifejezést, arra utalva, hogy a hatalmas forgalmuk miatt a könyvelésükben ekkor mennek át a pirosból (veszteséges állapot színe a könyvelésben) a feketébe, vagyis kezdenek nyereségesek lenni, az átlagvásárlóból pedig a pénzén kívül gyakran a legrosszabbat hozza ki ez a nap. Mert Mert valljuk be őszintén, az üzletek által ezen a napon nyújtott 70-90 százalékos kedvezmények hatására még az ilyesmi­re legimmúnisabb szürke eminenciás is könnyen konzumidiótává válik, s hirtelen része lesz annak a megvadult tömegnek, amely mellett ilyenkor Attila hunjai is békés óvodásoknak tűnnek valljuk be őszintén, az üzletek által ezen a napon nyújtott 70-90 százalékos kedvezmények hatására még az ilyesmire legimmú­nisabb szürke eminenciás is könnyen konzumidiótává válik, s hirtelen része lesz annak a megvadult tömegnek, amely mellett ilyenkor Attila hunjai is békés óvodásoknak tűnnek. A világ többi része is eleinte a sokszor tettlegességig fajuló vásárlási rohamokról szóló, megrázó képeken, beszámolókon keresztül ismerte meg ezt a napot, de ettől függetlenül mára egyre több helyen vetette meg a lábát. Többek között Magyaror­szágra is elérkezett a legújabb amerikai (és angol) őrület, s több kereskedő már egy héttel a hivatalos dátum előtt megtartotta a maga fekete péntekét. Példának okán az Extreme Digital elne­vezésű internetes áruház több mint 300 terméket tett akcióssá a honlapján, nem egyet közülük 70 százalékos kedvezménnyel, sőt még a termékek szállítását is bérmentessé tette. A cég honlapja az akciónak köszönhetően már a reggeli órákban összeomlott, a nap végén pedig a szokásos forgalom 30-szorosát érték el, amit egyértelmű sikerként könyveltek el. Egy másik e-kereskedelem­­mel foglalkozó cég viszont kivárt, s ettől függetlenül november 28-án ők is learatták a babérokat. A bevallásuk alapján 800 millió forintot termeltek az akció ideje alatt. A „klasszikus” kereskedelmi cégeknél viszont közel sem kattantak rá a vadiúj őrületre. Igaz, állításuk szerint enélkül is szép forgalmat produkálnak az ünnepek előtti időszakban. S most joggal teszi fel a kérdést az olvasó, hogy mi a helyzet nálunk? Szülővárosomban, legalábbis információim szerint, egy cég csatlakozott a „mozgalomhoz”, de nem tapasztaltam, hogy vásárlók százai rohamozták volna meg a boltjukat. Különben is, anyagi helyzetünk ismeretében szerény véleményem szerint legtöbben a Nemzetközi Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) által ugyanerre a napra meghirdetett fekete lyuk péntekéhez (Black Hole Friday) csatlakoztak. Kormányunk ugyanis a csil­lagászati képződményhez hasonlóan továbbra is mindent elnyel, s semmit sem, vagy pedig legalábbis keveset térít vissza. Ez pedig a megélhetéshez is édeskevés, nemhogy a boltok megro­hamozásához. Ez nem Amerika, ahol a fránya imperializmus a szakadék szélén tántorog. Mi ugyanis egy határozott lépéssel most is megelőztük őt. Ez nem Amerika Italia) velemeny@magyarszo.com VÉLEMÉNY Százesztendős tanulság Ludwig Emil December 2-án az osztrák-magyar csapatok elfoglalják Belgrádot. Nem kell megijed­ni, az akadémiai Történeti kronológiából másoltam ide a hírt a száz évvel ezelőtti események sorából. A szerb főváros meghódítása egyébiránt csak harmadszorra sikerült. Egy hónappal a szarajevói merénylet után, 1914. július 28-án üzent hadat a Monar­chia Szerbiának, a döntést kalapdobáló tömegek ünnepelték Budapesten. A közös hadsereg békelétszáma félmillió fő volt, a mozgósítással további kétmillióval nőtt a hadra fogható állomány - beleértve egy bizonyos Josef Svejk nevű, 91 -es tartalékos budweisi gyalogost is, akit kerekes kocsiban tolt sorozásra a takarítónője. A világszerte ismert cseh történet parabola, a valóságban másként formálódott a dráma. A hadvezetőség a 2. magyar hadsereget vetette be a balkáni hadjáratban, a csapatok szállítása már a mozgósítás előtt megkezdődött délre, a Dunán és a folyó menti vasutakon. Szerbia hadereje eltörpült a támadók mellett: a kétszázezer főnyi mozgósított mellett további ötvenezer velük szövetséges montenegrói katona alkotta. A magyar tábori tüzérség napok alatt rommá lőtte a Kalemegdánt - Belgrád folyón túli erődítményét a kibontakozott közelharcban azonban jelentős veszteségeket szenvedett. A mivelünk potenciális szövetséges törökök irányába folytatott támadó hadjárat augusztus 12-én elakadt a Drinánál, csapatainkat az ütközetben súlyos veszteségek érték. Időközben megkezdődött a Monarchia hadseregének felvonulása a háborúba belé­pett Oroszország felé is a németek jobb oldalán. Augusztus 23-tól négy magyar hadsereg több mint egymillió katonája nyomult előre a Kárpátokon túli - galíciai - területeken át az orosz határig. Ott azonban véget is ért a hadjárat, az oroszok ellenlökése szeptember közepére a Kárpátok előteréig visszavetette a mieinket. Az óriási emberveszteséggel - háromszázezer magyar halottal - járó kudarcról a hivatalos, szigorúan cenzúrázott sajtó mélyen hallgatott, az emberek fel sem fogták a tragédiát; szeptember 26-án a pesti Király Színházban Vágó Géza Nagy dolog a háború című vígjátékát (!) játszották. A német keleti hadsereg sorra nyerte ütközeteit, ezenkívül még a Limanova körzetében védelembe szorult magyaroknak is képes volt segítséget nyújtani. A berlini hadvezetőség a k. u. k.-kollégákat okolta a galíciai kudarcért, mondván, hogy a 2. magyar hadsereget túl sokáig lekötötte Szerbiában, ezért nem volt erőegyen­súly a keleti fronton. Valóban: szeptemberben megint megpróbálkozott a 2. hadsereg utat nyitni a török határ irányában, az eredmény újabb kudarc és emberveszteség lett. Ennek dacára harmadik támadást is parancsolt a közös bécsi vezérkar. mm m&arc Hium m «­­jjr ».»sas*a•** ** *»• Magyar Hírlap November 5-én elindultak a Száva és a Dráva menti hídfőállásaikból a magyar és osztrák - köztük horvát, szlovén és cseh nemzetiségű - katonák. A visszavonuló szerb csapatok nyomában járva tíz nappal később foglalták el Valjevót, majd november 29-től, háromnapi tipródás után, a hozzá közeli fővárost is. Az idézett kronológia azt azonban már nem írja meg, hogy december másodika után egy nappal a magukat összeszedő szerbek revánsot vettek, és hatnapi harc után, december 8-án visszafoglalták Belgrádot. A mi seregünk erre válaszul még a korábbi hídfőállásokat is feladva - Potiorek generális parancsára - kiürítette a déli hadszínteret, ami által végleg meghiúsult a - november 15-én hadba lépett - Törökországgal tervezett közvetlen kapcsolat. A Monarchia vesztesége délkeleten százötvenezer fő volt halottakban és sebesül­tekben, további hetvennégy katona eltűnt. Ismerjük a jó öreg versikét: „Egy szög miatt a patkó elveszett. A patkó miatt a ló elve­szett. A ló miatt a lovas elveszett. A lovas miatt a csata elveszett. A csata miatt az ország elveszett. Máskor verd be jól a patkószeget!” (Angol népköltés, Károlyi Amy fordítása.) Meglehet, hogy erőltetett a hasonlat, de a lényeget illetően ez történt Magyarországgal is 1914 és 1918 között. A vakon militáns Ferenc Ferdinánd provokatív látogatása az okkupárt Boszniában merényletet provokált, a trónörökös halála elégtételt követelt, az emiatti ultimátum háborúhoz vezetett, a harcra felkészületlen, fafejű és húgyágyú császári tábornokok százezer­számra küldték halálba a válogatottan életerős magyar­­ és szláv, sváb stb. - férfiakat, a háborút elvesztettük, Magyarország tönkrement. A folytatást tudjuk, magunk is ismerjük. Máig sem ért véget... Holnap december másodika lesz; azon kívül, hogy száz éve épp ezen a napon foglal­tuk el harmadszor Belgrádot, semmi érdekes, fontos dolog nem kötődik a dátumhoz. Az akkori keleti hadszíntér jókora része ma Ukrajnához tartozik, területén találhatók a Monarchia Galícia tartományának híres városai: Premysl, Lemberg, Csernovic, Tarnopol, Brody, Strij, a régi magyar Ungvár, Munkács és Beregszász. Az ország 1991-ben szakadt ki a szovjet-orosz birodalomból, lett független állammá. Miután a szegénységen kívül tekintélyes fegyveres erőt és atomkészletet örökölt a bátyuskától, 1994-ben Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Ukrajna egyezményt írt alá az ország területi integritásának védelméről. Alig telt el húsz év a budapesti szerződés aláírása óta, és vészes konfliktus színte­re lett Ukrajna. Kijev az orosz etnikum egyesülési törekvése és a Nyugat gazdasági étvágya közé szorult. Megtörtént az egyoldalú területmódosítás, az ország külföldi érdekcsoportok túsza, titkos „tanácsadók” irányítják. Megtörtént „a merénylet” is: mintegy háromszáz utas halt meg egy repülőgép lelövésekor, a lehetséges tettesek, vagyis a szemben álló felek egymásra mutogatnak. Az Európai Unió felől nézve mi, magyarok vagyunk a legközelebbi nyugati szomszédai Ukrajnának. Aki tud imádkozni, advent idején imádkozzon a békéért!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék