Magyar Szó, 2015. február (72. évfolyam, 25-47. szám)
2015-02-02 / 25. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com 2 Nbmto RÖVIDEN ISZLÁM ÁLLAM Lefejezték a túszt Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet állítólag lefejezte a fogságában levő japán újságírót, Goto Kendzsit. A terrorszervezet szombat este tett közzé egy videoüzenetet, és néhány órával később a japán védelmi miniszter azt mondta róla: nagy valószínűséggel hiteles. Az iszlamista honlapokat figyelő, SITE nevű amerikai szervezet közölte: a felvételen egy angolul folyékonyan beszélő terrorista azt mondja, Goto Kendzsit bosszúból végzik ki, mert Japán „felelőtlenül részt vesz” a nemzetközi koalíció dzsihadisták elleni „megnyerhetetlen” háborújában. „Nemcsak Kendzsit öljük meg, hanem minden japánt, akivel csak találkozunk” - mondta. A brit kiejtéssel beszélő dzsihadista ugyanaz, mint aki az IÁ korábbi hasonló videofelvételein beszélt - állítja a SITE. A felvételen semmilyen utalás nincs a jordániai pilótára, aki szintén az LA fogságában van. Abe Sindzó japán miniszterelnök közölte, hogy „mélységesen felháborítja” az Iszlám Állam bejelentése. „Aljas, hitvány terroristacselekedet ez, amelyen mélységesen fel vagyok háborodva” - mondta újságírók előtt, láthatóan megrendülve. Hozzátette, hogy Japán soha nem fog engedni a terroristáknak, és azon lesz a nemzetközi közösséggel együtt, hogy az igazságszolgáltatás elé állítsák Goto gyilkosait. Japán továbbra is nyújt humanitárius segélyt azoknak az országoknak, amelyek felvették a harcot az Iszlám Állammal - tette hozzá. Abe kifejezte sajnálkozását Goto családjának az újságíró halála miatt és külön amiatt, hogy a tokiói kormány nem tudta megmenteni a férfi életét. Köszönetet mondott minden országnak, amely támogatta Japánt ebben az ügyben. Goto meggyilkolását az amerikai és a francia elnök, valamint a brit kormányfő is elítélte. (MTI) SZÍRIA Buszrobbanás Mintegy heten meghaltak és húszan megsebesültek vasárnap Damaszkusz belvárosában, ahol robbanás történt egy autóbuszon - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A detonáció a több száz éves El-Hamídíje bazárnál történt, a középkori citadella közelében. Ez a városrész ritkán volt harcok, merényletek színtere a polgárháború kezdete óta. Rámi Abder-Rahmán, a londoni központú OSDH emigráns szervezet igazgatója szerint a libanoni rendszámú busz libanoni síita zarándokokat szállított, akik vallásuk szent helyeit keresték fel a szíriai fővárosban. A libanoni Al-Manár tv, a radikális síita Hezbollah televíziója hasonlóképpen számolt be a történtekről, azt is közölve, hogy a járművön elhelyezett pokolgép robbant fel. A Bassár el-Aszad elnök kormánya ellett küzdő, az Al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő An-, Nuszra Front viszont Twitter-oldalán azt írta, hogy egyik tagja robbantotta fel magát a járművön. (MTI) A BANGLADES Gyári tűzeset Tizenhárom ember meghalt egy műanyaggyárban keletkezett tűz során a bangladesi főváros, Dakka ipari negyedében - közölte vasárnap a rendőrség. A tájékoztatás szerint a lángok Mirpur negyedben csaptak fel szombat este. A tűzet valószínűleg egy transzformátor robbanása okozta. A gyárban mintegy ötvenen tartózkodtak a baleset idején. A dolgozók többségének sikerült kimenekülnie. A tűzoltóknak mintegy három órás munkával sikerült megfékezniük a lángokat. (MTI) KÍNA Ezrek az utcán Ezrek vonultak az utcára vasárnap Hongkongban, hogy emlékeztessék a városvezetést, továbbra is ki akarják fejezni véleményüket a választási reform kiszélesítéséről - számolt be a megmozdulásról helyszíni tudósításában a South China Morning Post (SCMP) című lap online változata. A Polgári Emberi Jogok Frontja nevű szervezet, amely a tiltakozó felvonulást meghirdette, 13 ezerre tette a Victoria parkból indult demonstrálók számát, míg a rendőrség 6600-ra, illetve a csúcsponton 8000-re. Daisy Csan a szervezők képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a vártnál kevesebben jöttek el, és ez számára azt jelzi, hogy az embereket már nem elégíti ki a tiltakozás hagyományos formája. Mint mondta, megvizsgálják, milyen új, kreatív módon mozgósíthatják majd a kormányzati politikával elégedetleneket. Ugyanakkor közölte, nem készülnek a polgári engedetlenség kezdeményezésére. A tavalyi területfoglaló tüntetéssorozatot meghirdető, az általános választójog kiterjesztését, vagyis a választhatóság szabadságát követelő Foglald El a Központot! mozgalom alapítói vasárnap ugyancsak ott voltak a tömegben. (MTI) AMERIKA Sztrájk az olajiparban Sztrájkot hirdettek vasárnap hét amerikai olajfinomítóban és két vegyipari üzemben, így támogatva a szakszervezet munkaügyi és bérkövetelését. Előzőleg a tárgyalások elakadtak az olajvállalatokkal. A cégek az olcsó olaj okozta anyagi nehézségekre hivatkoznak, de a munkabeszüntetés önmagában is hozzájárulhat a kőolaj és az üzemanyagok árának emelkedéséhez. A sztrájk miatt leálló telephelyek az amerikai olajipari kapacitás több mint 10 százalékát adják. A szakszervezet új hároméves országos megállapodást szeretne. Az általa képviselt dolgozók munkahelyei az amerikai olajipari kapacitás több mint kétharmadát teszik ki. (MTI) 2015. február 2., hétfő Mattarella pápai áldással dolgozhat Az olasz államfő első beszédében hangsúlyozta: reményt kell adni a nehéz helyzetű honfitársainak Szabó József Negyedik nekifutásra az olasz parlamentben államfővé választották Sergio Mattarellát, a kormány vezető erejét adó balközép Demokrata Párt (PD) jelöltjét. A hétvégi szavazáson a 73 éves politikust az 1009 voksoló csaknem kétharmada támogatta, illetve segítette új tisztségébe, hétéves megbízatási időre. Előzőleg (múlt csütörtök óta) háromszor is sikertelenül próbálkoztak megválasztásával. Az eredményes voksolás után nem sokkal Ferenc pápa áldását küldte az elnökre és az olasz nemzetre. Sergio Mattarella a 89 éves, baloldali Giorgio Napolitanót váltja fel, aki január 14-én - idős korára hivatkozva - mondott le. Napolitano volt az első olasz politikus, aki kétszer egymás után töltötte be az elnöki tisztséget; először 2006-ban, majd 2013-ban választották meg. A jogász végzettségű Mattarella hazája első szicíliai származású államfőjeként - február 3-án - kezdheti meg új munkáját a római Quirinale-palotában. Szerepköre főképp protokolláris (ceremoniális) feladatokra szorítkozik, de a belpolitikai instabilitásáról ismert, sőt az utóbbi, recessziós években a társadalmi feszültségeiktől sem mentes Olaszországban az ő jogkörébe tartozik a parlament feloszlatása és a választás kiírása is. Első beszédében azt hangsúlyozta, hogy reményt kell adni a nehéz helyzetű honfitársainak, akik közül 13,5 százaléknak nincs munkája, és már csaknem hatmillió él szegénységben. A politikai életbe több mint harminc éve kapcsolódott be. Nagyon sokáig az olasz kereszténydemokrata politikai hagyomány képviselője volt, és arról volt ismert, hogy „egyenes gerinccel politizál”. A kereszténydemokratákat 2007- ben ott hagyta, hogy részt vegyen a jelenleg (koalícióban) kormányzó PD megalakításában. Azóta is a párt tagja. Honfitársai erkölcsös politikusnak tartják. Sokan azért támogatják, mert kerüli az adócsalásért elítélt botrányhős, többszörös exkormányfő Silvio Berlusconit és jobboldali pártját, a Forza Italiát is. Nem sokkal azután lépett politikai pályára, hogy fivérét, Szicília tartományi elnökét 1980- ban meggyilkolta a Cosa Nostra r maffiaszervezet. A veterán politikusnak számító Mattarella 1983 óta parlamenti képviselőként és öt kormányban miniszterként dolgozott. Egy ideig (1998-ban és 1999-ben) a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltötte. Később a szakmájába vágó elfoglaltságot talált magának, 2011-ben alkotmánybíró lett. Ismerői visszahúzódó, a nyilvánosságot kerülő személynek tartják. A média pedig csak „szürke emberként” emlegeti, de kizárólag azért, mert többnyire ilyen színű öltönyt hord. Korábbi kollégái és párttársai ugyanakkor nagy munkabírását és munkaszeretetét hangsúlyozzák, miközben azt sem mulasztják el megjegyezni, hogy a II. világháború után tizenkettedikként megválasztott elnök igazi könyvmoly. Beta/AP Sergio Mattarella több mint harminc éve kapcsolódott be a politikai életbe Újabb heves harcok Ukrajnában Nem jutottak megállapodásra az összekötő csoport tagjai SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ Újabb tizenhárom ukrán katona halt meg huszonnégy óra alatt az Oroszország támogatta szeparatista lázadók elleni harcokban az ország keleti részén, további húsz katona pedig megsebesült az összecsapásokban - közölték a hírügynökségek, Volodimir Poljovij kijevi katonai szóvivő vasárnapi nyilatkozatára hivatkozva. A helyi hatóságok mintegy hét civil haláláról is beszámoltak. A hírügynökségi jelentések szerint a civil áldozatok közül hárman Luganszk régiójában, további hárman pedig Donyeck körzetében vesztették életüket, ráadásul az utóbbi térségben 19 sebesültje is volt az erőszaknak. Egy civil Debalcevében halt meg, ahol mind hevesebb harcok dúlnak az ukrán hadsereg és az oroszbarát lázadók között. A város stratégiai fontosságú település a két szeparatista várost, Donyecket és Luganszkot összekötő úton. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az utóbbi napokban az összesen 25 ezer fős lakosságú Debalcevét mintegy ezren hagyták el. A településen a régió rendőrfőnöke szerint nincs áram, víz, fűtés és kommunikáció. Szombaton újabb, immáron a tizenkettedik orosz humanitárius segélykonvoj lépte át az ukrán határt, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyébe vigye szállítmányát - közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma, amelynek adatai szerint az egyenként több mint 80 segélyszállító kamionból álló konvojok egyaránt 750 tonna árut szállítottak a két nagyvárosba, főként élelmiszert, gyógyszert és építőanyagot. Szintén szombaton üléseztek az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai, akiknek azonban nem sikerült megállapodásra jutniuk. A tárgyaláson Kijevet képviselő Leonyid Kucsma volt ukrán államfő az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva a szakadárok küldötteit okolta azért, hogy a tanácskozáson nem sikerült megegyezni az azonnali tűzszünetben és a nehézfegyverek frontvonalról történő kivonásában. Állítása szerint a szakadárok két képviselője ultimátumokat fogalmazott meg Kijev irányába, és nem volt hajlandó fegyvernyugvásról tárgyalni. Denisz Pusilin, a donyecki szakadárok képviselője viszont azt vetette Kijev szemére, hogy a tavaly szeptemberi minszki megállapodásban foglalt frontvonalak mentén akar tűzszünetet kötni, miközben azóta - dacára az elvileg életben levő tűzszünetnek - a szeparatisták újabb területeket szereztek, amelyeket nem hajlandók feladni. A szombati minszki ülésen Kijev és a szakadárok mellett Oroszország, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői is részt vettek. A tárgyalásokkal azonos időben Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt az ukrán válságról. Berlin közlése szerint Merkel leszögezte, hogy a fegyverszüneti megállapodásnak kell a válságmegoldás kiindulópontjának lennie. A hírügynökségi jelentések emlékeztetnek arra, hogy a felek szeptemberben Minszkben már kötöttek egy fegyverszüneti megállapodást, amelyet azonban nem tartottak be. Egyebek mellett éppen ennek a béketervnek a végrehajtásáról is sikertelenül próbáltak megegyezni a Minszkben megtartott ülésen, a felek ugyanis eltérő módon értelmezik a tizenkét pontos dokumentumban foglaltakat. Alekszanar Katusin/Milka Orosz humanitárius segélyt szállító teherautók a kelet-ukrajnai Donyeck közelében