Magyar Szó, 2015. március (72. évfolyam, 48-73. szám)

2015-03-02 / 48. szám

2015. március 2., hétfő MkkkM kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ3 A szó összeköt, fedezete sorstárssá tesz bennünket Ünnepelt az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége Az egyetlen kárpátaljai napilap, az ungvári Kárpáti Igaz Szó szer­­nak műkedvelői is. A hetente háromszor megjelenő lap készítőit helyi, kesztősége szerény, de színvonalas műsorral ünnepelte jogelődjének, a országos és külföldről érkezett kollégák méltatták elismerő szavakkal. A Munkás Újság megjelenésének 95. évfordulóját. Hazai és külföldi vendég Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete nevében Tóth Lívia, a romániai gek, kollégák jelenlétében nemcsak a kis szerkesztőség elszánt csapata kollégák nevében Rácz Éva, szerkesztőségünk nevében pedig Léphaft Pál mutatkozott be, hanem a vidék tánchagyományát ápoló csoportjai­ köszöntötte a kárpátaljai kollégákat. ■ haft Az ungvári magyar főkonzul köszönti a Kárpáti Igaz Szó munkatársait Kőszeghy Elemér, a lap főszerkesztője átveszi munkatársunktól a Magyar A Ritmus Néptáncegyüttes Eszenyről Szó ajándékát, Léphart Pál karikatúráját A Rózsa Népdalegyüttes Téglásról Oros András Kettős ünnep az Ifjú Szívekben Szombaton este a P.O. Hviezáoslav Városi Színházban tartották meg a Kakukktojás pozsonyi bemutatóját Kettős ünnepet ül idén az Ifjú Szívek. Hatvan éve alakult az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes, később Ifjú Szívek Magyar Művészegyüttes, és tizenötödik születésnapját ünnepli az Ifjú Szívek Tánc­színház. Szombaton este a P. D. Hviezdos­­lav Városi Színházban tartották meg a Kakukktojás pozsonyi bemutatóját, de a következő hónapok során több külön­leges rendezvényt is szerveznek majd a jubileumok alkalmából. A Művészegyüttes negyvenöt éven át félprofi együttes volt, a táncosok, az énekkar és a zene­kar tagjai szabad idejükben, munka, illetve isko­­a után próbáltak, hétvégeken léptek föl, kivéve hagyományos évi körutat, amikor elsősorban Szlovákia magyarok lakta településein mutatták műsorukat. A Szívek helyzete akkor változott ■g gyökeresen, amikor Hégli Dusán - először gában, később több fórumon - feltette a kérdést: Eperjesen a ruszinoknak, Kassán a romák- Pozsonyban a szlovákoknak lehet hivatásos incegyüttese, miért ne lehetne a magyaroknak sonyban, az Ifjú Szívek alapjaira építve? Kite­­ogy kemény munkával ez a kérdés is megold- Kétezerben már profi táncosok és zenészek tak a Híd (Mostova) utcai épületben, amely­nek termei fokozatosan átépültek, hogy a táncosok minél komfortosabb körülmények közt dolgozhas­sanak. 2007-ben pedig elkészült a színházterem is, ahol nemcsak az együttes lép fel, hanem vendégelő­adásokat, könyvbemutatókat, vitaesteket tartanak, amely így mindenki előtt nyitva áll. A 2015-ös év az évfordulók jegyében telik. Szombaton este a P. D. Hviezdoslav Városi Szín­házban tartották meg a Kakukktojás pozsonyi bemutatója, április 12-én, a kitelepítések napján a Komáromi Jókai Színházban láthatja a közön­ség a Hontalanítást, amely nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarországon is óriási siker volt. Május 28-án jótékonysági műsort ad a Szívek a Minor­ma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kulturális Intézetével együttműködve. Ősszel mutatja be az együttes Finom­hangolás című előadását, amellyel Martin György néptánckutató emléke és munkás­sága előtt tiszteleg. Könyv, CD és DVD készül a Táncszínház 15 év alatt elkészült műsorairól. Év végén a Szívek régebbi nemzedékének tagjai lépnek fel gálaműsorban - tájékoztatott Varsányi László, a Táncszínház igazgatója. A Táncszínház egyik célja, hogy az interaktív műsorokkal fölkeltse a gyerekek érdeklődését a néptánc és a népzene iránt, a felnőtteknek szóló előadásokban pedig olyan témákat dolgoznak fel, amelyek a mai társadalmi életben visszhangoznak. Ilyen a 2005-ben bemutatott Felföldi levelek, amely­ben olyan helyek táncait adta elő az együttes, ahol annak idején Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtött. A Hontalanítás a magyarok kitelepítésére emlékez­tet elsősorban, de a kirekesztés minden formája ellen szól. A kakukktojás táncai sem kizárólag a magyar néptáncból merítenek, ráadásul a műsor azt igazolja, hogy a népművészet nem padlásra, ládafiába való, hét lakattal lezárt valami, hanem napjainkban is élő. S ha a világzene alapja bármilyen népzene lehet, miért ne lehetne a néptánc is alapja a világtáncnak, különösen, hogy egyes modernebb táncok szoros rokonságban állnak például a cigány tánccal - fejtette ki Hégli Dusán koreográfus, a Táncszínház művészeti vezetője. A kettős ünnepen a néző mit is kívánhat egy olyan művészegyüttesnek, amelynek a hitvallá­sa bebizonyítani, hogy a szlovákiai magyarok ugyanolyan alkotó emberek, ugyanúgy értéke­ket hoznak létre, mint a többségi nemzet. A Tánc­színház nézőinek még szótárra sincs szükségük ahhoz, hogy megértsék üzenetét, amelyet tánc­cal és zenével közvetít. Talán nem is az együt­test kell elhalmozni jókívánságokkal, hanem mi, nézők kaptunk sok-sok olyan emlékezetes műsort, amilyen Az ördög tánca, a Magyar tánciskola, a Muzsikáltam én, a Hontalanítás és a többi volt ■ Grendel Ágota - Új Szó RÖVIDEN EGYHÁZAK Templomszentelés Sopronban A Magyar Kormány számára fontos, hogy az igazi értéket hordozó közösségeket támogassa; az elmúlt négy évben mint­egy 1,5 milliárd forinttal járult hozzá a Kárpát-medencei vallási közösségek építkezéseihez - mondta a soproni Árpád-házi Szent Margit-templom felszentelése előtti sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi kapcsolato­kért felelős államtitkára. Hegyi László kifejtette, hogy összesen 47 templom építését támogatták, ebből Magyarországon 33-at, a szomszédos országokban pedig 14-et. Az államtitkár szerint egy templom nemcsak szakrális, hanem közösségi tér is, amely mindnyájunk szellemi épülését szolgálja. Fodor Tamás (Fidesz- KDNP), Sopron polgármestere úgy fogalmazott, hogy a Lőverek városrész közössége méltó templomot kapott szép környezetben, amely ráadásul hiánypótló is. A 70 évvel ezelőtt felszentelt Szent Margit-kápolnát ugyanis kinőtte a közösség, és reményét fejezte ki, hogy az új térben mindenki megtalálja majd a helyét. Pápai Lajos, a győri egyházmegye püspöke arról beszélt, hogy a temp­lomszentelés különleges eseménye a 2015-re meghirdetett Apor­­emlékévnek. Boldog Apor Vilmos vértanú püspök áldotta meg ugyanis fél évszázaddal ezelőtt a lővereki villában található kápol­nát. A megyés püspök elmondta, a templom maga Jézus Krisztus, a kőből épült templom pedig egy jel, ami erre figyelmezteti a hívő embereket. Supka-Kovács Tamás építész arról beszélt, hogy egy olyan teret szeretett volna létrehozni, amely be tudja fogadni azt a közösséget, amelynek ő maga is tagja. A tervek készítésénél figye­lembe vette, hogy a három épületből álló együttesnek - villaépü­let, ahol a kápolna található, harangtorony és templom - modern és barátságos hangulata legyen. A templom homlokzata gótikus boltívet mintáz, és természetes építőanyagokat használtak: téglát, üveget és kőpalát. Bognár István, a plébánia vezetője emlékez­tetett, hogy a templom alapkövét 2013. június 16-án rakták le, amely jelenleg a templom oltára előtt található. Szent Pál apostol gondolata olvasható rajta, amely szerint „a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat”. A templom új épülete 600 négyzetméter alapterületű, 3 szintes, 340 férőhelyes. Az altemplomban mintegy 800-1000 férőhelyes urnatemetőt is kialakítottak, a templom tornyának tetejére pedig egy 7 méter magas keresztet helyeztek el. A templom építése 305 millió forintba került. Egyházi kárpótlásból 140 millió forin­tot kaptak, míg a győri püspökség 40 millió forinttal, a soproni önkormányzat 20 millió forinttal, a kormány pedig 14 millió forinttal támogatta az építkezést. (MTI) ADOMÁNYOZÁS Gyorssegély Kárpátaljára Tízmillió forint értékű gyorssegélyt küld Kárpátaljára a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a nehéz helyzetben lévő családok és egyedülálló idős emberek megse­gítésére - tájékoztatta az MKPK az vasárnap az MTI-t. Ezzel egyidejűleg gyűjtést is hirdet az MKPK: március 15-én minden katolikus templomban a kárpátaljai testvérek javára gyűjtenek - olvasható a közleményben. Azt írták: a hábo­rú sújtotta Ukrajna magyarok lakta vidékén a mindennapi megélhetés is egyre nagyobb gondot okoz. Ma már az átlag­nyugdíj értéke nem éri el a 9 ezer forintot, a minimálbér alig több mint 10 ezer forintot ér, miközben az élelmiszerárak napról napra emelkednek. (MTI) . KÖZFOGLALKOZTATÁS Indul az újabb program Márciusban 6100 közfoglalkoztatottal indul a harmadik kultu­rális közfoglalkoztatási program - közölte az Emberi Erőforrá­sok Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel. Mint felidézték, február 20-án Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a harma­dik programról tartott sajtótájékoztatón kiemelte: „értékalapú közösségszervező munkálatokat szeretnének életre hívni, és a kultúra terjesztésével egy minőségibb életszínvonalat biztosítani azok számára is, akik eddig nem fértek hozzá a kulturális javak­hoz vagy közösségekhez”. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak számának 6100 főre emelésé­vel a települések kétharmadára jut majd szakember. Az Emmi közleményében azt írta: a kulturális közfoglalkoztatottak részt vesznek a települési értékek feltárásában, a helyi rendezvények megvalósításában, a helytörténeti gyűjtemények bővítésé­ben, a közösségi élet újraszervezésében, valamint a kulturális alapellátás bővítésében új módszerekkel, tevékenységekkel. A programot koordináló Nemzeti Művelődési Intézet adatai szerint a program iránt évről évre nő az igény: az első két évben tapasztalt, átlagosan kétezer önkormányzat, civil szervezet és intézmény igényéhez képest most az Emmi által meghirdetett regisztráción 3500 partnerszervezet jelezte részvételi szándékát. A szervezetek között a legnagyobb mértékben az önkormány­zatok száma nőtt: számuk meghaladja az 1600-at, de a részvevő kulturális intézmények, civil szervezetek, közhasznú társasá­gok, egyházak és egyházi szervezetek száma is egyre nagyobb - fejtették ki. Az Emmi szerint a kulturális közfoglalkoztatás sikerességét bizonyítja, hogy az első szakaszban részt vettek 22 százaléka, vagyis csaknem negyede el tudott helyezkedni a program ideje alatt, vagy azt követően. A még folyamatban levő második programban pedig az első négy hónapban a közfoglal­koztatottak tíz százaléka tért vissza az elsődleges munkaerőpiac­ra. A harmadik kulturális közfoglalkoztatási program várhatóan 2016. február 29-éig tart. A program feltételeit, így a kulturális közfoglalkoztatás keretszámát is a Belügyminisztérium közfog­lalkoztatási támogatási programja biztosítja - olvasható az Emmi közleményében. (MTI)

Next