Magyar Szó, 2015. május (72. évfolyam, 98-121. szám)
2015-05-04 / 98. szám
2015. május 4., hétfő Mimit) 3 kitekinto@magyarszo.com KITEKINTO A polgári berendezkedés folytatódik Orbán Viktor szerint a jobboldal elveszítette a médiája egy részét, ezért új elektronikus és nyomtatott médiumokat kell létrehozni A polgári berendezkedés megteremtésének időszakát éljük - mondta Orbán Viktor kormányfő az Echo TV Mélymagyar című, pénteken sugárzott műsorában. Ebben arról is beszélt, „tájékozódási zavar” van a jobboldalon, mert elveszítették a médiájuk egy részét, és szerinte e zavar mindaddig fennmarad, amíg nem jön létre egy új jobboldali nyilvánosság. A miniszterelnök, Fidesz-elnök szerint 2010-14 között forradalom zajlott, amely tavaly győzött, a győztes forradalom után pedig egy új, polgári berendezkedést kell megvalósítani, ami jelenleg is tart. Ennek középpontjában a polgár eszménye, továbbá a munka, a család, az otthon, a rend és a nemzeti függetlenség áll, és ezekben „minden évben teszünk egy lépést előre” - mondta. Fontosnak nevezte „a győztesek társadalmi koalíciójának” egyben tartását, jelezte azonban - utalva az ellenzéki sikert hozó veszprémi és tapolcai időközi parlamenti választásra -, hogy „ebben nem vagyunk mindig sikeresek”. Mint fogalmazott, időnként elveszítik a hangot, amelyen beszélni tudnak az emberekkel. Ennek egyik oka szerinte, hogy már öt éve kormányoznak, és nem viselkednek mozgalomként. „Én is gyakrabban vagyok miniszterelnök, mint pártelnök, holott (...) nemcsak a kormányt kell elvezetni, hanem irányt kell szabni a saját politikai közösségünknek” - fejtette ki. Hangsúlyozta: a kormányzati eredmények maguktól nem hoznak politikai támogatást, „el kell végezni egy igazi mozgalmi, közösségi, politikai munkát is”. Ezt „az elmúlt évben nem végeztük olyan jól és intenzíven, mint ahogy kellett volna” - jegyezte meg. Orbán Viktor emellett „tájékozódási zavarról” beszélt, aminek okát abban látja, hogy elveszítették egy fontos támaszukat, a médiájuk egy részét, amely segített eligazodni a jobboldaliaknak. A média elvesztését azzal magyarázta, hogy konfliktus alakult ki a kormány és a meghatározó méretű jobboldali média tulajdonosai között. Utóbbiak egyben nagybirtokosok is, márpedig a kabinet úgy döntött, a korábbi nagybirtokrendszerből kis- és közepes birtokrendszert hoz létre - vázolta az okot, amely szerinte e feloldhatatlan konfliktus mögött áll. A zavar pedig mindaddig fennmarad, amíg a jobboldali világ - a kevés megmaradt mellé - nem hoz létre új írott és elektronikus médiumokat, nem mozdítja meg szellemi tehetségét, pénzét, szervezőképességét annak a nyilvánosságnak a megteremtéséhez, ahonnan ismét mértékadó információkhoz juthatna. A pártelnökminiszterelnök jelezte, ez nem lehet a kormány feladata, ezért biztatta híveiket, fektessenek ebbe energiát. Példának említette, hogy Liszkay Gábor megvette a Napi Gazdaságot. Összegzése szerint a polgári berendezkedésnek fontos mozzanata lesz, hogy „megtudjuk, van-e bennünk annyi erő, hogy létrehozzuk” ezt a nyilvánosságot. Arra a - Simicska Lajos nagyvállalkozóra utaló - kérdésre, hogy milyen érzés, ha 30 év barátság után leügynöközik az embert, Orbán Viktor azt felelte: van ennél jobb érzés is, és nem is lehet túllépni rajta, de neki az ilyen típusú ügyek személyes vonatkozásait le kell választania az ország ügyeiről. A halálbüntetésről Orbán Viktor azt mondta: korainak tartja megválaszolni a kérdést, hogy be kell-e vezetni a halálbüntetést vagy sem, de fontosnak tartja, hogy beszéljenek róla. Az éles brüsszeli reakciókat úgy értékelte, „demokráciavita állt elő”, szerinte ugyanis „megint ott tartunk”, hogy Brüszszelben egyesek a vitát nem akarják engedni. „És azt ki mondta, hogy egyébként az EU-ban ma emberek által megírt szabályok nem fognak később megváltozni, különösen akkor, ha az európai emberek szeretnék azokat megváltoztatni? (...) Ki mondta, hogy a többi ország polgárainak többsége nem ugyanazt gondolja esetleg, mint mi, magyarok, hogy ezt bizony napirenden kellene tartani?” - tette fel kérdéseit. A bevándorlással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a lakosságszám arányában a legtöbb bevándorló Svédországba érkezik, második helyen viszont Magyarországra, vagyis „Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mint bármelyik nyugat-európai ország”. Szerinte Magyarországnak joga van képviselnie a saját érdekeit. A bevándorlók „addig nem maradnak itt, amíg tovább tudnak menni”, ám előbbutóbb - az osztrákok, a németek és mások döntései nyomán, amikor nem tudnak majd továbbmenni, itt maradnak - mondta. „A mi közösségünk nem akar bevándorlókat látni Magyarországon” - jelentette ki, elutasítva azt az európai elképzelést, amely szerint a kontinens menekülteket fogadna be, majd „szétterítené” őket a tagállamok között. Magyarországnak bevándorlásügyben saját szabályrendszert kell kialakítania, amely „sok tekintetben eltér majd a mostani európai szabályozástól” - foglalt állást, jelezve, hogy szerinte - bár nagy harc lesz, de - van esély a magyar szabályozás uniós elfogadtatására. A kormányfő azt is mondta: meg kell segíteni azokat az államokat, ahonnan a bevándorlók érkeznek, hogy ott lehessen emberhez méltó életük. (MTI) Orbán Viktor volt az első vendége Bayer Zsolt újraindult műsorának, a Mélymagyarnak magyarhirlap.hu Irinej pátriárka új pravoszláv templomot szentelt fel Pécsett Új szerb pravoszláv templomot emeltek Pécsett, a két ókeresztény hittérítőről, Szent Andronikoszról és Szent Juniáról elnevezett épületet a szerb pravoszláv egyház első számú vezetője, Irinej pátriárka szentelte fel vasárnap. Szent Andronikosz és Szent Junia a hagyomány szerint Szent Pál rokonai és tanítványai voltak. Andronikoszt Pannónia első püspökeként tisztelik. A Zrínyi Miklós utcában található templom az egyházak helyi értékeinek bemutatását segítő Értékes Pécs program keretében, 90 millió forintból épült fel. A beruházás amellett, hogy jobb feltételeket teremt a vallásgyakorláshoz, az udvarán álló régi imaházban kiállított regionális egyházmegyei gyűjtemény megnyitásával növeli a város turisztikai vonzerejét. Az állandó kamarakiállítás negyven, baranyai templomokból származó, főként a XVIII.XIX. századi ikonosztázt, azaz az ortodox liturgiában használt képfalat, és néhány kegytárgyat vonultat fel. Az eseményen Irinei pátriárka azt hangsúlyozta, hogy az egyház jelenléte nem luxus, hanem az egyik legfontosabb dolog a világban, azért van szükség rá, mert az örökkévalóság rendjét teremti meg. Úgy vélte: miközben az ember büszkévé vált tudományos és kulturális eredményeire, erkölcsileg egyre mélyebbre süllyedt az idők folyamán. „A rengeteg igazságtalanság, a harcok, háborúk azért történnek, mert nincs megfelelő hitünk az emberi méltóságban” - mondta. Hozzátette, az egyház azon fáradozik, hogy pótolja azt, ami hiányzik: az emberi méltóság, a személyiség tiszteletét. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára történelmi eseménynek nevezte az új szerb ortodox szentély felszentelését, szavai szerint ehhez hasonló esemény nagyon régóta nem történt Magyarországon. Megjegyezte: ez iránymutatóul szolgál azoknak, akik ma a világ egyes részein templomokat rombolnak, keresztényeket gyilkolnak. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere örömének adott hangot, hogy a soknemzetiségű baranyai megyeszékhely a szerb ortodox templom felszentelésével záruló Értékes Pécs programja keretében lehetővé tette a vallási értékek felújítását, bemutatását, s a kultúra városaként hozzájárult a vallási kultúra erősödéséhez. (Az MTI alapján) Levél a Velencei Bizottság elnökének a magyarságot ért jogsérelmekről Levélben tájékoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét a romániai magyarságot ért jogsérelmekről - közölte vasárnap az RMDSZ hírlevele. Kelemen Hunor sérelmezte, hogy sem a romániai magyarság képviselőit, sem a romániai Kisebbségkutató Intézet szakértőit nem hívták meg a román külügyminisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által szervezett csütörtöki kisebbségvédelmi konferenciára, amelyen a Velencei Bizottságnak - az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértői testületének - az elnöke is elismerően szólt a román kisebbségvédelmi modellről. „Úgy véljük, ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén. Határozott álláspontunk, hogy nem az államnak kell eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét” - fogalmazott az RMDSZ elnöke levelében. Kelemen Hunor hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a Velencei Bizottság ne csak kirakat-konferenciákon értesüljön a nemzeti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is kapjon tájékoztatást. Levelében 14 pontban foglalta össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket. Elsőként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetét említette, ahol évek óta nem alkalmazzák a magyar tagozat önállóságát biztosító oktatási törvényt. Megemlítette a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépést, valamint azt, hogy a bíróságokon csak elméletben biztosítják az anyanyelvhasználat jogát, és a helyi önkormányzatok egy része a törvényes előírások ellenére nem hajlandó kétnyelvű feliratokat kihelyezni. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a román állam a régiók átszervezéséről szóló vitában figyelmen kívül hagyja azt az elvet, hogy a közigazgatás átalakítása nem módosíthatja hátrányosan a kisebbségek arányát egy közigazgatási egységen belül. Azt is megemlítette, hogy biztonságpolitikai stratégiatervezetében a román belügyminisztérium veszélyforrásnak tekinti a nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit. Kelemen Hunor közölte, hogy a román külügyminisztérium 2012 óta nem hajlandó elkészíteni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazására vonatkozó jelentését, és a kommunista diktatúra idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása szinte teljesen leállt, sőt a visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégiumot bírósági úton visszaállamosították. „Úgy véljük, a magyar nemzeti közösség és a román állam között az együttműködés keretei sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt figyelemmel kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániában” - fogalmazott levelében az RMDSZ elnöke. (MTI) RÖVIDEN Beperelték a rendőrfőnököt Fenyegetésért tett büntető feljelentést, és indított erkölcsi kártérítési polgári pert Valentin Bretfelean marosvásárhelyi rendőrparancsnok és a helyi rendőrség ellen 12 olyan marosvásárhelyi személy, aki felszólítást kapott, hogy távolítsa el a házáról a kétnyelvű utcanévtáblát, de ezt nem tette meg. A város önkormányzatának alárendelt, Bretfelean által vezetett rendőrség múlt héten 30 ezer és 50 ezer lej (2,1 millió és 3,5 millió forint) közötti bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a kétnyelvű táblát. (MTI) A magyarság értékeit kutatták a Drávaszögben A magyarság értékeit kutatták egyetemisták a Drávaszögben a múlt héten - számolt be róla szombaton az M1 aktuális csatorna. Magyar egyetemisták olyan szellemi, kulturális és természeti értékeket kutattak fel a Drávaszög-Szlavónia térségben, amelyek a magyarság megmaradását szolgálják, és később akár a hungarikumok közé is bekerülhetnek. A programot a Lakiteleki Népfőiskola szervezte. Lezsák Sándor, a népfőiskola alapítója elmondta, hogy az egyetemisták a magyarlakta falvakban olyan értékeket kutatnak fel, amelyek segítségével lehetségessé válik egy drávaszögi értéktár összeállítása. A beszámoló szerint az egyetemisták 21 településen jártak. (MTI) Könyvadomány a kárpátaljai magyar szervezeteknek Több mint 5000 kötetnyi magyar nyelvű könyvet kaptak kárpátaljai szervezetek a kultúráért felelős államtitkár segítségével - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel szombaton. A közlemény szerint a pécsi Minerva Könyvtár költözése miatt kéttonnányi könyv vált szabad felhasználásúvá, az állomány elhelyezésében a könyvtár a kultúráért felelős államtitkárság segítségét kérte. Az államtitkárság közreműködésével a könyvek április elején eljutottak a Kárpátaljai Pedagógusszövetséghez, amely vállalta a szétosztás megszervezését. (MTI)