Magyar Szó, 2015. május (72. évfolyam, 98-121. szám)

2015-05-04 / 98. szám

2015. május 4., hétfő Mimi­t) 3 kitekinto@magyarszo.com KITEKINTO A polgári berendezkedés folytatódik Orbán Viktor szerint a jobboldal elveszítette a médiája egy részét, ezért új elektronikus és nyomtatott médiumokat kell létrehozni A polgári berendezkedés megteremtésének időszakát éljük - mondta Orbán Viktor kormány­fő az Echo TV Mélymagyar című, pénteken sugárzott műsorában. Ebben arról is beszélt, „tájékozó­dási zavar” van a jobboldalon, mert elveszítették a médiájuk egy részét, és szerinte e zavar mindaddig fenn­marad, amíg nem jön létre egy új jobboldali nyilvánosság. A miniszterelnök, Fidesz-elnök szerint 2010-14 között forrada­lom zajlott, amely tavaly győzött, a győztes forradalom után pedig egy új, polgári berendezkedést kell megvalósítani, ami jelenleg is tart. Ennek középpontjában a polgár eszménye, továbbá a munka, a család, az otthon, a rend és a nemzeti függetlenség áll, és ezek­ben „minden évben teszünk egy lépést előre” - mondta. Fontosnak nevezte „a győztesek társadalmi koalíciójának” egyben tartását, jelezte azonban - utalva az ellenzéki sikert hozó veszprémi és tapolcai időközi parlamenti válasz­tásra -, hogy „ebben nem vagyunk mindig sikeresek”. Mint fogalmazott, időnként elveszítik a hangot, amelyen beszél­ni tudnak az emberekkel. Ennek egyik oka szerinte, hogy már öt éve kormányoznak, és nem visel­kednek mozgalomként. „Én is gyakrabban vagyok miniszterel­nök, mint pártelnök, holott (...) nemcsak a kormányt kell elvezet­ni, hanem irányt kell szabni a saját politikai közösségünknek” - fejtet­te ki. Hangsúlyozta: a kormányzati eredmények maguktól nem hoznak politikai támogatást, „el kell végez­ni egy igazi mozgalmi, közössé­gi, politikai munkát is”. Ezt „az elmúlt évben nem végeztük olyan jól és intenzíven, mint ahogy kellett volna” - jegyezte meg. Orbán Viktor emellett „tájéko­zódási zavarról” beszélt, aminek okát abban látja, hogy elveszítették egy fontos támaszukat, a médiá­juk egy részét, amely segített eliga­zodni a jobboldaliaknak. A média elvesztését azzal magyarázta, hogy konfliktus alakult ki a kormány és a meghatározó méretű jobboldali média tulajdonosai között. Utób­biak egyben nagybirtokosok is, márpedig a kabinet úgy döntött, a korábbi nagybirtokrendszerből kis- és közepes birtokrendszert hoz létre - vázolta az okot, amely szerinte e feloldhatatlan konfliktus mögött áll. A zavar pedig mindaddig fenn­marad, amíg a jobboldali világ - a kevés megmaradt mellé - nem hoz létre új írott és elektronikus médiumokat, nem mozdítja meg szellemi tehetségét, pénzét, szer­vezőképességét annak a nyilvá­nosságnak a megteremtéséhez, ahonnan ismét mértékadó infor­mációkhoz juthatna. A pártelnök­miniszterelnök jelezte, ez nem lehet a kormány feladata, ezért biztatta híveiket, fektessenek ebbe energiát. Példának említette, hogy Liszkay Gábor megvette a Napi Gazdasá­got. Összegzése szerint a polgári berendezkedésnek fontos mozza­nata lesz, hogy „megtudjuk, van-e bennünk annyi erő, hogy létrehoz­zuk” ezt a nyilvánosságot. Arra a - Simicska Lajos nagy­­vállalkozóra utaló - kérdés­re, hogy milyen érzés, ha 30 év barátság után leügynöközik az embert, Orbán Viktor azt felelte: van ennél jobb érzés is, és nem is lehet túllépni rajta, de neki az ilyen típusú ügyek személyes vonatko­zásait le kell választania az ország ügyeiről. A halálbüntetésről Orbán Viktor azt mondta: korainak tart­ja megválaszolni a kérdést, hogy be kell-e vezetni a halálbüntetést vagy sem, de fontosnak tartja, hogy beszéljenek róla. Az éles brüsszeli reakciókat úgy értékelte, „demok­ráciavita állt elő”, szerinte ugyanis „megint ott tartunk”, hogy Brüsz­­szelben egyesek a vitát nem akarják engedni. „És azt ki mondta, hogy egyébként az EU-ban ma embe­rek által megírt szabályok nem fognak később megváltozni, külö­nösen akkor, ha az európai embe­rek szeretnék azokat megváltoz­tatni? (...) Ki mondta, hogy a többi ország polgárainak többsége nem ugyanazt gondolja esetleg, mint mi, magyarok, hogy ezt bizony napirenden kellene tartani?” - tette fel kérdéseit. A bevándorlással kapcsolat­ban arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a lakosságszám arányá­ban a legtöbb bevándorló Svédor­szágba érkezik, második helyen viszont Magyarországra, vagyis „Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mint bármelyik nyugat-európai ország”. Szerinte Magyarországnak joga van képvi­selnie a saját érdekeit. A bevándor­lók „addig nem maradnak itt, amíg tovább tudnak menni”, ám előbb­­utóbb - az osztrákok, a németek és mások döntései nyomán­­, amikor nem tudnak majd továbbmenni, itt maradnak - mondta. „A mi közösségünk nem akar bevándorlókat látni Magyarorszá­gon” - jelentette ki, elutasítva azt az európai elképzelést, amely szerint a kontinens menekülteket fogad­na be, majd „szétterítené” őket a tagállamok között. Magyarországnak bevándorlás­ügyben saját szabályrendszert kell kialakítania, amely „sok tekintetben eltér majd a mostani európai szabá­lyozástól” - foglalt állást, jelezve, hogy szerinte - bár nagy harc lesz, de - van esély a magyar szabályo­zás uniós elfogadtatására. A kormányfő azt is mondta: meg kell segíteni azokat az államo­kat, ahonnan a bevándorlók érkez­nek, hogy ott lehessen emberhez méltó életük. (MTI) Orbán Viktor volt az első vendége Bayer Zsolt újraindult műsorának, a Mélymagyarnak magyarhirlap.hu Irinej pátriárka új pravoszláv templomot szentelt fel Pécsett Új szerb pravoszláv templomot emeltek Pécsett, a két ókeresztény hittérítőről, Szent Andronikoszról és Szent Juniá­­ról elnevezett épületet a szerb pravosz­láv egyház első számú vezetője, Irinej pátriárka szentelte fel vasárnap. Szent Andronikosz és Szent Junia a hagyo­mány szerint Szent Pál rokonai és tanít­ványai voltak. Andronikoszt Pannónia első püspökeként tisztelik. A Zrínyi Miklós utcában található templom az egyházak helyi értékeinek bemutatását segí­tő Értékes Pécs program keretében, 90 millió forintból épült fel. A beruházás amellett, hogy jobb feltételeket teremt a vallásgyakorláshoz, az udvarán álló régi imaházban kiállított regionális egyházmegyei gyűjtemény megnyitásával növeli a város turisztikai vonzerejét. Az állandó kamara­kiállítás negyven, bara­nyai templomokból származó, főként a XVIII.­­XIX. századi ikonosztázt, azaz az ortodox litur­giában használt képfalat, és néhány kegytárgyat vonultat fel. Az eseményen Irinei pátriárka azt hang­súlyozta, hogy az egyház jelenléte nem luxus, hanem az egyik legfontosabb dolog a világban, azért van szükség rá, mert az örökkévalóság rendjét teremti meg. Úgy vélte: miközben az ember büszkévé vált tudományos és kulturális eredményeire, erköl­csileg egyre mélyebbre süllyedt az idők folya­mán. „A rengeteg igazságtalanság, a harcok, háborúk azért történnek, mert nincs megfe­lelő hitünk az emberi méltóságban” - mond­ta. Hozzátette, az egyház azon fáradozik, hogy pótolja azt, ami hiányzik: az emberi méltóság, a személyiség tiszteletét. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtit­kára történelmi eseménynek nevezte az új szerb ortodox szentély felszentelését, szavai szerint ehhez hasonló esemény nagyon régóta nem történt Magyarországon. Megjegyezte: ez irány­mutatóul szolgál azoknak, akik ma a világ egyes részein templomokat rombolnak, kereszténye­ket gyilkolnak. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere örömének adott hangot, hogy a soknemzeti­ségű baranyai megyeszékhely a szerb ortodox templom felszentelésével záruló Értékes Pécs programja keretében lehetővé tette a vallási érté­kek felújítását, bemutatását, s a kultúra városa­ként hozzájárult a vallási kultúra erősödéséhez. (Az MTI alapján) Levél a Velencei Bizottság elnökének a magyarságot ért jogsérelmekről Levélben tájékoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét a romániai magyarságot ért jogsérel­mekről - közölte vasárnap az RMDSZ hírlevele. Kelemen Hunor sérelmezte, hogy sem a romániai magyarság képviselőit, sem a romániai Kisebbségkutató Intézet szakértőit nem hívták meg a román külügyminisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által szervezett csütörtöki kisebbségvé­delmi konferenciára, amelyen a Velencei Bizottságnak - az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértői testületének - az elnöke is elismerően szólt a román kisebbségvédelmi modellről. „Úgy véljük, ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és anti­demokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén. Határozott álláspontunk, hogy nem az államnak kell eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szerve­zeteknek kell meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét” - fogalmazott az RMDSZ elnöke levelében. Kelemen Hunor hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a Velen­cei Bizottság ne csak kirakat-konferenciákon értesüljön a nemze­ti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is kapjon tájékoztatást. Levelében 14 pontban foglalta össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket. Elsőként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetét említette, ahol évek óta nem alkalmazzák a magyar tagozat önállóságát biztosító oktatási törvényt. Megem­lítette a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépést, valamint azt, hogy a bíróságokon csak elméletben biztosítják az anyanyelv­használat jogát, és a helyi önkormányzatok egy része a törvényes előírások ellenére nem hajlandó kétnyelvű feliratokat kihelyez­ni. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a román állam a régiók átszervezéséről szóló vitában figyelmen kívül hagyja azt az elvet, hogy a közigazgatás átalakítása nem módosíthatja hátrányosan a kisebbségek arányát egy közigazgatási egységen belül. Azt is megemlítette, hogy biztonságpolitikai stratégiatervezetében a román belügyminisztérium veszélyforrásnak tekinti a nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit. Kelemen Hunor közölte, hogy a román külügyminisztéri­um 2012 óta nem hajlandó elkészíteni a Regionális és Kisebb­ségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazására vonatkozó jelen­tését, és a kommunista diktatúra idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása szinte teljesen leállt, sőt a visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégiumot bírósági úton visszaállamosították. „Úgy véljük, a magyar nemzeti közösség és a román állam között az együttműködés keretei sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint az Európai Unió kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt figyelemmel kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániá­ban” - fogalmazott levelében az RMDSZ elnöke. (MTI) RÖVIDEN Beperelték a rendőrfőnököt Fenyegetésért tett büntető feljelentést, és indított erkölcsi kárté­rítési polgári pert Valentin Bretfelean marosvásárhelyi rendőr­parancsnok és a helyi rendőrség ellen 12 olyan marosvásárhe­­lyi személy, aki felszólítást kapott, hogy távolítsa el a házáról a kétnyelvű utcanévtáblát, de ezt nem tette meg. A város önkor­mányzatának alárendelt, Bretfelean által vezetett rendőrség múlt héten 30 ezer és 50 ezer lej (2,1 millió és 3,5 millió forint) közöt­ti bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a kétnyelvű táblát. (MTI) A magyarság értékeit kutatták a Drávaszögben A magyarság értékeit kutatták egyetemisták a Drávaszögben a múlt héten - számolt be róla szombaton az M1 aktuális csator­na. Magyar egyetemisták olyan szellemi, kulturális és termé­szeti értékeket kutattak fel a Drávaszög-Szlavónia térségben, amelyek a magyarság megmaradását szolgálják, és később akár a hungarikumok közé is bekerülhetnek. A programot a Lakiteleki Népfőiskola szervezte. Lezsák Sándor, a népfőiskola alapítója elmondta, hogy az egye­temisták a magyarlakta falvakban olyan értékeket kutatnak fel, amelyek segítségével lehetségessé válik egy drávaszögi értéktár összeállítása. A beszámoló szerint az egyetemisták 21 települé­sen jártak. (MTI) Könyvadomány a kárpátaljai magyar szervezeteknek Több mint 5000 kötetnyi magyar nyelvű könyvet kaptak kárpát­aljai szervezetek a kultúráért felelős államtitkár segítségével - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel szombaton. A közlemény szerint a pécsi Minerva Könyvtár költözése miatt kéttonnányi könyv vált szabad felhasználású­vá, az állomány elhelyezésében a könyvtár a kultúráért felelős államtitkárság segítségét kérte. Az államtitkárság közreműködésével a könyvek április elején eljutottak a Kárpátaljai Pedagógusszövetséghez, amely vállalta a szétosztás megszervezését. (MTI)

Next